Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

MAGYARORSZÁG AZ ÉLEN A TENISZEZŐK KURÖPA-KUPAJABAN r A 4. fordulót bonyolították le ? teniszezők Európa-kupájában és mint ismeretes, a magyar váloga­tott Nisben ismét bravúros győ­zelmet aratott a legjobb összeállí­tásában szerepelt jugoszláv váloga­tott . ellen. Franciaország Nevem­ben 2:1 arányban győzött Olasz­ország ellen, és ugyanilyen arány­ban bizonyult jobbnak az NSZK válogatottja Övied óban, pedig ez­úttal a spanyol csapatot Orantes és Gisbert alkotta, Nagy-Britan- nia válogatottja Svédország ellen’ mérkőzését február 13-ra halasz­totta. Az Eurépa-kupa állása a 4. forduló után: 1. Magyarország 4 4 — 8-4 8 2. Nagy-Britaimla 3 3 — 6-3 f S. Franciaország 4 3 1 8-4 6 4. NSZK « 3 1 7-5 6 6. Svédország 3 2 1 5-4 4 ®. Olaszország 4 — 1 4-8 P 7. Jugoszlávia « — 4 4-8 0 8. Spanyolország 4 — 4 3-9 0 Eltemették Jankura Gyulát r Tegnap délután nagy részvét ér "'lett temették el Jankura Gyu­lát, a volt iregszemcsei sportve­zetőt. Temetésén részt vettek nem­csak a helybeliek, hanem a kör­nyező községek sportolói, sport­vezetőik. A ravatalozótól a sírig a »portolók vitték a koporsót, ahol Nagy Sándor, a sportkör elnöke vett végsó búcsút a kiváló sport­vezetőtől. Futás hóban, Az MLSZ rendelkezésének a Szekszárdi Dózsa NB Il-es labda­rúgói is eleget tettek és megtar­tották 4000 méteres távon futó­versenyüket. Az időjárás nem ked­vezett a labdarúgóknak, hóesés­ben, erős szélben göröngyös tala­jon kellett megtenni a távot. Ti­zenhatan állták rajthoz, mivel Szentes, Meszlényi, Kovács és Pusztai kisebb sérüléssel bajló­dik. az orvos javaslatára később Hírek Dunaíöldvárról 13-an, Bölcskérő' ketten, míg Madocsáról, Soltvad- kertről, Dunaegyházáról és Paks­ról egy-egy labdarúgást kedvelő sportember jelentkezett a labdarú­gó-játékvezető tanfolyamra, amely vasárnap kezdődik Dunaföldváron. az Alpári Gyula művelődési ház­ban, • A megyei labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottsága a hagyo­mányokhoz híven az Idén is meg­tartja évadzáró-évadnyitó közgyű­lését, melyet közös vacsora és szórakozás követ. Ezúttal is Szek- szárdon, a Garay Étteremben tart­ják, melynek időpontja február 21. A közgyűlés 15.30-kor, a közös vacsora is, »»-kor kezdődik. Jelent­kezést február 14-ig fogad el a jb. Szabálymagyarázal Partdobás alkalmával ot egyik játékos hatalmas dobással hozza játékba a labdát, amely a játék­vezetőről lepattanva a lesen álló csatár elé kerül és ê ebbe» O helyzetben gólt rúg. Szabad-e a játékvezetőnek ebben az esetben gólt Ítélni! ‘SQAuSAJ? Ipß 0 'DU/OA aj/Of -ujj? s/ Wau oi/ju/ur ‘/ueju/jf»; //»jj A6n 'soquioio)) udsof/at aspiutjp 9j»z»A)f?ip/ o 'Óidon ipqspqopiJDd ippqoi o jpiosa pup uatmj y erős szélben tesznek eleget az MLSZ rendelke­zéseinek. A 1« labdarúgó közül Laki bizo­nyult a leggyorsabbnak, majd sorrendben Lubastyik, Márkus, Somodi. Szabó és Stercz követke­zett. Mint Kormos Mihály vezető edző elmondta, a rendkívül rossz, egyenlőtlen talaj nehéz feladat elé állította a játékosokat, és ta­lán a legnagyobb öröm, hogy va­lamennyien úgy értek célba, hogy nem történt sérülés, húzódás, vagy bokaficam. Sportműsor Szombat: Sportköri közgyűlések: A bo­gyiszlói termelőszövetkezeti, va­lamint a kaposszekcsői termelő­szövetkezeti sportkör 18 órakor tartja közgyűlését a kultúrotthon- ban. a zombal termelőszövetke­zeti sportkör közgyűlése 19 óra­kor kezdődik a községi tanács nagytermében. Labdarúgás: A Szekszárdi Dó­zsa NB Il-es csapata Kaposvárott, az NB I-es Rákóczi ellen játszik előkészületi mérkőzést, 14 órakor. A Nagymányoki Briketthez, az NB ni-as Máza-Szászvár látogat elő­készületi mérkőzésre. Kezdés 13.90. Vasárnap: Mezei futóverseny : Tolnán, a sporttelepen 9 órától járási mezei futóverseny. Játékvezetők képzése: Dunaföld- vánott, az Alpári Gyula művelő­dési házban 8.39-kor kezdődik a Játékvezetői tanfolyam. Bonyhá- don, a járási hivatal nagytermé­ben 8.30-tól folytatódik a játék­vezetők továbbképzése. Asztalitenisz: Pakson, a Gimná­zium tornatermében, D-ombóvárott a Vasutas tornacsarnokban aszta­litenisz-verseny. Kezdés mindkét helyen 9 órakor. Sakk: Pakson, a járási művelő­dési házban 3 órától sak.kspar*aki- ád. Bonyhádon. a Cipőipari Szö­vetkezet éttermében 9 órától járá­si egyéni bajnokság. Kézilabda: Terembajnokság: Szekszárdon, a Zrínyi utcai torna- csarnokban 8 órától 20 óráig 12 női tll-tve férfimérkózést láthat a közönség. Természetjárás Kárpát-túra sorozatot rendez a Veszprém megyei Természetbarát Szövetség és a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal az 1976. évben. A túra célja a természet, járásban gyakorlott diák turisták­nak és természetjáróknak a Len- gyel-Tátra, a Magas Tátra és Er­dély természeti szépségeinek, a három baráti állam népei életének megismertetésére és a szabad idő hasznos eltöltésére lehetőséget adni. a Kárpát-túra két Irányba indul: Tátra lengyel és szlovák vidékeire, valamint erdélyi kör­utazásra. Mindkét túra nyolc, nyolc napos. A tátrai túra külön- autóbusszal Veszprém, Parassa­puszta, Zólyom, Besztercebánya, Breznó, Poprád, Tátralomnic, Za­kopane, Krakkó és vissza útvona­lon halad, az erdélyi autóbuszos körutazás útvonala Veszprém, Bi- harkeresztes, Artánd, Nagyvárad, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Borszék, Békás! szoros, Csíkszere­da, Brassó, Segesvár, Gyulafehér­vár, Déva, Arad, Gyula, Kecs. kémét, Veszprém. A tátrai prog­ram háromnegyed részében ma­gashegyi túrák és városnézés sze­repel, de a nehézségi fokot flgye. lembe véve erre csak gyakorlott természetjárók Jelentkezzenek. Az erdélyi körutazásnál fele-fele arányban városnéző, magashegyi és egyéb középnehéz túrákat iktat­tak be a programba. Mindkét túra vezetőit a Veszprém megyei Ter­mészetbarát Szövetség biztosítja. A tátrai útnál 1700,— forint az irányár, az erdélyi körutazásnál 1900 forint, mindkét esetben az egyénileg kiváltott piros útlevél költségén kívül. A részvételi költ­ségben a különjárati autóbusz költsége, napi kétszeri étkezés (reggeli és vacsora) továbbá a hét szállásdíj foglaltatik. Jelentkezési határidő: február 10. Jelentkezés és levélbeni érdeklődés a Veszp­rém megyei Természetbarát Sző. vétségnél. (8201 Veszprém, Szabad­ság tér 15.) Jolyusz” az olimpikon Braun Ágota tizenkét éves szakcsi kislány idén harmad, szór nyert olimpiát. Most már senki sem tagadhatja, korosztályában Magyaror­szágon ma ő a legjobb ród- lizó! J' Mutyusz, ahogy Ágotát az iskolában becézik, hallga­tag kislány, szemlesütve mocorog székén. Ö csak versenyez és nyer, de „nyi­latkozni” nem szokott... Moharos Imre tanár úr szerint — aki az idei téli olimpiára Ágotát és hét társát, a megyénket képvi­selő szakcsi csapatot felké­szítette — Mutyusz«*z órá­kon is nehezen nyilatkozik, de ha igen, akkor abban nincs hiba. Félévkor is csak számtanból, földrajzból és orosz«: ból volt négyese. Braunék olyan helyen laknak, ahol a kert aljában kitűnő „lesiklópálya" van. Ágota már nem is emlékszik rá, hogy mikor próbálta ki először. Mindenesetre magánszorgalomból (és mert ez jó játék) lett már ki'encéves korára a falu egyik leg. jobb szánkózója, akit beválogattak a szakcsi olimpiai csapat, ba is. Boldog és kiváncsi volt Ágota, milyen is a verseny, d« az meg sem fordult a fejében, hogy győzhet. Másodszor már gondolt rá. Idén — remélte. Pedig az idei tél sem adott sok lehetőséget a tréningezés- re, a verseny előtt csak néhány napig volt egy kis hó. Iskola előtt, iskola után szorgalmasan csúszkált Ágota is kétszemé» lyes, régi szánkóján. Kőszegen, a műlesiklópályán — a ver. seny színhelyén — még annyi hó sem volt, mint Szakoson. A termelőszövetkezetek és a honvédség hordta össze azt a mennyiséget, ami a verseny megrendezéséhez feltétlenül szükséges volt. A pálya olyan meredek volt, hogy Moharos tanár úr be« vallotta, kétszer is meggondolta volna, hogy le merjen-« csúszni rajta... — Szerencsére a versenyródlik előkészítése — lesmirgí llzték és beviaszozták a talpat — nem hagyott időt túl soi töprengésre — meséli Ágota. — Csak akkor féltem, amikor az Indulásra várakoztam a rajtnál. De ez rövid idő volt — teszi hozzá. Ágota legjobb ideje 13 másodperc, ezzel nyerte meg A versenyt, az úttörők második korosztályában. — Amikor elindulok, elhatározom, hogy milyen pályán fogok haladni. Utána arra kell nagyon figyelni, erről ne tér* jek le. — Van még valami „mesterfogás”? — Jól hátra kell dőlni, és keveset-fékezni. Azt hiszen^ kétszer fékeztem. Moharos Imre megjegyzi, hogy a „tömeg” sem lényeg* télén, s ha valaki, mint Ágota, vékony, akkor bátorsággal é« ügyességgel kell ellensúlyoznia alkati hátrányát. . Mutyusz a ródlizás mellett szívesen kézilabdázik, és minden sportág érdekli, mindig megnézi a közvetítéseket a televízióban: Egyébként is szívesen tévézik, sokat olvas, vagy négyéves ocsikéjével játszik. Még nem tudja, hogy mi lesz, ha felnő, és még azt sens döntötte el, hogy indul-e jövőre az úttörő-olimpián. Tanítás után előveszi a versenyen nyert csodálatos bob* iát — műanyag és kormánya is van — és kipróbálja a hóban. Mert a hétvégére eljött Mutyusz ideje: az igazi, szánkó* zásra csábító hóesés. -vfé- Fotó: k2 Emberek, országok, történetek Lidicében A cseh újságíró-szövet­ség honvédelmi szak­osztályának vendégei voltunk Bodrogi Sándor őr­naggyal, a Lobogó, és Griff Sándorral, a Szabad Föld ro­vatvezetőjével. Egyik napon — kiadós tárgyalás után — ven­déglátóink javasolták: tekint­sük meg a prágai repülés- történeti múzeumot, amely a párizsi után a leggazdagabb Európában.. * Órákat töltöttünk a repü­lés hőskorának törékeny gép­madarai közt, a második vi­lágháború gyermekkorunk­ból képekről, roncsukról is­mert harci gépei közt, a mai, korszerű, sugárhajtású gépek között. A régi repülőtérről a város­ba vivő úton kevés utassal zötykölödött az autóbusz. Tol­mácsunk, Gartner Gusztáv, építészmérnök arra biztatott bennünket: okvetlenül nézzük meg az új prágai repülőteret, amelynek könnyűszerkezetes csarnoka a mai építőművészet egyik remeke. Tolmácsunkról még annyit: a prágai metró- építkezés egyik számítógépes mérnökeként nagyon sokat járt Budapestre, tanulmányoz­ni a metróépítkezést, és ebből kifolyólag lelkes művelőjévé vált konyhaművészetünknek. Szóval, Gusztáv az új repü­lőtér építészeti megoldásait részletezte, amikor buszunk egy kanyarba ért. Kitekintett, megállt mondata közepén.. — Itt végeztek Heydrichhel a cseh ellenállók ezekile ne- száznegyvenkettőben... Tud­játok, mi lett a következmé­nye. .. Lidice elpusztítása. Ma június hetedike van. Június 10-én ismét tízezrek mennek Lidicébe, megemlékezni az év­fordulóról. Ebéd közben prágai kollé­gáink felelevenítették a törté­netet: a cseh nép hóhéra, Reinhard Heydrích elleni me­rénylet részleteit, majd az egész világot megrázó megtor­lást, Lidice elpusztítását. Okvetlen el kell mennünk Lidicébe. Másnap a ragyogó napsütés­ben fürdő lankás mezőn pró­báltuk felidézni, hol sorakoz­tak a kis cseh városka utcái, hol állt az iskola, ahonnan az összeterelt nőket, gyerekekét elhurcolták, hol lőtték halom­ra a férfiakat az SS-fenevadak. Az emlékmű melletti kis múzeum termében pergett a film. Az a film, amelyet a ná­cik készítettek kegyetlen tet­tükről, egész Európának szánt elrettentésül. Iskolás gyerekek töltötték meg a kis termet, nyolc-tíz éves gyerekek tekintettek el­borzadó, csodálkozó szemmel a filmvászonra. De nekünk is hideg futkosott a hátunkon a filmkockák láttán, elborzad­tunk azon a kegyetlenségen, amellyel a nácik az elrettentő példát szolgáltatták. Ahogyan halomra lőttek 173 férfit, aho­gyan a főtérre, az iskolába te­relték az asszonyokat, gyereke, két, ahogyan felgyújtották a házakat, ahogyan felrobbantot­ták a templomot, és ahogyan koncentrációs táborok foglyai­val hordattálfy el a romokat, ahogyan — kifejezésüket idéz­ve — Lidicét a földdel tették egyenlővé. Annyi év után is megdöb­bentően kegyetlen sorokat ol­vastunk: „Nachdem die Ein­wohner dieses Dorfes durch ihre Tätigkeit und durch die Unterstützung der Mörder von SS-Obergruppenführer Hey- drich gegen die erlassenen Ge­setze schärfstem vertosen ha­ben, sind die Männlichen Er­wachsenen erschossen, die F raunen is ein Konzentrations­lager überführt und die Kin­der einer geeigneten Erzie­hung zugeführt worden. Die Gebäude des Ortes sind dem Erdboten gelichgemacht und der Name der Gemeinde ist ausgelöscht Worden.” A — nem szó szerinti — for­dítás: Miután ennek a falu­nak lakói segítséget adtak Heydrích SS-obergruppen­führet gyilkosainak, a felnőtt férfiakat kivégezték, az asszo­nyokat koncentrációs táborba, a gyerekeket átnevelőbe szállí­tották, az épületeket földdel tették egyenlővé, a falu nevét törölték a helynévtárból. A döbbenetes film lepergett, szótlanul mentünk tovább. A kis múzeumban megálltunk egy kép előtt. Csoportkép, a népiskola második osztályos tanulóiról. Az elhurcolt negy­venkét gyerekből csak ketten tértek vissza... Szótlan csendben néhány szál vörös szegfűt tettünk a tömegsírra, megálltunk a tő* megmészárlás helyén, a Horik család házának romjainál, az iskolánál, amelynek helyét ga­lambbal játszó gyerekek szobra jelzi. A templom hályén csak a téglapadlózat, és kőbe vésve csupán ennyi: Épült 1242-ben, elpusztult 1942-ben. Üres mezőn jártunk az egy­kori falu helyén, és ‘mentünk tovább, az új Lidicébe, amely­nek házait nemzetközi össze­fogás építette fel a fasizmus feletti győzelem után. Lidice ég, Lidice ég — sut­togta egy vasutas a kladnoi pályaudvaron a vagonokba zárt lidicei asszonyoknak, Lidice él, Lidice él — érez­tük az új utcák, új házsorai közt. L idice — miként Oradour, Coventry, Varsó, Kra- gujevac és az elpusz­tított szovjet falvak, városok — jelképpé vált, a fasiszta bar­bárság jelképévé. És a győze­lemre vezető ellenállási harc jelképévé. Amikor ott álltunk a 173 áldozat tömegsírja, a szöges- drót-koszorúval díszített ha­talmas fenyőtörzsfeszület előtt, úgy éreztük: a fasizmus sok millió áldozata előtt hajtunk fejet. « BOGNÁR ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents