Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
Laboratorium a „világ tetején” A Pamir nagy kiterjedésű hegység a Szovjetunió, Afganisztán és Kína határán. A földrajztudósok, botanikusok szótárában a Pamir a „világ teteje”. Platói 4000—-5000 méterre a tengerszimt felett húzódnak. Hófödte hegycsúcsok, gleccserek eróziója vájta gyönyörű völgyek, vízesések, kristálytiszta vizű hegyi patakok kompozíciója ez a hegység. Az ember szinte nem hisz a szemének, amikor a völgyekben és a magasabb fekvésű részeken művelt parcellákat lát. A hegységben a hegyi tavaik, a jég borította csúcsok legalább 300 kisebb folyót és patakot táplálnak. Ezek szállítják az életet adó vizet. MARCO POLO UTJAI A 13—19. század között a Pamírt a tudomány csak Marco Polo útleírásából ismerte. „Oly magasak itt a hegyek, hogy a csúcsok közelében madár sem jár. Különös, hogy amikor tüzet gyújt az ember, a láng nem ad olyan meleget, mint az alacsonyabb régiókban. Ez biztosan azért van így, mert tisztább, finomabb itt a levegő” — írta a velencei kereskedő. Humboldt, a híres német természettudós is járt a hegységben, és említi is a Pa- mírt munkájában. A hegységről részletes adatok egészen 1871-ig nem voltak. Akkor Fedcsemko orosz utazó tudományos expedíció élén bejárba a Pamir csúcsait és völgyeit. Flórájáról, geológiai felépítéséről, időjárási viszonyairól az első adatok ennek az expedíciónak a jóvoltából ismertek. A Pamíx a szov- jethatalom idején került reflektorfénybe. A szovjet kormány felfigyelt a hegység biológiai és botanikai érdekességeire. 1928-ban expedíciót küldtek a Pamir hegységbe, majd 1934-ben a Közép-ázsiai Lenin Egyetem munkatársai szálltak ki a helyszínre. Ez az expedíció állandó kutatóé Hordásokat hozott létre a Pamí- ron: a keleti oldalon biológiai kutatóéllomást, a nyugati részen botanikuskerteket. TERMÉSZET ADTA LABORATÓRIUM Azóta ä Pamír valóságos ökológiai laboratóriummá vált. Az ökológia — a biológia eg^k ága — az állatok, a növények és környezetük kapcsolatát vizsgálja. Régi vágya a biológusoknak, hogy a „lehetetlenség határán” fekvő területeken is találjanak és neveljenek a klímaviszonyoknak ellenálló növényfajtákat. Ezzel szeretnék megoldani a föld zord vidékein élő népek élelmezését, környezetük kellemesebbé tételét. A Pamírt tenigerszint feletti magassága és hőmérsékleti viszonyai teszik ökológiai laboratóriummá. November és március között a hőmérséklet —30 C°-ra süllyed, júliusban viszont 36 C°-ra is felmelegszik. A pamírt botanikuskertek 2100—3800 méter között helyezkednek el. Ezekben a kertekben több mint kétszáz közép- ázsiai, európai, amerikai, krími, kaukázusi, kelet-ázsiai növényfajta ól. Az amuri tölgy, az amerikai tölgyfa, a pertn- szilvandai vadcseresznye, a kaliforniai kőrisfa, a távol-keleti araiba, a szibériai vörösfenyő és társai. Mellettük kilencven almafajta, harmincnyolcféle őszibarack, valamint szilva- és körtefák sokasága. A diófa nehezen akart meghonosodni, de ma már megél a 3000 méteres magasságban. Hatalmas koron- gú napraforgók, dús levű paradicsomok és nem ritka az olyan burgonya, amiből egyetlen szem egy (kilót nyom. ÜJ NÖVÉNYFAJTÁK Fejlődési rendellenességek is megfigyelhetők ebben a természet adta laboratóriumban. A 2000—2500 méteres magassági határok között túlburjánzás áll elő: egy kocsányon több gyümölcs is lóg A tudósok szerint ennek az az oka, hogy a Pamírban az ultraibolya- sugárzás 50 százalékkal meghaladja más magas hegységek értékeit Igen tiszta, száraz itt a levegő, és a napsugárzás hatása fokozottabban jut érvényre. A kutatók szerint a nagy rneny- nyiségű ultraibolya-sugárzás teszi lehetővé, hogy a növények kibírják a Pamír hatalmas hőmérsékleti különbségeit. A Pamiri Biológiai Intézet genetikai szekciójának igazgatója, Fazru Hah NigmatuliLin egy expedíció alkalmával eddig ismeretlen, vad gabonafajtáikra lelt nemrég a hegységben. Ez a lelet nemcsak botanikai érdekesség, a genetika számára is izgalmas kutatási területet nyit. A Pamír hófödte hegycsú- 1 csal közelében vadon nőtt „zöld világ” titkai fokozatosan kitárulnak az ember előtt. Kondopoga papírtekercsei A Szovjetunióban megjelenő mimdien harmadik újságot a kondopogai Kirov papír-cellulóz kombinátban készülő papírra nyomják. A vállalat termékei nagy keresletnek örvendenek a világpiacon. Kondopoga a keretiai Onyega tó partján fekszik. Jelentéktelen kis faluból a szovjet hatalom, évei alatt hatalmas ipari központtá változott, s igazi hírnevét az újságpapír gyártásának köszönheti. A kondopogai kombinát a szovjet papíripar vezető vállalata, termékeinek minősége megfelel a világpiaci szabványoknak. Gyors gépein percenként 800 méter papírszalag készül. (AFN—KS) A kondopogai papír-cellulóz kombinátban gyártott kiváló minőségű újságpapírt 15 országba exportálják. A főszakácsnő Kész az ebéd. A kóstolás is Cseh Jánosné feladata. Foto: Gottvald Károly Ahogy teltek az évek, mind jobban begyakorolta magát. Jóllehet, mint kézilány nem nyúlhatott a főzőkanálhoz, de azért szemét-fülét nyitva tar. tóttá, s agyában, mint egy lexikonban, halmozódtak a receptek. Alaptudása persze volt, hiszen mint parasztlányka. hamar belekóstolt a sütés-főzés tudományába. Itt delente százak árasztották el az ebédlőt, s főzés közben h”sok mázsáiról, tojások ezreiről, sajtok kilóiról beszéltek. Üzemi konyha, csúcsidő. A főzésen kívül a legnehezebb, legfárasztóbb munka: a szét- osztás. A műszergyár üzemi konyhájáról szállítják a megyeszékhely sok vállalatához, üzeméhez az ebédet. Tizenegy óra. Pára csap ki az ablakon, a gőztől elmosódnak a körvonalak, forr a leves, serceg a zsír a piruló húsok alatt. Cseh Jánosné főszakács itt — otthon van. A kézilányok, a szakácsok is mozdulataiból értenek már. hatalmas merítőkanalaikkal osztják, szortírozzák a gőzölgő ételt. • Hitvallás; Ars poetica: — 1300 ember ebédjéért felelős vagyok, pontosabban, a konyhavezető után a második felelős személy. Mondjam azt, hogy nehéz dolog? Az. Képzelje magát a helyembe, ha netán 4 ezer palacsintát elsózunk, vagy 2 és fél mázsa krumplit odaégetünk, és sorolhatnám. Persze, munka közben nem erre gondol az ember. Az ebédet készítve az jár az eszembe, ennek is jó. nak kell lennie, s másnak, mint a tegnapi. Ez lényeges dolog. Ma azt olvassuk, halljuk, fő a változatosság az étkezésben. Magam is ezt vallom, Szűkös anyagi kereteink között is az az elsődleges szempont, hogy változatosan és ízletesen főzzünk. Menynyire sikerül? Gondolom, nagyjából igen, hiszen panaszt nem hallok, vagy ha igen, akkor is csak nagyon ritkán. Hogy rövid életre szól a munkánk? Igaz. A ma leg. jobb tésztát is elfelejtik holnapra, s mást várnak. Ezt tudomásul kell vennünk, a munkánkkal jár. * Cseh Jánosné a műszergyár üzemi konyhájának főszakácsa. középmagas, barna, mosolygó asszony. Két lány édesanyja, főbérleti, jól berendezett lakása van, s ahogy mondja, nyugodt, kiegyensúlyozott, ami a legfontosabb számára, — 1957-ben kézilányként kezdtem. Ez nálunk olyan, mint kőműveseknél a segédmunkás. Hosszú évek után gondoltam rá először, hogy szakmát kellene szereznem. 1968-ban. esti tagozaton kaptam meg a szakács szakmunkás-bizonyítványt. Hogy mi lett az eredménye? Megnyugvás, mégpedig amiatt, hogy most már hivatalosan is igazolni tudom, a főzés a mesterségem. No jó, voltak más velejárói is a szakmunkás- vizsgának. Fizetésemelést kaptam. később vállalati kiváló dolgozó lettem, majd az idén áprilistól főszakácsként dolgozom, két és fél ezer forint fizetésért. Napjaim a külső szemlélőnek egyhangúak. Igaz, reggel bejövök, délután négyig dolgozom, sütök, főzök, utána hazamegyek, s ha van még kedvem, újra a lábasok mel. lé állok. Gondolom, vannak, akik ezt hallva megjegyzik, ugyan, mit ér ennek az asz- szonynak a7 élete? Nem volt más célja az életben, mint sütni-főzni és gyerekeket nevelni ? Azt felelem rá, nem tehet mindenki kutató. színész, vagy feltaláló. De fontos ember, igenis, lehet. S ha ebben kételkednek, kérdeztev meg azokat, akik itt étkeznek, hogy a konyhai dolgozók mit jelentenek a számukra? Biztos vagyok benne, hogy szavaik engem igazolnak. VARGA JÓZSEF fi könyvtár amunkásműveloÉ'sért A munkásművelődés a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében is fontos feladat. A gyakorlati megvalósítás egyik eszköze az SZMT által kihelyezett könyvtár, melynek működését évekig gyér látogatottság jellemezte 1975. tavaszán cseréltek könyveket és új könyvtáros lépett a régi helyébe. Hurta Sán- dorné még csak háromnegyed éve foglalkozik a könyvtárral és máris komoly eredményekről tud beszámolni. — Mindent újra kellett kéz. deni, mert egyetlen könyvtári tag sem volt. Megkaptam a közel 800 kötet ’ könyvet, de nem volt aki olvassa, ezért olvasókat kellett szervezni, népszerűsíteni a könyvtárat. A szervező munkában a szocialista brigádok segítségére építettem Az új könyvtáros a gyáregység 29 szocialista és munkabrigádjával szerződést kötött a könyvtár látogatására és a tagok nagy többsége azóta is rendszeres olvasó. A 8 hónán alatt 130 főre nőtt az olvasótábor és ebből 85 fizikai dolgozó. A körvvtár februárra ter-j vez egy író-o’vasó melyre Fehér Klárát hívják meg. Könyvtárosunk a munkáját társadalmi munkaként végzi. OS^LÁNCZI JÁNOS Dombóvár
