Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

fiatalok fiatalok fiatalok Miért szeretem a szakmámat? « Elmondta: H. Szabó Ferenc kazánfűtő E ddig ez a negyedik munkahelye. ^ Volt kenderfelvásárló, ugyanott normás és raktáros is. 1955-ben költözött Szek­szárdira és a fűtőtanfolyam elvégzése után a kórházi fűtőműnél, majd a Városgazdálkodási Vállalat fűtőművénél dolgozott. 1973 óta cso­portvezető. Már gyermekkoromban is szerettem a tüzet Ha raktam rá, utána mindig kiszaladtam az udvarra — megnéztem a kéményt Figyeltem, milyen magasra száll, hogyan bodorodik a füst. Később kezdtek csak érdekelni a kazá­nok, a gépek. Szüleim földművesek voltak. Négy gyereket neveltek néhány hold földből. Életemben a háború hozott változást A katonaidő után normásként helyezkedtem el a kenderfeldolgozóban. Hamarosan segéd­művezetővé lettem. Szabad időmben bejártam a kazánházba, először csak kíváncsiságból. Raktam a tűzre és figyeltem a lobogást. Egy­re jobban megszerettem a kazánokat. Szíve­sen elbíbelődtem velük. Beiratkoztam kazán­fűtői tanfolyamra, majd dolgoztam a kórház­nál és a Kispipa fűtőművénél is. Naponta 35—40 mázsányi szenet lapátoltunk a tűzre. Hátunkról csörgött a viz, a munka­ruha rajtunk soha nem tudott megszáradni. Nem is vett nekem akkoriban fehér inget a feleségem. Raktuk a szenet a talicskára, toltuk a ka­zánhoz. Minden lapát tartalmát másként kel­lett a tűzre dobni, ügy, hogy ahány darab, annyi felé essen. Fontos volt, hogyan pattan le a lapátról a szén. Ahol több volt, ott ké­sőbb izzott, egykettőre visszaesett a nyomás és kemény munkába tellett helyrehozni. Ezt mindig figyelni kellett. Leülni sem lehetett Legalább tízszer letettem a cigarettámat mire elszívtam. Folyton vigyáznom kellett arra, hogy a szén össze ne süljön. Lapátoltam, táp­láltam, etettem a tüzet figyeltem a vizet, ki tudja hányszor ismételtem el ugyanezt egyet­len nap. Tüzelés közben gyakran gondoltam arra, „ma most jól befűtümk”. S ha nem láto­gatott meg bennünket senki, akkor tudtam: kellemes meleg van a lakásokban, nem fáz­nak az emberek. Volt időm megismerni ezeket a hatalmas gépeket Még azokat is, amelyeket már egy­általán nem használnak. Ennek ellenére nem mondhatom, hogy a kisujjamban van minden, amit tudni kell róluk. De ha elromlik vala­melyik, ha valami szelep meghibásodik, nem kell sokat gondolkodnom, hol a hiba, mit kell tennem, hogy újra működjék. Néha még sza­bálytalanságot is elkövetek. Miért szóljak sze­relőnek, ha egyszer ki tudom javítani magam is a hibát? A jelenlegi kazánok már modernek, részben vagy teljesen automatizáltak. A fűtőnek fi­zikailag semmit sem kell csinálnia, csak a jelzőberendezéseket figyeli. Fölösleges a testi erő. A mostani gépek mellett akár „fehér ing­ben” is dolgozhatnánk. Eleinte furcsa volt ez a „semmittevés”. Gyakran eszembe jutott: „Jaj, a tűz!” S rohantam volna a kazánhoz. Elfelejtettem, hogy az automata magától sza­bályoz: könnyű az egyenletes meleget így fenntartani. Munkámban sokat segített a segédfűtő, aki­ből idővel jó fűtő lett, s egyedül is dolgozha­tott Mindig szívesen magyaráztam a mellém kerülőknek. Nemcsak a munkában segítettem őket hanem odaadtam jegyzeteimet, sokakat rábeszéltem közülük a tanulásra. így lett fűtő a bátyám. Szeretném, ha a fiam is az lenne. Neki azonban esze ágában sincs. M iért szeretem a szakmámat? Nem is tu­dom pontosan. Szépnek tartam és ta­lán azért, mert nagy öröm tudni, hogy munkáimmal elégedettek az emberek. Jó ér­zés tudni: nem fáznak, mert én tüzelek. Ki­csit büszke is vagyok erre. Nem cserélném el más szakmával, nem bánom, hogy fűtő let­tem. És mint csoportvezetőnek már nemcsak kazánokkal kell törődnöm, hanem