Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

•* diel ’’ÙÎLÂO';' PR ' GYESÜLJETEK! tolna MEGYEI AZ MSZMP TOL NA' ME G v 51' B I Z O TTS’AG A WA K LA PJ A ■ KEDD 1976. jen. 13. XXVI. évf. 10. szóm. ARA: 0.90 FI Mai számunkból: flz irányító munka védelméről Essék szó az irányító mun­kát végző dolgozók védelmé­ről, arról, ami egy szűk réteg szemében mindig és minden­kor bűnnek számít, pedig oly­kor a valamennyi állampolgár­ra egyformán érvényes elvek jogán éppen a vezető mel­lett kötelező kiállni, a rend, a fegyelem megsér­tői ellenében. Nem ti­tok, közismert tény: nincs könnyű dolga annak az irá­nyítóposzton lévő embernek, aki maradéktalanul elismeri, érvényre juttatja a beosztottak jogait, de nem tűri a köteles­ségmulasztást és következetes a felelősségre vonásban is. A büntetés sokak szerint nö­veli a fegyelmező népszerűt­lenségét, s csökkenti népszerű­ségét. A mezőgazdaságban, az iparban dolgozó vezetők rend­szerint baráti beszélgetések Során, és nem hivatalosan gyakran panaszkodnak: addig mines baj a következetességük- ääel, amíg a párt-, a KISZ-, a szakszervezet rendezvényein általában esik szó a munka­fegyelem szilárdításáról. Leg- ajöbbször megváltozik a hely­isét, ha a „szilárdítás” szemé­lyeket érint és következmé­nyekkel jár a konkrét felelős­ségre vonás. ilyenkor lép színre az elfo­gultság, s sajnos, nemritkán Kiég azok is beállnak a védők, a felmentők táborába, akiknek hivatalból kellene erősíteni a wezető fegyelmező eljárását. .Jön a demagógia, a megalku­vás, a munkásérdekek kiforga- tnsa. a vétség megmagyarázá­sa. Nem csoda, hogy ilyen alaphelyzetben némelyik ve­zető százszor meggondolja az Indokolt büntetés kiosztását. Pedig fizetését egyebek között ezért is kapja, de azért sem­miképpen nem, hogy elnéző legyen. Van megértés, belátás, de legyen tűrési határ is, ahon­nét nincs tovább. Ezt kívánja további céljaink megváló,Irtá­sa. A megyei pártbizottság né­hány nappal ezelőtt ülést tar­tott, s egyebek között a be­számoló megállapította: „Cél­jaink megkívánják, hogy a gazdaságfejlesztő munkában az intenzív tényezők erőteljeseb­ben érvényesüljenek: gyor­sabban növekedjék a munka termelékenysége, nőjön a be­ruházások hatékonysága, az álló- és forgóalapok kihaszná­lása, csökkenjen a termelési ráfordítás, szigorú takarékos­ság alakuljon ki minden terü­leten, de különösen ésszerűen takarékoskodj unk az anyaggal és az energiával. Javuljon a munkafegyelem, jusson ér- v^sEïyre a munkaerővel való jobb gazdálkodás”. i'Mindezek hátterében indo­kolt beszélni magáról az irá­nyítómunka védelméről. A valódi népszerűséget azok a vezetői erények adják, ame­lyek személyekre való tekintet nélkül biztosítják a munka­hely rendjét. S ha a rend, a fegyelem forog kockán, a párt­tagok bátrabban álljanak ki a rend teremtő, fegyelmező, a közösség ■ érdekeit szem előtt tÉftó irányítómunka mellett. Sí. P. Budapestre érkezett a portugál külügyminiszter Antunes portugál külügy­miniszter hétfőn délelőtt Lisz- szabonból elutazott Budapest­re. Az MTI lisszaboni tudósí­tójának elutazása előtt adott nyilatkozatában kijelentette: Azzal a szándékkal utazik Magyarországra, hogy megerő­sítse a két ország együttműkö­dését a politikai, a gazdasági és a kulturális életben. El­mondta, hogy látogatásával hozzá kíván járulni azoknak a baráti kapcsolatoknak és együttműködésnek a megerő­sítéséhez, amelyek a két or­szág között a portugál fasiszta diktatúra megdöntése óta ala­kultak ki. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a két nép ba­ráti kapcsolatainak fejleszté­sét, hiszen „túlságosan hosszú időn át nem ismerték egy­mást”. Portugália és Magyarország sokat téhét Európa és q világ békéjéért, egy igazságosabb társadalom építéséért nemzet­közi szinten — mondta. Annak a véleményének adott hangot, hogy „ két kormány képvise­lőinek Számos kérdésben azo­nos, illetve hasonló az állás­pontjuk. Utalt azokra a véle­ménycserékre amelyeket koráb­ban folytatott a magyar veze­tőkkel. Nagy fontosságot tu­lajdonít a gazdasági és a kul­turális együttműködésnek. „Gyümölcsöző együttműkö­désre, egymás megismerésére, barátságra törekszünk és a magam részéről kész vagyok minél hosszabb időn át fejlesz­teni ezt a viszonyt” — mondta befejezésül Meló Antunes, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra ér­kezett. Kíséretében van többek között Magalhaes Cruz, a por­tugál külügyminisztérium po­litikai főigazgatója. A külügyminisztert a Feri­hegyi repülőtéren Púja Frigyes továbbá Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több veze­tő munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadásnál Csaba Fe­renc, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete és Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. H jamaicai külügyminiszter hétfői programja Vasárnap hazánkba érkezett Dudley Thompson, jamaicai külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes külügyminiszter és dr. Juhász Ádám, nehézipari ál­lamtitkár fogadta. Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn hivatalában fogad­ta a jamaicai külügyminisz­tert. A találkozón a két ország közötti kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről folytattak eszmecserét. Dudley Thompson — dr.' Ju­hász Ádám nehézipari mi­nisztériumi államtitkár társa­ságában — hétfőn délután Székesfehérvárra látogatott. A vendégeket «, Székesfehérvári Könnyűfémműben Závodi Im­re, a Fejér megyei Tanács el­nöke és a gyár vezetői fogad­ták. A vendések megtekintet­ték a könnyűfémmű széles- szalag-hengerművét, a gyár óvodáját, majd az Ikarus szé­kesfehérvári gyárába látogat­tak, majd visszatértek a fővá­rosba. * Magyarország múlt év feb­ruár 9-én vette fel a diplomá­ciai kapcsolatokat Jamaicával nagyköveti szinten. Jamáica ugyancsak a múlt évben léte­sített diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, Kubával, Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával és a Kínai Nép­köztársasággal. Különösen _ jól fejlődnek kapcsolatai Kubával, amellyel légügyi, oktatási, va­lamint gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési egyezményt kötött. Ez a Karib- tengeri szigetország az ENSZ- ben a gyarmatosítás ellen fog­lalt állást, s támogatta azt a határozatot, amely felszólította Izraelt a megszállt arab terüle­tek kiürítésére. Az amerikai államok szervezetében fellé­pett a Kubát sújtó blokád el­len. Jamaica lakosainak száma alig haladjn meg a kétmilliót — területe pedig hazánkénak 15 százalékát sem éri el —, de a világ második legnagyobb bauxittermelője és iparában kiemelkedő aránnyal szerepel a timföldgyártás. Exportjának mintegy 60 százaléka timföld, amelynek legnagyobb részét az Egyesült Államokban dolgoz­zák fel. A viszonylag fejlett mezőgazdasággal is rendelkező Karib-tenneri ország és hazánk között több területen kínálko­zik lehetőség az együttműkö­désre. Elsősorban a gazdasági, az ipari és a műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok kialakításá­ban kedvezőek a kilátások* Dr. Szekér Gyula Moszkvába utazott Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képviselő­je hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végre­hajtó Bizottságának 74. ülésén. Kíséretében van Rödötnyi Ká­roly közlekedés- és postaügyi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Korom Mihály igaz­ságügyi miniszter, dr. Ábrahám Kálmáp közlekedés- és posta­ügyi minisztériumi államtitkár és dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának veze­tője. (MTI) Magyar—szovjet teitattto&Bi tárgyalások Sz. M. Szemicsev szovjet kereskedelmi miniszterhelyet­tes vezetésével hétfőn küldött­ség érkezett Budapestre a magyar—szovjet belkereskedel­mi állandó munkacsoport VII. ülésére. A szovjet delegáció a Belkereskedelmi Minisztérium­ban tárgyal az 1976. évi vá­lasztékcsere és tudományos­műszaki együttműködés idő­szerű kérdéseiről is. (MTI)­ÉJSZAKÁK — A REGGELIKÉRT (3. old.) MUNKAPROGRAM OT ESZTENDŐRE (3. old.) EMBEREK, ORSZÁGOK, TÖRTÉNETEK (4. old.) TERVSZERŰEN KÉSZÜLNEK » LABDARÚGÓ- CSAPATAINK (6. old.) ül'sezelt a vasasszakszervezet központi vezetősége Hétfőn a Vas-, Fém- és Vil­lamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének központi ve­zetősége ülést tartott. Nemes­laki Tivadar kohó- és gépipari miniszter tájékoztatott az ága­zat V. ötéves terve célkitűzé­seiről és ez évi feladatairól. A kohó- és gépipar 1976—80. évi céljairól, feladatairól szól­va hangsúlyozta, hogy a követ­kező öt évben elsősorban a feldolgozóiparnak több és ér­tékesebb kohászati termékre lesz szüksége. A vaskohászat alapvető és elsődleges feladata ezért a belföldi igények kielé­gítése, mennyiségben, minő­ségben és választékban egy­aránt. Az acéltermelést 1980-ig évi 4,4—4,5 millió tonnára, a hengereltáru-termelést pedig 3,2—3,3 millió tonnáia kell nö­velni. Ennek érdekében bőví­tik és korszerűsítik az acél­gyártó- és a koksztermelő­kapacitásokat. A gépipar a tervek szerint évente átlag 7 százalékkal nö­veli termelését, kivitelét pedig 10 százalékkal. Kiemelten fejlesztik a jövő-' ben a fényforrások, a vákuum­technikai gépek, a közúti jár­mű-részegységek, a számítás­technikai eszközök, valamint az olaj- és gázvezetékekhez szükséges automatikai és tele­mechanikai hírközlőrendszerek előállítását. A belföldi igények jobb kielégítése és a tőkés im­port helyettesítése érdekében bővül majd a kábelek és veze­tékek, a villamosszerelési anya­gok, a gördülőcsapágyak és az elektronikus alkatrészek gyár­tása. Markolókanalak Tamásiból Dick György és Krifkó József, a Közúti Gépjárműjavító ta­mási telepének dolgozói, az 1976-os év első markolókanalán dolgoznak. Ezeket a markolók araiakat másfél éve gyártják Tamásiban és innét szállítják készre szerelésre a központi gyárba. Fotó: G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents