Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

A párttagsági könyv Milliók — csaknem őriseflenül Elszomorítóan tanulságos összefoglalót kaptam a na­pokban tanulmányozásra. Az írást a Tolna megyei Rendőr- főkapitányság egyik osztályának dolgozói készítették orról, hogyan fest bizonyos nagyüzemek, ÁFÉSZ-ek házatáján a társadalomra igen veszélyes bűncselekményeknek: a be­töréses lopásnak, valamint a rablásnak megelőzése. A sok követésre méltó példa ismertetése helyett most csak a ki­rívó negatívumokról néhány szót. A példák mindegyike ta­nulságos, ugyanakkor elszomorító. Ami örvendetes, hogy immár megszüntették őket... A pénz szállítására vonatkozóan jogszabály van; ezt minden gazdasági vezetőnek úgy kellene ismernie, mint az ábécét. Közismert, hogy 200 000 forint felett a pénzszállít­mányok fegyveres kísérete kötelező. Ennek ellenére arról győződött meg a rendőrség, hogy egy termelőszövetkezet a bankból hazáig egyetlen, autóbuszon utazó nőre bízott 600 000 forintot. Egy másik tsz-ben olyan irodahelyiségben „őriztek" csaknem egymillió forintot, ahol még rács sem volt oz ajtón. Megdöbbentő az a könnyelműség, amellyel egy állami gazdaság vitetett — fegyveres kíséret nélkül !— autón négymillió forintot, A rendőrségnek is dolga a bűncselekmények megelő­zése; ám ez nem kizárólag rendőri feladat. Balassi Bálint írta egykor, hogy a várat a mezőben kell megvédeni — tehát elébe kell menni az ellenségnek. Lehetne, kellene ebből tanulni. Vétkes könnyelműség akként gondolkodni, és nem cselekedni a vagyonvédelemért, hogy a kárt majd úgyis megteríti a Biztosító. Az efféle mentalitású emberek­nek az is eszükbe juthatna, hogy súlyos gondatlanság ese­ten a Biztosító nem fizet; az szintén, hogy kemény bírá­latra méltó, aki csupán felelőtlenségével játszik a bűnözők kezére. — b. i. — Módosítások a gvcrmekgendozási sígélyrendszeren A Minisztertanács határoza­tot hozott a gyermekgondozá­si segélyrendszer tapasztala­tairól és a további intézkedé­sekről. A kormány megállapí­totta, hogy a gyermekgondo­zási segély rendszere társa­dalompolitikai szempontból a gyakorlatban kedvezően be­vált. így a rendszer lényeges változtatására nincs szükség. Indokolt azonban — figyelem­mel egyes ágazatok tényleges munkaerőhiányára — olyan kisebb módosításokat beve­zetni, amelyek elősegítik ezeken a területeken a mun­kaerőhiány enyhítését. A Minisztertanács ennek ér­dekében felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogv a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben a gyer­mekgondozási segélyre való jogosultság feltételeit 1976- ban módosítsa. A módosítás értelmében a gyermekgondo­zási segély időtartamát — az érvényes rendelkezésekben edd'g szabályozott eseteken kívül — a dolgozó nő mun­kába állás céljából naptári évenként egy ízben megsza­kíthatja. Ebben az esetben a megszakítás lejártát követően a gyermekgondozási segély ,á hátralévő időtartamra tovább­ra is megilleti. Lehetővé kell tenni, hogy a gyermekgondo­zási segélyben részesülő anya megfelelő díjazás ellenében vállalhassa további, legfeljebb két, három éven aluli, de egy évnél idősebb — gyermek gondozását. Az ilyen tevé­kenység nem minősül olyan kereső foglalkozásnak, amely kizárná a gyermeket gondozó anya számára, a gyermekgon­dozási segély 'folyósítását. A gondozással járó költségeket és díjazást a gondozásba adó szülő viseli. A kisgyermekes anyák egészségügyi körülményeinek vizsgálatát a jelenleg rendsze­resített keretek és formák kö­zött el kell végezni a gondo­zásba adott gyermek tekinte­tében is. A gyermekgondozás vállalá­sát nyugdííasok részére is le­hetővé kell tenni. A gyermek gondozásáért fizetett díjazás a nyugdíj folyósítását nem kor­látozhatja, és ennek összegét nem lehet fisvelembe