Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
Szekszárd Ángeio képei A SZOKOTT FORMÁSA* QOK NÉLKÜL nyílt meg vasárnap Szekszárdon Fűnk Pál — művésznevén Angelo — fotókiállítása a Balogh Ádám múzeumban. Angelo itthon is, külföldön Is ismert fotóművész. A Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja volt, évtizedeken át tagja az angol és francia fényképészeti társaságoknak, a FIAP-mak, tulajdonosa a Daugeire-Niépce és Petz- vel éneimnek, kitüntették a francia szépművészeti miniszter díjával is. Emellett ismerték Angelót úgy is mint Budapest belvárosának legdivatosabb portréfényképészét. Ez év elején, 80 éves korában hunyt eL A szekszárdiak 68 képből álló gyűjteményes kiállításéit láthatják, mely keresztmetszetét mutatja munkásságának. Ez a 68 kép is arról tanúskodik, hogy Angelo egész életében kész volt a megújulásra, nem elégedett meg 5—6 évtized fényképészeti eredményeivel. Nagyszerű technikai tudásának állandó tökéletesítése mellett képes volt az egyre bonyolultabbá váló világ tükrözésére, Fiatalon — mint annyian mások, a kor fényképészei közül — ő is festőnek készült, Münchenben tanult. Itt figyelt fel a születőben lévő új művészetre, a fotóra. Korai impresszionista p igmentn yomatad — pl. a szekszárdi kiállításon is látható Június, Forró égöv alatt — még őrzik a festői látásmódot AMIKOR a palettát felcserélte a fényképezőgépre, Budapestre hazatérve hamarosan fényképészműtermet nyitott. Nem érte be azonban a műtermi munkával: képekben örökítette meg az akkori magyar valóságot. A belvárosi portréfényképész azzal tűnt fel, hogy a kor divatjával szemben nem ellenfényes, édeskés képekkel ábrázolta a falusi embereket (pL Magyar falu című képe.) Sajátos szimbólumrendszere az ihletője a Karambol című képnek: ahol sérvkötő, műkéz, mankó és kerékpárrancs man- tírozása alkotja a képet. Utolsó alkotói korszakában a montázstechnika alkalmazása, a nonfiguratív ábrázolás érdekelte. (Tudatalatti szféra, Ipari bázis sziluettje. Madár című képei.) A hosszú alkotói munkásságára jellemző állandó megújulás mellett a különös keresése jellemezte, aminek szolgálatába állította nagy mesterségbeli tudását. A SZEKSZÁRDI KIÁLLÍTÁS hibája, hogy nincs feltüntetve a képek születésének ideje — ami retrospektív kiállításon igen fontos lenne. A képek sorrendje sem segíti a tájékozódást. Ennek ellenére a múzeum dicséretes törekvése, hogy a fotóművészet klasszikusaival is megismerteti látogatóit ks Komáromi Zoltán fotókiállítása Népes érdeklődő közönség előtt nyitotta meg vasárnap délelőtt Csányi László író, a megyei művelődési központ márványtermében. Komáromi Zoltán válogatott fényképeinek kiállítását. Néző egy nappal korábban is szép szám. mai akadt, hiszen a kiállítás már szombaton a helyén volt és így azt az esti balettműsorra érkezők is élvezhették. „Válogatott” kifejezést használtunk az imént, mert mi. akik a művészben fotóriporter kollégánkat is tisztelhetjük, jól tudjuk, hogy fél évtized munkáiból kellett a világlátására valló gyűjteménnyé válogatnia azokat a képeket, melyeket itt bemutat. Életünk eléggé mozgalmas. Komárominak különös érzéke van ahhoz, hogy állóképek sorával is érzékeltetni tudja a mozdulatok folyamatosságát (Próbán 1.—IV.), a fiatalság nem mindig vidámnak tűnő tánc. igényét (Rock), vagy akár az ősi témát is. az élet forga- tagos vásárát és benne az önleleplező arcokat (Heti piac I-—VJ. A fotóriporter természetesen nem tagadhatja meg, és nem is akarja megtagadni önmagát. Észrevesz olyan apróságokat, mint a tornaórára készülő kis lábak között azt, amelyiken nincs cipő. (Tornaórán í.—VJ. _ A technikai okok miatt kissé zsúfoltan elhelyezett ki- állítás uralkodó képsora a kilenc részből álló Vándor- cirkusz. A szegényes „nagy attrakció” mögül előtűnő emberi fáradtság, az unalmon is túlhajló közöny — az óriás, kígyót nyakbavető hírverők — épp úgy belefér ebbe, mint a majmát (és talán csak a majmát) dédelgető öreg cirku. szos szeretete, és az örök maszk, a bohócé. A portrék közül kiemelkedik egy decs! öregasszony lírai szépsége és végtelen szelídsége. Az „Egyedül” beállítottsága nem tetszett, ha csak arra nem gondolunk, hogy a gondosan összehalmozott zűrzavarban azt akarta megörökíteni az alkotó, hogy a modem életnek még az egyedülléte is lehet fárasztó. Annál inkább tetszett a budapesti aluljárói egyikének magányosa (Sziget), akit sikerült úgy kiragadni a körülötte nyüzsgő forgatagból, hogv legalább annyira az egyedüllét képzetét kelti, mint az előbbi fénykép. A kiállítás képeiből vasárnap? számunk irodalmi oldalán még ízelítőt adunk az olvasóknak. Számunkra, újság, írók számára, külön öröm, hogy egy művésszé izmosodott fotóriporter munkáihoz ilyen összeállításban az elmúlt sajtónap megbecsülése jegyében is hozzájuthatott a közönség. ORDAS IVÁN „Ki minek mestere0” Országos I. díj A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységié KISZ-szervezete — mint minden évben — 1975-ben is megrendezte a a Szakma ifjú mestere vetélkedőt. Ezen a versenyen hegesztő szakmában arany fokozatot ért el Bugyi Ferenc hegesztő. Az élért eredmény alapján a KISZ javasolta őt a KGM- vállalatok szintjén megrendezésre kerülő ágazati „Ki minek mestere” vetélkedőre. Az ország legjobb ifjú hegesztőivel kellett felvenni á versenyt gyáregységünk fiatal szakemberének. Bugyi Ferenc megáEta he*' lyét a Magyar Hajó- és Daru* gyárban november 11. és 12-én lebonyolított vetélkedőn is: I. helyezést ért eL A kimagasló eredménye alapján megkapta „A KGM Kiváló Dolgozója" cimeí, a SZOT különdíját és az MHD KISZ-bizottsága éltei felajánlott díjait Oszlánczl János BefeJezMttk a nemzetiségi is barátsági estek readezvényei Vasárnap este befejeződtek a nemzetiségi és barátsági estek rendezvényed megyénk három községében. A hét utolsó három napján Cikón, Mucsá- ban és Mórágyon lépett fel nagy sikerű műsorával a 40 tagú szigetsaentmártoni nemzetiségi együttes. Műsorukon német dalok, táncok és tréfás jelenetek mellett székely balladák is szerepeltek, A három községben a nemzetiségi és barátsági esteken részt vett Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének ffitttiré* ra is. Nefflzetkiiri téli egyetem hfHiykai Európai hírű fürdőhelyünkön, Harkányban vasárnap ünnepélyesen megnyílt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VII. nemzetközi téli egyeteme. Magyarországon ez az egyetlen téli umiversátas, amelynek hallgatói hagyományosan szocialista országokból érkezett vendégek. A rendező szerv nevében Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei titkára köszöntötte a mintegy száz bolgár, jugoszláv, lengyel, magyar és NDK-beli érdeklődőt, majd Márk Bertalan nyugalmazott főiskolai tanár, a TIT Baranya megyei ügyvezető elnöke megnyitotta a kéthetes nemzetközi találkozót. A téli egyetem programja szorosan kapcsolódik hazánk felszabadulásának 30. évfordulójához. Kerekes Imre: Egy vakáció története Kisregény Kicsit ugyan eltájolódott a relativitás fele, egyszerűbben szólva az Einsteinnel haverkodik, de fizikailag nagy fej. Hol a pofa sör? mondom neki, hogy józanul tudjak belépni a mészárszék, be. Rövid távra ugyanis a hülyeség fizet, ez a matek ügy most megér egy nyírást. A Weisz még azt is vállalja, hogy befizet értem, de nincs nála egy garas. Csak felugróm, mondja, itt várj, innen ne mozdulj. Megőrzésre a Lakingerre bíz. Ügy érzem, hogy magamat illetően most már kulcshelyzetben vagyok. Világos előttem a helyzet. a matekot nem szeretem, a történelmet sem díjazom. Mert mi a történelem? Utólag megírják, hogy így volt, vagy úgy volt. Csakhogy utólag könnyű okosnak lenni. Csak a műveltebbeknek mondom, a Hannibált néha összekeverem a Hasdrubállal, de azonnal javítok. Ha olvasok egy könyvet, rögtön szeretném átírni. Nem egy hát. rány. De ha matekból meghúznák, a titkárt, az rossz fényt vetne az egész társadalomra, nem szólva a nénémről. Az öreg olyan büszke lesz, már előre hallom, ahogy dicsekszik, megmondtam, itthon maradsz a nyáron. Aztán hergeli magát, itt állsz nyakig a technikai forradalom, ban és még az alapműveleteket sem ismered. Jól van már, mondja majd az anyám, a nyáron majd megtanulja, azért marad itt, mi is volt veled az érettségin... Erre nagy csend. Ez így lesz. Közben megjött a Kun Vili is. Magyarázza — 22 — a tételt, amit az öreglány délelőtt levezetett a táblán. Érti Várai, mondta, maga is érti? Lehet olyan negyvenes, a legszebb férfikor. Hallottam a karóra ketyegését, de abból amit magyarázott, egy szót sem. Ki nem hívott. Megvadít a csend. Ezt megúsztam. A Kun Vili viszont úgy született, hogy egy-két napig maga előtt látja a táblát, ha nem is érti, olvassa. A tanárnő szövegét nem értem, ahogy ő mondja, értem. Begurultam, most, hogy valamit értettem, elhatároztam, nem adom magam olcsón. Másnap jön a tanárnő, beírja az osztálykönyvet, lapoz a noteszben, már a névsor végén van. Az asztalra dobja, elhúz a padok előtt, ringatja magát, rám néz, de nem ismer. Rövid a hajam. Azon gondolkozom. iUene bemutatkozni. Jöjjön ki a táblához, Várai, vezesse le nekem azt a tételt, amit a múlt órán felírtam. A Kelemenre nézek, a Kun Vili behúzza a nyakát, a Lakinger a homlokát törli. Elindulok, de semmit nem látok. A magam részéről egyelőre nem nyilatko. zom. Nézze kérem, ott kezdtük el, hogy adva van magának. És felírja. Eddig stimmel, gondolom. Na. innen már egyenesen az következik .,. Nézem az indulást, pont ezt a részt vacakolta tegnap a Kun Vili. Ha tegnap értettem, ma is értem. Világos, mondom, ha ez a7 indulás, ebből következik, hogy... Mint a villámcsapás, ott a táblán az utolsó betűig az egész levezetés. Meg. törli a szemüvegét, a fejemre néz. aztán a táblára, megigazítja a-háriját, hátradobia a kontyát, kinéz az ablakon. Menjen a helyére, mondja, e7 így van, ahogv felírta. A noteszt felveszi az asztalról. valamit belejegyez. Hallom ketyeg a karóra. Nem az életnek, az iskolának tanulunk. Állatian szép az idő. Délután, a Lakingerrel és a Weisz-szel elvonulunk egy kiállításra. Oda vagyok valahányszor meglátom ezeket a festményeket. Otthon magam is hozzákezdek, folyik a festék, a néném bezsong. Kiteleoítenek a konyhába. Egy ablaka van, meg egy 30-as égő. Akármilyen tehetség vagyok, de ilyen világításnál frankón nem lehet művészi színvonalon festeni. — 23 — Mit húzzam, ahogy előre láttam, eljött • nyár. A Vida és a Kelemen már kézhez kapták az útlevelüket. A Lakinger, a Táltos, a Kun Vili, • Balatonhoz veszi az irányt A Bánicki és a Gábriel elugramak Jugóba. Ezek is jól összeálltak, egyikre se lehet ráfogni, hogy na ez egy szalon- galeri, amelyik zsivenzsivel locsolja magsát A Bániickinek Újvidéktől az Adriáig mindenhol van rokonsága. Az öregjét még Berkovicsnak hívták, jó név ez akárhol a nagyvilágban, nem is értem, minek kell ezt zamatos!tani. A magánügyektől egyébként távol tartóm magam, inkább adom tovább a nyári programot A Mazura és a Lehel lecsurognak a Dunán. A Mezei pedig Afrikába készül a bátyja egy törzsfőnök sofőrje, méghozzá Chevroleten. A Mandel mellékfoglalkozását tekintve mázlista, sorsjegyen egy moszkvai utat nyert, TU—134-en utazik és egy teljes hétig rontja majd ott a levegőt. Mostanában már annyi bagót szív, hogy szerintem nikotinmérgezéssel fog összeesni a GUM áruház előtt Most is ontja a szivarfüstöt, olyan köd 6záll fel, mintha nem is mi ülnénk itt, hanem egy minigyárat telepítettek volna a nagy fa alá. Magam programját illetően már szóltam, nem harapok abba a kézbe, amelyik etet. nem vitatkozom az öreggel. Ha őt megnyugtatja, hogy én vigyázok egész nyáron a város rendjére, legyen néki. Felelősséget semmiért nem vállalok. A Livi a kedvemért bármikor velem marad. Több buli nincs, szóval a társaság úton lesz. Még csak annyit] hogy a Vidát ás a Kelement illetően, hivatalból kötelességem felhívni Itália hatáságainak figyel- mót, vigyázzanak a bejáratokra, ezek nagy menők az osonásban. Strandon és múzeumban eszükbe sincs fizetni, a sör árát, ha egy mód van rá, leszállítják, a villamosít saját járműnek tekintik. Egyszóval be van fűtve mindenki, (Folytatjuk) — 24 —
