Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-11 / 264. szám
II jövő tudatos formálása Mostanában, az 1975-ös esztendő és a IV. ötéves terv finisében helyenként némi szorongással gondolnak a jövőre. Erre bizonyos magyarázatot találunk, ha kicsit visszapillantunk a közelmúltra. A vállalatok, a szövetkezetek a legutóbbi két esztendőben is töretlenül fejlődtek, növekvő nyereséget értek el. Miközben a népgazdaság problémái — a külkereskedelem és a költség- vetés egyensúlyi gondiai — halmozódtak. Mert a világgazdasági változások negatív hatásai alig érintették a gazdálkodó egységeket, annál inkább sújtották a népgazdaságot. A viszonylag jómódú vállalatok és szegény államháztartás fura ellentmondását az új tervidőszakban nyilvánvalóan fel kell számolni. NöveVeiM a követelmények A jövő iránti aggodalom talán annyiban indokolt, hogy a vállalatok erre a növekvő teherviselésre többnyire még nem készültek fel. Annak ellenére, hogy a megoldás módozatai ismertek. A közgazda- sági szabályozó eszközök módosításával növelik majd a termelés, a gazdálkodás költségeit — a világpiaci változásokkal összhangban. S a vállalatok, a szövetkezetek énoen azáltal kényszerülnek hatékonyabb, jobb munkára, hogy költségnövekedéseiket általában nem háríthatják át partnereikre. A mintegy 30 százalékos követelménynöveléshez nem lehet egvik napról a másikra felzárkózni, s így a vállalatok bizonyos része átmenetileg 1976-ban a nyereség és a belőle képzett feílesztési források csökkenésével számolhat. Ezt az átmeneti időt persze jelentősen le lehet rövidíteni Tegnap délután a városi tanács elnökének tárgyalótermében tartotta soros ülését a Tolna megyei Tanács tagjainak Szekszárd városi csoportja, Zsigovits Ferenc tanácstagi csoportvezető elnökletével. Az ülés napirendjét alkotó tájékoztatók ' előterjesztője Császár József, a városi tanács elnöke volt, ő adott választ a kérdésekre is. Az ülésen három olyan téma körül folyt a vita, mely együttesen és kü- lön-külön is viselheti a „nagyon közérdekű” megjelölést. Dr. Nedók Pál tanácselnökhelyettes arról készített tájékoztatót, hogy milyen szerep jut Szekszárd városnak a regionális fejlesztési elgondolásokban. A városi tanács elnöke viszont arról számolt be, hogy a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában hol tartunk, melyek a maradéktalan megvalósítás akadályai. Végül, de nem utolsósorban azt tárgyalta meg a megyei tanácstagok Szekszárd városi csoportja. hogyan alakult a társadalmi munkák szervezése a városban és a városépítésben, -fejlesztésben, mit jelentett 1975. november 11. jó felkészüléssel most a középtávú tervezés időszakában. Ott, ahol eleve számolnak a realitásokkal. Ott, ahol nem a múlt fejlődési irányát vetítik .mechanikusan előre, hanem a növekvő követelmények jegyében az irány- és arányváltoztatást, a jövő tudatos formálását tervezik meg öt esztendőre, vagy . szükség szerint még hosszabb távra. Korszerűbbet, olcsóbban Derűlátásra, bizakodásra kellő alap. hogy időben — még az idén — lesz törvényerőre emelt új ötéves terve az országnak. S ez a terv a KGST-országokkal sokoldalúan egyeztetett, s nemzetközi egyezményekkel megalapozott. A gazdaság fejlesztését és az életszínvonal emelését irányozza . elő, ha némileg szeli- debb ütemben is mint az előző, a IV. ötéves terv. Az eddigi, immár csaknem két évtizedes politika töretlenül érvényesül, az 1976—1980-as évek terve az új helyzetben is bizalomra épít és felelősséget sugároz. Néosazdaságj méretekben és a vállalatoknál egyaránt a minőségi követelmények kielégítése kíván nagy erőfeszítéseket. A termelésnövekedés mennyiségi előirányzatai például látszólag könnyen teljesíthetőek Ám _ a gazdasági egvensúlv iavítása, a termelés összetételének, az értékesítés szerkezetének lénveges átalakítását feltételezi. Nem a hogyan többet, hanem a hogyan jobbat, hogvan mást, korszerűbbet, olcsóbban kérdésre kell mindenekelőtt válaszolni Más szavakkal ■ versenvkéoes- sé válni a növekvő követelmények közepette — a legigényesebb niacokon is! A tervező fantázia szárnyalásának csak a realitások segítségként a városi tanács nak az üzemek, vállalatok, Intézmények társadalmi és tömegszervezetek lakóhelyszépítő és -gazdagító készsége. Most csak a társadalmi munka szervezéséről és elért eredményeiről tudósítjuk olvasóinkat. A tanácstagok jóleső érzéssel szögezhették le, hogy a megyeszékhely lakossága a tervidőszak éveiben áldozatkész, közérdekű társadalmi munkájával eredményesen járult hozzá Szekszárd fejlesztéséhez, építéséhez. Különösen jelentős tényezője volt a társadalmi munka a város szellemi és anyagi értékei gyarapításának, lényeges kifejezője a közéleti tevékenységnek, az egészséges lokálpatriotizmusnak. A városi tanács 1075-ben 50 vállalattal és intézménnyel kötött társadalmi munkák elvégzésére szocialista szerződést. Szeptember 30-ig a vállalások döntő többsége teljesült. Míg 1971-ben a város lakossága, a vállalatok üzemek, intézmények, 1 930 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el, 1975. szeptember 30- ig 3 976 000 forint értékkel gazdagították a várost. Az ez évi társadalmi munkaérték 96,4 százalékát állították elő a vállalatok, intézmények munkáskollektívái. szabnak határt. A tartalékok rendkívül nagyok, egy részük nyilvánvaló és ismert. De van amit most kell feltárni, számba venni, tervezni. Az idei évre takarékossági terveket készítettek a gazdálkodó szervezetek, jövőre, s a következő esztendőkben nem lesz erre szükség. Mert a-z országos és a helyi ötéves tervező munka szerves része, lényege az észszerű takarékosság, a tartalékok feltárása. A cél: a meglévő eszközök és erőforrások jobb hasznosítása. A munkaidő- alapok népgazdasági méretekben szinte alig növekednek, a mezőgazdaságban és az iparban pedig kifejezetten csökkennek 1976—1980-ban. így a többlettermelés forrása gyakorlatilag csakis a meglévő munkaerő, a munkaidő jobb kihasználása lehet. Az állóeszközök, a gének, az épületek jobb hatásfokú hasznosítása ugyancsak nagy belső tartalék. S már csak azért sem mondhatunk le értől a meglévő lehetőségről, mert a beruházás forrásai szerényebb mértékben növekednek a következő öt esztendőben, mint előzőleg, s azok is koncentráltabban kerülnek felhasználásra. Rajtunk múlik Valamennyiünkön múlik te hát, hogy elért eredményér két stabilizáliuk. s az életszínvonal további rendszeres emelését megalapozzuk. Érezze hát mindenki a felelősségét saját jobb életéért, az ország gazdasági (egyensúlyi! helyzetének javításáért. És járuljon hozzá kl-k! lehetőségeihez mérten az idei feladatok, a IV ötéves terv sikeres teljesítésével a jövő megalapozásával. elképzeléseivel, javaslataival. KOVÁCS JÓZSEF A gyógyszeripar és a mezőgazdász Éjfajta kapcsolata Az iparszerű nagyüzemi ál- attenyésztés továbbfejlődésének egyik kulcskérdése a takarmányozás minőségének, hatékonyságának javítása. Nem mindegy, hogy ez milyen gazdaságos lesz, hiszen a takarmányozás a termelési költségek 60—65 százalékát jelenti. Ugyanakkor nélkülözhetetlen a magasabb szintű állategészségügy megteremtése is. Ezeknek a feladatoknak a megoldására jött létre a mezőgazdaság és a gyógyszeripar újszerű kapcsolata: a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Chi- noin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, valamint a Kőbányai Gyógyszerárugyár BOR néven premixtermelő társulást hozott létre. A premixek, a gyógytápok, a hozamnövelő és más speciális hatóanyagok előállítása és forgalmazása mellett folytatják takarmányozási és állategészségügyi kutatásaikat. Hasznosítják azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyek az utóbbi években Bábolnán az iparszerű állattenyésztésben, a bábolnai kutatásokban — amelyhez a laboratóriumok egész sorát alakították ki — felhalmozódtak, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező gyógyszer- gyárak kutatási és gyakorlati munkájában összegyűltek. Társadalmi munkában Négymillióval gazdagodott Szekszárd Egyik munkafolyamat, a patentozás. A csomagolóban, az új gőzvasa lógépekkel könnyebb a munka« Fotó; Gottvald. \z egymüszakos kismamaszalagon gyermek jerseyingeket varrnak. A Budapesti Elegancia Szövetkezet legnagyobb üzemrésze a gyönki. Míg a fővárosban főleg kisebb létszámú, mérték utáni egységek — például egyenruházati, — dolgoznak, a gyönki 160 asszonyt, lányt foglalkoztat, akik konfekciós ruhát varrnak, exportra és á hazai kereskedelemnek. Az ién másfél millióba kerülő üzembővítés fejeződött be: csomagoló, — nyugatnémet Sussman gőzvasalókkal — raktár, öltöző, klubszoba, vendégszoba épült. Elegancia - Gyönkön