az embe­rekkel is, akik itt dolgoznak, s ez a kettős teher megszépíti a munkámat. ■— veress — Il szekszárdi úttörőház Ilyen lesz az új úttörőház Szekszárdon a Bajcsy-Zsilinszkj? fasorban. Foto: G. E> 4 Úttörő-filmstúdió A Babits Mihály megyei mű­velődési központban úttörő- filmstúdió kezdte meg munká­ját az idei évben. A stúdió tagjai más amatőrfilmes tan­folyamokhoz hasonlóan az első évben az amatőrfilmezés tech­Í ni'kai és esztétikai alapjait ta­nulják meg. Az elméleti anyaggal egy időben a filmkészítés gyakor­lati tudnivalóit is elsajátítják^ önállóan megírt forgatóköny­veik szerepeit saját maguk játsszák el, veszik filmre, la- borálják, majd az előhívott filmeket vetítésre késszé vág­ják. A szakkör iránt érdeklődők minden szerda délután négy órától jelentkezhetnek a mű­velődési központ portáján. Új klub az „acsi”-ban Pályaválasztás! hetek Kiállítások, nyílt napok, üzemlátogatások r Szombaton délután ünnepé-’ íyesen átadták a szekszárdi csecsemőotthon új klubját. A közel száz dolgozónak ezzel új kulturálódási lehetősége nyílt az otthonon belül. Az otthon igazgatónője — Futár Raj- mundné — meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a klubot Varga Lászlóné klubvezetőnek és as Stvenfőnyi tagságnak. Kaiser István városi nép­művelési felügyelő átnyújtotta a művelődési osztály ajándé­kát, egy albumot, amelyben Szekszárdi nevezetességeit áb­rázoló rézkarcok láthatók. (Jól használhatók a dekoráláshoz.) A program hivatalos részié tatán vidám, tréfás játék és tánc következett Közben fo­gyott a szendvics, a kóla és a hangulat Idubavatáhoi méUő müx, H dWS szerkorztőlc te tstolarácflísok Tóira megyei stúdiója munkával kö­szöntötte az új esztendőt. Ez évi első foglalkozásunk programjaként a hónap elején a pécsi testvérszervezet meghí­vásának tettünk eleget. Délelőtt meg­látogattuk a pécsi tv-tomyot, és be­tekintettünk a Magyar Rádié pécsi Stúdiójának kulisszatitkaiba. Délután az új és modern Ifjúsági házba látogattunk, ahol már vártak bennünket az ottani rádiósklub tagjai. Kóla mellett vívott heves viták, tapasz­talatcsere és néhány archívumban Őr­zött kész produkció meghallgatása után meg kellett hogy jegyezzük: ők már túljutottak a kezdeti nehézsége­kor. Technikai felszerelésük nagy lé­Varga Lászlóné klubvezető elmondta, hogy minden ked­den kötött programmal várják majd a tagokat és az érdek­lődőket. A klubhelyiség egyéb­ként mindennap nyitva van, hiszen ideális adottságai, jó felszereltsége lehetőséget ad napközben is a társasjátékok­ra, az olvasásra és a tanulásra. Az „ácsi* (az anyás cse­csemőotthon) dolgozóinak többsége nő. Ezért jó lenne, ha fiúk is felfedeznék a klu­bot. Tehát megnyílt egy új klub. Szekszárdon a tizenötödik, amely működési engedéllyel rendelkezik. („Illegális is van egynéhány!) Jól felszerelt, szé­pen berendezett, s a progra­mok is sokat ígérnek. i Nagy Vendel *ze különböző helyekről kiselejtezett — és később a tagok által helyrehozott — eszközökből áll, de jelentős érté­ket képvisel a már általuk vásárolt felszerelés is. A helyi rádié segíti őket mind anyagi, mind erkölcsi té­ren. Hosszú évek tapasztalata áll mö­göttük, szívesen látják körükben az iskolai, üzemi rádióműsorokat szer­kesztő fiatalokat és a szakmát szerető érdeklődőket. A Baranya megyei diák szerkesztők­nél tett látogatásunk elősegíti további munkánkat, mert eddigi elképzelé­seink, terveink megvalósítósót láttuk „élőben" Pécsett, az ifjúsági házban. fersncv tótul DOMBÓVÁRON sikeresen Tá­róit az 516. sz. Udvari Vince Ipa­ri Szakmunkásképző Iskola pá­lyaválasztási kiállítása, amelyet az elmúlt hónap 15—20-a kö­zötti időszakában rendeztek meg. Dombóvárról és környéké­ről