venni a házastársi nót'ék folyósításá­nál meghatározott kereseti összeghatár tekintetében. (MTI) A tagsági könyvek kicseré- " lése bizonyos idősza­konként ismétlődő a párt gya­korlatában. A felszabadulás után lebonyolított tagkönyv- cserék többségét tulajdonkép­pen a tagsági könyvek lejárta, illetve az ideiglenes tagsági igazolványok kicserélése tette szükségessé, csupán az 1949-es tagkönyvcsere volt tagrevízió­val összekötve. Mindazonáltal az egyes tagkönyvcseréknek mindenkor megvolt a megfe­lelő politikai jelentősége. Ez természetes is, hiszen a párt tevékenységének bármely te­rületét érintő legkisebb szer­vezeti intézkedés sem külö­níthető el az általános politi­kai céloktól. Különösen így van ez a párttagsági könyv esetében, amely a politikai ér­telemben vett társadalmi ho­vatartozás, a politikai, a világ­nézeti hitvallás, egy haladó és tudományosan mega’apozott élenjáró eszme melletti elkö­telezettség. a kommunista ma­gatartás és erkölcsi normák önként vállalt követésének dokumentuma. Annak igazo­lása és kifeietőle, hosy tulaj­donosa egy olyan kommunista közösség tagja; melv az inter­nacionalizmus elvét követve, a munkásosztály társadon! hi­vatását valóra váltva á”hata- tosan küzd az osztályérdekei- vel ewvbeeső nagy nemzeti célkitűzésünk. a szocialista társadalom telles felénftéséért. Pártunk eddigi története ar­ra is telles bizonyságul szol­gál. hony a párthoz való tar­tozás. illetve az azt igazoló tagsági könw politikai érté­két a he'yesen kidolgozott és kfhrö+trezetosen magva? ásított politikai irányvonal áltat, va­lamint, taglalnak a néfdgmutg- tó helytállása. ma«ánZi«»e ál­tal, az -ezász nárt szím^-a ki­vívott tek’ntáhr adta. Pártunk helves nntitikála. annak sike­res alkalmazása, taglalnak munkáig következtében a ma­gvar kommunisták nires tag- sávi kënwa nemzetirSviteg (a. dolvozó nénűok körében is naev tekintélynek örvend. párttagságunk idősebb r generációja, a munkás­mozgalom veteránjai súlyos megnróbáltatások árán az il­legalitás körülményei között életüket is kockára téve har­coltak a nép, az osztály, a párt ügyéért, fenntartották, védték-őrizték párthoz való tartozásukat. A felszabadulás utáni első tagkönyvcserét 1948-ban, a Magyar Kommunista Párt po­litikai továbbfejlődésének igé­nyével hajtottuk végre. A két munkáspárt egyesülése után az 1949-ben lefolyt tagkönyv­csere tulajdonképpen annak kifejezője volt, hogy egy poli­tikai platformon a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erőinek tömö­rítése és kedvezőbb politikai feltételek jöttek létre a szocia­lista építőmunka kibontakoz­tatásához. Az 1950-es években a párt vezetésével népünk kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. Kiépült a munkás-paraszt szövetségen alapuló államhatalmi-állam­igazgatási rendszerünk; a ta­nácsrendszer, létrehoztuk és fejlesztettük a szocialista ipart, kiépültek a mezőgazdasági üzemek szocialista formái, a korábbiakban soha nem ta­pasztalt feilődést ért el a tu­dományos-kulturális élet, né­pünk egészségügyi-szociális körülményei. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azon­ban, hogv ebben az időben a párt tevékenységében súlyos hibák is jelentkeztek. Ugyan­csak erre az időszakra esett, hogy nénünk be’ső és külső el’enségei támadást indítot­tak szocialista vívmányaink ellen. S ez az 1956-os ellenfor- rada'otnba torkollott. A táma­dás fő tüze a pártra irányult A z e’követett hibák és az eüenforradalmi táma­dás következtében a párt, a kommunisták nagy megpró­báltatáson mentek keresztül, me'vből a kivezető utat a nárt újjászervezése, helyes politikai vona'ának kidolgozása és al­kalmazása jelentette. Ebben az időszakban lebonyolított tagkönyvcserék (1952, 1957, 1967) sorából politikai jelen­tősévénél fogva