Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
» Feri bácsi, a párttitkár A ventillátor csapágy zörög. Majd az egyes szemlén kicseréljük. B mikor a portásasszonynál érdeklődöm, bent van-e már Sebestyén elvtárs, a bonyhádi Volánüzem párttitkára, az asszony odakiált egy overálos szerelőnek: Szóljatok a Ferinek, jöjjön a portára. — Kettőkor kezdődik a műszakja, de már itt van. Mindig korábban jön be... Közben már jön is, de előtte hirtelen lestoppol egy új Ikarus 255-ös busz. Ugrik ki a vezetője, amint meglátja a szerelési csoportvezetőt. — Feri bátyám, nézze meg már a motort Valami zörgést hallok. Felnyitja a busz hátulját, egy kis hallgatódzás és máris kész a „diagnózis”: — Nincs különösebb baj Jan. esi fiam, a ventillátorcsapágy zörög. Menj vele nyugodtan, az egyes szemléig kibírja, akkor majd kicseréljük. Á busz egyébként a bonyhádi Volán-üzem egyik büszkesége. Nyolcvanezret futott már, de mintha még új lenne. A Varga-testvérek a „gazdái”, János és Márton, egvmást váltják a volánnál. Az ősszel Svájcban jártak, ott ritka a magyar Ikarusz, sokan megnézték. — Csak szőnyeg kellene még bele, ilyen hosszú úton jó len. ne, ha egyszerűbben és így gyakrabban lehetne kitakarítani a port. Reméljük lesz, mint azokon a buszokon, amiket láttunk — mondja a fiatal gépkocsivezető. Feri neki bácsi, Sebestyén Ferenc, az idősebbeknek egyszerűen, Feri. Majdnem 96 éré, amikor belépett a pártba. Akkor még mindenkinek Feri volt. Most már egyre többnek bácsi. — 1942-től 45-ig tanultam Erdélyben. Déván az autósze. relő szakmát. Negyvenhatban áttelepültünk ide Bonyhádra. Akkor szólt a sógor, Pék Gáspár, aki a kommunista pártszervezetnek az elnöke volt, hogy szívesen látnának a pártban, néhány barátommal együtt. Természetes, hogy Igent mondtam, hiszen előzőleg már bent voltam Romániában a magyar ifjúsági szövetségben. Csakhogy még túl fiatal voltam. De a sógor megnyugtatott: majd beírom, hogy huszonhatban születtél, akkor nem lesz hiba. így történt, hogy két évig — az 1948-as tagkönyvcseréig — 1928 helyett 1926 szerepelt a fiatal párttag születési éveként a tagkönyvben. K övetkeztek — vagy inkább folytatódtak — a munkásévek. Negyvenhatban a földművesszövetkezet gépjavító üzemében dolgozott, összeszedték a régi traktorokat, cséplőgépeket, tűzoltótömlőből csináltak gépszíjat, hogy lehessen szántani, csépelni. Majd 49-ben a gépállomás vette át az öreg masinákat és a szerelőket is. Ezután jött kéthónapos közigazgatási cvakomok- ság Kölesden. majd háromévi katonai szolgálat. — Nem mentem vissza K5- 1 esd re, nem szerettem rendeletekkel. paragrafusokkal bajlódni. Idejöttem, az akkori MÁVAUT-főnökségre, szerelőnek. Azóta is itt van. Abban as időben négyen voltak párttagok, Komlóra jártak taggyűlésre, odatartozott a főnökség, öt- venhétben megalakították az önálló pártszervezetet és még ebben az évben Sebestyén Ferenc lett a párttitkár. Azóta Is titkára az üzem pártszervezetének. — Négyen voltunk, ma majdnem tízszer annyian. Minden évben veszünk fel egy-két új tagot. Nem könnyű a munkánk, hiszen a párttagoknak csaknem fele állandóan úton van, gépkocsivezetők, kalauzok. így az „itthoni” pártmunkát, a rendezvények megszervezését a bent dolgozók vállalják. az „utazók” pedig az úton egyéni pártmegbizatás alapján dolgoznak. Van nyolc szocialista brigádunk. számos elismerésben részesültünk már, a legnagyobbat a Diesel-brigád kapta, amelyiknek én is tagja vagyok, ez év tavaszán, amikor elnyertük a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét. Sebestyén Ferenc életében azonban mégsem ez volt a legnagyobb ünnep, hanem 1975. november hatodika. Amikor az Országházban, Losonczi elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke kezéből átvette a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést — Este családias ünnepség volt az üzemben, ekkor osztottuk ki a különféle jutalmakat, okleveleket, jelvényeket. Amikor az üzemigazgató bejelentette, hogy én milyen kitüntetést kaptam, alig gvőztem fogadni a gratulációkat. Akkor jártam először a Parlamentben, de jövőre majd módját ejtjük, hogy egy-két szocialista brigádot elviszünk kirándulásra, megnézzük belülről az Országházat ül Sebestyén Ferenc 1958 óta munkásőr, beosztása technikai vezető. Tagja a községi pártvégrehajtó bizottságnak is. Elismert szakértője a busz- és teherautó-motoroknak, éles szemét nem kerüli el semmiféle rendellenesség. A hibás motorról megállapítja, mit csináltak vele, vagy mit mulasztott el a „gazdája”. És ilyenkor nincs mentség, a hanyagságnak következményei vannak. Mégis — vagy inkább ezért — tiszteli mindenki. Nyolcvan busz és teherautó biztonságos üzemeltetéséről, javításáról gondoskodik a szerelőcsoport. A csoportvezetőnek azonban nincs saját autója. — Még jogosítványt se szereztem. Minek nekem az autó? Ahova akarok, eljutok a Volán-járatokkal. De lehet, hogy majd szükség lesz rá, a lányom Veszprémbe ment férjhez, jó lenne gyakrabban meglátogatni őket és nem igazodni a menetrendhez. Főképp, majd ha nyugdíjba megyek. De az még messze van. S ebestyén Ferenc még nem készülődik nyugdíjba. Nem is érzi fáradtnak magát. Helyettese — a pártve. zetőségben — a 26 éves Niko- lov Miklós. Tagja a járási pártbizottságnak is, elküldték öthónapos pártiskolára, jövőre pedig az esti egyetemet kezdi eL — Beletanul a gyerek, mire én kifáradok. De egyelőre még nem érzem fáradtnak magam J. J. Tizenkét millióval több nyomás A Szekszárdi Nyomda Vállalatnál ezekben a napokban lázas munka folyik. Az itt gyártott termékek jelentős részének az év végére kell elkészülnie. Szekszárdon nyomják, kötik ugyanis az ország legtöbb vállalata részére a határidő- naplókat. naptárakat. Az elmúlt hetekben a kötészetben három műszakban folyt a munka, s ez is segítette, hogy a vállalat az elmúlt évihez viszonyítva húsz százalékkal növelhette termelési ér. tekét. A Népújságot, s a többi sajtóterméket nem is számítva — ezeknek száma is emelkedett — idén a tavalyi 50 millió 200 ezerrel szemben 62 millió 300 ezer nyomást készítettek. A termelékenység fokozása, a jobb munkaszervezés lehetővé tette, hogy az év közben megemelt tervet a nyomóüzemekben már teljesítették, s az év végére a kötészet is teljest Családi kör '75 „Nyitva áll ót oltó. a tiiielö fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasai egy kiszolgált kutya Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja". Az egyforma kockaházak sötét tömbjeinek sziluettjéből börtönbe zárt lidércként hunyorognak ki az esti utcára az ablakok. Egyforma kapuk, egyforma lépcsők, csak a névtáblák mások és az élet, ami az ajtók mögött zajlik. De talán hasonlóságot is lehet mögöttük találni. Hisz az életünk megannyi gondja, öröme, feladatai egy kicsit uniformizálnak la bennünket. • A Kadarka utcai ház negyedik emletén gyufa lángjánál st- labizálom a névtáblákat. Nem merek egy gombot se megnyomni, mert hátha fény helyett esetleg idegeneket riasztanék. Ez az — Bihari József áll a nikkelezett táblácskán a felirat. A megnyíló ajtóban az asszony mögött két kíváncsi gyerekfej — beljebb az otthon. A másfél szobás lakás nem túl nagy, de kényelmes. Mindennek megvan a maga helye, céltudatosan, gondosan megválasztva. A nagyszobába telepedünk le, a bútorok egy-két évesnek látszanak. A sarokban heverő, az ablak alatt Ülőgarnitúra, szekrénysor, tévé, könyvespolc, faliszőnyegek. Az asszony — Klára — elnézést kér, hogy befejezi a megkezdett munkáját. Jókora szatyorban mellette a földön fémfogú kígyó- fegáterőzafflÉS. — Tudja, mindketten a férjemmel a bőrdíszműben dolgozunk és a vállalatnak szüksége van az ilyen pótmunkára — mutat a kezében lévő zipzárra — és persze nekünk sem jön rosszul. A férjem szerszámlakatos, de hamar sikerült betanítanom erre te. Nőnek a gyerekek, no meg az igények is, és kell a péna. A kisszobából tompa puffanások hallatszanak. Aggódó arckifejezésesa láttán, az asszony megmagyarázza a rejtélyt. — Tornáznak a gyerekek, Jóska most nyolcadikas. Klárika harmadikos. Rettentő elevenek, nincs egy perc nyugtuk sem — mondja, de ez egyáltalán nem hangzik panasznak. legkisebb fiú kenyeret kér, s majszol Üszkőt csávái néha: tüzkígyólcat rajzol. Olvas a nagyobbik, nem ügyelve másra £ fiúból pap lesz, akárki meglátja..." Egy perc és a két kipirult, lihegő gyerek szétrobbantja a beszélgetést. Éhes vagyok — hangzik a duó és az asszony elégedetten Indul a konyhába. Két tányérral jön vissza és a két gyerek, mintha hetek óta éhez telnék őket, azonnal nekilát. — Hál istennek jó az étvágyuk, — az asszony valóságos büszkeséggel nézi, ahogy csemetéi pillanatok alatt eltüntetik a jókora pikszaiámte zsemléket. — A Józsika szerzett valahol, egy egész rúd szalámit. Egyébként is nagyon élelmes. Bár a tanulás menne úgy — teszi hozzá szigorú hangon, mintegy tompítva az előbbi dicséret fényét, „Pendül a kapa most, létévé a gazda Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja. Kutat az apr&nép, örülne ha benne Madárlátta kenyér(-)darabocskót lein®.® Csengetnek. A rohanó gyerekekkel egy pillanat alatt megtelik a tenyérnyi előszoba. Az apa Bihari József mosolyogva harcol, hogy bejusson az előszobába. — Azt mondta az edző ma délután, — kezdi a fiú, de a kislány máris közbevág: — Nekem meg a tanító néni... Kisebb közelharc után apjuk is letelépedhet a nagyszobában. — őrület, hogy milyen hajtás van bent az üzemben. Jól kiválasztotta a tisztelt brigádvezető elvtársnő, hogy mikor menjen tanulmányi szabadságra — mondja csipkéiődóen a feleségének — képzeld máma reggel bejön a... Egy pillanat és a másfél szoba összkomfortos lakásba rövid időre beköltözött a Rákospalotai Bőrdíszmű Vállalat szekszárdi gyára. A szoba megtelik parancsolgató művezetővel, nagy hangú asszonyokkal, hibás alkatrésszel — az üzemmel... A gyerekek magukkal vannak elfoglalva, nyilván megszokták már ezeket az esténkénti „termelési tanácskozásokat.” Vélt biztonságuknak azonban egy csapásra vége- szakad: — No csibészek ki felelt ma? Hol az ellenőrzőkönyved? Mutasd a leckét — Az apai hang nem veszi el a kicsik jókedvét, mert a szigorúság mélyén ott bújkál egy kis csendes derű. A szomszédból áthal Latszik a tévéhíradó szignálja. Illő végre elköszönni. »Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi a tücsök, csöndes birodalmát.® Kinn az utcán egyedül kerülgetem az esőtócsák csillogó fényeit. A városra rátelepszik a megfeketedett decemberi köd. Egyszerű hétköznap este van. Az ablakok mögött kékes fénnyel ciripelnek a tévé készülékek... Győri Varga György !'
