Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-06 / 261. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! i . . . TOLNA MEGYEI CSÜTÖRTÖK 1*75. nov. 6. XXV. év». 261. szám. ARA: 0.90 Ft CepfleMHO npMBeTCTByeM hslumx flopornx tbmőobckmx APyaeM! Szeretettel köszöntjük kedves tambovi barátainkat! I Mai •.V számunkból: KITÜNTETÉSEK (3. old.) DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.) FIATALOK (5. old.) Ml VARHATÓ CSAPATAINKTÓL? (6. old.) Barátaink Ünnepség Szekszórdon Október és Lenin öröksége a miénk rehajtó bizottságának tagja emelkedett szólásra. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének 58. évforduló­ját köszöntő ünnepi est szónoka beszédének bevezetőjében arról szólt, hogy a NOSZF korunk forradalmi folyamatainak mind a mai napig a legfontosabb ál­lomása és történetének alapos elemzése nélkül nem érthetőek a ma eseményei, tanulságainak gyakorlati alkalmazása nélkül pedig nem érheti el célját egyetlen, a szocializmusért, a nemzeti felszabadulásért, a füg­getlenségért, az egyetemes em- tieri haladásért és a békéért küzdő mozgalom sem. A díszünnepség szónoka ez­után arról beszélt, hogy az im­perialista hatalmak által kirob­bantott első világháború évei­ben még jobban lelepleződött a burzsoázia, megmutatva igazi arcát. E szennyes imperialista háború során jutott el az orosz proletariátus az 1905-ös, majd az 1917-es februári forradalom tüzében megedződve a cselek­vés órájához, a proletárforra­dalom küszöbéhez. — Ma — mondotta Scherer Sándor —, 58 év távolából sem lehet eltekinteni attól, hogy a szocializmus elsőként olyan országban győzött, mely a társadalmi fejlődés és a ter­melőerők színvonala tekinteté­ben a legelmaradottabb tőkés országok egyike volt. Most, amikor a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­nek 58. évfordulóját ünnepel­jük, annak értékelése elválaszt­hatatlan a marxizmust tovább fejlesztő Lenin, a proletárforra­dalmár személyének és munká­jának alapos ismerete nélkül. Az emberiség Lenin személyé­ben az új típusú, a tudatosan alkotó forradalmárt köszönti, mert az ő forradalmisága újfaj­ta forradalmiság, melynek tö­mör megfogalmazása így él bennünk: „forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem.” Az ünnepség szónoka az el­következőkben arról beszélt, mi­lyen gondokkal, nehézségekkel kellett megküzdenie a fiatal szovjet államnak, mit jelentett megterhelésben az a történel­mi tény. hogy létrejöttének pillanatától harcolnia kellett esküdt ellenségei az imperia­lizmus, az osztályárulók, a Szovjetunió elpusztítására tö- rekvők ellen. A győztes forrada­lom óta eltelt 58 évből a szov­jetek 20 évet háborúval, majd a károk helyreállításával voltak kénytelnek eltölteni. A Szovjet­unió mégis megmutatta, hogy mire képes egy nagyon mélyről indult nép, amit a forradalom kovácsolt eggyé. Honnan, hová jutott ez a nép példájával kö. vetésre és tisztelgő főhajtásra késztetve az emberiséget? A faekétől a legkorszerűbb atom- íparig, a fejlett rakétatechniká­ig és az űrhajózásig; az írástu­datlanságtól a világviszonylat­ban is élenjáró és eredmé­nyességét tekintve az egész em­beriség javát szolgáló tudomá­nyig. A Szovjetunió a forradalom nemzetközi bázisaként, létének első napjaitól a szocializmusért, a haladásért, a nemzeti felsza­badulásért és a békéért küzdő erők támasza és segítője lett. Scherer Sándor ezután be­szélt a fiatal szovjet állam fej­lődésének egyes szakaszairól, a Magyar Tanácsköztársaság és Szovjet-Oroszország kapcsola. tairól, majd pedig arról a sú­lyos megpróbáltatásról, amely elé a második világháború ál­lította a szocializmust építő szovjet népet. A Szovjetunió népe óriási ember- és anyagi ál­dozatok árán, győzelmesen áll­ta ki ezt a próbát, újra világra- szólóan bizonyítva győzelmével egész világ előtt a marxizmus— leninizmus, a NOSZF szellemé­nek legyőzhetetlenségét. A fasiszta háborúban 20 millió szovjet ember áldozta életét, de a szovjet nép vér­áldozata nem volt hiábavaló. Felszabadító harcai nyomán megszületett a szocialista vi­(Folytatás a 3. oldalon.) Illést tartott a Minisztertanács Ma ismét a testvéri Tambov megyéből érkezett barátainkat, testvéreinket üdvözölhetjük szülőföldünkön. Régi ez a barátság. Akkor kezdődött, amikor még mi tol­naiak és tamboviak nem is is­mertük egymást. Magyarok és oroszok — lehet, hogy