Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

•'V- S zeke zárd 71-... - Egyetemi Könyv fCS ^TT w 'ViLXg PkulcTÁRJAI. egyésöueteki TOLNA MEGYEI • 'AZ' MSZMP TOVNA MEGYEI fí t 7 O TTSAG AN A K L A PJ-. VASARNAP 1976. ♦ebr. 1. XXVI. évi. 87. szám. ARA: 1.20 Ft Magyarország — köztársaság H arminc évvel ezelőtt a magyar történelem egyik je­lentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államforma. Nem véletlen, hogy a de­mokratikus Magyarország megteremtéséért folyó harcok ol­dották meg az évszázados pert — Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A társadalomtudományokban, a már régebben ^meg- indult vita lényege a népi demokratikus fejlődés első idő­szaka politikai hatalmának meghatározása körül alakult ki. A politikai hatalomnak ebben az időszakában hajtottuk végre a földreformot, államosítottuk a bankokat, a bányá­kat, a legjelentősebb ipari üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmi, állami szervezeti megoldá­sokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatolom gyakorlásába. Erre oz időszakra jellemző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezető szerepe a társadalomban és a munkáspártok az államhatalomnak is jelentős, egyre meghatározóbb ténye­zőivé váltak. Egyre inkább a munkáspártokat és a paraszt- pártot összefogó Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. Milyennek kell tehát minősíteni a fenti tények alapján ennek a kornak politikai hatalmát? A kérdésre való visszatérést ma már nemcsak a magyar történelem lezárult szakaszának hű értékelésére való tö­rekvés indokolja, hanem azok a viták is, amelyek a kapi­talizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet lehető­ségét kutatják. A népi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De min­den korszak sajátos, a „szovjet út’’ is sajátos a népi de­mokratikus úthoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselekvés lehetőségét. D e minden sajátos útban van általános jellemvonás, tapasztalat is. A szovjet út általánosítható tapasz­talata segítheti a ma forradalmi mozgalmait. Ezért is érdemes erről a ma már ‘örténelemmé szelídült múltról gondolkodni. Az 1946. évi magyar köztársasági törvényt Is ebben 0 történeti keretben érdemes szemlélni. Intézkedéseit, jelen­tőségét ilyen aspektusból érdemes vizsgálni. A törvény az állami berendezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetőségek keretén belül folyt az az osztályharc, amely végül a munkásmozgalom, az egységes munkáspárt egy­értelmű hatalomra kerülését eredményezte. A köztársasági törvényt megelőzően 1945 novemberében voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A választások során a koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kisgazdapárt (amelynek vezetését 1945 végén a párton be­lüli jobbszárny vette át) tudatoson vállalta, hogy az ille­galitásból alig előlépő és bizonyos mértékben ezért el- szigo elt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai erőt. Ez a választások során jórészt sikerült, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapórt körül polarizálódtak o társadalom erői. (A többi párt összesen 10 százalék sza­vazatot sem kapott.) A kisgazdapártot támogató nagyon Is sokszínű politikai erőket a szocializmussal szembeni tudatos, vagy nem tu­datos állásfoglalás fogta össze. A jobboldal árrá töreke­dett, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus kérdés felte­vésre egyszerűsítse a politikai ellentmondásokat és ezzel teremtsen egy viszonylagosan stabil helyzetet a maga szó mára. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdonuk elvesztésének veszélyét festve próbálta a szocializ­mus, a munkásmozgalom ellen hangolni. A szocia­lizmus igazi célkitűzéseit nem ismerő széles kispolgári tö­megeket o szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, állítva, hogy a munkásmozgalom ennek megsem­misítésére tör. A munkásmozgalmat _ amelynek nehézségeit a meg­osztottság csak fokozta - oz a törekvés vezette, hogy ne absztrakt,módon, kapitalizmust vagy szocializmust hirdes­sen, hanem az akkori társadalorn valóban égető kérdéseire adjon valódi választ — ez volt'politikailag a feladata., Ezek a kérdések pedig a fosizmus maradványai elleni harc, nem a demokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása, nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükségszerűség, a finánctőke megsemmisítése, a bankok államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése voltak. Ez a kérdésfeltevés volt képes csak o szocializmus melletti többséget létrehozni, bebizonyítani, hogy az adott társadalom Igazi nagy kérdéseit csak a munkásmozgalom képes megoldani, a polgári politikai tradíciók csak vissza­felé tudnak lépni. A köztársasági törvény egyik példája annak a politi­kai harcnak, amely ebben a korban végbement. Jelentősége, hogy megvalósította azt a demokra­tikus átalakulást, amelyért a magyar nép legjobbjai év­századokon ot K'zdöttek. E demokratikus átalakulás segít­ségével c tr .lom olyan politikai struktúráját teremtette meg, omn'v 1 ' - "vé tette a politikai erőviszonyok átren­deződését. égsősorona szocialista társadalom felépítéséi DR. SCHMIDT PÉTER Nem okoz gondot a «endes hóesés Most már valóban megér­kezett a tél, de nem okoa fenn­akadást a közlekedésjen a csöndes hóesés. Mint erről