Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
'■WÊËjÊffî*', VîLÂG PROLETÁRJAI, EGrESÜLJETEK! tolna megyei • Z . M S-2 M'-P-í TO L'N A,- M’E G V E L ' 31 Z OTTSAG AN AK LA PJ A - : SZOMBAT 1976. jan. 17. XXVI. évf. 14. szám. ARA: 0,90 FI Illést tartott a HNF Országos Tanácsa Szeptember 16-ra összehívták a népfront VI. kongresszusát Kádár János felszólalása 'A mozgalom életének fontos aktusáról határozott pénteki, a Parlament Vadász-termében tartott ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa: szeptember 16-ra összehívta a népfront VI. kongresszusát. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. ■ Az ülést Kállai Gyula, az országos tanács elnöke nyitotta meg. Javaslatára az ülés napirendjére tűzte a népfront országos elnökségének indítványát a mozgalom VI. kongresszusának összehívására, a népfrontbizottságok újjáválasz- tására, a VI. kongresszus állásfoglalására. Sarlós István beszámolója Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartotta meg beszámolóját. Elöljáróban summázta a sikeresen zárult IV. ötéves terv eredményeit. Az V. ötéves tervidőszak feladatairól szólva alapvető követelményként jelölte meg a hazai erőforrások magas fokú felhasználását, a tartalékok feltárását, a jól irányított, szervezett és fegyelmezett munkát, a takarékosságot, a szocialista gazdasági integrációban való hatékony részvételt, a kapcsolatok kétoldalú fejlesztését, elsősorban a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, s a tőkés irányú gazdasági kapcsolatok olyan jellegű fejlesztését, hogy az import jelentős növelése mellett az export 20 .százalékponttal jobban növekedjék. A nép frontmozgalom elmúlt négy esztendejéről, az V. kongresszus óta eltelt idő|zakról szólva Sarlós István hangoztatta: a népfrontmozgalom a szocialista .demokrácia fejlődésének jegyében, arra fordított gondot, hogy segítséget nyújtson a választott testületek munkájához, • közreműködött a testületek és a lakosság közötti kapcsolatok szervezésében, s napirenden tartotta a megoldásra váró legfontosabb kérdéseket. Az elmúlt esztendőkben a Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalása szellemében folytatták tevékenységüket a közélet minden területén — szögezte le Sarlós István. Az országos tanács főtitkára végezetül indítványozta: szeptember 16—18-ra az országos tanács hívja össze a mozgalom VI. kongresszusát. A kongresz- szus tűzze napirendjére az országos tanács beszámolóját az 1972 óta végzett munkáról, a kongresszus „Allásfoglalás”-át, válassza meg az országos tanácsot, s a bizottságok megerősödése, a mozgalom kitere- bélyesedése miatt egészítse ki a működési szabályzatot. Hatalmazza fel az országos tanács a titkárságot útmutató kiadására, amelyet a népfrontbizottságok megválasztásánál hasznosíthatnak, állásfoglalásKádár János: tervezet készítésére, s a két kongresszus közötti munkát összefoglaló jelentés összeállítására. A küldöttértekezletekre, s a kongresszusra való felkészülés megkönnyítésére munkaanyagokat adnak ki a szocialista demokráciáról, a szövetségi politikáról és a nemzeti egység kérdéseiről, a népfront közjogi, művelődéspolitikai, illetőleg gazdaságpolitikai tevékenységéről. A kongresz- szus előkészítésének menetrendje: február 15. és március 31. között újjáválasztják a Hazafias Népfront bizottságait, májusban kerül sor a népfront városi, kiemelt nagyközségi és budapesti kerületi bizottságainak megválasztására, s júniusban tartják meg. a budapesti, illetve a megyei küldöttértekezleteket. A népfront kongresszusa társadalmunk nagy fontosságú eseménye Az ülésen felszólalt Kádár János is. A Központi Bizottság első titkára elöljáróban kijelentette: egyetért a népfront VI. kongresszusának összehívására, a népfrontbizottságok újjáválasztására tett javaslattal. A Hazafias Népfront kong(Folytatás a 2. oldalon). Mai számunkból: KÖZLEMÉNY A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSSZAKÁRÓL (2. old.) A SZAKSZERVEZET SEGÍTSÉGE A KISZ-SZERVEZETEKNEX (3. old.) EMBEREK, ORSZÁGOK, TÖRTÉNETEK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT Az angolai népi hadsereg sikerei A TASZSZ luandai jelentése szerint az Angolai Népi Köztársaság fegyveres erői az ország északnyugati részén megközelítették a szakadárok utolsó erősségét, Santo Antonio do Zaire kikötővárost. Az FNLA és a külföldi zsoldosok egységei fejvesztetten mene-, külnek a zairei határ felé. Holden Roberto, az FNLA vezetője elhagyta csapatait és sietve Kinshasába, Zaire fővárosába repült. Az északi fronton végrehajtott támadással egyidejűleg az angolai népi hadsereg egységei a keleti és a központi fronton is csapásokat mérnek a dél-afrikai reguláris csapatok, a fehér zsoldosok és a lázadók egyesített erőire. Túlteljesítette tervéi az építőipar  TÁÉY adta terven felül a legtöbb lakást Napirenden: II tanácsi ipar eredménye!, feladatai Tegnap délelőtt a Tolna, megyei tanácsi ipar vezetői tanácskoztak Szekszárdon. Témaként a IV. ötéves terv eredményeinek összegezése és a következő öt év feladatainak meghatározása szerepelt. Dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb. ipari osztályának vezetője ismertette a résztvevőkkel az elmúlt öt év során, végzett munkát, s az idei feladatokat. Elmondta, hogy az osztály felügyelete alá tartozó hat tanácsi vállalatnál tavaly közel félmiiliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő, két és félszer any- nyit, mint a III. ötéves terv utolsó évében. A IV. ötéves tervben az export duplájára emelkedett. A hat vállalat az öt év során 75 millió forintot fordított beruházásokra. Ezek hatékonyságát növelte, hogy a fejlesztések több szakaszban történitek, s egyes fázisok befejezése után az új üzemekben azonnal megkezdődött a termelés. A tervidőszak során jelentősen javultak az üzemi és szociális körülmények, s a vállalatok sokat segítettek óvodák, bölcsődék, kulturális intézmények építésénél, üzemeltetésénél is. Jelentős fejlődésen ment ke- sesztül a szocialista brigádmozgalom, ami szintén hozzájárult a termelési érték növeléséhez. 1970-től 75-ig a tanácsi vállalatoknál a létszám csak kis mértékben emelkedett, s a termelési érték növelését a munka hatékonyságának fokozásával érték el. A következő öt évben ennek a tendenciának még fokozottabban kell érvényesülni. Az idei feladatok közé tartozik, hogy a gazdasági egyensúly biztosítása érdekében növelni kell az exportot. Szükség van újabb piacok kiépítésére, s ehhez megfelelő termékekre. Az üzem- és munkaszervezés az idei évben is a vállalatok vezetőinek' fontos feladata. Ugyanúgy, mint az üzemi demokrácia szélesítése. ■ Különösen nagy gondot kell fordítani a készleigazdálKC- dásra, s az elfekvő anyagokat már ’ az év első időszakában fel kell dolgozni, vagy ha erre nincs mód, értékesíteni. A takarékosság idán is mindennapi feladat. Ezen belül szükséges a termékösszetétel változtatása, természetesen a fogyasztók károsítása nélkül. Fokozottan alkalmazni kell helyettesítő anyagokat, ha azokat kedvezőbb piacon lehet oesze- rezni, vagy ezzel az importot lehet csökkenteni. Népgazdaságunk múlt évi terve az ország építési-szerelési feladatainak 5—6 százalékos, s essen belül az állami építőipar termelésének 6—7 százalékos növelését irányozta elő. A vállalatok gazdálkodási mérlegének lezárására ezután kerül sor, de az eddigi adatokból már kitűnik, hogy a tervezetet meghaladó ütemben bővítette termelését az építőipar. Az állami építőipari vállalatok 6—7 százalék helyett 8,7 százalékkal több munkát végeztek tavaly, mint az előző évben, s e növekedést elsősorban a termelékenység javításával alapozták meg. A KPM építési vállalatok érték el a legdinamikusabb fejlődést, s a termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásaitól eltekintve a kivitelező szervezetek valamennyi szektora túlteljesítette előirányzatát. A legnagyobb volumenű építési munkálatokat végző EVM-vállalatok is a tervezettnél jobban, 7,3 százalékkal bővítették termelésüket, s a korábbinál nagyobb ütemben növelték a termelékenységet. A tanácsi vállalatoknak és az építőipari szövetkezeteknek a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődése jó alapot nyújtott a lakosság részére végzett építési munkák kiterjesztésére, növelésére is. A2 építőipar 1 kivitelező szervezetei — állami vállalatok, szövetkezetek téesz közös építőipari vállalkozások — 1975- ben csaknem 51 400 új otthont adtak át, ami több m;nt 2100-zal haladja meg az előző évit, de a tervben előírtnál mintegy 700-zal kevesebb. Az állami építőipari vállalatok viszont az előirányzottnál majdnem ezerrel, az előző évinél pedig csaknem 1900-zal több új lakást adtak át 1975-ben. Ennek túlnyomó részét, 40 000- nél is többet építettek az ÉVM- vállalatok dolgozói. Előirányzatán felül a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat adta át a legtöbb új lakást, 313 új otthont, de még kilenc ÉVM-vállalat dolgozói jelentették, hogy tervükön felül több mint 100 lakást építettek. Ez a munka megfelelő alapot nyújt arra, hogy az 1976. évi tervükben átadásra előirányzott 34 500 lakást a korábbinál egyenletesebb ütemben építsék fel, annál is inkább, mert ez a feladat mérsékeltebb, több ezerrel kevesebb, mint a múlt évi terv, s így több erő jut a szervezettebb, jobb minőségű, gazdaságosabb munkára. A kivitelező építőipar idei terve 6—6,5 százalékkal, ezen belül az ÉVM-vál- lalatoknak 6—7 százalékkal nagyobb építési feladat elvégzését irányozta elő, mint á múlt évben. Az építőanyag-iparban az élénk kereslet kedvezően befolyásolta, ösztönözte a termelés bővítését. Fontos új beruházások üzembe helyezésével jelentősen növekedett az azbesztcement lemezek, a kerámia padlóburkoló lapok és a húzott síküveg termelése. A mész- és cementipar, a kő- és kavicsipar, valamint a beton- elem-gyártás a tervezettnél mérsékeltebben növelte termelését, és így végeredményben az építőanyag-ipar az előirányzott 7 helyett 6,5 százalékkal szállított több terméket az építőknek, mint az előző évben. A szocialista import terven felüli növelésének eredményeként összességében tovább javult, megfelelően bővült az építőanyag-ellátás. Az idei feladatok szerint az építőanyag-iparnak a termelés 6 százalékos bővítésével kell gondoskodnia az építők mennyiségi, minőségi és választéki igényeinek rugalmas, zavartalan kielégítéséről. Az átlagosnál dinamikusabb fejlődést kell elérni a mész-, a cement-, az üveg- és a szigetelőanyag-iparnak. A termelés hatékonyságának növelésével pedig lehetővé kell tenni, hogy a termelés bővítésének 88 százalékát fedezzék a termelékenység emelésével, (MTU, /
