Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Napirenden: fl tanácsi vállalatok, intézmények káderpolitikai tevékenysége — Allé- és forgéeszküzlíészleiek a tanácsi felügyelet alá tartozó gazdálkodási szerveknél Családi sorb*** panelből A termelés folyamán mindig készül olyan termék, amelyik nem teljes értékű. Nem azonos a méret az etalonnal, meghibásodik a termék stb., s máris osztályos áruvá válik, kevesebb pénzért kerülhet a fogyasztóhoz. Tolnán egy igen hasznos és felettébb gazdaságos módját alkalmazzák a termelés „selejtjének” — hasznosítására. Arról van szó, hogy néhány vállalkozó szellemű ember, miután családi házat akart építeni, a sok kutatás nyomán talált olcsó és a célnak kiválóan megfelelő építőanyagot. A dunaújvárosi házgyártól vásároltak nem selejt, hanem egyéb hibás — például sarokletöréses — panelokat. Készíttettek tervet e házak felépítéséhez, kerestek alvállalkozót. És ma már állnak a sorházak. Nem is lehet ezeket igazi sorházaknak mondani, hiszen mindegyik lakáshoz tartozik kis kert is, a panelok jó szerelhetősége miatt a házsorban a lakások szépen elkülönülnek. A kivitelezés a dunaújvárosi házgyár jóvoltából igen gyors ütemű, hiszen a gyár szállította helyszínre az elemeket, rakta össze. Az építtetők maguk kerestek, s találtak alvállalkozókat a belső szerelő-, mázolómunkára, így például a Szekszárdi Építőipari Szövetkezet, valamint a festők is itt vállaltak munkát. Természetes azonban, hogy ez a kísérleti jellegűnek mond. ható lakásépítés ma még több hibával jár, mint a hagyományos téglás építés. Abban azonban bízhatunk, hogy a tolnai házaknál szerzett tapasztalatokat hasznosítja majd a házgyár, az alvállalkozók, s mind többen kapnak kedvet ahhoz, hogy házgyári panelokból készítsék családi otthonukat. Az eddigi információk szerint egy- egy családi ház a panelokból építve 30—32 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos építés. — P} — Foto: Gk. Dr. Gyugyj János általános elnökhelyettes vezetésével tar. tóttá meg soron következő ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, mely ez alkalommal vitatta meg dr. Fü. lop Lajos személyzeti és oktatási csoportvezető beszámolója alapján a káderpolitikai elvek érvényesülésének tanácsi vállalatoknál és intézmé. nyéknél szerzett tapasztalatait. A másik előterjesztés előadója Ribling Ferenc, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője volt, aki arról számolt be, hogy a tanácsi felügyelet alá tartozó gazdálkodó szervek álló. és forgóeszköz-, továbbá készlet- gazdálkodása miként alakult a negyedig ötéves terv, illetve 1975 ielső felében. A tanácskozási joggal meg. hívottakon kívül jelen volt a vb ülésén a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képviseletében Csáki László, az MNB Tolna megyei Igazgatóságának képviseletében pedig Papp József. A testület igen széles körű vita után fogadta el a káderpolitikai elvek érvényesülésének tapasztalatait nagyon nyíltan feltáró beszámolót, melynek tárgya önálló napi. rendként tegnap került először a vb elé, noha más témák tárgyalásakor a testület az elmúlt években többször foglalkozott a kádergazdálkodás egyes kérdéseivel. sőt, 1974 októberében hozott idevonatkozó határozata ma is érvényes. A beszámoló és a vita alapján megállapította a vb, hogy a tanácsi vállalatok, intézmények káderpolitikai tevékenységében javulás tapasztalható, így külön határozatok meghozatalát nem tartotta szükségesnek. Szükség van viszont az érvényben lévő országos és helyi káderpolitikai határozatok, intézkedések végrehajtására elkészült vállalati, intézményi tervek vizsgálatára, amire a megyei tanács szakosztályait ezúttal kötelezte a végrehajtó bizott. ság. A következő napirend kap- csán a testület azt állapította meg, hogy a tanácsi fel- ügyelet alá tartozó gazdálko. dó szervek eszközgazdálkodása a negyedik ötéves tervben megfelelt összességében a hatékonyság követelményeinek. és a tervidőszak nagy részében kedvező tendenciájú volt. Ugyanakkor meg kel. lett állapítania a vb-nek azt is, hogy az 1974 végéig általában kedvező tendencia ez év első felében megtorpant. Az anyagkészletek a termelésfelfutás által indokolt mér. téket jóval meghaladták. Jelentősen emelkedtek a saját termelésű készletek és ezen belül a befejezetlen termelés állománya is. A kedvezőtlen jelenségek felszámolásának tennivalóira nyomatékosan hívta föl a végrehajtó bizottság a megyei tanács szakosztályainak figyelmét, utasít, va egyúttal a szakosztályokat, hogy a vállalatokkal együtt intézkedjenek a nem- kívánatos készletek megaka. dályozására, a beruházások időbeni megvalósítására. Brigádalbum Bérlők Róbertné brigád csomagolóban, a bérágynemű nylontasakjá- ba nyomtatott kártya kerül a következő felirattal: „A mosást, vasalást végezte a Berták Róbertné szocialista brigád. Reklamáció esetén forduljon bizalommal a művezető elvtárshoz.” A Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat Bertók Róbertné szocialista brigádjának tagjai a kezük alól kikerülő minden egyes munkadarabért vállalják a felelősséget. A névjegykártyát gyakran hozza vissza a postás, a szolgáltatást igénybe vevő Tolna megyei lakosok dicsérő szavaival. — Az elismerést, a dicséretet bizony kemény munka előzi meg — mondja Polner Károly- né, a brigád vezetője. Ahhoz, hogy hibátlan munka kerüljön ki a kezünkből, figyelem, pontosság, a dolgozók összehangolt munkája szükséges. A Bertók Róbertné brigád, amely a vállalatnál a mosást, vasalást, csomagolást végzi, 1961-ben hét fővel alakult'. Közülük Kovács Jánosné, Báló Zoltánná, Lengyel Ferenc, Horváth Jó- zsefné, Munkácsi Ferencné, Naszladi János ma is a vállalatnál dolgozik, más munkaterületen, vagy azóta is a brigádunk tagja. A szocialista brigád címet 1962-ben kaptuk meg. A maihoz képest akkoriban mostoha körülmények között dolgoztunk: az egyes munkafázisokat apró, egymástól elkülönített helyiségekben végeztük, a kimosott ruhát a padláson és az udvaron szárítgat- tuk, az elavult, régi mosógép tetejének az emelgetése igen komoly fizikai munkát igényelt, a vasalás pedig kemény deszkán, kézzel történt. Amikor 1969-ben ide, az új telepre költöztünk, valósággal úgy éreztük magunkat, mintha szanatóriumban lennénk. Lyukkártyás mosógép, centrifuga, gépi mángorló, öltöző-, fürdő- helyiség, étkező — mindez korábban csak a legmerészebb álmainkban szerepelt. Az arany fokozatot már itt kaptuk meg, 1971-ben. A megnövekedett feladatoknak megfelelően a brigádlétszám is emelkedett: jelenleg 40-en dolgozunk együtt. A tagok hatvan százaléka vidékről jár be: Bogdán Józsefné például Tengelicről, Sörös Ferencné pedig Fácánkertről, s ha reggelesek, már hajnali fél négykor talpon vannak. Nyáron, az üdülési szezonban három műszakban dolgozunk. máskor nettig folya- kAt ’n'tsz-'kban, A --v1- osaládo-cí'n ^'1 -i azt akarom mór'Inni, hogy bizony nagyon nehéz a brigádot ösz- szefogni és sajnos nem mindig tudjuk az elképzeléseinket valóra váltani. Itt van például a továbbtanulás. Közülünk lien nem végezték el a nyolc általánost; javarészt idősebb, vidékről bejáró családos asszonyok, a fiatalabbak közül viszont tavaly négyen fejezték be az általános iskolát. Nálunk mindenki állva dolgozik, s ezért már évek óta kismamacipőt kapunk a vállalattól. Különösen nyáron megerőltető a munkánk, hisz ha az utcán harminc fokot mutat a hőmérő, a műhelyben ötven fokot mérünk; a ruha forró, a levegő pedig gőzös, párás. A szennyesraktár dolgozói sokszor harminckilós batyukat is emelgetnek, a tisztaraktárban pedig 40 kilós zsákokat kell húzogatni. EnnéR^ ellenére a brigádtagok ritkán panaszkodnak, mindig, minden körülmények között lehet rájuk számítani. Előfordul nemegyszer, hogy szorít a cipő — hisz három nap nálunk az átfutási idő — s oda kell állni a brigád- tagok elé: „Asszonyok, hétfőn szállítás, vasárnap is kell dolgozni”. Soha nem fordult még elő. hogy ne lett volna ki a műszak. Ritkán éri szó a ház elejét, pedig sokfelé dolgozunk: mossuk a balatoni szállodák, a Pannónia Szálloda, a budapesti vasútállomások, a százhalombattai paunkásszállások szennyesét, felvevőhelyeink behálózzák az egész megyét^ s minden, a vállalathoz kerülő lakossági ruhanemű a mi kezünkön megy át Egy műszakban körülbelül 38 mázsa ruhane műt mosunk, vasalunk. Ami a munkát illeti, nálunk tehát rendben van minden. A brigádélet egyéb követelményeinek, mint már mondtam, elég nehezen tudunk eleget tenni. Nyáron, amikor lehetne kirándulni, az országot járni, mi három műszakban dolgozunk, de télen igyekszünk bepótolni, amit nyáron elmulasztottunk. Úgy szervezzük meg a munkát, hogy minden brigádtag egyszerre legyen szabad szombatos, s ilyenkor halvacsorát rendezünk, névadót tartunk, esküvőre megyünk, vagy moziba, színházba látogatunk. Legutóbb a „Doktor úr” című zenés vígjátékot láttuk. Minden év március 21-én Bertók Róbertné halálának emlékére megkoszorúzzuk a Tanácsköztársaság emlékművét. 1968 óta patronáljuk a hő- gyészi nevelőotthon óvodásait. Húsvétkor, karácsonykor ajándékot viszünk nekik, ők énekelnek, játszanak, és papírból kivágott figurákat adnak nekünk. Utána napokig valósággal lelki betegek vagyunk, hisz mindenkinek van gyereke, családja. Amit a brigádunk a munkán kívül tesz. úgy érezzük, nem túl sok, tehetnénk többet is. De a lehetőségeinket a körülmények határozzák meg, s amit megteszünk, azt tiszta szívből, igaz emberséggel teszSZUk' D. VARGA MÁRTA „Fontos feladat a népünk, elsősorban munkásosztályunk gondolkodásában és magatartásában kibontakozó szocialista vonások általános itása és terjesztése. Arra kell törekedni, hogy társadalmi méretekben teret nyerjen a szocialista brigádok hármas követelménye: szocialista módon dolgozni, élni, művelődni.” Az MSZMP XI. ko ngresszusának határozatából) /