tegnapi szá­munkban beszámoltunk. a közúti igazeotóság hómunká­sai eg sz éjszaka dolgoztak az utakon. A hóakadá'vokaf el­takarították. A főutakon a só­zás megtette hatását. Néhány mellékutat még letaposott hó borít, ezért síkosak. Ak’nek feltétlen mennie ke1!, ne csak a közlekedési szabálvokat tart­sa be. de azon túl is fokozott figyelemmel, óvatosam vezes­sen. . Az autóbuszok — még a tá­volságiak is — jelentős késés nélkül indultak és érkeztek. Csak Alsónána és Várdomb között nem tud elmenni a busz. ezen a vonalon a jára­tok B* faszák felé kerülnek. A MéV-nak sem okoz gon­dot a hóesés. a vasutasok csak a széltől félnek, mert az be­hordja a havat a váltók közé. A vonatok oercnvi pontosság­gá’ érkeznek és indulnak to­vább. Lapzártáig közúti baleset nem történt a megyében. * Az utóbbi napok. téli. hideg ldő;árása „meghlziaita” a je­get a borsodi folyókon. A Ti­szán Tokai fölött a Tiszars-r- melvig tartó csaknem félszáz ki'om^eres szakaszon a jég vastagsága meghaladja már a húsz centimétert. A hideg ha­tására a Tokai alatti részén is parti iég képződött és meg­indult az erős zaj lás is. ERXOLCS, T!SZTAK"21SÉ<3. VEZETŐI MAGATARTÁS (3. old) A TA0K3NYV”S',RE — POLITIKAI MUNKA (3. old) A7 S?*» XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT (4. old.) BEJÁRÓ, DOLGOZÓ NŐK (5. old.) EGY KISLÁNY NEM ÜZEN HÁZ ” (6. old.) AZ ÖTÉVES TFRVK MEZSGYÉJÉN P. old.) ERASMUS. VOLTAIRE ÉS ROMAIN ROLLAND (8. old.) FILMJEGYZET (9. old.) Közlemény Púja Frigyes vietnami látogatásáról Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Nguyen Duy Trinhnek. a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesének éa külügyminiszterének a meghí­vására 1976. Január 24. és 31. között hivatalos, baráti látoga­tást tett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban. A láto­gatásról kiadott közlemény a töpoi között megállapítja: Nguyen Duy Trinh és Púja Frlgvea külügyminiszter tár­gyalást folytatott a két or­szág, a VDK és az MNK kö­zötti barátság további erősíté­sének és együttműködésük ki- szélesítésének időszerű kérdé­seiről, továbbá a két felet köl­csönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Púja Frigyes külügyminisz­ter őszinte köszönetét mon­dott a testvéri fogadtatásért, amelyben a vietnami nép és a VDK kormánya részesítette, hozzájárulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeré­hez. Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaságban teendő hivata­los, baráti látogatásra hívta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­rét, aki a távhívást köszönet­tel elfogadta. 1976. január 31-én Púja Fri­gyes és kísérete elutazott Ha­noiból. Ilkotó Hiúság pályázat 1976 Tegnap átadták a díjakat TEGNAP DÉLELŐTT, a me­gyei művelődési központ kiál­lítótermében — ahol, mint már hírül adtuk, a pályamunkák megtekinthetők — átadták as Alkotó Ifjúság pályázat di­jait A pályázatot a KIS2 me­gyei bizottsága, az Agrártudo­mányi Egyesület megyei szer­vezete, a Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya kö­zösen hirdette meg. a terme­lőszövetkezetek, tsz-vállalko- zások és a tanácsi és élelmi- szeripari üzemek fiataljai szá­mára. . Három kategóriában tör­tént az értékelés, műszaki al­kotások, szakdolgozatok és a szabad idő hasznos eltöltésé­vel kapcsolatos pályamunkák csoportjában. Az első kategóriában első díjat nyertek a györkönyi Sza­badság Termelőszövetkezet gépműhelyének fiataljai, akik egy sportpályával együtt megépítendő gyermekjátszó­tér makettjét készítették el. IV társadalmi munkájukkal a valódi park megépítésében Is részt kívánnak venni. A második díjat Bódis Zol­tán és Maár Zoltán gépész- mérnökök kapták újításukért. Olyan permetlékeverő be­rendezést konstruáltak, amely az eddigieknél lényegesen gyorsabban és jobban elke­verve juttatja a permetlevet kiszóró jármű tartályába. Az új berendezés prototípusa sze­repel a kiállításon. A szerkezet beruházást alig igényel, mert minden gazdaságban megta­lálható alkatrészekből állítot­ták össze. Még permetező he­likopterek töltésére is alkal­mas. Harmadik díjat ebben a kategóriában nem adtak ki. A legjobb szakdolgozatot Buda József és Buda József- né, a kapospula! Ezüstkalász Termelőszövetkezet mezőgaz­dászai írták, a legelőgazdál­kodásról. Második díjat Móri István, a szakályí Kapos-völ- gye Termelőszövetkezet me­zőgazdásza kapta, az íparsze- rű kukoriratermesztésről írott dolgozatával. A pályamű a helyi termelőszövetkezetben ké-­végzett vizsgálat alapján szült. A harmadik díjat Vajer Jó­zsef. a zombai Egyesült Tér- me1 Tszövetkezet mérnöke kap­ta. A nyersrost szerepe a ké. rődző állatok takarmányozásá­ban című szakdolgozatára. A harmadik kategóriában a fiatalok hímzéssel, fes’-nény. nyel, fotókkal, fafaragással és más művészeti alkotásokkal pályáztak. Az első díjat Szabó Fi°mőp. né mezőségi hímzésű faliképé kapta, a másodikat H tzi László faplasztikáiának ítélte oda a zsűri. Harmadik b^tye- zést ért el Sürü János linó­metszetével. A PÁLYAMŰNK 4K hatvan százalékát a paksi járás fia­taljai készítették, ők kantok a legtöbb díiat is. A gorjeni Rí. kórzi Termel "szövetkezet di­csekedhet azzal, hogv tizen­nyolc pályaművet küldtek el az ott dolgozó fiatalok a me­gyei versenyre. A díjakat Szakái Lásrió, a járási pártbizottság titkára és Frank László, a MLE3Z tit­kára adta át.

Next

/
Thumbnails
Contents