Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
IS népgazdaság startja A népgazdaság 1976. évi terve — melyet a lapok, így lapunk is hétfői számukban közöltek — az ötödik ötéves terv első tizenkét hónapjának céljait, a népgazdaság startjának teendőit tárja elénk. A népgazdaság éves terve már hosszú ideje szerves része a középtávú programnak, azaz főbb irányaiban megegyezik az- zaL A főbb irányokat azonban részleteire bontja, világosabban mutatja meg az egyes feladatcsoportokat, azok jelentőségét a terv egészén belül, számadatokba sűríti mindazt, amit közös dolgunk lesz elérni, megteremteni. Ahogy az ötödik ötéves terv, úgy a jövő esztendei népgazdasági program is minden tekintetben a realitásokra alapozódik, olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kemény munkával elérhetőek. Miért fontos a realitásokhoz való ragaszkodást ennyire hangsúlyozni? Azért, mert óhatatlanul számolni kell a közvélekedésnek azzal a — jobb kifejezés híján — tehetetlenségi erejével, mely elmossa a választó- vonalat a szükséges és a lehetséges ás a kívánatos és az óhajtott között. A terv, például a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelésének előirányzatával, azt szám- szerűsíti, amit a gazdasági növekedés törés nélküli fenntartásához, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához mindenképpen szükséges elérni. Ettől viszont elválaszthatatlan nemcsak az ipari és a mező- gazdasági termelés program szerinti bővülése — hat, illetve mintegy négy százalék —, hanem a nemzeti jövedelem korábbinál szerényebb mértékű felhasználása is. Ez utóbbi érthetően kihat — a többi között — az egy keresőre jutó reálbér, s az egy lakosra jutó reáljövedelem emelkedésére, azaz a népgazdasági tervben foglaltak így válnak személyes üggyé. Hajiunk arra, hogy engedve emberi gyengeségünknek, csak azt jegyezzük meg, ami nekünk kedvező, ami gyarapodást ígér. Jó néhány ilyen alkotóelemre lelhetünk az 1976. évi népgazdasági tervben — így például a 82 ezer felépítendő új otthonra, a társadalombiztosítása kiadások tízszázalékos növekedésére, a tanácsok fejlesztési alapjának 25 milliárd forintra rúgó összegére —, ám mivel alkotóelemek, nem választhatjuk el azokat a többitől. Attól, hogy — sok egyéb más mellett — a külkereskedelmi kivitelt nagy iramban. 11—12 százalékkal szükséges bővíteni, vagy attól, hogy a termelésnövekedés egészét a termelékenység emelkedésének kell fedeznie. Mert az ilyen és hasonló, sikerrel végrehajtott teendők nyitják meg a forrásokat, melyekből a felhasználás minden formája táplálkozik. Úgy mondják, s joggal: a népgazdasági tervben mindannyiunk sorsa benne van. A járműgyártásban, a vegyiparban dolgozó megnyugodva látja, a dinamikus fejlődés iparágában töretlenül folytatódik, a beruházók kényszerűen tudomásul veszik, hogy a beruházásra felhasználható pénz nem haladhatja meg a 150 milliár- dot: a bölcsődei, óvodai alkalmazottak meg örülnek, mivel béremelésben részesülnek Nincs abban semmi hiba, hogy elsőként mindenki azt keresi, ami a tervből személyesen érinti, itt azonban nem érhet véget a gondolatmenet. Másodikként azt is fel keli fedezni, ami egyszerre személyes és közös, ami mindannyiunktól többet követel, ami nélkül a terv papíron maradna. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a gazdasági élet jó startjára az első naptól, január első hetétől szükség van! A tétlenül telt munkaórák ezrei, az előírtnál kisebb eredményt felmutató műszakok százai, a fölösen fogyasztott anyagra, energiára fordított milliók valamennyiünk vesztesége. Ne véljük tehát úgy, hogy ami elillant a kezdő napokban, hetekben, majd meglesz később. A fegyelemnek — értve ezen mindenfajta fegyelmet — nincs órarendje, hogy csak ettől eddig érvényes, s előtte, utána jöhet a szünet. A népgazdasági méretű realitások arra serkentik a munkahelyi közösségeket, hogy ők is szembenézzenek a realitásokkal helyben, s megtegyék mindazt, amit elvárnak tőlük társaik, a többi közösségek. TOLNA MEGYEI iüllj. v . litiOó „ dő Tja Vííí., \ ;LA<— i . w» Műhelybe vonultak a gépek Tavasztól őszig rengeteget dolgoztak a traktorok. A rendszeres karbantartás _ után sokra ráfér az alapos javítás, az elhasználódott alkatrészek «»ereje. A bátaszékl Búzakalász Tsz gépműhelyében Mozsonits Sándor és Demeter András szerelők egy Sz—100-as traktor erőátviteli szerkezetét javítják. Foto: Gottvald KEDD 1*75. dec. 30. XXV. é«l. 304. szóm. ARA: 0.90 Ft Természetvédelmi tanácskozás Szekszárdon Tegnap délelőtt Szekszárdon értekezletet tartott a Tolna megyei Tanács mező-, élelmiszer- és vízgazdasági bizottságának természetvédelmi albizottsága és ai Tolna me.- gyei Természetvédelmi Bi-. zottság. A két bizottság ülésén Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. a megyei természet- védelmi bizottság elnöke számolt be az 1975. évi természetvédelmi tevékenységről és a további tennivalókról. Az 1975-ben végzett természetvédelmi feladatok között a sötétvölgyi parkerdő és a tengelici kastélypark rende. zése szerepelt. A bizottság a természetvédelmi munkákat maradéktalanul elvégezte és jelentős javulás történt a közjóléti erdők létrehozásá(Folytatás a 2. oldalon.) Mai 7.d ' v. ,r; « • számunkból: KERES KÜLFÖLDI KRÓNIKA *75 <2. old.) A BALESETEK Áldozatai érdekesem <3. old.) LABORATÓRIUM A „VILÁG TETEJÉN" (4. old.) rOLGARI VEDELEM (5. oldj A BATASZEKMEK MÉM ADJAK FEL A REMÉNYT {«. aid.) Kts;i|in lefejezte törökországi látogatását Aldkezej Koszi gin szovjet miniszterelnök hétfőn Ankarában baráti légkörű megbeszélést folytatott Billent Ecevittel, a köztársasági néppárt elnökével. A szovjet kormányfő a nap folyamán Ankarából hazautazott Moszkvába, Alekszej Koszigin négynapos látogatást tett Törökországban és a többi között részt vett a Szovjetunió közreműködésével épült iske deruni fémkohászati üssem avatásán. (TASZSZj illést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az Elnöki Tanács az általa adományozandó kitüntetések 1976. évi keretszámait. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Parkerdő, kastélypark, vadaskert
