Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

Jegyzőkönyv mely felvétetett : a Gondok házában Szekszárdon a Rákóczi út 84—92 szám alatt Meilála szellőztessünk ? Pámer János, az itteni OTP- öröklakások zömmel fiatal tu. lajdonosainak közös képvise­lője előadja, hogy a 100 laká­sos épület A—B. lépcsőházát 1973. szeptember 23-án, C—D lépcsőházát október 17-én, E. lépcsőházát ugyanazon év de­cemberében adták átatulaj- donosoknak. Lakásonként 295—365 ezer forintért, a le­hetséges és rendelet biztosí­totta kedvezményektől függő­en változó áron. Az új lakások tulajdonosainak mjntegy há­romnegyed része élvezte a kü­lönböző vállalatok munkásai részére biztosított kedvezmé­nyeket. A részben logs'ás la­kások alaoterülete átlagosan 54 négyzetméter körüli. így azok tagadhatatlanul nem minősíthetők nagynak. Beruházó a megyei Beruhá­zási Vállalat, kivitelező a TO- TÉV, értékesítő az OTP Tol­na megyei Igazgatósága. A lakások tulaidono­s a i n a k átlagos életkora* be­költözéskor 27—28 év volt. Ezt a korosztályt a Központi Sta­tisztikai Hivatal oda sorolia. amelv k“oes a népesség rep­rodukálására. Levelezés nélkül. A továbbiakban tört résznyi idézet a beköltözés óta eltelt 28 hónap levelezéseiből: 1. 1973. november 22. Levél az OTP-hez tévéantennák ü evében. vőin-u-igény, de nem létszükséglet. 2. 1973. november 23. A vá­rosgazdálkodási vállalat a kivitelezővel „többlethöle- adás" okából tárgyal. 3. A Tolna megyei Népi El­lenőrzési Bizottság 1974. jú­lius 17-én 20—B/1974 számú levelében foglalkozik a lakók különböző panaszaival, ösz- szegezzük úgy, hogy „nem ér­demben”. 4. Horváth József közös kép­viselő 1974. augusztus 16 án — nyár lévén, tehát időben — jelenti az OTP-nek a me­leg vize' • o 'áltató bojlerek vízkövesedését. 5. 1974 szentember 24-én az OTP köznontiának beruházá­si íŐosztá'va BF—2-24174. szá­mú levelében a tv-antenna- ügvben kéri a lakókat, hogy ..türelemmel lenni szivesked- ienek”, mert ,.vizsgálatot in- (Ütöttünk kérésük jogosságá­nak elbírálására.” 6. 19”4 november 6-án a TOTÉV U. 2/72. Ügyint. Fors- ter/'GE. szám alatt arról érte­síti a közös képviselőt, hogy: „A garanciális javításokat a vállalat dolgozói valóban sok esetben nem rendelkezésükre bocsátott jegyzőkönyv alap­ján végzik, annak érdekében, hogy még az utólag felmerült hiányosságok, és a lakók in­dokolt kérései is teljesítve le­gyenek.” Ez idáig elfogadható, • de valami hiba mégis lehe­tett, mert: „Nem áll módunk, ban olyan irányú panaszt, rá­galmazást elfogadni, hogy a kivitelező vállalat hanyag, fe- , lelőtlen munkaszervezése aka­dályozza az ütemszerű mun­kavégzést”. 7. Horváth József kcz;'s kép- . viselő 1974. december 6-án makacsul megismétli augusz­tus 16-i bojlerrel kapcsolatos panaszát Sejthetőleg többed- magával meleg vizet óhajt, Vízkő nélküL " —r (JEOYZö KÖNYV ÖN KÍVÜ­LI KÖZBESZŰRÁS: 1974 őszén a Tolna megyei Nép­újság foglalkozott a Szekszárd. Rákóczi út 84—92. számú ház lakóinak panaszaival, önma­gunkat- idézni ^'esleges. in­nen származtatható a „Gon­dok háza” elnevezés. 1975. júniusában a 100 lakás kisközségnyi lakóinak közös képviseletét a bevezetőben em­lített Pámer János (Rákóczi u. 88. C. lh. II. em. 1. lakos vette át.) • 8. 1975. július 7-én az OTP közli Simonovits/Hné S—741 jsz. ajánlott levelében, hogy tíz naopal később „a Legfel­sőbb Bíróság által jóváhagyott megállapodás alapján” hely­színi szemlét tart az ajtók ügyében. Reggel 8 óra után minden lakásban s'íveskndien valaki otthon tartózkodni. Szívesüedtek. • (jeOV-’tAk'ZWv-t/Atv; wfVÜ- IA Köt ■< o kér­déssel a a.v -k -s nanasza alánján lapunk kereken tíz hónappal korábban foglalko­zott.) • 9. 1975. szemomber 1-én Pámer János él >en tájé­koztatta a me ívei tanács el­nökének heb itesét, hogy „a városgazdálkodási vállalat főmérnöke szè nt a fűtés le­hetetlen az épületben.” • (JEGYZÖK^NYVÖN KÍVÜ­LI KÖZBEN 'ÚRÁS: ennek megváltoztatása érdekében bi­zonyára történhetett valami, mert .a megyei tanács elnöké­nek másik helyettese 1975. szeptember 11-én ezt írta:) • 10. „A lakóközösség részé­ről a munkálatok elvégzésének ideje alatt türelmet, és meg­értést kérek az ott dolgozó szerelők részére. A fentebbiek alapján úgy érzem, hogy az eddigi problémák megoldása kedvező irányban halad, és a folyamatba tett munkálatok közmegelégedést váltanak ki”. * (JEGYZÖKÖNYVÖN KTVÜ. Ll KÖZBESZÚRÁS: Ez a jó­szándékú óhaj nem teljesült. Ugyanis:) • . ' 11. Az OTP-hez 1975. októ­ber 18-án küldött hibabeje­lentés az A. és B. lépcsőházak lakásairól 12—12, a C-ből 18, a D-ből 14, az E-ből 11 hiba- csoportot tartalmazott. 12 1975. november 17-én (lásd az előbbi 9. pontot) a közös képviselő ezt írta a vá­rosgazdálkodási vállalat igaz­gatójának: „M ír több esetben fordultam fűtési panaszokkal, sőt, kértem a fűtési díj mér­séklését is, melyekre még vá­laszt se kaptam.” Emlékeze­tünk szerint tavaly novem­berben már erősen benne jár­tunk a fűtési idényben. 13. Pámer János közös kép­viselő a jelek szerint elisme­rést érdemlő konok ember. 1975. novembeg 26-án a 100 lakás ifjú tulajdonosainak pa­naszait levélben közölte Szir­mai Jenővel, az OTP vezér­igazgatójával. A panaszok in­tézésére, a válaszadásra előírt határidő régóta lejárt 1976. január 6-ig válasz nincs. 14. Decemberi meglepetés. A városgazdálkodási vá ialat december 3-án érkezett leve­lében közölte a beruházási vállalattal, hogy „a tárgyi la­kásban 1973 óta...” (!) „ „ 6"ç-i7'}á1*-*ist megkezdték, a fűtési rendszer gyakorlatilag nem üzemeltet­hető rendszeresen.” Elmélet­ben bi*4o<s. i«»n de fá ni saj­nos, gyakorlatban szoktak. (JE'7V”7i’iK-‘~'rvvölV KIVÜ. LI KÖZBESZŰRÁS: a) 1973 őszén lanunkhan üd­vözöltük Naav Vikt 'rt, a me- gvénkbeü ezredik OTP-örök- lakás itteni tulaid-m^-H. Q is 'ázik. h) A 100 lakásban legalább 70 két évesnél fiatalabb gyer­mek van. c) Szakemberek úgy vélik, hogv részükre a 24 C fők szo­bahőmérséklet lenne optimá­lis. Jó ha 20 C fok van. d) Csak egy példa: a C. lép­csőház TT. emeiet 1. sz. örök­lakás havi rezsije — törlesz­téssel együtt — 1576 forint. e) Pámer János közös kép­viselő úgy tudja, hogy sok la­kásban ('ásd a b. pontot) vil­lanykályhát állítottak be. f) Van. ahol a sütőt is nyit. va hagyják fűtési célra. g) Az előbbiek fogyasztásá­val és díjtételeivel kapcsolat­ban a DÉDÁSZ bizonyára fel­világosítással szolgálhat. h) A legfelső emeleti laká­sok közül nem kevésnek a mennyezete beázik. i) A Népújság korábban em­lített cikkében foglalkozott a lakóknak a szigeteléssel és a FORVÁL-falakkal kapcsolatos panaszai vaL j) Egy évvel később ugyan­ezen ház lakóinak érdekében jártunk Dunaújvárosban, a radiátor-gyárban. k) Minek? l) A Magyar Televízió Po­litikai adások Főosztálya ré­széről. Ny. b. 3618/1975/AE. sz. levelében Molnár Margit ri­porter kolleginánk megnyug­tatta • a lakókat, hogy pana­szaikra ismert adásainak egyi­kében ez • év tavaszán vissza­tér. m) Kell addig várni?) A jegyzőkönyvet felvette: ORDAS IVÁN I fmpriliin szükséges! De MllcUUly meddig szüksé­ges? Ez az, amit senki sem ud pontosan megmondani. A ízeli őztetés idűlarfomára míg aines szabvány, nincs rende- !ef. Szerencsére még nincs. De 'mi késik, nem múlik. Egyvi- a. amely az éter hullámain In­asunkba hozza a vita részt­vevőit, többek között azt is megmutatta : van, és mivel egy vállalat nevében nyilatkozott íz illető, vannak olyan embe- ■ek, akik még a szellőztetés időtartamát is jogszabályban '.