Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

liv Szek££c­Egyetemi Kő.,. Pécs VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP TO L. N A- MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK lAPJA- ■ TOLNA MEGYEI CSÜTÖRTÖK 1973. dec. 11. XXV «vi. 290. szóm. ARA: 0.90 Ft IS magyar szakszervezetek kongresszusának harmadik napja Szerda reggel fél 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Maróthy László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, oz MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A tanácskozást az elnöklő Pavlovszky Ferenc, a nyom­dászszakszervezet elnöke nyitotta meg. Utalt arra, hogy az Athénben megtartott chilei szolidaritási konferencián ma­gyar javaslatra elfogadott határozat alapján ma a haJadó erők az egész világon chilei szolidaritási akciónapot tar­tanak. A magyar szakszervezetek is részt vesznek a szoli­daritási akcióbon, hogy ismételten kifejezésre juttassák a dolgozók testvéri együttérzését a kegyetlen fasiszta el­nyomás ellen küzdő ChHei Dolgozók Egységes Központjá­val, a chilei dolgozókká,!, a chilei néppel Javasolta, hogy a kongresszus nyilatkozatban foglaljon állást a chilei nép hősi küzdelmének támogatásáról. Az állásfoglalásról szóló javaslat beterjesztése előtt ac elnök megadta a szót o Chilei Dolgozók Egységes Köz­pontja elnökének, Luis Figaeroa-naik, . ­Imin Figueroa, a Chilei Dol­gozók Egységes Központjának elnöke bevezetőben a chilei dolgozók nevében köszöntötte a kongresszust, a magyair dol­gozókat Ezután így folytatta: — Chilére ma a fasizmus sötét árnyéka borul. A két esztendeje tartó katonai dik­tatúra ismét megmutatta a monopóliumok és az imperia­lizmus által ránk kényszarí- tett fasizmus embertelen, bru­tális arculatát. A szabadság- jogokat, a nép mindennemű jogát, felszámolták, megsem­misítették a dolgozók gazda­sági és társadalmi vívmányait, eltörölték a szakszervezeti jo­gokait, üldöznek minden egy­házi és vallásos meggyőződést, katonák és tisztek százait bör­tön űzték be, mert nem akar­tak a fasiszta diktatúra bűn­tetteiben cinkosként részt vál­lalni. A szakszervezeti harcosok, a forradalmárok ezrei a leg­kegyetlenebb kínzásokat szen­vedik, mintegy 8 500-an van­nak gyűjtőtáborokban, kínzó­kamrákban. Különösen drámai Luis Corvalámnak, a kommu­nista párt főtitkárának a hely­zete, aki 1973 szeptembere óta van letartóztatásban, s jelen­leg a népi egység tíz más ki­emelkedő vezetőjével együtt hadbírósági látszatper vád­lottja. De a chilei nép nem adja meg magát, a munkás­osztály nem hajt térdet a fa­sizmus előtt. Ma, december 10-én ünnep­li az egész világ — az Egye­sült Nemzetek Szervezetének égisze alatt — az emberi jo­gok nemzetközi napját. Meg­köszönjük az athéni konferen­ciáin részt vett magyar dele­gáció nemes gesztusát, javas latát, amelynek nyomán ez - nap a chilei szolidaritás nap­jává vált. Emlékezzünk m-'C azonban ezien a napon Spany :<1- ország, Dél-Afrika és rr' s olyan országok népeiről is, amelyek emberi jogaiktól, sz-- badságuktól megfosztva élne'.. Az elnök ezután betarje'ri- tette a magyar szakszerveze­tek XXIII, kongresszusának állásfoglalását a chilei dolgo­zók iránti szolidaritásról, ame­lyet a tanácskozás egyhangú­lag elfogadott. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának állás­foglalása a chilei dolgozók iránti szolidaritásról. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa testvéri szo­lidaritásáról biztosítja Chile dolgozóit, szakszervezetét, de­mokratikus és antifasiszta erőit a fasiszta junto elleni hősies harcukban. A Pinochet-féle fasiszta junta, amely a nem­zetközi imperializmus aktív tá­mogatósával! megdöntötte Chi­le törvényes kormányát, to­vábbra is terrorhad járatot foly­tait a chilei hazafiaik, a demok­ratikus szervezetek, közöttük a dolgozók egységes központja ellen. Lábbal tiporja az elemi demokratikus és szakszervezeti jogokat, példátlan nyomort és munkanélküliséget idézett elő az országban. Embertelen kö­rülmények között börtönben tartja a chilei hazafiak ezreit, közöttük Luis Corvolán elvtár­sat. Semmibe veszi a nemzet­közi közvélemény tiltakozását, az ENSZ-nek és a nemzetközi munkaügyi szervezetnek Chilé­re vonatkozó határozatait. A rnogyar szakszervezetek ismételten hitet tesznek a chi­lei nép igaz ügye mellett A jövőben is hozzájárulnak a chile* néppel és dolgozókkal való nemzetközi szolidaritás to­vábbi erősítéséhez, a chilei nép szenvedéseinek enyhítésé­hez. Követelik Luls Corvolán és a bebörtönzött chilei hazafiak szabadon bocsátását, a de­mokratikus szabadsóajagok helvreólKtásct, a dolgozók eqy- séaes köroontjo működésének biztosítását. A konoreeszus résztvevőinek mélv meqovőződése, hogy a chilei néo fokozódó harco, a szakszervezetek és az összes demokratikus erők áldozatos és kitartó küzdelme a vRóa dol­gozóinak testvéri szoMdaritásá- val eléri, hoay Chile ismét a demokratikus fejlődés útjára léphet. Ezután Gál László S^OT- ' titkár következett felszólalás­ra. Bevezetőként utalt arra, hogv a kongresszuson elhang­zott beszámolók és hozzászó­lások eevaránt a sjnkszerveze- ti mozgalom, javuló munkáját tükrözik. A több mint 4 millió szer­vezett dolgozót tömörítő ma­gvar szakszervezeti mozgalom a társadalmi aktivitás jelentős bázisa, s ezt a hatalmas erőt újra és újra meg kell nyerni a szocializmus építésében való tudatos részvételre, hiszen a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember továbbra is a fejlődés elengedhetetlen, zá­loga. Megállapította, hogy a szakszervezeti választások so­rán tovább növekedett, erősö­dött az aktivisták több száz­ezres közössége, a vezető tes­tületekben többségben vannak a munkások, számarányuknak megfelelően foglalnak helyet a nők, a tapasztalt idősebb és fiaital tisztségviselők. Gál László megállapította, hogy a szakszervezeti tagság közvetlen vagy közvetett rész­vétele még nem vált általá­nossá különböző szintű szak- szervezeti állásfoglalások ki­alakításában. Ezért a szakszervezeti élet demokratizmusát a vezetés minden szintjén növelni kell, s gazdagítani azokat a formákat. amelyek kifejezik és lehetővé teszik, hogy a tagság egészét vagy fontos szakmai rétegeit érintő ügyek eldöntése előtt a vezető testületek figyelembe vegyék az érintettek észrevéte­leit, javaslatait. A szakszerve­zeti munka demokratizmusá­nak általános javításában to­vábbra is a vállalatok, az üze­mek és intézmények szakszer­vezeti alapszervezeteinek mun­kájához keil a legtöbb segít­séget nyújtani. A szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének egyik tar­taléka és lehetősége a szak- szervezeti csooortok és bizal­miak bevonásának továbbfej­lesztése. amelyben két fontos lépést kell tenni: növelni a bi­zalmi munkájának színvonalát és erősíteni hatáskörét, vala­mint erős. demokratikus közös­ségéé feileszteni a bizalmi- tanácskozást. A bizalmi tanácskozás fele­lősségiéi ies, munkája az a má­sik csomóoont. ami a szakszer­vezeti mozgalom demokratiz­musát gazdagabbá, eredménye­sebbé tebett Erős kezdemé­nyező, demokratikus közös­séggé kell teüeszfená a bjzal- mitanácskozást, hogv minden lényeges kérdést