több min* félezer felső ta­gozatos általános iskolai tanuló, szülő és pedagógus tekintette meg a kiállítást, melyen az ok­tatott szakmáikat, a tanulók által készített munkadarabokat mu­tatták be. A kiállítás kiegészíté­seként az iskola oktatói által ké­szített szók mai smértető színes filmeket vetítettek, szóbeli tájé­koztatókat, egyéni tanácsadást tartottak a tanulók számára. Vál­lalati szakemberek közreműködé­sével megmutatták a tanműhe­lyeket is, ahol a gyakorlati kép­zés folyik. TAMÁSIBAN hasonló rendez­vényre kerül sor a közeljövőben °z 518. sz. Ipari Szakmunkás- képző Iskolában. Pályaválasztási kiállítást rendeznek január 19 _ f ebruár 29 között, amely minden héten hétfőtől péntekig 8—14 óráig tart nyitva. A kiállításon a ^ hegesztő, a mezőgazdasági gépszerelő, a szerkezetlakatos, a kőműves, a szűcs és a tímár szak­mákat mutatják be. A „nyílt na­pok” keretében január 22—27-ig teszik lehetővé az iskolalátoga­tást a végzős általános iskolá­sok és szüleik szómára. Széles körű tájékoztatást tartanak az iskolában folyó oktatásról, kép­zésről. BONYHÁDON, az 504. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Iskolát a té­t hónapokban — előzetes érte­sítés mellett — bármelyik napon megtekinthetik az érdeklődő nyolcadikosak és szüleik a dél­előtti órákban. LENGYELBEN, a mezőgazda- sági szakmunkásképző intézetben február végéig minden szerdán és csütörtökön tehetnek látoga­tást az érdeklődő tanulók, szü­lők. A látogatóknak bemutatják a szaktantermek kiállítási anya­gát, a tanműhelyeket, a szőlé­szetet, a pincegazdaságot, film­vetítést, szakmaismertetést tarta­naik. SZEKSZÁRDON az 505. sz. Ady Endre Ipari Szakmunkásképző In­tézetben január és február hó­napban minden hét hétfő, szer- da_ és pénteki napjain 9-től 16 óráig várják az érdeklődő vég­zős általános és középiskolás ta­nulókat és szüleiket iskolalátoga­tásra. Elsősorban a hegesztő, esztergályos, _ marós, géplakatos, szerszámkészítő, villanyszerelő, ács-állványozó szakmákat, továb­bá a korszerű tanműhelyeket mutatják be. Szekszárdon az egészségügyi szakiskola február 1—10 között rendezi meg a nyílt napokat. A látogatók megtekinthetik a tan­termeket, a demonstrációs szo­bákat, a kollégiumot, találkoz­hatnak az iskola tanulóival. A szakmunkásképző rendezvényei­vel összhangban jó néhány me­gyei üzem is rendez pályaválasz­tási kiállítást, szervez üzemláto­gatást a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik számára. Ugyancsak Szekszárdon, a Tol-’ na megyei Kövendi Sándor Ci­pész! pari Szövetkezet február 1—10-e között a cipőipari szak­mák, a Szekszárdi Nyomda pedig főképpen a könyvkötő szakma bemutatása céljából februárban rendez pályaválasztási kiállítás­sal egybekötött üzemlátogatást. SIMONTORNYÁN a, Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat január 12—26 között a szűcs és a szőr­mekikészítő szakmákat mutatja be kiállítás és üzemlátogatás ke­retében. A téli hónapokban szakma- ismertető üzemlátogatásokat szer­veznek a Bonyhádi Cipőgyárban, a Simontornyai Bőrgyárban, Tol­nán a PATEX tolnai gyárában, Szekszárdon a Tolna megyei Ta­nácsi Építő- és Szerelőipari Vál­lalatnál és a Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál, Tamá­siban a VEGYÉPSZER Előgyártó Gyáregységénél is. Az általános iskolák még de- «ember hónapban értesültek a felsorolt lehetőségekről. A széles körű tájékoztatás segíti a tanu­lók helyes pályaválasztását, ezért fontos, hogy az Iskolák minél nagyobb számban mozgósítsák tanulóikat a pályaválasztási ren­dezvényekre. Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Péchy Benjamin főelőadó Pécsre kirándultak a diák szerkesztők

Next

/
Thumbnails
Contents