Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
Zentai László: Mária asszonynak ismeretlenül 1 (Kosztolányi Dezső emlékének) Ha ottj azon a visegrác esten, szalonnasütés közben, majd Pesten a régi temetőnél, aztán a budaörsi úton Füst Milánéknál, végül amikor Stockholmból jött haza a pályaudvaron, ha Te is átéled a felismerésen túl is a „nagy beteljesülést” — Ilona asszony levele ellenére —, akkor talán a halál is visszafordult volna, s nem jött volna eléje. Fi lm jegyzet Kincskeresők MIT TESZ A „SZEMLÉLET”? Hogy, mit lát, hogyan lát a szem? Az Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban című szovjet—olasz film nagyobbrészt a Szovjetunióban játszódik. De most egy egészen új Moszkvát, Leningrádot látunk — habár a felbukkanó városrészek ismerősek .... A filmek kooproduk- ciós arányát nem szokás jelezni, de se'tbető. ezúHal az olaszoké a nagyobb rész. Az olasz kamerán át látott Szovjetunió így lett „más”, s ez ezúttal azt is jelzi, hogy mesterséget jól értő szakember fényképezett. A képek ritmusa Rómában is, Leningrádban is azonos — és ez a komponálást dicséri. Persze az olaszok nagyobb „jussa” nemcsak, sőt nem elsősorban a fényképezésen, mérhető. A történetet fel-feldobó ötle. tek, komédiái fogások is inkább olaszos ízlésről vallanak, s ru- tt-r's mpftvaléspásuk is a nvuefrtiak gvaknrle‘-5rs utal Teaz. láttunk már olyan filmben is trükkös autós üldözést, robbantást, és más hasonló vígjátéki „újításokat”, amelyek s/.ocia,ista országban készültek — de ez mifelénk egyrészt ritka jelenség, másrészt még nem is túl kifinomult... Ebben a filmben hiányérzete senkinek sem támad — ezeknek a jeleneteknek a megvalósítását illetően. A Zsiguli és a Moszkvics versengése valóságos reklám a márkának, s a szivar, időzített bomba (stb.) is úgy robban, ahogy csak megszokhatta a kedves néző e műfaj legsikeresebb olasz, francia (stb.) filmjeiben. De hát miért e sok hűhó? — kérdezi az olvasó, aki a filmet nem látta. A HŰHÓ NEM SEMMIÉRT — hanem mesés örökségért folyik. Rómában fejezi be életét az egykori leningrádi balerina, s titkát csinos lányunokájára bízza: hatalmas kincset rejtett el Leningrádban a forradalom küszöbén egy oroszlán alatt. Az örökség titkát nemcsak az unoka hallja meg, s Így az öreg hölgy halottas ágvától egész különítmény indul Leningrádba, megannyi oroszlánkereső kincsvadász. A szenvedélyes olasz kincskeresők megszámolható, de azért így is túl sok cselt eszelnek ki egymás eltávolítására az útból és az életből... UtóbH sikerül. így aztán tragikus eseményre nem korül sor. (Hacsak azt nem számítjuk annak, hogy a maffiából Leningrádba szakadt sötétképű (és múltú) úrnak a nyolcadik gyereke is — lány lett...) S mi köze mindehhez a szovjeteknek? — kérdezi most ismét a képzeletbeli érdeklődő. Hát... mint kiderült, szerepel a Zsiguli és a Moszkvics, eev-két szovjet színész és számos szép orosz táj. No és: a legfőbb bonyodalom atyamestere egy álruhás Ifjú szovjet nyomozótiszt. Rendelkezik a pozitív hősök összes tulajdonságával. és ő az aki a film végén kétoldalú igazságot szolgáltat. lGY_ A2TAN A KINCS a Szovjetunióban marad (és az örökösnő is, de ez már más kérdés, a szerelemé, ami az ifjú lisztet így sikerélmény mellett feleséggel is megáldja) de az elszánt kincskeresők is elégedetten távozhatnak Az elmondottakból kiderül, miféle film az Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. Most már csak az a kérdés, hogy ugyan miért csak húsz nézője akadt? (VIRÁG) Uj könyvek Dickens: Copperfield Dávid Fajth: Svájc (Panoráma útikönyvek) Fiúk évkönyve 1976 Slacton: Bonaparték Moldova: A Szent Imre induló Magyar Bélyegek árjegyzéke 1976 Bezimenszklj : A titkos Barbarossa-dosszié Czeizing: A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig Erdészeti alapismeretek Németh: Rendkívüli perorvoslatok a magyar polgári eljárásjogban Spock: Tinédzserek könyve Lawrence: Szerelmes asszonyok Pándi : Hangversenykalauz III. Szájbetegségek Byron: Válogatott müvei I-IL Kisdobosok évkönyve 1976 Magyarország felfedezése Egy könyvsorozat olvasása közben p»||-.ÏKegy könyvfolyam mór a negyedik esz- * III III tendeje, körülbelül negyedévenként jelenik meg belőle egy-egy kötet. Olvasói az el múlt Harminc esztendő egyik legnagyobb szabású írói-kiadói vállalkozásának a részesei. Nem véletlenül mondom, hogy részesei, mert ez a könyv- sorozat többre pályázik, mint oz olvasó figyelmére: gondolkodásra késztet, cselekvésre ösztönöz, társadalmi mozgást kelt. Megfelelt — eddig legalábbis — az életre hívásakor kijelölt célnak. Mi volt ez a cél? « Magyarország felfedezése sorozat megindításakor több nyilatkozatot olvashattunk róla, a lényegük az volt, hogy a Szépirodalmi Kiadó — az írószövetség és a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával — új és nagyszabású írói vállalkozás szervezője és lebonyolítója lesz. A Magyar ország feledezése mai Íróink számára nagy erő próba: írói eszközökkel, műfaji megkötöttség nél kül megmutatni, milyen a mai Magyarország A könyv lehet szociogtáfrkus felmérés, riportfüzér, vallomásgyűjtemény (egyes részleteiben, persze) doku-me-ntumsor... Az egyetlen megkötöttség: legyen művészi ereje, gondolati hatása és az igazságot tartalmazza. Legyen — ennél rövidebben összefoalalni lehetetlen — realista. Történeltn! szükségszerűség volt bizonyos értelemben a Magyarország felfedezésének megindítása: írói eszközökkel, a vallomástevés őszinteségével, elköte'ezetten, társadalmi felelősségtudattal feltárni, milyen kéoet mutat a három évtizede szociálisad társadalmat éoítő Magvdrország. Tudjuk, sok iroda Imi mű, film, színoadi alkotás szól erről a témáról. De nagy szükség volt olyan könyvsorozatra, amelynek szerzői — a mai magyar valóságot ismerő írók — átgondoltan és módszeresen veszik szemügyre hazánk tájait, fölvált, városait, társadalmi rétegeit, a jelenre befolyást gvakorló múltját, közelmúltját. S bemutatják: miként élürvk ma, hűen ábrázolják o küzdelmek természetét, célját, a társadalmi mozgás irányát, az eredményeket, s a bajokat, gondokat —, a fejlődés ellentmondásait, olykor válságait A sorozatot azért megindítani, hogy csak a szépet, s a jót mondja el, — nem lett volna érdemes. Igazi író ilyesmire aligha is vállalkozna. Aki író felelősséggel közeledik társadalmi kérdésekhez, a mai valósághoz, annak szembe kell néznie a növekedésnek gyakran súlyos problémáival, s fel kell tárnia azokat legjobb meggyőződése, tudása, ereie, tehetsége szerint. Ez már a Magyarorszóq felfedezése sorozat első köteteiben megtörtént. Emlékezhetünk, milyen visszhangja lett Végh Antal Erdőháton — Nyíren cimű könyvének — sa kötetben való megjelenést megelőző Dublikációnak, a penészlaki riportnak, — az Éljünk magunknak? című Fekete Gyula- könvvnek, a Tisztelet Komlónak (Moldova Gvörgy) egves fejezeteinek, László-Bencsik Sándor Történelem alulnézetben című művének... Sorolhatnánk tovább. Volt eset rá, hogy a szóban forgó terület — falu, város, iárás —, a fejlődésért fe- élós testületek protestáltak bizonyos tények kommentálása (sőt akár megemlítése) ellen Is, mert azok valóságos mulasztásokra mutattak ra, ese* leg bűnös mulasztásokra, — vagy csak egyszerűen hiúságokat borzoltak fel. Arra is volt eset, hogy a könyvekben a szerzők tévedtek; hogy a bírálat elhibázott, vagy igazságtalan volt. De nem ezek a szépiák jellemzőek erre a könyv- sorozatra, hanem az, hogy az eddigi kötetek általában magasrendű írói felelősségtudattal, a valóság iránti érzékenységgel, a javítás szándékával térképezték fel a jelent, a mai társadalmat, vagy annak egy-egy metszetét. Pedig nagyon különböző karakterű müvek a Magyarország felfedezése kötetei. Színvonaluk is, hangvételük is, eszköztáruk is változik a szerzők írói habitusa, világlátása, élettapasztalata, stílusa szerint. Vannak közöttük felejthetetlenül szép lirai részletekben bővelkedő munkák, tárgyszerű krónikák, egy-egy témakörből nagy szakmai ismeretekről tanúságot tevő beszámolók, drámai összecsapásokat ábrázoló »ásók. Közös jeliemzőjü' pusztán az, amit a bevezetőben említettünk: szerzőik meggyőződése, hogy a mai valóság megismertetésével társadalmi problémák megoldásában segítenek. Ez a meggyőződés, különböző hőfokon (ismét csak azt mondhatjuk, hogy az író karakterének megfelelően) valamennyi könyvben ott von. S mellette: az anyag alapos ismerete, az objektivitásra való törekvés, elfogulatlanság. (A téma szeretet« és az elfogulatlanság nem egymást kizáró fogalmak.) A sorozatnak eddig tizenhat kötete Jelent meg. Ha százkötetesre tervezték volna a szerkesztői, azt mondhatnánk, hogy Magyarország tizenhatod részét „felfedezték". Persze, ez csak játék egy ötlettel: nincs ilyen arány. A kötetek ütemesen követik egymást, — valamennyinek nagy a kritikai visszhangja, s mostanában kezdenek igazán népszerűvé válni. Kell néhány esztendő abhoz, hogy az olvasók alánoson megismerkedhessenek velük, hogy belekerüljenek a köztudatba, alakról, tipográfiai megjelenéséről is felismerhetők legyenek a sorozat darabjai. Könyvtárosok mondják, hogy az érdeklődés igen nagv, a kötetek csak néhány óráig vannak a helyükön, nyomban kikölcsönzik őket. Az érdekelt országrészek, városok könvvesboltiaibon is gyorsan fogynak az „odatartozó” művek. Ne feledkezzünk meg a szerzők társaiul szegődött fotóriporterekről, fotóművészekről sem; a kötetek többségének képanyaga kiváló. Élmény végiglapozni olvasás előtt egy-egy új munkát, — a kéoek tükrözik a tájat, meqmutatják az emberek orcát, mozdulatait, feltárják, mi lett új, s szebb á környéken, bemutatják az elmúlt századok menlévő emlékeit, s non ja Inkát. KfirimV s rna‘i viI-águnk irodalmi momentu- ma ez a sorozat; szól a mai, s szól az eljövendő olvasóhoz. Hűségre és iaazsóg- ra törekedve ábrázol la azt. hogy milyen Magyar- ország a fe Is rándulást követő huszonöt-harminc esztendőben. Olvasók tízezrei várják minden kötetét TAMAS ISTVÁN fi Tolnai Eíönyvláros legújabb száma A héten jelent meg a me. gyei könyvtár időszaki kiadványának, a Tolnai Könyvtárosnak elmúlt évi utolsó — harmadik — száma. A sorrendben első cikk frója, Lóridon Ilona szakfelügyelő. Tolna megye iskolai könyvtárainak helyzetével foglalkozik. Mindjárt az írás elején szembeötlik a következő két mondat: „A jól műk-'dő iskolai könyvtár elengedhetetlen feltétele a korszerű oktató-nevelő munká. nak. — Megyénk iskolai könyvtárainak helyzete az utóbbi időben tarthatatlanná vált — részben a tárgyi, részben a személyi feltételek megoldatlansága miatt”. A sok hasznos tanácsot, útmutatást is adó írás joggal állapítja meg, hogy szükség van az iskolai és a közművelődési könyvtárak közötti szorosabb együttműködésre. Tulajdonképpen ezzel a gon. ilolattai rokon az is, amit Misziai Sarolta főkönyvtáros fejt ki „Adalékok Dombóvár munkásművelődéséhez” című írásában. A különbség mindössze annyi, hogy míg Loii- don Ilona az iskolai és a közművelődési könyvtárak kapcsolatfelvételét, közös munkálkodását sürgeti. addig Misziai Sarolta a szakszervezeti és a közművelődési könyvtárak hatékonyabb együttműködése mellett száll síkra a Láng gépgyárban, a kesztyűgyárban és a vasutas dolgozók körében végzett felmérés tanulságai alapján. A Tolnai Könyvtáros mindenesetre jó példával járt elöl — a kapcsolatok elmélyítése terén — amikor helyt adott az említett két írásnak. Gacsályi József, a megyei könyvtár munkatársa a me- gyénkbelj német nemzetiség könyvtári ellátásának eredményeit, feladatait ismerteti. Az írásból kitűnik, hogy Tolna megyében 1975. január 1. tői van függetlenített könyvtáros e munka ellátására. Az elsß esztendő feladata a német nemzetiségű lakosság helyzetének, a könyvtárakkal szemben támasztott igényének a felmérése és az alapvető könyvállomány beszer. zése volt. Egyébként megyénkben jelenleg harminc német nemzetiség) tá "könyvtár működik, ezek többsége a bonyhádi járásban található. 1975-ben az állomány a korábbinak mintegy négyszeresére nőtt: az 5000 német nyelvű kötetből mintegy 2100 a báziskönyvtári letét. Ordas Iván újságíró két tudósítással szerepel a Tolna,- Könyvtáros legújabb számában. Röviden, tárgyszerűen ismerteti az októberben Szek- szárdon megtartott — a gyermek. és ifjúsági irodalom, mai foglalkozó — írókonferencián elhangzottakat, valamint a bezonsi városi könyvtárban tett látogatásának tapasztalatait. Gönczi Zoltánná, a megyei könyvtár munkatársa az 1975- ös műszaki könyvnapokról számol be Megállapítja, hogy a kiváló előadók érdeklődő, lelkes közönséggel találkoztak, viszont az előadások megyei eloszlása nem volt megfelelő. A „Fenntartók nyilatkoznak ...” rovatban Simon János madocsai tanácselnök új községi könyvtár létesítésiről tudósít, az „Arcképek” címszó alatt pedig Virág F. Éva újságíró mutatja be Novák Gyű. Iá-lét, a megyei könyvtár csoportvezetőiét. A „Tövé' ’ kén- zés” rovatban Csánvi Î íszló Vörösmarty flove’iáit elemzi, a „Könyvesnolc” ped;g ezúttal két helvtörténeti kötetet mutat be K. Balog János levéltárigazgató jóvoltából : Varga Adám—Boda Ferenc: Mözs község története című munkáját (Szerkesztette: Szakály Ferenc) és a dr. Kolta László által szerkesztett ..Bonykád a 18—20. században” című kötetet — gyuricza —
