Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-07 / 262. szám

Novemberben, a November 7. Tsz-ben

A szat vasnutha uláiipjtlás.

A tojás futószalag.

Holczman József.

„1949-ben alakult Bátán az első termelőszövetkezeti csoport, a Vörös Zászló. A kezdeményezők: Lukács István, az apám, idős Holczman József, Vörös József, Molnár János, Szűcs Imre voltak.

Gyenge lábon álltak, kevés volt a tag, sok a föld, ugyanúgy dolgoztak, kézi erővel, lófogattal, mint az egyéniek — csak közösen.

Később alakult egy másik téeszcsé, a Rákóczi.

1959-ben, amikor a nagy átszervezés megindult, egyikbe is, másikba is léptek be, amelyik éppen rokonszenvesebb volt, vagy amelyikben több volt a rokon.

Felvetődött, ha már tsz- község lett Báta, minek legyen kettő. Novemberben tartottuk a nagy közgyűlést, akkor javasolta valaki a nevet: legyen November 7. Tsz. Ezt fogadta el a közgyűlés.”

Az emlékezetes, 1959 es közgyűlésen Holczman Józsefet választották elnöknek. Ma már

nyugdíjas, kilábnlóban egy szívinfarktusból, de még ma is aktív vezetőségi tag. Ismeri a bátai szövetkezet múltját, jelenét, jövőjét.

— Az 1949 es, kezdeti időkben kétféle emberből állt a tagság. Akinek volt kitartása, az csak tessék-lássék tartozott a szövetkeze boz A**'

nek nem volt más keresete, az még többet dolgozott, mint egyéni korában. Annyiban volt meg a megélhetés, hogy a munkaegységre búzát, kukoricát, szalmát, miegyebet kaptak, pénzt viszont alig.

— Furcsák is voltak akkoriban. Ha jól emlékszem, 1955- ben a járás ígért aratásban egy kombájnt. Képesek voltak éjjel-nappal dolgozni, egy kaszás kétezer ölet levágott — nekik a kombájn nem kell. mert csak tönkreteszi a termést.

— Nehéz évek voltak még 1959 után is. Árvíz, szárazság, sok jószág takarmány nélkül, Bácsba jártunk kukoricáért. Baranyába takarmányért. És volt olyan esős ősz, hogy a földekre gyalogszerrel sem lehetett rámenni: azt hiszem, az országban először itt. Bátán vetettünk búzát repülőgépről. Asszonyok, férfiak az abroszban hordták ki a földről a cukorrépát.

— Ma már? Minden vezetői poszton jól képzett szakemberek vannak. Nagyon jó a tojó- telep. a múlt szombaton befejezték az őszi vetést, régesrég bent van a cukorrépa, még kukorica van kint, de segítenek a bátaszékiek amerikai kombájnja5, a szántáshoz meg ott van a két új, nagy szovjet traktor.

— Most már könnyén fesze- leg a szövetkezet: valami hatmillió van a tartalékalapban, bankhitelre nem szorulunk, pedig csak ebben az évben is nasvon sok minden épült. Kell is a gép. mert a kézi erő mindig kevesebb, a gyümölcsösbe már úgv kell máshon. nan hozni, valamikor résen pedig a hátaiak szegény, eljáró nép voltak.

Fiatalon, főagronőmusból lett elnök Fülöp László.

— Eavik lesiobb üzemámink a toiótelep. Az idei totáster- melés a tervezett huszonegy és fél millión túl eléri a 24,4 milliót. Szarvasmarha-állomá- nvuok mesVözelíti az 1100-at. 440 tehán telel, sninos. m“g nasvon közepes eredménnyel, a hízó m-t-haknál viszont — n”v részük evnort — 91—40 kiló a havi súlvsvarapodás.

— Az idén két K—700-as traktort vásároltunk, két SzK —6, két E—5I2-es kombájnt, hat IFA-tehergépkocsit. Most ü’emanyag-szállító gépkocsit vásárolunk és munkásbuszt, amely majd művelődési célokat is szolgál. A százhúsz va. gonos magtárnál szociális épületet építettünk, ezzel minden telepünkön megvan a követelményeknek megfelelő szociális épület.

— A takarmányminőség

megé-vásá' Igálják a fedett

November közepére befejeződik a kukorlcabetakaritás.

szénatárolók, a növendék marhákat nagyon jó, telepített legelőn legeltetjük, a kihajtó- útón a honvédség épített számunkra hidat. 450 méter hosszú betonutat építettünk, két háromszobás szolgálati lakást, most épül a 288 férőhelyes növendékmarha-istálló.

— Nagyrészt elkészültek a szövetkezet közép, és hosszú távú tervei is. Ebben benne van az egész Sárközt érintő belvízrendezés — jelenleg az ár- és belvizek miatt nagy a terméskiesésünk —, a jelen, légi, kilencvenezres tojótyúk, állományt duplájára növeljük, a minőség javításával együtt 522-re a tehénlétszámot, 2000- ig szól az erdőtelepítési tér. vünk — mindehhez rendelkezésre áll az évi fejlesztési és az amortizációs alap. Azzal is számolunk, ha tényleg a közelben énül meg az alföldi— dunántúli gázvezeték, akkor szárítóinkat átépítjük a mostani gázolajról földgázfűtésre. A lucernára, a kukoricára és a cukorrépára pedig az öntözést akartuk kiterjeszteni. Az anyagi alánunk meglesz hozzá, még akkor is, ha az Idei évihez hasonló terméskieséseink lesznek. Az 1968-ban elkezdődött fejlesztéshez — mint már mondottam — megvan az anyagi alapunk.

Bognár István

Oottvald Kőrolr

Az idei !o!:"stermé‘ ?J