egymás mellett Tambov és Tolna me­gyeiek — harcoltak együtt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom idején, majd később Gyenyikin és Kolcsak bandája, az intervenciósok ellen. Akkor kötődött ez a barátság, amelynek jeleivel Tambovban is találkozni. Tambov megyé­ben veszedelmes, anarchista, ellenforradalmi banda garáz­dálkodott. És a banda megsem­misítésében magyarok is részt vettek. Ha Tolna megyeiek jár­nak Tambovban — az ottaniak ezt a tényt soha sem felejtik el megemlíteni. Büszkék erre a tamboviak is. És Tambovban gyakran jár­nak megyénkbeliek. Gyakran, hisz az utóbbi években egvre szélesednek kapcsolataink. Ma már nemcsak párt- és állami kapcsolatok vannak, nemcsak párt- és állami vezetők keresik fel egymást, hogy kicseréljék tapasztalataikat, , hogy megvi­tassák közös dolgainkat. Egyre több termelőüzem: gyár, álla­mi gazdaság és termelőszövet­kezet. tart fenn baráti kapcsola­tot Tambov megyei gyárakkal szovhozokkal és kolhozokkal. Kölcsönösen látogatják egy­mást és kölcsönösen tanúin/’ egymástól.» Tambov megyében minden"' találkozni Tolna megyével. Ki állításokon éppúgy, mint üzemekben, szovhozokban é- kolhozokban. Szinte mindem " van úgynevezett magyar sarok ' ahol azokat az ajándékok"1 leveleket és fényképeket állít­ják ki, amelyeket tőlünk kan­ták, rólunk készítettek. Mer* ilven kép is sok van, hisz ervrr több Tambov megyei látogat e’ hozzánk is. Tambov megyében jól ismernek bennünket, és mi jól ismerjük a Tambov megye belieket. Tudunk egymás ered­ményeiről, örülünk egymás si­kereinek, megosztjuk gondiain- kat úgy. ahogy ez barátokhoz, testvérekhez illik. Erős. folyvást erősödő a mi barátságunk. Ezért van az, hogy a Tolna megyeiek otthon érzik magu­kat Tambov megyében és a Tambov megyeiek úgy érzik, ha hozzánk jönnek, haza jöt­tek. Mi otthon vagyunk náluk, ők otthon vannak nálunk. Kívánjuk, érezzék magukat itthon és tegyék szebbé ünne­pünket, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló jónak ünnepét azzal is, hogy velünk ünnepelnek. A Babits Mihály művelődési központ színháztermében teg­nap a kora esti órákban ren­dezte meg az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi elnök­sége a megyeszékhely dolgozói­nak november 7-ét köszöntő díszünnepségét, melynek elnök­ségében a város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek, képviselőin, veteránokon és ta­nulófiatalokon kívül he­lyet foglalt Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál - Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, Volosina Trimak Alekszandra Petrovna, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság kulturális minisz­terének helyettese és Rúzsa Já­nos, a városi pártbizottság első titkára. Megnyitót, a magyar és szov­jet himnusz elhangzása után Rúzsa János, a városi pártbi­zottság első titkára mondott, majd Scherer Sándor, az MSZMP városi bizottsága vég­Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán a Központi Bizottság székházá­ban fogadta P. N. Gyemicse­vet, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagját, a Szovjet­unió kulturális miniszterét. A szívélyes, elvtársi légkörű esz­mecserén részt vett Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt V. J. PavloV, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt az október 21—24. között, a Szovjetunióban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette a beszá­molót, és határozatot hozott a szükséges intézkedések meg­tételére. A külügyminiszter jelentést tett Sven Andersson svéd kül­ügyminiszternek október 30. és november 2. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról és a két ország közötti kapcsola­tok továbbfejlesztéséről foly­tatott eredményes tárgyalások­ról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter beszámolt az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. A kormány a be­számolót tudomásul vette. A kormány megtár|yalta és elfogadta a korábban jóváha­gyott irányelvei alapján ki­dolgozott — a gazdasági és pénzügyi szabályozók 1976. január elsejei módosításával kapcsolatos — intézkedéseket. Utasította az érdekelt minisz­tereket, gondoskodjanak ar­ról, hogy az intézkedésekkel kapcsolatos végrehajtási uta­sítások november folyamán ki­adásra kerüljenek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. i t

Next

/
Thumbnails
Contents