Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-11 / 290. szám
Miért szeretem a szakmámat? Elmondja: Walter fldám szerelőasztalos Ülést tartott a KISZ Tolna megyei VB H illósi János és Novák Ferenc nagydorogi asztalosok jó szívvel gondolhatnak vissza tanítványukra, Walter Ádám kiváló szerelőasztalosra. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat csoportvezetője a házgyári lakások faszerkezeteit szereli helyére. Tizenhárom éve dolgozik az építőknél. — Abban az időben, amikor elvégeztem az általános iskolát, helyben. Nagydorogon nem sok lehetőség volt szakmát tanulni. A helyi ktsz-be jelentkeztem asztalosnak. Ma is örülök annak, hogy így választottam. Tetszett nekem a famunka, már fiatalabb, iskolás koromban is sokat fúr- tam-faragtam, s amikor a felnőttek közé állhattam, s kezembe adták a szerszámokat — soha nem tudtam elfáradni a munkában. Ha kellett, egész nap gyalultam, fűrészeltem ... Persze ritkán volt az, amikor az embernek egész nap a fűrészt kellett húznia. Faluhelyen az asztalosnak ezernyi féle munkája akad, s így aztán megtanultam bútort készíteni, családi házaknak ajtót, ablakot csinálni, előfordult, hogy bognármunkát adtak, volt rá eset, amikor ácsok helyett dolgoztunk. Mondhatom, értein az asztalosmesterséget. Amint a lakásépítést korszerűsítették, itt, a mi vállalatunknál is, jöttek az elvtársak, hogy fiúk kellene egy külön csapatot alakítani a házgyári lakások szereléséhez Azaz szerelőasztalosokká képeztük át magunkat A vállalat központjában nagyüzemi módon gyártják a beépített szekrényeket, mosogatókat, ajtókat, ablakokat. Nekünk az a dolgunk, hogy ezeket a helyszínen beszereljük. Azt hihetné a kívülálló, hogy unalmas mesterség ez. Dehogyis, hiszen hiába hagyják ki a betonfalon az ablaknyílást, oda a még élő, szűz keretet kell beilleszteni, úgy hogy kevés levegő járjon a fa meg a fal között. A beépített szekrényeket is előregyártják, de rajtunk múlik, hogy az használható szekrény lesz-e, vagy olyan amelyiket örökké kell javítani. Huszonegy, tagú a brigádunk, s ahogy egy-egy épületben feladatot kapunk a munka megkívánta létszámban csoportot alakítunk. Én egy ilyen csoport vezetője vagyok. Nem panaszkodhatom a fizetésre, tizenöt forint órabért számolnak minden fizetéskor és a teljesítményt. Amint növekszik a százalék, úgy a pénz is. Nem is maradtam volna itt tizenhárom évig, ha a fizetés nem alakul úgy, amint már mondtam, s a legfontosabbnak tartom, hogy a mi szakmánkban a kollektív munkának mindig nagy jelentősége volt Brigádunkban nagy az egyetértés. Szeretem a szakmámat, mert szép, változatos és úgy érzem, hasznos amit csinálunk. És látja az ember, amikor átadnak egy házat, hogy a lakóknak első dolga az ajtót megnyitni, az ablakot megrázni, a beépített szekrényajtót nyito- gatni. Vizsgálják, próbálják a munkánkat. Én örülök annak, hogy ilyen közelségbe kerülök az emberekkel, a munkámmal könnyíteni, szebbé teszem otthonukat. Az én otthonom is szép. Vállalatom segítségével jutottam lakáshoz a szekszárdi Hermann Ottó lakótelepen. Több mint harmincezer forinttal kevesebbe került az én lakásom, mivel a vállalat különféle kedvezményeket adott. Dolgozni nagyon szeretek. Mindig a jó anyagot, meg a jó munkát várom..S ha megkapjuk a művezetőtől a feladatot, nekiállunk és megcsináljuk. Gyalulunk, kopácso- lunk és egyszercsak kész a ház. Fogjuk a szerszámot, kis ládánkat és vonulunk máshova szerelni a panelházak ajtóit, ablakait, beépített szekrényeit. — P j — Fotó: Gk Tegnap délelőtt a paksi atomerőmű kistanácstermében tartotta ülését a KISZ Tolna megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. A Varjas Jánosnak, a megyebizottság első titkárának elnökletével megtartott ülésen megjelent Hanyecz István, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetőhelyettese, Havasi Ottó, a KISZ KB politikai munkatársa és Váradi László, az atomerőmű pártbizottságának titkára. Varjas János üdvözlő szavai után a végrehajtó bizottság A szekszárdi Garay János Gimnáziumban az iskola ODK szervezete városismereti versenyt rendezett a múlt héten, összesen 23 ötfős csapat indult, két kategóriában. Az elsőben az I. és II. osztályosok, a másodikban pedig a III. és IV. osztályosok. A versenyzők 32 kérdést kaptak a város történétéből, művészeti nevezetességeiről, iparáról. A rendezők célja a kérdések kidolgozásánál az volt, hogy ne az úgynevezett „lexikonfejek” nyerjék meg a versenyt, hanem azok kerüljenek előnybe, akik tudják, hogy minek, hol kell utánanézni és a váratlan helyzetekben is feltalálják magukat Éppen ezért a versenyzőknek módjukban állt bármilyen módszer, vagy segédeszköz felhasználása, sőt, a rendelketagjai Horváth Zoltán, a megyebizottság politikai munkatársa előterjesztése alapján megtárgyalták a Tolna megyei ifjúmunkások pályakezdésének és munkahelyi beilleszkedésének tapasztalatait, a soron következő feladatokat A végrehajtó bizottsági ülés résztvevői ezután Csák Béla, az atomerőmű KISZ-titkára előterjesztése nyomán az erőmű-építkezésen dolgozó vállalatok KISZ-szervezeteinek helyzetéről, feladatairól tárgyaltak. j zésre álló két óra alatt az iskolát is elhagyhatták, hogy „megszerezhessék” a helyes választ egy-egy kérdésre. Ezek közt szerepelt például az, hogy Béri Balogh Ádámot, a kuruc szabadságharc legendás hírű brigadérosát Szekszárd közelében fogták el, mi a mai és mi volt a cégi . névé annak a pataknak, ahol rajtaütöttek. Vagy: Bezerédj István volt az első önként adózó nemes. Szek- szárdon kik követték őt? Válaszolni kellett arra is, hogy mi a kapcsolat a szekszárdi tanácsköztársasági emlékmű és a buchenwaldi koncentrációs tábor között. A versenyző diákokat kevés kivétellel mindenütt szívesen látták, és készségesen válaszoltak kérdéseikre. Ezúttal is köszönetét mondunk ezért. J. L. Fiataloknak a politikáról Városismereti vetélkedő Politikai gyakorlat Kirakatgaléria Baján A POLITIKÁVAL foglotkozö tanulmányokban gyakran fötbukkan a politikai gyakorlat, mint kifejezés. Ennek a kifejezésnek meghatározott fogalmi tartalma van és elengedhetetlen része a politikára vonatkozó elemző tudásnak. Míg a termelési gyakorlat, vagy hadgyakorlat, stb. fordulatok szóhasználatunkban a valamire valló föBoészülésre utalnak, addig a politikai gyakorlat nem az állom polgárok vagy a politikusok trén ing jé* jelenti ma jdani elfog tagságukat célozandó, hanem a politikai intézményektől és a politikai gondolkodástól viszonylagosan és elemzőén elkülönített «dóságra vonatkozik. Arról az összefüggésről «an itt szó, amit altatóban úgy szoktunk megfogalmazni, hogy más oz elmélet és más a gyakorlót Azaz a gyakorlati politika nem teljesen ugyanaz, mint az elméleti politika. Az elméleti politika ugyanis, miközben a gyakorlatba™ politika képét törekszik rögzíteni, egyúttal magában hordozza valamely kívánatos gyakorlat képét Is. A poMtifcaí gyakorlat ózonban; mint elemző tudásunk fogalma korántsem a gondolkodástól és intézményektől megfosztott absztrakt csontváz, hiszen még elméletileg sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a politikai gyakorlat mindig valamilyen politikai intézményrendszerben történő politikai tevékenység, ami politika« eszmék, bal- hiedelmek, ideológiák által orientált gondolkodó emberek cselekedeteiben megy végbe. Ahhoz viszont, hogy megítélhessük egy társadalmi csoport politikai tevékenységét, egy politikai szervezet működését, vagy egy eszme hatását, az elemzés érdekében először elvonatkoztatunk ettől a bizonyos általába™ politikai gyakorlottól, megvizsgáljuk a jelenség önmagában! összefüggéseit, majd ezek birtokában mérlegeljük szerepét és jelentőségét 0 gyakorlat szövevényében. Vagyis először elrugaszkodunk a gyakorlattól. hogy aih- hoz visszatérve jobban megérthessük. A politika« gyakorlat, vagy politikai praxis tehát a politikai tevékenységnek, intézményeknek és gondolkodásnak őtfogó fogalma. Amilyen világosnak tűnik ezek mindenkori együttiéte a politikai gyakorlat egészére vonatkozóan, annál kérdésesebb konkrét összefüggésük egyes esetekben. Hiszen gyakran tapasztalhatunk szervezeti formát még nélkülöző, azaz nem intézményesült politika« tevékenységet, ami idegen a bevett Intézmények szempontjából és feszíti az adott kereteket. Másrészt «annak olyan politikai szervezetek, kiüresedett intézmények, amelyeket nem éltet a gyakorkut, mert a szervezet mögött kihalt a mozgalom. Megint más összefüggés az, amikor bizonyos politikai tevékenység csak homályos neheztelések, át nem gondolt indulatok által mozgatott, azaz nélkülözi még a vezérlő, célkijelölő eszmerendszert S ugyancsak más a kihűlt politikai elképzeléseik kérdése, amikor az adott eszmei célok már érdektelenné válnak és csak üres rítusként léteznek. ' A politikai tevékenységformáik, politikai intéz- ményesítettségek és a politikai meggondolások — mint minden más — állandóan módosuló, változó összetevői a politikai gyakorlatnak, amelyek a maguk egyediségében kialakulnak, léteznek, majd elhalnak. A szocialista társadalom politikai gyakorlatában, ami szándékaink szerint nemcsak változik és fejlődik, hanem tadatas fejlesztés tárgya is, ezekkel az összefüggésekkel számolnunk kelt AMIKOR POLITIZÁLUNK, vagyis ésszerű okoskodással mérlegelünk egy politikai részkérdést, akkor célszerű, ha a politikai gyakorlat ezen belső összefüggéseit is szem előtt tartjuk. Ennek híján ugyanis a politizálás, ami szintén része a politikai gyakorlatnak, könnyen panaszkodássá sekélyesedik. Az ilyen szintű politizálás, mint azt a tapasztalat mutatja, többnyire célt nélkülöző és hatástalan. Ami pedig hatástalan, az nemcsak egyénileg hiábavaló, hanem — és ez a fontos — politikailag érdektelen is. Szekszárdiak sikere Érdekes lehetőséget kínál Baján a Kirakat-galéria, azok számára, akik ott állítanak ki. Nem kell a látogatót meghívni, nem kell belépődíjat fizetni, nem kell ünneplőruhát ölteni. Az utcán, séta közben, vagy vásárlás miatt arra vetődve kínálkozik alkalom kiállítás- nézésre. Rövid élete ellené. re is nevet szerzett magának ez a Magyarországon talán egyedülálló kis intézmény. A bajai kirakatgalér;iában állították ki képeiket és szobraikat a szekszárdi amatőr művészek. Örömmel fogadtuk bemutatkozásukat mert színvonalas alkotásokkal találkoztunk. A hivatásos, amatőr határvonal elmosódik, felelősségteljes munka, tudatos forma és színvilág jellemzi őket. Mű. vészetük alapja és átgondolt szerkesztés, pontos műves- ség, lényegretörés. Az együttes munkásságából, kiállításuk anyagából következtetni lehet az ősz- szetartozásra, látszik az egység. És mégis egyéniségekből áll a csoport, az egymás, ra hatás, a jó közösségi szellem eredménye a kiállítás valahány darabja. Megajándékoztak minket azzal a dunántúli hangulattal, amiben kevés részünk van, a közelség ellenére is. Éppen ezért elgondolkoztató, milyen jó lenne, ha ezt a kiállítást művészeti, kulturális kapcsolatok kezdő lépé- • sének foghatnánk föl. Érdé- kés és gyümölcsöző lehetne a kapcsolat, mert a kicsi távolság ellenére, nagyon különböző lelkülete van a két városnak és a környező tájnak. BARTOS ENDRE
