Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

intenzíven fejlődött a zöldségtermelés Növekedett a munkások száma — Újabb ipari üzemeket létesítenek Szigorúbb ágazati irányítás és ellenőrzés ’ A Tolna megyei Tanács me. bő-, élelmiszer, és vízgazdál­kodási bizottsága a múlt hé­ten ülést tartott. Nika Károly, a TOLNAKER igazgatója is. mertette a zöldségtermesztési program végrehajtásának me­gyei tapasztalatait. Mint el­mondotta, a feldolgozóipar nyersanyagellátása többé-ke. vésbé megoldódott. Ugyanak­kor a lakossági fogyasztás, va­lamint a* export igényeinek kielégítése még elmarad a ki. vánt, és népgazdaságikig in­dokolt szinttől. Megyénk há­rom termelőszövetkezetében — Mözsön, Szedresen és Mado- csán — reprezentatív felmérési készítettek a zöldségtermesz­tésről. Mözsön és Madocsán nőtt a fűtöttfólia-felület, Szedresen pedig új kertészeti telepet létesítettek. A terület növeke­désénél nagyobb mértékű az árbevétel emelkedése: öt év alatt mintegy 25 százalék Egy- egy üzem össztevékenvségén belül a zöldségtermesztés te- rületi arányai nem számotte. vőek: általában a szántóterülel 5—10 százaléka, ez a termő- terület csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt három év­ben közel ötven százalékkal) csökkent a termesztett fajok száma Ez a gépesítettség ma- gasabb fokának, a kemizálás- nak és az igényesebb termesz, téstechnológiának a következ­ménye. A termésátlagok üze­menként. fajonként és éven- ként igen eltérőek. Példáid: a paprika Mözsön 252, Szedre- sen 123, Madocsán pedig 160 mázsát adott hektáronként. Az átlagtermések növekedése nem ellensúlyozta a területki­esés miatti terméscsökkenést A nagyüzemek segítik a ház. táji árutermelést: szaktanácsot adnak, segítenek az anyagok beszerzésében és az áru érté* kesitésében. A bizottság ezt követően megtárgyalta, hogyan hajtot­ták végre megyénkben a mun­kásosztályról szóló KB-határo. zatot. ezen belül is a tanácsi feladatokat. Az elmúlt másfél évtizedben megyénkben nőtt a munkások száma, fejlődött po­litikai öntudatuk és művelt­ségük, növekedett társadalmi megbecsülésük, szerepük, ja- vult életszínvonaluk. Tolna megyében jelenleg a munkás- osztályhoz tartozók létszáma 66 ezerre tehető; a felszabadu- lás utáni helvzethez viszonyít­va megduplázódott. Megyénk össznéoességén belül minden harmadik ember a munkás, osztály tagja.\ A szövetkezeti szektorban dolgozó munkások számát tekintve megyénk 82 ország megyéi között a máso, dik helvet foglalja el. A szö­vetkezetek egv része kisüzem, ahol a munka alacsonyabb szervezettségű, kisebb terme- lék^nvséeű. az ott dolgozók szociális ellátottsága elmarad a nagyipari üzemek mögött. További feladat: a két város iparosítása, új üzemek létesí­tése, a meglevők rekonstruk­ciója. a termelési szerkezet korszerűsítése és a munka termelékenységének emelése. Következetesebben kell azon munkálkodni bogy a megfelelő politikai képzett­séggel műveltséggel, közéleti jártassággal bíró fizikai mun­kások aránya emelkedjen . a tanácstagok között Bátrabban kell élni az erkölcsi megbe­csülés különböző formáival. Megyénkben az üzemi demok. rácia ma még elmarad a kö­vetelményektől; még sok a formális elem. A terveket, a feladatokat inkább csak ismer­tetik, sokszor a már meg­hozott vezetői döntéseket köz­ük, de nem kérik a munká­sok véleményét a döntés előtt. Az előterjesztések többsége túlzottan nagyvonalú ahhoz, hogy a munkások megértsék, vagy arról megalapozott véle­ményt mondhassanak. A megye lakosságának pénzjövedelme a múlt évben 46 százalékkal volt magasabb, mint 1970-ben. Az életszínvo. nal emelése csak a munka ter­melékenységének emelésével a hatékonyság növelésével ér­hető el A kereskedelmi szer­vek nagy figyelmet fordítanak a munkáslakta települések áruellátására, de még így is gyakran hiánycikk a húsáru, a sütőipari termék, a sör és az édesség — állapította meg a bizottság. A munkásság be­kapcsolódása a megye közmű­velődésébe intenzívebbé vált De a megnövekedett igényeket a művelődési intézményekben nem tudják kielégíteni, és ke­vés az üzemi kulturális helyi, ség is. Végül ismertették a mező- gazdasági szervek árellenőrzé­si tevékenységének tapasztala­tait. Ebben az évben fokozot­tan ellenőrizték a költség- kalkulációk helyességét, a köz­ponti árintézkedések végre, hajtását, vizsgálták a zöldség és gyümölcs fogyasztói árát. Az ellenőrzések kiterjedtek az ár és a minőség összhangjának vizsgálatára is A későbbiekben feltétlenül el kell érni azt. hogy az elköve­tett szabálytalanság mértéké­vel azonos gazdasági bírság kiszabására, egyéni feTelősség- re vonásra és a károsultait kártalanítására kerüljön sor. Ez év első három negyedévé­ben összesen 114 esetben vé­geztek árellenőrzést. önkéntes rendőrök Jubiláris tanácskozás Szekszárdion Megyénk önkéntes rendőri tes­tületé vasárnap a szekszárdi Bm.- klubban rendezett ünnepi tanács­kozáson emlékezett meg e fon­tos társadalmi szervezet fennál­lásának húszéves jubileumáról. Az összejövetelen, amelyen dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, a Tolna megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője elnökölt, részt vett Harmat József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osz­tályvezetője, valamint dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb. tit­kára is. A Belügyminisztériumot Rácz Zoltán rendőr alezredes képviselte. Az ünnepi aktus szó­noka dr. Dajka Miklós rendőr alezredes, főkapitány-helyettes volt. Dr. Dajka Miklós bevezetőként emlékeztetett a felszabadulást követő korszakra, amikor mind szilárdabbá vált a lakosság és a demokratikus rendőrség kapcso­lata. Ezen a kölcsönös bizalmon alapult, és alapul ma is az ön­kéntes rendőrök munkája. Tevé­kenységükhöz értékes támaszt adott a rendőrségi körzeti meg­bízotti rendszer bevezetése, vala­mint a Szovjetuniótól és más testvéri államoktól kapott sok ér­tékes tapasztalat. A magyar ön­kéntes rendőrök már a testület 1975. december 2. megalapításának évében gyümöl­csözően segítették hivatásos elv­társaikat. 1963—64-re tehető az az időszak, amikor a párt- és ta­nácsi szervek segítségének ered­ményeként is fejlettségének ma­gas fokára ért az önkéntes rend­őri szervezet. Nem véletlen, hogy önkénteseink 1964-től kapcsolód­hattak be a vízi- és légirendé­szetbe, a bűnügyi szolgálatba. Az élet bizonyította be annak a gya­korlatnak helyességét, amelyet ma már jogszabály szentesit, hogy az önkéntes rendőrök lehe­tőleg pártszervezetük munkahelyi delegálás alapján kerüljenek a testületbe. Hazánkban Immár ötvenezer, megyénkben másfél ezer önkén­tes rendőr dolgozik. Párttag és pártonkívüli, munkás és paraszti foglalkozású az értelmiségiekkel vállvetve fáradozik társadalmi rendünk, szocialista vívmányaink, mindannyiunk biztonságáért A szónok a továbbiakban ai önkéntes rendőrök előtt álló fel­adatokkal foglalkozott. Gondola­tait az MSZMP KB. 1969. novem­ber 28-i határozatának e megál­lapítása köré csoportosította: „Fejlődésünk jelenlegi szakaszá­ban lehetséges és szükséges a társadalmi erők még szélesebb körű részvétele az állam- és köz- biztonság védelmében." A párt- határozat új lendületet adott a közérdekű munkának. Dr. Dajka Miklós — egyebek között — ki­fejtette, hogy az önkéntes rend­őri testület az új jogok birtoká­ban, a szocialista demokratizmus e téren is várható kiteljesedésé­vel a fejlett szocialista társada­lom nélkülözhetetlen erősítőjévé válik. A felszólalók sorában a duna- földvári Kovács Lajos elmondot­ta, hogy a párt-alapszervezet taggyűlésen számoltatta be az önkéntes rendőri csoportot mun­kájáról. Taglalta, mivel segítették az önkéntesek a társadalmi tulaj­don védelmének megszilárdítását a gumiipari szövetkezetben. Rácz Lajos rendőr alezredes oz önkéntes rendőrök családtag­jainak mondott köszönetét azért, hogy vállalják a szolgálatból reájuk háruló megterhelést Dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes zárszavában a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a főkapitányság köszönetét üdvözletét tolmácsolta Tolna me­gye valamennyi ökéntes rendőré­nek. Számosán részesültek a rendőrség és a tanács dicséreté­ben, jutalmában. Húszéves pél­damutató önkéntes rendőri szol­gálatának elismeréseként Házi Sándor (Gerjen), Szebényi János (Gerjen,) Szebényi József (Ger­jen), Dömötör Ferenc (Gerjen). Tóbiás István (Szekszárd), Lukács Ferenc (Szekszárd), Szabó József (Dunaszentgyörgy), Budai József (Bonyhád) és Dévényi Péter (Be- lecska) emléklapot és jutalmat kapott. 