Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
Mikor keletkezett a földi élet? Borisz Tyimofejev szovjet tudós adatai szerint a földi élet kétmilliárd éves. Az úgynevezett „ukrán pájzsból”, hat kilométeres mélységből felszínre hozott fúrómintában, a kristályos közét egysejtű vízi növényeket és elsődleges élő szervezeteket tartalmazott. Ezek .az élőlények csaknem, háromszor idősebbek a tudó- mány számára eddig ismert legrégibb szerves maradványoknál. A Lenin -ádban nemrég megtartott XII. nemzetközi botanikuskongresszuson e felfedezést szenzációként fogadták. (Az ülés egyik résztvevője Tyimofejev kutatásainak jelentőségét az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez hasonlította.) E mikroorganizmu- sok. alapján, ugyanis lehetőség nyílik az őskori kőzetek származásának és keletkezésük idejének meghatározására. (BUDAPRESS—APN) j Napenergiával működő szivattyú A világ első napenergiával hajtott vízszivattyúja naponta tizenöt köbméter vízzel fogja ellátni egy Dakar (Szenegál) melletti kis falu lakóit. A szükséges 4000 watt elektromos energiát szoláris cellák -szolgáltatják. A sötétség beálltával elemek működtetik a szivattyút. üvegtakarékosság kU irt 1t \AAVk\kkva Ufc kvi‘ . w k v V.V v_, kk VAV.k VóUvW • Az üveg nem szemét, hanem nyersanyag. Ezt ismerték fel a Rajna-menti Neussban, ahol a képen látható üveggyűjtő konténereket helyezték el a város különböző pontjain. Az összegyűjtött üvegeket egy közeli üvegkohóba szállítják. így tehermentesítik a szemétgyűjtést és értékes nyersanyagot takarítanak meg. Hasonló megoldást terveznek az NSZK több |pás városában is, (Telefotó — AP—MTI—KS) Delizsánsz Sopronban A soproni postaigazgatóság, fennállásának 125., valamint mozgó postaszolgálat 100. évfordulóján ünnepséget és kiállítást rendeztek Sopronban. A legnagyobb érdeklődést a ló- vontatású delizsánsz aratta, amelyet az érdeklődők kiprú^ hálhattak, sétakocsikázást tehettek vele a városban. (MTI-fotó — Bajkor József—KS) j Gépesített erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás — ©rdő- sítés, erdőápolás, erdővédelem, fakitermelés — a legnehezebb emberi munkák egyika A nyersanyagtermelő ágazatok között munkaerőigény szempontjából az első helyet foglalja el (ez az egyik magyarázata az építőanyag- és papírárak emelkedésének). A megnövekedett feladatokat csak fokozott gépesítéssel lehet megoldani. A komplex gépesítési törekvésre jó példa az az új fakitermelő berendezés, amit egy svéd cég szakemberei fejlesztettek ki. A rendkívül nagy erőkifejtésre képes, hidraulikus „izmokkal” rendelkező berendezés teljes egészében — koronával és gyökérrel együtt — emeli ki a fenyőféléket a földből. Ezután levágja a törzsvéget és a gyökérzétet, s csak magát a szálfát „teszi félre”. E módszer alkalmazásával elmarad az egyik legnehezebb művelet, a tuskóeltávolí- tás; de jót tesz a talajnak is a kiemeléssel együttjáró fellazítás, a szellőztetés. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája botanikuskertjének gyűjteményében található az a citromfa, mely mindenkit bámulatba ejt termésének hatalmas méreteivel. A fán termő citromok a szokásosnál ötször nagyobbak. Az érdekes citromfa Borisz Morinszon mérnök, a botanikuskert munkatársának fáradozása eredményeként hoz ilyen termést. (APN—KS) magazin * * magazin * magazin * Jereván jelene és jövője A világ egyik legrégibb városa, a 2757 esztendős Jereván eddigi történelme során soha nem látott olyan nagyarányú építkezéseket, mint 1971—1975 között. Ez alatt az öt év alatt az örmény fővárosban mintegy 2,5 millió négyzetméternyi űj lakást adtak át, vagyis körülbelül 200 000 jereváni lakos költözhetett új, kényelmes lakásba. Minthogy a város területe korlátozott, a házak felfelé növekednek. Már épül az első 25 emeletes ház. A következő ötéves tervben a több mint egymillió lakosú Jereván még szebb és még jobban kiépített lesz — mondotta Dszim To- roszjan, a város főépítésze. További mintegy hárommillió négyzetméter lakóterületet építenek, sok kulturális, és szolgáltató létesítmény fognak átadni. Aj energetikai kőzpint Az Ekibasztuz szénmedence területén — Kazahsztánban — új energetikai központ építése, kezdődött meg. Amikor ez a hőerőmű-komplexum teljesen elkészül, a teljesítménye eléri a 16—20 millió kilowattot. Az erőmű alapanyaga olcsó szén, melyet felszíni fejtés útján termelnek ki. Az új erőműkomplexum jelentős szerepet játszik majd a Szovjetunió és az európai KGST-országok energia- ellátási rendszerében, (BUDAPRESS—APN) Hová sodródnak a sarkok? Ismeretes, hogy a múltban a Föld mágneses pólusai többször változtatták helyüket. N. Medvegyev leningrádi tudósa közelmúltban kiszámította e sarkok várható helyváltoztatását. Ö a mágneses sarkok sodródását bolygóink belső magjának vándorlásával hozza kapcsolatba. Ez a mag ugyanis nem fekszik pontosan a Föld geometriai középpontjában. Medvegyev szerint az időszámításunk szerinti ötödik évezredben várható erős mágneses térváltozás. Ekkorra az északi mágneses sarok Afrika atlanti partjainál, míg a déli a Csendes-óceán térségében, Dél- Amerika közelében helyezkedik majd eL (BUDAPRESS—APN) FnDnHntath rádiákniláBOkkal A felhőket rádióhullámok segítségével tanulmányozó speciális állomás épült a kazahsztáni Pavlodar közelében. Ezzel kiépült az Ural és az Ir- tisz folyók közötti kétezer kilométer kiterjedésű állomás- lánc. Segítségükkel időben meghatározzák a felhőképződés alakulását, a felhők helyét és mozgását, s hogy mi- lyen magasságban vannak; jelzik a vihar- és jégesőfelhőket is. (BUDAPRESS-APN)
