Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-07 / 262. szám

Novemberben, a November 7. Tsz-ben A szat vasnutha uláiipjtlás. A tojás futószalag. Holczman József. „1949-ben alakult Bátán az első termelőszövetkezeti cso­port, a Vörös Zászló. A kezde­ményezők: Lukács István, az apám, idős Holczman József, Vörös József, Molnár János, Szűcs Imre voltak. Gyenge lábon álltak, kevés volt a tag, sok a föld, ugyan­úgy dolgoztak, kézi erővel, ló­fogattal, mint az egyéniek — csak közösen. Később alakult egy másik téeszcsé, a Rákóczi. 1959-ben, amikor a nagy át­szervezés megindult, egyikbe is, másikba is léptek be, ame­lyik éppen rokonszenvesebb volt, vagy amelyikben több volt a rokon. Felvetődött, ha már tsz- község lett Báta, minek le­gyen kettő. Novemberben tar­tottuk a nagy közgyűlést, ak­kor javasolta valaki a nevet: legyen November 7. Tsz. Ezt fogadta el a közgyűlés.” Az emlékezetes, 1959 es köz­gyűlésen Holczman Józsefet választották elnöknek. Ma már nyugdíjas, kilábnlóban egy szívinfarktusból, de még ma is aktív vezetőségi tag. Ismeri a bátai szövetkezet múltját, jelenét, jövőjét. — Az 1949 es, kezdeti idők­ben kétféle emberből állt a tagság. Akinek volt kitartá­sa, az csak tessék-lássék tar­tozott a szövetkeze boz A**' nek nem volt más keresete, az még többet dolgozott, mint egyéni korában. Annyiban volt meg a megélhetés, hogy a munkaegységre búzát, kukori­cát, szalmát, miegyebet kaptak, pénzt viszont alig. — Furcsák is voltak akko­riban. Ha jól emlékszem, 1955- ben a járás ígért aratásban egy kombájnt. Képesek voltak éjjel-nappal dolgozni, egy ka­szás kétezer ölet levágott — nekik a kombájn nem kell. mert csak tönkreteszi a ter­mést. — Nehéz évek voltak még 1959 után is. Árvíz, szárazság, sok jószág takarmány nélkül, Bácsba jártunk kukoricáért. Baranyába takarmányért. És volt olyan esős ősz, hogy a földekre gyalogszerrel sem le­hetett rámenni: azt hiszem, az országban először itt. Bátán vetettünk búzát repülőgépről. Asszonyok, férfiak az abrosz­ban hordták ki a földről a cukorrépát. — Ma már? Minden vezetői poszton jól képzett szakembe­rek vannak. Nagyon jó a tojó- telep. a múlt szombaton befe­jezték az őszi vetést, régesrég bent van a cukorrépa, még ku­korica van kint, de segítenek a bátaszékiek amerikai kom­bájnja5, a szántáshoz meg ott van a két új, nagy szovjet traktor. — Most már könnyén fesze- leg a szövetkezet: valami hat­millió van a tartalékalapban, bankhitelre nem szorulunk, pedig csak ebben az évben is nasvon sok minden épült. Kell is a gép. mert a kézi erő mindig kevesebb, a gyümöl­csösbe már úgv kell máshon. nan hozni, valamikor résen pedig a hátaiak szegény, eljáró nép voltak. Fiatalon, főagronőmusból lett elnök Fülöp László. — Eavik lesiobb üzemámink a toiótelep. Az idei totáster- melés a tervezett huszonegy és fél millión túl eléri a 24,4 milliót. Szarvasmarha-állomá- nvuok mesVözelíti az 1100-at. 440 tehán telel, sninos. m“g nasvon közepes eredménnyel, a hízó m-t-haknál viszont — n”v részük evnort — 91—40 kiló a havi súlvsvarapodás. — Az idén két K—700-as traktort vásároltunk, két SzK —6, két E—5I2-es kombájnt, hat IFA-tehergépkocsit. Most ü’emanyag-szállító gépkocsit vásárolunk és munkásbuszt, amely majd művelődési célo­kat is szolgál. A százhúsz va. gonos magtárnál szociális épü­letet építettünk, ezzel minden telepünkön megvan a követel­ményeknek megfelelő szociális épület. — A takarmányminőség megé-vásá' Igálják a fedett November közepére befejeződik a kukorlcabetakaritás. szénatárolók, a növendék mar­hákat nagyon jó, telepített le­gelőn legeltetjük, a kihajtó- útón a honvédség épített szá­munkra hidat. 450 méter hosszú betonutat építettünk, két háromszobás szolgálati la­kást, most épül a 288 férő­helyes növendékmarha-istálló. — Nagyrészt elkészültek a szövetkezet közép, és hosszú távú tervei is. Ebben benne van az egész Sárközt érintő belvízrendezés — jelenleg az ár- és belvizek miatt nagy a terméskiesésünk —, a jelen, légi, kilencvenezres tojótyúk, állományt duplájára növeljük, a minőség javításával együtt 522-re a tehénlétszámot, 2000- ig szól az erdőtelepítési tér. vünk — mindehhez rendelke­zésre áll az évi fejlesztési és az amortizációs alap. Azzal is számolunk, ha tényleg a kö­zelben énül meg az alföldi— dunántúli gázvezeték, akkor szárítóinkat átépítjük a mos­tani gázolajról földgázfűtésre. A lucernára, a kukoricára és a cukorrépára pedig az öntözést akartuk kiterjeszteni. Az anyagi alánunk meglesz hoz­zá, még akkor is, ha az Idei évihez hasonló terméskiesé­seink lesznek. Az 1968-ban el­kezdődött fejlesztéshez — mint már mondottam — megvan az anyagi alapunk. Bognár István Oottvald Kőrolr Az idei !o!:"stermé‘ ?J

Next

/
Thumbnails
Contents