különösen ki­emelkedik az ideiglenes tagsá­gi és tagjelölt-igazolványok 1957—1958. évi kicserélése vév’eves tavkönwekre. Az el­lenforradalom utáni időszak­ban a párt tagján^ lenni egyet jelentett kőveMrezete- sen szembenézi? az elkövetett hibákkal, vállalni azok kija­vítását. h’nni a kibontakozás lehetősévében, a nárt szavá­ban. a haladó esők ereiében a politikai konszoi'dáció Icbető- sévéhen. Áz azóta e'te’t évek politikai és gazdasági eredmé- nvei a pártra, a kommunis­tákra vonatkoztatva is szá­mos tanulságot. hordoztak. Mlodoneke’ött abban a vonat­kozásban, hogv munkánkhoz az erőt. az önbizalmat a mim- kásosztáhrtó?. do’gozó rí énünk­től meríthettük, hovy a tekin­tésért. a nén bizalmáért nan m*nt nan ú?ra és óira meg keli dolgozni, hogv a párttag­sági könyv n°mcsak az ered­mények. a sikeres dolgok, ha­nem az úgynevezett néosze- rűtivn föladatok vállalására is kötelez, s hogy aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára nem elegendő a poli­tika formális elfogadása, ha­nem nyíltan, önzetlenül kell kiállnia és dolgoznia annak képviseletében és végrehajtá­sában. • A hatodik tagkönyvcse­rét pártunk XI. kong­resszusa olyan helyzetben ha­tározta el, amikor a párt veze­tő szerepe az élet minden te­rületén töretlenül érvényesül, tömegkapcsolatai jók, a párt­egység biztosított, a párt tag­jainak túlnyomó többsége kö­vetkezetesen dolgozik a hatá­rozatok végrehajtásáért, a párt taglétszáma és összetéte­le egészségesen fejlődik. Egy­szóval semmiféle indok nincs arra, hogy á'ta'ános tagfelül- vizsgálaüJt. illetve tagrevíziót hajtsunk végre. A szocialista építőmunka közeli és távolabbi programja ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a XI. kongresszus által felvázolt célkitűzések tükré­ben a párt egy olyanfajta ön­vizsgálatot végezzen el, mely­nek lényege: a kongresszusi határozatok végrehajtására történő fe? készül és, mozgósí­tás. A Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata a most sorra kerülő tag­könyvcsere cél iát az előbbiek­kel összefüggésben tűzte ki. A párt egyes megyei vezető­szerveinek e je’en'ős polit*kai feladat lebonyolítására meg­felelő intézkedési terve van. Ezekben megfoga’mazódott, hogy a tankönyvesére sokol­dalú noliHkai-szervezeti és technikai feladatait jól szerve­zett, és koord'náit munkával kell végreha!'ani, biztosítva azt. hogy más fontos politikai célkitűzések, a gazdasági-tár­sadalmi és állami feladatok tör^smentesen megvalósulja­nak. A tagkönyvcsere céljá­nak elérését biztosító feladatok sorából jelentőségé­nél fogva kiemelkednek azok a személyes beszélgetések, melyeket minden alapszerve­zetben le kell folytatni a párt­tagsággal 1976. márciusa és júliusa között. Fontos követel­mény, hogy ezekre a beszél­getésekre nyílt, őszinte, köz­vetlen elvtársi légkörben, jól átgondolt és megalapozott vé­leményalkotás mellett kerül­jön sor, mert csak így lehet biztosítani, hogy a párt politi­kájából adódó feladatok, az alao-’orvezet tevékenysége, a párttagok munkája, képzettsé­ge, a XX. kongresszus határo­zatainak végrehajtására és az alanszervezet munkájára vo­natkozó vélemények, javasla­tok reális szemvetését tudjuk elvégezni. DR. LATOS ISTVÁN az MSZMP KB alosztály­vezetője számára nem is hozhat érzé­kelhető életszínvonal-emel­kedést. Részben azért, mert a nominálbérek és -jövedel­mek csak szűk körben emel­kedhetnek a fogyasztói ár­színvonal viszonylag magas növekedési üteménél számot­tevően nagyobb mértékben. Másrészt azért, mert a közvé­lemény-kutatás adataiból is­merjük, hogy a lakosság csak 5—6 százalékos reáljövede­lem növekedésénél érzékeli az életszínvonal emelkedését. Sfotrsifílíai I megfigyelé. ___________ I sek alap­ján valószínűsíthető, hogy a viszonylag alacsony átlagos reálbér-növekedés esetén el­kerülhetetlen bizonyos kör­ben az életszínvonal átmeneti visszaesése. Az intézkedések, erőfeszítések ugyan arra irá­nyulnak, hogy minél szűkebb legyen ez a kör. így például a fogyasztói árszintet emelő legnagyobb tételt, a hús­hentesáru drágulását bér. és jövedelemnöveléssel ellen­súlyozzák. A tervek szerint fix összeggel emelik a bére­ket, a nyugdíjakat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Vagy: hatszázalékos bér. emelésre és hatnapi nyereség- részesedés képzésére a leg­több vállalatnak és szövetke­zetnek lehetősége nyílik. így is néhol, elsősorban a maga­sabb jövedelmű rétegeknél elkerülhetetlen lesz az átme­neti visszaesés. Az ötödik ötéves terv má. sodik felében felgyorsul majd a reálbérek és -jövedelmek emelkedése. Az öt esztendő végeredményeképpen tehát a társadalom minden rétegének érzékelhető módon emelkedik majd az életszínvonala. Amíg a személyes fogyasz­tás növekedési üteme átmene­tileg mérséklődik, elsősorban a magasabb jövedelmű réte­geknél, addig az életszínvo. nal alakulását szintén lénye­gesen befolyásoló össztársa- dalmt fogyasztás töretlenül növekszik. így mindenekelőtt több lakás épül 1976—1980. ban, mint az előző öt eszten­dőben. Gyarapodik az ál1 ami erőforrásokból épülő lakások száma és aránya is. Növeked­nek a közművesítésre fordí­tott kiadások. Töretlenül foly­tatódnak az óvodaépítkezé­sek, s több kórházi ágy és ál­talános iskolai tanterem léte. sül, mint a megelőző öt év­ben. « < Az új ötévesl terv nem _____;__________! vagyakat, a z óhajokat összegezi, hanem a reális lehetőségekre épít. Kénytelen számolni azokkal a tartós, a jövőben is ható vi. lággazdasági változásokkal, amelyek két év óta jelentős veszteségeket okoznak nép­gazdaságunknak. S az elmúlt két évben mi lényegében úgy dolgoztunk és éltünk, mintha nem is lennének e változások és veszteségek. Az új ötéves terv megváltozott feltételek­hez igazodva lényegesen jobb, eredményesebb munkát igé­nyel és némileg szerényebb életvitelt ígér. Mert csak így kerülhetnek az ország bevéts, lei és kiadásai egyensúlyba, KOVÁCS JÓZSEF (Befejező rész: Ezért a pénzért 1) Hesvan éllink 1980-ban? Munkaprogram öt esztendőre (5.) Az ötödik I ötéves terv _____________1 válaszol erre a mindenkit foglalkoztató kérdésre. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 18—20, az egy keresőre jutó reálbér 14—16 százalékkal növekszik az öt esztendő alatt. Igényeink sze- rint lehetne e növekedési ütem gyorsabb is. Lehetősé­geink azonban korlátozottak. Gazdaságilag már az 1974— 1975-ben elért viszonylag ma­gas életszint sem teljesen megalapozott. Köztudott, hogy az ugrásszerűen növekvő kül­gazdasági követelményekkel, az import drágulásával nem tartott lépést a belső tarta­lékok hasznosítása, a gazdál­kodás hatékonyságának foko­zása. így az életszínvonal emelésének szerényebb üte­me is az elérhető legkedve­zőbbnek számít,' elérése és a jövfí megalapozása a szoká­sosnál nagyobb erőfeszítést igényel a következő öt esz­tendőbeen­Az új ötéves tervidőszak első felében kell határozott lépéseket tennünk a gazdasá­gi egyensúly javítására, a külföldi eladósodás mértéké­nek csökkentése végett. S ek. kor, 1976—1977-ben lesz érzé­kelhetőbb az életszínvonal- emelés mérséklődése is. Az 1976, évi népgazdasági terv előirányzatai közt a reáljö­vedelem 3. a reálbér 1,5 szá. zalékos növekedése szerepel. (Ezek megvalósulása — a fogyasztói árszínvonal 1976-ra tervezett 4,5 százalékos nö­vekedését is figyelembe vé­ve — az egy keresőre jutó nominálbér (névleges bér) 6,3, az egy lakosra jutó nominál- jövedelem csaknem 8 száza­lékos növekedését feltétele­ik) Ez a szokatlanul ala­csony fejlődési ütem a la­kosság túlnyomó többsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents