Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-03 / 283. szám
a lepett szocialista társadalomi építéséért Hz elsőtől a huszonhármainkig Miiyen kérdésekkel foglalkoztak a szakszervezeti kongresszusok? HAMAROSAN ÖSSZEÜL a magyar szakszervezetek XXXII. kongresszusa. Helyesebben, nem is biztos, hogy a XXIII., mert a magyar szak- szervezetek eddig valójában nem 22, hanem ennél több kongresszust tartottak. A fel- szabadulás előtt ugyanis a rendkívüli kongresszusokat nem számozták. Az 1948. évi kongresszusra készülve becslések alapján állapították meg utólag a kongresszusok számát. A szakszervezeti kongresz- szusok témái jól mutatják: mikor, miért küzdöttek a magyar szervezett dolgozók. _ Az X. kongresszus 1899. május 21—22-én özvegy Rodi János- né, Alsóerdősor utca 24. szám alatti vendéglőjében tartotta tanácskozását. A 109 küldött a szakegyleti szervezkedésről, a munkaközvetítésről, a sztrájkügyekről, a szaksajtóról és az egyesülési szabadságról tárgyalt. Az, itt elfogadott határozat szükségesnek tartotta' a szakegyesületek működésének kiterjesztését az egész országra. A II., III., IV. kongresszus és a közbeeső rendkívüli kongresszus témái: a kormány változtassa meg az 1884. évi ipartörvényt, szállítsák le a napi munkaidőt tíz, illetve nyolc órára, szüntessék meg a pinceműhelyeket, a munkaviszony főbb kérdéseit kollektívszerű szerződésben szabályozzák, testületileg állapodhassanak meg a minimális munkabérekben. Követelték az úgynevezett Truck-rendszer megszüntetését. Ez a rendszer azt jelentette: a munkások a fizetésük egy részét pénz helyett utalványban kapták, amit csak a gyár boltjaiban válthattak be. Elfogadták az úgynevezett sztrájkszabályzatot. Kimondták: a sztrájkjog gyakorlásának a megfelelő szervezkedés az előfeltétele. Felléptek azok ellen a nézetek ellen, amelyek a szakszervezet és a szociáldemokrata párt elkülönítését szorgalmazták. Az 1911. augusztus 13—15. között tartották az V. kongresszust. Ennek fő témája a munkanélküliség volt. A kong. resszus megállapítása szerint ez csak a magántulajdon alapján álló társadalmi rend megdöntésével szüntethető meg. Az 1913-ban megtartott rendkívüli kongresszuson már érezhető volt a háború előszele: ezen a kongresszuson felszólították az államot, hogy a hadiköltségek növelése helyett közmunkákat biztosítson a dolgozóknak. A legközelebbi kongresszust a világháború kitörése miatt csak 1917-ben tarthatták meg. A háború közeli befejezésével számolva követelték a leszerelő katonák foglalkoztatását, a rokkantak megélhetésének biztosítását. 1918. Ismét rendkívüli kongresszus. Itt indítványozták: a békekonferenciákon a munkásság képviselői is vegyenek részt, hogy a békeszerződésben legalább minimálisan biztosítsák a munkások védelmét és jogait. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG megdöntése megrázkódtatta a szakszervezeteket is. Több szakszervezetet feloszlattak, a megmaradottak működését pedig korlátozták. Az 1920-as országos értekezleten adtak életjelt magukról a szakszervezetek. Az 1921-es rendkívüli kongresszuson követelték: a kormány gondoskodjék megfelelő munkaalkalmakról, adjanak amnesztiát a politikai okokból bebörtönzöttek számára, töröljék el a cenzúrát. A következő kongresszus köszönetét mondott a világ szervezett munkásságának azért a proletárszolldaritásért, amely. lyel a magyar munkások és alkalmazottak küzdelmét támogatják. A VII. kongresszus utasította a vezetőséget: lépjenek érintkezésbe sürgősen a kormánnyal a szervezkedési szabadság haladéktalan helyreállításáért. ., Kongresszusok, országos értekezletek, rendkívüli kongresszusok napirendjei között kutatva pontosan megállapítható: mikor, hogyan, milyen körülmények között éltek Magyarországon a dolgozók. 1931-ben az iparban 150, a mezőgazdaságban 300 ezer volt a munkanélküli. A rendkívüli kongresszus a közmunkák sürgős megkezdését követelte. 1935: harc az úgynevezett munkáskamarák, a kényszerszervezettség ellen. 1937. Rendkívüli kongresszus, amely megállapítja: a harc sikerrel járt, sikerült megvédeni a szakszervezeteket a Gömböskormány korporációs törekvéseivel szemben. 1939. Feszült háborús lég. körben tartották az országos értekez’etet a fasizmus elleni tiltakozás jegyében. 1942. Rendkívüli kongresszus: a kommunisták a baloldali munkásokkal együtt bérmozgal- makat kezdtek... Es két héttel a kongresszus után zömmel szakszervezeti funkcionáriusokból összeállították a hírhedt 401-es és 402-es különleges munkásszázadot és ezeket kivitték a frontra, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy megsemmisítsék őket. És eljött a felszabadulás. 1945. december 2. Az első szabad közgyűlés. Itt már a fel- szabadulás óta elért első eredményekről számolhattak be: a teljes szervezkedési szabadságról, a kollektív szerződések rendszeréről, a szakszervezeti munkaközvetítésről, a társadalombiztosítás teljes önkormányzatáról, a női és férfi munka egyenjogúsításáról, a tanoncok 28 naoos fizetéses szabadságáról, összegezték a követeléseiket is. amelyek között ilyenek találhatók: a mozgó bérskála bevezetése, a vásárlóképes pénz megteremtése, a szén- és bauxitbányák, a villamoserőteleoek, mező- gazdasági géngvárak. az ezernél több munkást foglalkoztató üzemek, a bankok államosítása. .. 1948-ban, a XVII. kong- resszus már kimondja: a szak- szervezetek fontos gazdaságpolitikai és politikai feladata elősegíteni a szocializmus gazdasági alapjainak megteremté. sét. védeni a munkásosztály érdekeit, összhangban az állami érdekkel... TlZ ÉVVEL KÉSŐBB, 1958ban a XIX. kongresszuson a napirenden lévő kérdések egyaránt jelzik a megtett és az előttünk álló utat. A határozat kiemeli a szakszervezetek szocialista jellegének erősítését. Alapvető feladatként jelölték meg: az üzemi demokrácia fejlesztését, a műszaki fejlesztést, a minőség javítását, a termelékenység növelését, az anyagi ösztönzés helyes alkalmazását. A kongresszus felhívta a szakszervezeteket, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására dolgozzanak ki részletes tervet Fokozzák a politikai, ideológiai tevékenységet a burzsoá nézetek, a re- vizionizmus, a sovinizmus és a dogmatizmus elleni harcban. Hogy mennyire sikeres volt e"határozatok végrehajtása, azt mutatja a XX. és a XXI. kongresszus is. A XX. kongresszus (1963) a legfontosabb feladatok között említi a dolgozók mozgósítását a kiemelt iparágak és a mezőgazdasági termelés fellendítésére. A XXI. (1967) már abban az időszakban ül össze, amikor a szocializmus alapjainak lerakása megtörtént. A kongresz- szus kiemelt feladatként kezelte az élet- és munkakörülmények javítását, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztését, a szakszervezetek megnövekedett szerepét és felelősségét a munkáshatalom védelmében és erősítésében, a népgazdaság fejlesztésében. A XXII. kongresszus alap- gondolata, fő célja már az volt, hogy tovább erősödjék a szakszervezetek szocialista jellege. munkáiuk hatékonysága, hogy mind jobban megfeleljenek a társadalom és a szakszervezeti tagság növekvő igényének. Hogy mennyire sikerült ez? Az eredmények összegezése a december 8-án összeülő XXÍII. kongresszus feladata. Ugyancsak e kongresszus feladata meghatározni a szakszervezetek fő feladatait a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. Ma már ebben a szakaszban vagvunk. ÉS HOGY ITT TARTUNK, abban nagy része van a magyar szakszervezeteknek is, amelynek tagjai hosszú utat jártak be. Hosszú, fáradságos utat, de megérte. Jóleső érzéssel tekinthetnek vissza a megtett útra és ennek eredményeire építve biztosan határozhatják meg a szervezett dolgozók újabb feladatait. Fakitermelés, erdőtelepítés A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban egész évben folyik a fakitermelés. Ebben az esztendőben 90 ezer köbméternyi fát vágnak ki. Kétharmad részét nyersáruként értékesítik, a többit a gazdaság csibráki, nagydorogi és tolnanémedi üzemeiben dolgozzák fel. Nagydorogon és Csibrákon főleg parkettát és rakodólapot, Tolnanémediben pedig félkör keresztmetszetű bányafát készítenek. A kitermelt fa helyén a következő évben újra erdőt telepítenek A folyamatos munka során idén is 200 hektáron ültettek csemetefákat, s emellett 51 hektáron új erdő telepítésére készítik elő a területet. í Szekszárdi Pille az északi hegyekben Gyöngyösön a jövő év első felében adják át az új szállodát. A beruházók néhány napja felkeresték a Szekszárdi Bútoripari Vállalatot, s ülő. bútorokat rendeltek. A szálloda szobáiban, társalgóiban a megyeszékhelyen gyártott hatszögletű ülőkék, s a hideg po- liuretánhabból öntött Pille fo-: telok lesznek. A szekszárdi vállalat a gyöngyösi szállodának a szerződés alapján tavasszal több száz ülőbútor® szállít. Antifasiszta emlékművet állítanak a Lőverek hegy vonulataival körülvett Tacsi-árokban, amely az 1940-es években az antifasiszta mozgalmak résztvevőinek találkozóhelye volt. A találkozók színhelyét most emlékművel jelölik meg Kő Pál szobrászművész munkája: ötszirmú virágból és öt levélből álló, terméskőből kirakott emlékmű örökíti meg annak a tíz soproni kommunistának az emlékét, akik a fasizmus elleni harcban életüket vesztették. Mmi£$rsn a fogsidiasten __? M olnár Ilona Az iskola egyik lágy ívű, bolthajtásos szobájában ülünk. A három fiatalra szemmel láthatóan semmi hatással nincs a méltóságos környezet. Nekik — ez a régi kastély —■ már „suli”. A lengyel! Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben vagyunk. Egy kérdés vár feleletet a három tanulótól: „Mire számítanak, mit várnak majd jövendő munkahelyüktől, ha már kezükben lesz a szakmunkás-bizonyítvány? Molnár Ilona másodikos kertésztanulót — Óvónő szerettem volna lenni De valahogy másként alakult — kezdi komoly arccal, majd mentegetőzve hozzáteszi: — Nem baj, hogy ennyire az elején kezdem? Láttam egyszer a tévében egy nagy. modem üvegházat. Ügy pátyolgatták ott a növényeket, hogy öröm volt nézni Gyengéden. szeretettel. Szóval kedvet kaptam hozzá, idejöttem, bár a szüleim kezdetben ellenezték. Lehet, hogy sokan nem tartják ezt „rangos” iskolának? Bár kíváncsi lennék, mit szólna egy gimnazista, ha végighallgatná mondjuk egy növénytermesztés óránkat... Ügy érzem, sokat kell tanulnunk, de szükségünk Is van rá. Szeretnék továbbtanulni, talán a palánki szakközépiskolában. S utána elhelyezkedni egy szép kertészetben. Nem akarok persze rögtön brigádvezető lenni, de jó lenne olyan helyre kerülni, hogy ne vesz- szen kárba, ne legyen felesleges. amit itt megtanultam. Tulajdonképpen csak ennyit várok. Sok? Nem válaszolhatok neki, a feleletet néhány év múlva a nagybeí Is „Élét” adja majd meg.' Persze kár lenne egy , rossz válaszért... Do? 1 Isi- ín harmadikos. Ál la L ,i, észtű. — Én is véletlenül kerültem ide. Nem sokan készülnek eleve erre a pályára, pedig .. — aztán abbahagyja és inkább a konkrét válaszra keresi a szavakat. — Faddi vagyok, már oda is szerződtem iskola után három évre. Tovább szeretnék én is tanulni, akár munka mellett is. Én már tudom, hogy hova kerülök. A nyári gyakorlaton otthon, a téeszben dolgoztam. Az igazság az, hogy úgy érzem, többet és mást tanultunk, mint ami például ott vár rám. Aligha tudom kamatoztatni majd ezt a három évet Pedig jó lenne Olyan munkát nem szívesen végezotííU) nék. amit egy betanított munkásra is rá lehetne bízni, mert hiába adnának nekem egy-két forinttal többet, a pénz nem minden. Már hallottam otthon a faluban, hogy az ilyen fiataloknak túlzott Igényeik vannak. Holott nem erről van szó. Csak ha van jobb munkaeszköz is, mint a vasvilla, hát akkor éljünk vele. Nem igaz? A válaszadást most is megúszom, mert a beszélgetésbe bekapcsolódik Bogdán József másodikos gépész. — Én is „szerződött diák” vagyok. Bogyiszlóra megyek iskola után, szintén tovább szeretnék tanulni. Azt hiszem, mi gépészek szerencsésebb helyzetben vagyunk. Például ugyanolyan gépet bütyköltünk a nyári gyakorlaton, mint amiről előző évben tanultunk Együtt van az Iskola és a munkahely ezen a téren. Remélem tudnak majd használni két év múlva Bogyiszlón. Jó, hogy így van. hisz csak akkor van értelme annak, amit tanultunk, ha a munkahelyen azt kamatoztatni is tudjuk — fejezi be szinte tanári komolysággal. A beszélgetőtársaim már elmentek órára. Egy „belső használatra készült” statisztikát böngészek. N 1970-ben 105 tanuló végzett m intézetben. Húsz százaléBogdán József kuk valamilyen rokon szakmában, de nem mezőgazdasági pályán dolgozik azóta. Huszonöt százalékuk teljesen hűtlen lett és divatos szóval élve „átnyergeltek”. így maradt 55 százalék a szakmában ... Hogy is mondta a gépészfiú? „Csak úgy van értelme annak, amit tanulunk, ha azt a munkahelyen is kamatoztatni tudjuk.. Talán nem árt ezen gondolkozni, főleg azokban a gazdaságokban. ahol legtöbbet panaszkodnak, hogy kevés a szakképzett dolgozójuk. GYŐRI VARGA GYÖRGY Fotó: £%> Emlékmű a Lőverekbeit
