Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
• magazin * magazin * magazin * __________________________________________________ „ Lola” a világűrben Füstgázok veszélye a vadállományra A Szojuz—Apollo űrutazás szovjet résztvevőinek űrruhája a „Lola” elnevezésű új műanyagból készült. Az új szintetikus anyagnak még az 1000 C foknál magasabb hőmérséklet sem árt és a különböző oldószereknek is ellenáll. A 96 százalékos kénsav hatására például mindössze kissé „megduzzad”. Á kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkező „Lola" nemcsak a kohászatban és a fémiparban, hanem más területeken is széleskörűen a Uralma, zásra talál a jövőben. Német kutatók tapasztalatai szerint nagy iparvidékek közeliében, a rosszul szellőzött medencékben elsősorban a szélcsendes, felhős időben a szeny- nyezett levegőtől rendkívül sokat szenved a vad. A károsodás külsőleg a bőrfelületet éri, belsőleg belégzés útján az Idegrendszert érinti. A tapasztalatok szerint a kéndioxid kisebb kárt okoz. viszont a toxikus por az emésztőrendszerben mérgezéseket idézhet elő. Az ólomoxid a májat támadja meg. Az utóbbi években azt tapasztalták, hogy a különféle gázok a szarvasok agancsában káros elváltozásokat okoznak. Cementművek közelében alkali- kus porok a fűvel együtt kerülnek az állatok szervezetébe. Ezek a porok a gyomornedvek működésében okoznak változásokat. Hatásukra a teheneknél csökken a tejhozam. Egy mgjdnem kipusztult állatfaj Az utóbbi századok során az ember pusztító kapzsisága, rablógazdálkodása avagy természeti környezetükbe való hozzá nem értő beavatkozása következtében sok állatfaj pusztult el. Csaknem erre a sorsra jutott a bölény is. ötven évvel ezelőtt már csak né- háhy példány élt ezekből a szarvasmarhákkal rokon, rövid és erős szarvú, széles homlokú és hatalmas izomzatú állatokból. Párizsban 1923-ban nemzetközi társaságot alapítottak a bölények védelmére. Ennek tevékenysége révén sikerült elejét venni az állatok végleges kipusztulásának. Szigorú védelemmel és tervszerű tenyésztéssel megoldották a fokozatos szaporítás problémáját is. Természetvédelmi intézmények rezervátumaiban gondoskodnak ma a bölények védelméről és háborítatlan életéről a Szovjetunióban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban és a világ néhány más országában. Ez utóbbiak közé tartozik az NDK, ahol Karl- Marx-Stadt közelében. Oberra- bensteiban 45 hektárnyi területen rezervátumot létesítettek. Annak lakója a képen látható bölénypár. Törpe diktafon Van aki állandóan jegyzet- füzetet és íróeszközt tart a keze ügyében, hogy gondolatait, ötleteit azonnal rögzíthesse. Nos, ennél ma már sokkal kényelmesebb módja is van az emlékezet kisegítésének: diktafonba lehet mondani a megörökítendő gondolatokat. A látható törpediktafont az előállító cég a világ legkisebb ilyen készülékeként reklámozza. Alighanem jog. gal, hiszen nem nagyobb egy cigarettásdoboznál, s mégis másfél órányi szöveg rögzítésére képes. Hálózatról bármikor feltölthető teleppel működik. Különösen a nagyon elfoglalt emberek keze. ügyében tehet jó szolgálatot. Cukorfogyasztás és cukorbetegség Egy 1947. május 27-én a Csendes-óceánba dobott palackpostát 21 év után halásztak ki 1968. december 3-án. az Északi-tengerből. A palack 40 000 km-t utazott a tengerben. o A világ legkisebb hala, a pandaka pymaea, a Fülöp- szigetek környékén él. Hosz- szúsága, mindössze 7—8 mm, súlya pedig 4—5 milligramm. • 1960 januárjában Jane Lisle Baldasare békaember-felsze- reléssel egyfolytában 100 órát és 3 percet töltött a tenger felszíne alatt- Ezalatt 22 km-t úszott. « A világ legkisebb kígyója (septotyhlop bilineata), a karib-tengeri szigeteken (Barbados, Martinique. Santa Lu. ciaj él, hossza 11—12 cm. A South African Medical Journal című folyóirat arról számol be, hogy a Natalban végzett vizsgálatok során kiderült: a világon minden bizonnyal a legmagasabb arányban a Natalban dolgozó hindukat sújtja a cukorbetegség. A becslésszerű — klinikai tapasztaltokra alapozott — vélemények szerint a hinduk közül a 40 százalékot is eléri a cukorbetegek száma. Á bennszülött zuluk között is sok a diabeteses. Natal cukornádtermelő ország, a munkások jó része bevándorolt hindu. A dolgozók bérük egy részét termé- szetben, cukor formájában kapják. Ezért Natalban igen na£y az egy főre eső cukorfogyasztás: a városi lakosság évente és fejenként csaknem 50 kg, a falusi pedig 20 kg cukrot fogyaszt. A cukornádültetvényeken dolgozó munkások cukorfogyasztását napi 25—50 dekára becsülik, ugyanis munka közben cukornádat rágnak — ez egyben fő táplálékuk. A hinduk között sokkal több a halálos diabeteses érbetegség-szövődmény, mint a zuluk között. A zuluk viszonylag sokkal jobban bírják a cukorterhelést, aminek genetikus oka lehet. Ugyanis Natalban igen régóta termesztik a cukornádat és így a zuluk cukorfogyasztása nagy volt, A zuluk tehát bizonyos mértékig genetikusán alkalmazkodtak a nagy cukor terhel ésh ez, / Szöveg nélkül Rekordok könyvéből