8. Z. Rendelet a lakásberuházások előkészítésének szabályairál Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az érdekelt tárcák és szervezetek vezetői­vel egyetértésben rendeletet adott ki a lakásberuházások előkészítésének rendjéről. En­nek figyelembevételével kell kiegészíteni, alkalmazni a be­ruházások általános rendjéről sziyló jogszabályokat a tanácsi célcsoportos, az egyéb állami és vállalati lakásberuházások, valamint a telepszerű több­szintes magánlakás-építkezé­sek előkészítésénél. Az új rendelet a korábbinál körültekintőbb, tervszerűbb la­kásberuházási munkákat ír elő és az ellenőrzés szigorításával, kiterjesztésével kedvezőbb fel­tételeket teremt a központi és a lakáságazati célok elérésére, a tervszerűbb munkára. Ugyanakkor ez a központi fi­gyelem a korábbinál több fon­tos részletre terjed ki. így a megyei tanácsoknak — a nép- gazdasági terv előirányzata és a különböző normatívák, fej­lesztési mutatók alapján — a megyei középtávú lakásberu­házási javaslatban már ki kell emelniük azokat a települése­ket, amelyeknek területén az ötödik ötéves tervben telepsze­rű többszintes beépítéssel leg­alább ezer lakás megvalósítá­sára sor kerül, és ezt a tervet Véleményevésre, ellenőrzésre fel kell terjeszteni az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumhoz és az Országos Tervhivatalhoz. Hasonló ter­vet kell készíteni és felterjesz­teni a kiemelt városi és egyéb településeknek, ahol ezerla­kásosnál nagyobb lakótelepet irányoznak elő. A rendelet intézkedik a la­kásberuházási programok ki­dolgozásáról, véleményezésé­ről, jóváhagyásáról, pénzügyi forrásairól, a telepszerű több­szintes magánlakás-építkezé. sek előkészítéséről is. Többek között előírja, hogy beruhá­zási programot kell kidolgozni a tanácsi célcsoportos, több­szintes lakótelepekre, amelyek az új otthonokhoz kapcsolódó építményekkel együtt, komp­lexen valósulnak meg. Minden ezerlakásosnál na­gyobb lakótelep beruházási programját véleményeztetni kell az ÉVM-mel. A nagyobb arányú városrekonstrukció« vagy szanálás, a magas lakó­házak építése, a műemlékvé­delmi terület és új építési technológia azonban indokolt­tá teheti, hogy a minisztérium ragaszkodjon az ezerlakásos­nál kisebbre tervezett lakó­telep beruházási programjá­nak véleményezéséhez is. Az új rendeletnek megfele­lően közvetlenebb kapcsolat jön létre a többszintes lakó­telepeket létesítő tanácsok, műszaki tervezőintézetek és az irányító hatóságok között. így várhatóan jobban érvényesít­hetik a korszerű lakások építé- sét meghatározó műszaki-gaz­dasági normatívákat, elkerül­hetik a meggondolatlan túlzá­sokat és javíthatják a terv­szerű előkészítés, építés felté­teleit. (MTI). A legrtaqyobb megrendelő a Szovjetunió és oz NDK Szerződések biztosítják a szabó szövetkezet munkáját A jövő évi terveket készí­tik a Szekszárdi Szabó Szö­vetkezetben: folynak a tár­gyalások, a szerződésköté­sek, melyek az 1976-os évet megalapozzák. Az 1300 dolgozót foglal­koztató ipari szövetkezet a következő esztendőben to­vább bővíti kapcsolatait a szovjet kereskedelemmel. A Hungarocoop közreműkö. désével aláírták a megálla­podást, amelynek alapján 63 ezer különböző öltönyt készítenek a farmerhoz ha­sonló Dzslnsz nevű anyag­gól és a Grabotán nevű műbőrből a szovjet keres­kedelem részére. A Razno- export 34 milliós megren­delésén kívül az NDK je­lentkezett a másik legna­gyobb megrendelőként. Or­kánhói 18 ezer anorákot és felsőkabátot varrnak a szö­vetkezet szalagjain az NDK-bel! partnernak. Emellett a napokban feje­ződnek be a tárgyalások a potsdami Jugenmode cég képviselőivel. Ide több tíz­millió forint értékben ka­bátot, anorákot, öltönyöket és nadrágokat készítenek. Bérmunkát is végez a szövetkezet NDK-ba. A Bruno Freitag céggel ha­gyományosak a kapcsolata­ik. A jövő évben 60 ezer darab művelúrból készülő felsőkabátot készítve mű­ködnek együtt az ottani textilkombináttaL Ugyan­ennek a cégnek az év első felében 120 ezer női fehér­neműt is varrnak. Tőkés cégek is évek óta jelentkeznek a szövetkezet­nél, megrendelőként. Régi partnerük a holland Sport Coat, amely jövő húsvétig 35 ezer ballonkabátot kér, s május végéig újabb 20 ezres darabos megrendelés­ről tárgyal. A második fél­évben pedig további 15 ezer téliesített kabátot gyárt részükre a szövetke­zet Megkereste a Szekszárdi Szabó Szövetkezetei a belga Maklarex képviselője, je­lentkeztek svájci ügyfelek. Folynak a tárgyalások, méghozzá bíztatóan, s így valószínű, hogy az elkövet­kező hetekben a megrende­lések a szövetkezet egész évi kapacitását lekötik.

Next

/
Thumbnails
Contents