átáraznák meg, mert szerin- ük: többek között azért nincs meg a kellő hőmérséklet a la­ások ban, mert a I'd- 'v szel- őztetnek. Csoda, ha az ember úgy ér- i, megfullad a röhögéstől és szétrobban dühtől az ilyen ki- eientések hallatán? Bizonyá- a sok rádióhal’gátónak volt észe ebben a különös érzés­en, mert a Rádió 163 óra szer­kesztőségében állandóan szólt . telefon. A hallgatók tiltakoz­ók, vitatkoztak... Már két hete, hogy a 168 óra óvá tette: sok budapesti la­is hideg. Nyilatkoztak is az :ték-sek. A távfűtőművek .etékese az mondta: plusz 20 ' >kot kell biztosítani. Igaz, gy ez átlagban meg is van, '.a úgy,, hogy a felső lakások­on ki kell nyitni az ablakot, a földszinten pedig didereg­ek. Középarányost véve ala- 1 ugyan senki sem fázik, de i földszinteken kiegészítő fű- ‘■st kell alkalmazni. A táv- ’űtőmű illetékese még azt is nondta: az állam r.agy ked­vezményt ad a lakóknak az- ul, hogy nem kell téríteniük . teljes költséget. a yiíjj heves volt és már Ind csak látszó'ag for- jt. a szobák hőmérséklete törül. Többről volt szó. Ilye­nekről: a lakó köteles ponto­san fizetni a távfűtési díjat, a vállalat emberei pedig napo­kig nem javítják meg a fű­tést és a vállalatnak esze ágá­ban sincs kérés nélkül csök­kenteni a fűtési díjat, ha hosz- szabb ideig nincs fűtés. A lakó írásban köteles beadni a pana­szát, néha kétszer-'náromszor is, a lakó köteles lejárni a lá­bát, a lakó... Igen, a lakó, vagyis az ál­lampolgár, az egyén, aki fizet azért, amit kap, az senki, a szolgáltató az valaki. A lakó olyan ember, aki még hőmér­sékletet sem tud mérni. Mást mutat az ő hőmérője és mást mutat a vállalati szakemberé, aki szakszerűen méri a hő­mérsékletet. A lakó kiengedi az ablakon a drága meleget... — De szellőztetni akkor is kell, ha nincs meleg! A leve­gőt a hideg lakásban is cserél­ni kell... ! —■ szólt közbe a riporter, — De meddig? — csapott le diadalmasan a vállalat embe­re. — öt perc, tíz perc is elég a szellőztetésből! Miről is folyt valójában a vita? Az éterben a csoport és az egyéni érdek csapott össze. Te­gyük hozzá gyorsan, a vélt csoo-'rtérdek. A szolgáltató vállalat képviselője azt hitte — sajnos nemcsak ennél a vállalatnál hiszik ezt-— hogy ak’-ar védi igazán a csoport, sőt a t*-sada1 mi érdeket, ha az egvéni érdeket semmid ve­szi. Ha a rossz munkáé“! ki­járó jogos bírálatot azzal veri vissza: egyébként is az á1 lám a központi fűtéshez ennvivel, meg ennyivel járul hozzá, te­hát következésképp a lakók maradjanak csendben, hisz a nem központi fütéses házak lakóival szemben plusz ked­vezményt kapnak. Vagy: ren­delet írja elő, hogy takarékos­kodni kell a fűtőanyaggal. Ezért csak plusz 20 fok mele­get kell biztosítani. Ök átlag­ban biztosítják is. Hogy lant hideg van? Ez majd megoldó­dik, ha sikerül egy olyan szer­kezetet beépíteni, amivel sza­bályozni lehet, hogy a felső emeleteken is húsz fok legyen, a földszinten is ugyanennyi. És addig? Addig marad az átlag? a Irügalók 2Líba.™f”; sz—u.iettcl. Hangoztatták: nem lehet külön érdeke, a vált lalatnak, tehát a csoportnak, és nem lehet külön érdeke a la­kónak, az egyénnek. Ha a vál­lalat nem gondoskodik arról, hogy az egyes lakások elérjék — nem átlagban — a rended leiben megszabott hőfokot, ak­kor nemcsak az egyéni érdeket sérti meg, hanem a társadalmi érdeket is. Ugyanis társadalmi érdek, hogy a fűtésre adott pénzt a vállalat úgy használja fel, hogy mindenütt egyerilé-, tes és folyamatos legyen a fű- tés. Mert az átlagmeleg dühí­ti a felső emëleten lakókat, akik nyitott ablakú szobában üldögélnek és dühíti a föld­szintieket, akik villanyfűtés-, sei pótolják a vállalat mulasz­tását. És mindez együtt dühí­ti azokat, akik kívülállókként: hallgatják a vitát! Kinek az érdeke mindez? Senkié ! i Nem lehet társadalmi érdek az, ami sérti a társadalom ál­tal is elismert, jogos egyéni érdeket. Ez volt a vita lényege. És még valami; a lakók, az ál­lampolgárok akkor, amikor védték saját érdeküket, nem támadták a csoport, a társa­dalmi érdeket. Ugyanis ebben az esetben is — mint sok-sok . más esetben — mindhárom ér­dek egy. Még akkor is, ha akadnak vállalatok, ahol azt képzelik: csak a vállalat érde­ke szocialista, az egyént meg kell regulázni, mert az egyén pocsékolja az állam pénzét, • például úgy, hogy szellőztet. SZALAI JÁNOS 1076. január 1L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents