Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI > MSZ M m. I OL ISI A> M- EGY E-l Világhír tanulságokkal Készülnek a tsz-zárszámadások Vannak világhírű magyar áruk. Nemcsak a hagyományo­sak: az Egyesült Izzó normál- égői például, vagy a Ganz mo­torvonatok, vagy q szegedi sza­lámi. A magyar ipar export­áruajánlatában léteznek olyan gyártmányok, amelyek kifeje­zetten az utóbbi 4—6 évben kerültek fel a márkanevet szer­zett, jól értékesíthető termékek listájára. Közéjük tartoznak a Pálma-campingcikkek, a Labor műszerművek komplett labo­ratóriumai, a Grabona műbő­rei, a Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára telemechanikai rendszerei (a földgáz, és kőojalvezetékek távirányí­tását, távvezérlését szol­gáló hírközlő és műszerauto­matika rendszerek), a győri Magyar Vagon- és. Gépgyár közúti járműrészegységei, min­denekelőtt az autóbuszokba, és a nagy teljesítményű teher­autókba szerelhető hátsóhidak Az élvonalban találjuk a ma­gyar gyógyszeripar legújabb hormon-, vitamin. és nyugta­tó készítményeit csakúgy, mint a Medicor orvosi műszereit. Korántsem azért említjük azonban mindezt, hogy elége­dettséget sugalljunk a termék- szerkezet korszerűségét, nem­zetközi kelendőségét illetően. Hiszen a nemzetközi árucseré­ben felajánlható jó gazdasági és műszaki jellemzőkkel bíró gyártmányok aránya elmarad a szükségestől, s elmarad a technikai színvonal nyújtotta lehetőségektől is. Az ellénpél- dâkat, a jól exportálható ter­mékek listáját azért érdemes átböngészni, mert ezzel kap­csolatban értékes tanulságok összegezhetők. Az említett áruk mindegyike — a campingcikkektől a röntgenkészülékekig — jól ér­tékesíthető termék a nemzet­közi piacon. Kettős értelemben is, mert: egyrészt keresett cik­kek, többet is el lehetne adni belőlük, ha a kapacitások en­gednék; másrészt: gazdaságos devizahozamúak, vagyis forint­ban kimutatott önköltségük jól aránylik a dollár- vagy rubelbevételhez. Az átlagosnál kevesebb forintért „hoznak” egy-egy dollárt, rubelt — aho­gyan a szakemberek ezt kife­jezik. A korszerű termékek gyár­tásához könnyebb nemzetközi együttműködést szervezni, ugyanis így szélesebb körben, hosszabb távra lehet üzleti kapcsolatokat kiépíteni egy- egy piacon, ami biztonságosabb bá teszi az újabb fejlesztést és a kapacitást bővítő beruházá­sokat. Jó, korszerű termékek­kel, lehet is ilyesmire töreked­ni, hiszen ezek vonzóvá teszik az együttműködést bárki szá­mára: színvonaluk, teljesítő­képességük, stabil minőségük miatt. Elgondolkoztató tapasztalat áz, hogy a Medicor, a Taurus, a Rába-művek és így tovább, azok a gyárak tehát, amelyek korszer^ eredményesen expor­tálható termékcsoportokkal rendelkeznek — nem dolgoztak az utóbbi 6—7 évben más kö­rülmények között, mint a töb­bi vállalat. Ugyanazok a sza­bályzók vonatkoztak rájuk is, ugyanabban a közgazdasági környezetben dolgoztak, dol­goznak. Vagyis: ne higgyük, hogy ezeknél a gyáraknál nem volt munkáskilépés, sértett beosz­tott, vagy vezető, elutasított hitelkérelem, selejt, álló gép, késve érkező anyag, vagy al­katrész. Hogyne lett volna: senki sem „tett’ rájuk üveg- búrát. Ezek a vállalatok azon­ban számoltak ezekkel a ne­hézségekkel, tudták, kalkulál­tak azzal, hogy sokszor mások érdekei ellenére kell véghez­vinni akaratukat, vitával, ér­veléssel, következetességgel, munkával, sőt: olykor erősza­kossággal. Nem mástól várták ezt a bizony fárasztó, ideg­tépő munkát, sőt küzdelmet mások lazaságával, értetlensé­gével: maguk intézkedtek, vagy javasoltak, kértek, követeltek is és még a legfelsőbb fóru­mokon sem bátortalanul. — Röviden: mertek kezdeményez­ni, vállalva ennek kockázatát is. Ezzel a „stílussal” nemcsak kifelé lehettek eredményeseb­bek másoknál — befelé is. Ahol biztos, jó tervek alapján szervezik a munkát, ott a cél- tudatosság, a határozottság be­felé is hat: fegyélmezettebbé és tempósabbá teszi a munkát. A határozottabb vezetés köny- nyebben teremt rendet a sa­ját portáján is, ami