Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
I fiatalok Felkészülés a KISZ-kongresszusra Száz alapszervezeli taggyűlés tapasztalaiéi Beszélgetés Hornyik Latossal, a dombóvári KiSZ-bizottság titkárával mesterségem szépségeiről, nehézségeiről Tuda’ossn éf«k A kongresszusig a KISZ-alapszervezetek* hek két taggyűlést kell lebonyolítaniuk. Az első témája a hetvenötös mozgalmi év értékelése, a vezetőségek beszámolója és az újak megválasztása. Az értékeléshez immár másodízben hozzá tartozik a személy szerinti vállalások, megbízatások számonkérése. Döntenek az alaDszervezetek a tagok ez évi KlSZ-tag- ságáról is. Mire ezek a sorok megie'enoek, Dombóváron lezailanak az első taggyűlések. A városi küldöttértekezlet résztvevőit is megválasztják. Hornyik Lajos, a dombóvári városi és Városkörnyéki KISZ-bizottság titkára több ttvnt harminc taggyűlésen személyesen is részt vett, de a többit is figyelemmel kísérte. — Milyen volt a taggyűlések színvonala? —• Ha azt mondom, hogy megfelelő volt a színvonal, úgy tűnik, elégedetlen vagyok, pedig nem így van. December végén kilencven KIS'7-titkárt készítettünk fel. Szó esett a továbbképzésen a kővetkező taggvű'és témájáról, az idei akcióprogram e’készítésé- rő'. a kongresszusi levél feldolgozásáról és a forradalmi ifiúsági napokról is. Úgy vélem. ez a felkészítés hasznos volt, szépen, gördülékenyen folytak a taggyűlések. A pária’apszer vezetek segítettek, szinte m’n- den'"’tt. Részt vettek a tagság vélen-rínvezé- sé-ric munkájában, segítettek a vezetőségekre tett javaslatok kialakításában. — A sok előkészítés miatt úgy tűnhet, kicsit merev volt a légkör a taggyűléseken... — Szó sincs róla, többségükben teljesen protokollmentes, fiatalos hangú vitáknak lehettünk tanúi. Az elnökség nem ült külön. A gyerekek, bocsánat, a tagok között foglaltunk helyet, a párttitkárokkal együtt. Kicsit előbbre hoztuk az első taggyűlések időpontját, hogy a kongresszusi levél fel- do'gozására körülbelül egy hónap idő maradion. Hogy mennyire, nem volt merev a taggvű'ések légköre, abból is látsz'k, hogy sok helyen máris szóba került a kongresz- szusi levél, és az elhangzott vélemények szerint a levél f'ataios hangú, szívesen o'vas- sák és gondolkozásra készteti őket. Az érté- ke’ések szemé'vre szólóak voltak és szigorúak. Ennek e”enére a tagságnak csak körülbelül öt százaléka maradt ki. Nagyobb, 50—60 tagú a1 nőszervezeteknél természetesen nem vehettek sorra rrvndenkit. Bizottságok a'akultak és ezek vezetői számoltak be. Akár a vezetőség értéke't. akár a bizottságok. szinte mindenki vé'»ményét meghallgatok a szűkebb munkahelyen, a KÍSZ-en kívü’iekét is, mint már szó volt róla, a párt- szerv<'-’f*f>t is. — Ahol bizottságok számoltak be. ott három. illetve négv kategóriába sorolták a taac-Oot. Volt kiváló, jó és- kevésbé jó mi- nősffés, a negved;k javaslat, pedig a tagság egyéves szüneteltetése volt. — Milyen szempontok szerint történt az értékelés? — A szempontok adottak, ugyanakkor helyi körülményekhez alkalmazkodók. A fiatalok mindenütt azt tartották szem előtt, hogy a szervezeti szabályzatban rögzítetteknek eleget tenni kötelező, az nem. válla1 ás. Értékelték az akcióprogramokban való részvételt, a termelési versenyek eredményét, például a Kiváló Ifjú Szakmunkás és Technikus-versenyen való indulást és annak eredményét. Szóba került a brigádmozgalom és a sporttevékenység is. Egy rendkívül aktív KISZ-tágot, aki m’nden rendezvényen nemcsak részt vett, de szervezett, előkészített, szóval mindenütt ott volt, mégis kihagyták egy évre, mert három napot igazolatlanul mulasztott. — A csúcsvezetőségek megszűntek« *— Azokban az üzemekben, ahol több alapszervezet működik, megszűnt a csúcsvezetőség, KISZ-b>zottságokat választottak, így a városi KISZ-bizottság irányítása közvetlenebbé vált, ugyanakkor a helyi KISZ- bizottság önállósága megnövekedett. A titkároknak körülbelül 15 százaléka và’tozott, a vezetőségekben körülbelül harmincszázalékos volt a fluktuáció. Ez a szám körülbelül reális is, mert biztosítja a vezetés folyamatosságát, de módot ad a frissítésre is. Úgy látom, mindenütt az arm rátermett fiatalokat választották meg KISZ-titkárnak. A választás demokratikus volt. tükrözte a tagság vé’eménvét. Általában jelölő bizottság né’kül választottak. A titkári megbízásra több esetben volt kettős je'ölés is. Érvényte'en szavazatot nem ta’áltunk. A fiatalok komolyan vették a választásokat. — És az aktivitás? — Nyolcvanöt-ki1 en^ven százalékos . volt a megjelenés. Középiskolákban még ennél is magasabb. A protokoU-föiszólalásokat nem számítva hat-nyolc hozzászólás volt alapszervezetenként. — Milyen témák kerültek szóba „műsoron kívül”? — Minden taggyűlésnek munkaértekezlet jellege volt. Annál is inkább, mert a gazdaságvezetők, a szakszervezet és a pártszervezet képviselői is részt vettek a taggyűléseken. Több ifjúsági parlamentre való téma is felvetődött, ami egyáltalán nem baj, hiszen a KISZ-munka nem maradhat meg csak a szervezet keretei között. Például szóba került az ifjúsági törvény. Az Unió Szövetkezetben sürgették a KISZ-tagok az intézkedési tervet a törvény végrehajtásáról. Mindhárom szövetkezetnek megvolt az elgondolása, de az egyesülés után az új helyzet feladatait kitűző munkaterv még nem készült el. A Láng Gépgyár taggyűlésén munka- szervezési javaslatok hangzottak el, a fiatalok kérték a minőségi munka premizálásának konkrét kidolgozását. összefoglalva elmondhatom, hogy fiatalosan őszinte, kritikus hangú vitákban vettem részt. Február huszonnyolcadikán a városi küldöttértekezleten is erre számítunk. ■— Köszönjük a beszélgetést. IHÁROSI ibolya Szekszárd tizenötödik ifiúsági klubja A SZEKSZÁRDI MEZŐGÉP Válla'at új ifjúsági klubja tizenötödikként nyitotta meg kapuit a fiatalok előtt. A klub és a vele egy épületben lévő reprezentatív kiállítóterem egymillió forintos költséggel készült el. A kívülről repülőtéri hangárra hasonlító épület tetszetős, r- tern, szép kivitelű. Alme" ■'set teszi alacsonyabbá és m <s nagy térfogatúvá a klubok A falak fémborítása, a bárpult, a forgatható fotelek, 6zép asztalok akármelyik első osztályú szálló halijában is megfelelnének. — A klub az önöké. A vállalat vezetése, a szocialista brigádok és nem utolsósorban önök megtettek mindent, hogy elkészüljön. A klub készen van. De hogy az épületből a fiatalok élettel teli otthona legyen, ahhoz újból az önök munkája, lelkes tenni akarása kell — mondotta a klubavatón Zsigovits Ferenc a MEZŐGÉP igazgatója. SZABÓ Bertalan, a _ Kisszervezet csúcsvezetőségének titkára megnyitójában visszaemlékezett a klubépítés napjaira és név szerint felsorolta az építés során kiemelkedően jó munkát végző fiatalokat, brigádokat. Néhányat közülük a vállalat igazgatója megjutalmazott. Szőr János kiváló dolgozó kitüntetést, Ift József, az építkezés vezetője, Szloboda István, Müller Sándor és Seffer Imre pedig pénzjutalmat kaptak a klubépítés során végzett kiemelkedő munkájukért. Kaiser István, városi népművelési felügyelő hozzászólásában klubmozgalmi visszatekintést tartott az úri kaszinóktól a mai munkás ifjúsági klubokig. Arra kérte a fiatalokat, hogy a klub ne csak a szórakozás, hanem a művelődés otthona is legyen. AZ ÜNNEPÉLYES klubavatón a vállalat irodalmi színpada Maiakovszkij műveiből összeállított műsorával szórakoztatta a vend igékét. — Tamási — ____ p _ 7«|i ' _ ' vagyok, szövőnő a hők Őszi ■ “rr AiWlT ‘Fin© vegyesipari szövetkezetben. Nem fog kinevetni? Én általános iskolás koromban elütöttem tanulótársaimtól, pajtásaimtól, "-mert nem volt semmiféle elképzelésem arra nézve, hogy milyen foglalkozást válasszak. A véletlenek sokasága játszott közre abban, hogy szövőnő lettem. Elmondom az előzményeket: Nagybaracskán a szüleimmel éltem és a Bajai Állami Gazdaságba jártam dolgozni, ahol idénymunkás voltam. Mindent csináltam, amit a szőlő megkíván. Egyszer kirándultunk Harkányba. Ott ismerkedtem meg azzal a fiatalemberrel, aki a férjem. — 1967-ben, 18 éves koromban mentem férjhez, s ide költöztünk Hőgyészre, férjem szüleihez. Hogy múlik az idő. Idestova 10 esztendeje már ennek. Abban az időben kezdett kialakulni a vegyesipari szövetkezet mai profilja. Munkás- nőket kerestek és én is jelentkeztem felvételre. Fogalmam sem volt még akkor arról, hogy mit jelent szövőnőnek lenni. Egyszerűen belevágtam. Az első munkanap? 1968. február 23-án kezdődött az az időszak, amely teljes egészében más irányba fordította életemet. Erre a dátumra mindig vissza fogok emlékezni. Nem úgy ment ám, hogy nyomban a szövőgép elé álltam. Dgjiogy, dehogy! Két napig semmi mást nem csináltam, a takácscsomót tanultam kötni. Nagyon érdekesnek találtam már az első két napot, s éreztem, hogy itt feltalálom majd magam. Hiába mondanám el magának, hogy mi az a takácscsomó, úgyse értené. Richter Lajosné volt a mesterem. így azután szép lassan, fokozatosan beletanultam a szakmába: Egvre jobban megszerettem, és néhány hét múl- ' va büszkén újságoltam otthon, hogy gépet kaptam. A hatos gépet, most is ezzel dolgozom. Igaz, hogy már nem egy gépem van, hanem kettő. — Mit mondjak? Frottír fürdőlepedőket készítek különböző méretekben. Szép, színes munka, ezt csak akkor értené meg igazán, ha legalább fél óráig a gépem előtt állna. Nekem öröm. Mesterségem szépségeiről szólva azonban még sok mindent el szeretnék mondani. Olyat például, hogy a Petőfi Sándor szocialista brigádban dolgozom, s ennek a brigádnak én vagyok a vezetője. Szeretjük egymást, jól kijövünk egymással mi, brigádtagok. Megvan az összetartás, az egyetértés. Valahogy bennem ez is kapcsolódik a mesterség szépségeihez. Közösen érjük el azokat az eredményeket, amelyek növelik a Petőfi Sándor szocialista brigád rangját, tekintélyét. Bár csak látott volna minket akkor, amikor az év végi értékelés során a mi brigádunk lett az első! — Mióta szövőnő vagvok — hogyan mondjam magának — tudatosan élek, valahogy többnek érzem magam Emberként is. Mindezt feltétlenül a szakmámnak köszönhetem. Mit gondol, párttag lettem volna én valaha is, ha nem kerülök egy munkáskóllektívába? 1974. augusztusában vettek fel a pártba. Én vagyok a nőbizottság elnöke. Megválasztottak. Tagja vagyok a szövetkezet vezetőségének. — Jövő héten kezdőd k életem egyik, talán legnagyobb eseménye: az öthónapos pártiskola Szekszárdon. Hallgatója leszek az öthónapos pártiskolának. Mesterségem szépségeihez ez mind-mind hozzá tartozik. Beszéljek a nehézségeimről? Nehezen megy, gondolkodnom kell. Nem mondhatom. hogy egyhangú. Ezzel szemben fárasztó, hogy a két gép kőzet a nyolcórás műszakban sókat keli járkálni, de hát még fiatal vagvok és jól bírom az állómunkát. Esetleg húsz év múlva többet tudok beszélni szakmám nehézségéről is. — Sz. P. — I