sokoldalúan megvitasson, és állást foglal­jon. Az, úi szervezeti forma, a bizalmitesfület létrehozása nem valami csodaszer, de min­denképpen olvan lehetőség, aminek következetes kihasz­nálása hozzájárul a szakszer­vezeti demokrácia kiszélesíté­séhez. A továbbiakban Gál László arról beszélt, hogy a szakszer­vezett mozgalom akkor felel meg az eddigieknél is jobban a tagság igényeinek, a társa­dalom elvárásainak, ha a de­mokratizmus fejlesztésével egyidejűleg a centralizmus erősítését is szorgalmazza. A jövőben több következetessé­get kell érvényesíteni a tár­sadalom, a tagság érdekeit ki­fejező szakszervezeti elhatáro­zások végrehajtásában, de nem a centralizmus elvéből faka­dó kötelességek hangsúlyozá­sával, hanem elsősorban a •tagság részvételével hozott el­határozásokkal, a szervező, a felvilágosító és meggyőző munkával. Gál László végezetül nagy elismeréssel mondott köszöne­tét annak a mintegy félmillió szakszervezeti aktivistának, tisztségviselőnek, akinek áldo­zatos munkája jelentősen hoz­zájárult a szakszervezetek el­múlt négyévi eredményeihez, fejlődéséhez. Füzesy Gábomé,- a Pannónia Szálloda- és Vendéglátóioari Vállalat szákszervezeti titkára, a . szakszervezetek pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban fejtette ki véleményét. Klenovics Imre, a Szakszer­vezetek Somogy megyei Taná­csának vezető titkára elmond­ta: javult a megyei szakszer­vezett szervek irányító, el­lenőrző és koordináló tevé­kenysége. Különösen az utób­bi .időben eredményes együtt­működés alakult ki az állami szervekkel a dolgozók problé­máinak megoldására, de az- (Folytatás a 2. oldalonj Munkában a kongresszus, A LEMP VII. KONGRESSZUSA MUNKA­BIZOTTSÁGOKBAN FOLYTATTA MUNKÁJÁT (3. old.) EGY ÉVVEL A KB 1974. DECEMBERI HATÁROZATA UTÁN (3. old.) SZEKSZÁRD IPARFEJLESZTÉSÉT TÁRGYALTA A VÁROSI TANÁCS VB (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK DECSEN (4. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (4. old.) Kádár János hazautazott Varsóból Kádár János, az MSZMB KB első titkára, aki a ma­gyar pártküldöttség vezetője­ként részt vett a LEMP VII. kongresszusén, szerdán reg­gel vonaton hazautazott Var, sóból. Kádár János búcsúztatásá­ra a központi pályaudvaron megjelent Jozef Tejchma, a LEMP KB tagja, miniszter­elnök-helyettes és több más. magas rangú személyiség. Ott voltak az MSZMP küldöttsé- gének Varsóban maradt tag­jai: Győri Imre, a párt KB titkára, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pb. első titkára és Németh József, ha­zánk lengyelországi nagykö­vete. Az MSZMP küldöttségének vezetését a LEMP kongresz- szusán Győri Imre vette át. Ceorge Macovescu a magyar vezetőknél Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hiva­talában fogadta George Ma- covescut, a Komán Szocialista Köztársaság külügyminiszte. rét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szerdán a Parlamentben. Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára pedig az MSZMP KB székházában fo­gadta George Macovescut. Az őszinte, baráti légkörű eszmecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Ott volt dr. Biczó György, ha­zánk bukaresti és loan Cotot, Románia budapesti nagykö­vete. flczél György azl. kerületben Áczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese — Somogyi Sándor­nak, a budapesti pártbizott­ság titkárának társaságában — szerdán látogatást tett az I. kerületben. Aczél György a pártbizott­ság székházában, pártaktíva- ülésen, időszerű politikai kér­désektől adott tájékoztatást.

Next

/
Thumbnails
Contents