azután tovább szilárdítja a tervszerű­séget a fejlesztésben, * kivite­lezésben. E gyakorlat legértékesebb eleme az úgynevezett ered­ményre orientált szervezet: be­osztottól a vezetőig. Vagyis csak az eredmény számít — a kifogásra senki sem kíváncsi. Az eredményért jár a dicséret és a prémium. A kifogásokért — nem jár semmi. Lehet együtt sajnálkozni a sikertelen emberrel, vagy részleggel, meg is lehet érteni —, de meg­jutalmazni, mert nem ért el eredményt ? !... Ahol üveg­házat építenek az emberek kö­ré, nem lehet meglepő, hogy az élesedő versenyben ezek az emberek keservesen vagy egyáltalán nem boldogulnak. Nincs „üvegház* sem a Me­dicorban, sem a Rábánál, vagy a Grabonánál, Taurusnál, a Laborműveknél —- s még né­hány gyárat említhetnénk <—, s ennek a tapasztalatnak az átvétele sokat segíthet abban, hogy a hazai Vállalatoknak egy újabb jelentős körét fel­hozzák egy nemzetközileg is kielégítő színvonalra. „Felhoz­zák” — írom —, de nem má­sok: mindenütt az adott gyár kollektívája és vezetése együtt tegye, mert csak együtt teheti ezt. GERENCSÉR FERENC Országszerte készülnek a termelőszövetkezeti zárszáma­dások. Az év végi leltározások, összesítések után a szakembe­rek értékelő elemzést készíte­nek a tsz-ek gazdálkodásáról a január első felében kezdődő zárszámadó közgyűlésekre. Az 1975. évi zárszámadások jelentőségét növeli, hogy a IV ötéves tervidőszak utolsó évé­ről adnak mérleget és egyúttal megalapozzák az idén Induló V. ötéves tervet is. Ez még fontosabbá teszi, hogy minden esetben körültekintő és reális zárszámadásokat tárgyaljanak meg a közgyűléseken. A közös gazdaságokban — az előzetes tájékozódó felmé­rés szerint — az összes tevé­kenység hozzávetőleg három­negyed részét kitevő mezőgaz­dasági termelés 1975-ben az előző évinél 2,6 százalékkal volt több. Ez arról tanúskodik, hogy a téeszek jól éltek a fo­kozódó anyagi-műszaki lehető, ségekkel. A zárs/ámadár-készítés üze­mi célja — az év gazdálkodásá­ról készített könyvviteli fel­jegyzések teljessé tétele és a reális következtetések levonása mellett — a közgyűlések de. mokratikus jövedeíemfelhasz- nálási döntéseinek számszaki megalapozása. A jövedelem­felhasználási javaslatok kiala­kításánál és a döntéseknél az üzemek általában a korábbi helyes gyakorlatot követik; tö­rekednek a több irányú bizton­ságra. növelik biztonsági alap­jaikat és tartalékolnak a köl­csönös támogatási alap céljai­ra. A jövedelmek növelésénél ismerik a több, a jobb és a magasabban kvalifikált mun. A Sárközi Egyetértés Terme­lőszövetkezet négyévi munká­ját jó gazda módjára értékel­ték. A szövetkezet elnöke, Zrí­nyi József, részletes útmuta­tást adott a tagságnak arról, miként teljesítették a negyedik ötéves tervelőirányzatokat. — A tavalyi, az 1975-ös év —; mondotta az elnök — nehezebb is volt, mint a tervidőszak többi éve, ugyanakkor ered­ményeit tekintve jobb ta Hi­szen ekkor fejeződött be a tsz középlejáratú terve, valamint a népgazdasági tervidőszak is most zárult. Az időjárás és egyéb objektív, valamint szub­jektív hibák nehezítették ugyan a feladatok megoldását, azonban a tagság szorgalma, együtt a vezetőség szakszerű munkájával, sikerrel zárták a* évet, a tervidőszakot A hat évvel ezelőtt készített szövetkezetfejlesztési tervek reálisan szabták meg a fejlesz­tés irányát mértékét, a szövet­kezet ez alatt az öt év alatt soha nem látott fejlődést ért el. Nem tartották szü'cv?"'"-''»k. hogy változtassanak a termelés kát. Az üzemi jövedelmek fel- használásánál a közös gazdasá­gok a lehetőség szerint na­gyobb gondot fordítanak a szo­ciális és a kulturális igények kielégítésére, valamint a mun­kakörülmények javítására. A közgyűlés a zárszámadás­ról —mint ismeretes, — az el­lenőrző bizottság jelentése nél- kül nem határozhat. A tsz ve­zetősége köteles gondoskodni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bizottság megvizsgál­ja. A bizottság a helyes gya­korlat szerint nemcsak a szám­szaki helyességet ellenőrzi, hanem tartalmilag is foglalko­zik a zárszámadással, és részle­tesen elemzi a közgyűlés elé kerülő zárszámadási javaslat lényegesebb pontjait, így pél­dául a vagyoni helyzet, a szö­vetkezeti eredmény alakulá­sát, valamint a jövedelem­felhasználási és -tartalékolási javaslatokat. Egyre több gazdaság tagjai írásos tájékoztatót kapnak a tsz előző évi gazdálkodásáról, így lehetőség van arra, hogy előzetesen megismerjék az üzem egész tevékenységét, és ennek ismeretében hallattassák véleményüket a közgyűlésen. Javaslataikat, észrevételeiket ily módon az 1976. évi tervek összeállításánál is figyelembe veheti a vezetőség. A terveket a legtöbb helyen külön tervtár, gyaló közgyűlésen tárgyalják meg majd. A zárszámadások előkészíté­sét a téeszek területi szövetsé­gei segítik; több helyen szer­veztek tanfolyamokat és meg­beszéléseket a téesz-vezetők- nek. szerkezetén, továbbra is a bú­za, a kukorica, a cukorrépa, a lucerna és a napraforgó volt a fő termény, kisebb szerkezet­ben módosítások azzal jártak, hogy egyrészt alkalmazkodtak a piaci kereslethez, illetőleg igazodtak a népgazdasági igé­nyekhez. A termelési eredmények a fent említett növényeknél ma­gasan a tervezett szint fölé emelkedtek. Búzából például a terv induló évében 27,8 má­zsás volt a hektáronkénti át­lagtermés, ezzel szemben 35 mázsás átlagot terveztek, s en­nél hét mázsával termeltek többet A. kukorica átlagtermé­se öt évvel ezelőtt 43,6 mázsa volt, a tervidőszak végére meg­haladta a 65 mázsát. Az állat- tenyésztési üzemág eredményei azt tanúsítják, hogy jól dolgoz­tak öt év alatt, hiszen a gon­dos tenyésztői munka ered­ményeként a 638-as szarvas­marha-állományt 802-re növel­ték, míg a 2673-as sertésállo­mányt több mint háromszázzal tudták növelői. A VÁROSIASODÓ BONYHÁD (3. old.) HELYI LAPOKBAN OLVASTUK (4. old.) NÉVTELEN ELLENSÉGEINK (6. old.) CSÍPŐS SZABÁLYOK (12. old.) V zs]ílatot küvîte'nek a portugál kommunisták A Portugál Kommunista Párt északi területi szervezeté­nek vezetősége nyilatkozatában azonnali vizsgálatot követel a csütörtöki portói eseményekkel kapcsolatban. A dokumentum hangsúlyozza: semmi sem iga­zolhatja azt, hogy a cscndőrség tüzet nyitott a Custöias bör­tön előtt tüntető fegyvertelen tömegre. A nyilatkozat felveti azt a lehetőséget, hogy egyes „anti­fasisztának minősített elemek” magatartása a tüntetés során valójában „előre megtervezett és megszervezett provokáció” volt, amelyet a portugál fel­szabadító hadsereg (ELP) el­nevezésű fasiszta szervezethez tartozó egyik csoport hajtott végre, A novemberi lázadás után letartóztatott katonák család­jának egy csoportja pénteken táviratot intézett Costa Gomes elnökhöz, a forradalmi tanács­hoz, Azevedo miniszterelnök­höz és a főéllamügyészhez. Eb­ben a portói Custöias börtön, valamint a lisszaboni Caxias börtön előtti incidensekért a forradalmi tanácsot, a lissza­boni és az északi katonai kör­zet parancsnokát és kormány­zóját teszik felelőssé. A termelőszövetkezet közös vagyona az öt év alatt 74,9 százalékkal nőtt, a halmozott termelési érték pedig 95,9 szá­zalékkal. A tervidőszak alatt jelentősen csökkentették jobb szervezéssel, szorgalmasabb, hatékonyabb munkával a ter­mények önköltségét. 1971-ben egy mázsa búzát 125,40 fo­rintért termeltek, tavaly 112,20 forintért, a kukoricát 160,0 fo­rintért termelték öt évvel ez­előtt, tavaly pedig 129 forintért mázsáját A termelőszövetkezet tagsága és^vezetősége az elmúlt terv. időszakban eredményesen munkálkodott azon, hogy a szö­vetkezeti tervet teljesítsék, hozzájáruljanak a tagság gya­rapodásához, mind több árut adjanak a népgazdaságnak. Az idei esztendőt tehát bizakod­va kezdhetik Decsen. a tavalyi év eredményei megalapozták az idei indulását, kezdését is, hiszen ősszel mindent időben elvetettek, az őszi, téli mező- gazdasági munkákat az előírá­sok szerint szépen elvégezték Küzdelmes, eredményes évek Kimagasló termelési eredmények Decsen

Next

/
Thumbnails
Contents