Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-05 / 260. szám
Jubileumi események A magyar polgári védelem fennállásának 25. évfordulója méltó megünneplésére a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, a polgári védelem pártbizottsága jubileumi versenyt hirdetett a műszaki mentő, a vegyi védelmi és az egészségügyi alegységek részére. A verseny meghirdetése az alábbi célokat szolgálta: — az elmúlt negyedszázad eredményeit számba véve bemutatni az ország lakosságának a polgári védelem magas szintű felkészültségét; — demonstrálni a polgári védelmi szervezetek felelősséggel végzett munkáját hazánk, szocialista építőmunkánk megvédésére; — a versenyen való részvétellel csatlakozni az MSZMP XI. kongresszusa határozatai melletti kiálláshoz, hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója méltó megünnepléséhez; — bemutatni, hogy a polgári védelem a honvédelem szerves részét képezi; — a versenyen keresztül elmélyíteni a dolgozók közt azt a tudatot, hogy a polgári védelmi ismeretek elsajátítása minden hazáját szerető állampolgár kötelessége. E célokat szolgálták a járási, városi versenyek, ezek első helyezettjei ezek alapján vehettek részt a megyei döntőn. A jubileumi verseny befejező szakaszában, az országos döntőn vettek részt 19 megye és a főváros legjobb szakalegységei Szolnokon október 10— 12. között. Megyénket a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat műszaki mentő, a Dombóvári Unió Szövetkezet vegyi védelmi, és Kaposszekcső egészségügyi alegysége képviselte. Az országos döntőn az alegységek együttműködve hajtották végre a versenyben meghatározott feladatokat: A megyék legjobb szakalegységei magas szinten, fegyelmezetten hajtották végre feladataikat. A verseny egész lefolyása hűen tükrözte azt a tényt, hogy a műszaki mentő, a vegyi védelmi, az egészség- ügyi alegységek — és a többi szakalegység is — elsajátították kiképzési feladataikat, képesek adott esetben elemi csanások, természeti katasztrófák és esetleges háború esetén a mentő-mentesítő feladatok elvégzésére. Kifejezésre jutott mindaz a sok erőfeszítés, a sok fizikai és szellemi munka, amely a huszonöt év alatt jellemezte, végigkísérte a polgári védelem minden megmozdulását, amely a lakosság felkészítését szolgálta. Hiszen a verseny néhány mozzanatát a polgári védelem egységei már valós helyzetben is gyakorolták: az emlékezetes tiszai árvíznél, amikor órák alatt kitelepítették egész községek lakosságát, majd az árvíz levonulása után nagy területeket fertőtlenítettek, szennyezett kutak vizét tették ihatóvá. Bár a Tolna megyei szakalegységek nem jutottak az elsők közé, felkészülésük, szorgalmuk dicséretet érdemel. A másik jubileumi esemény Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében megtartott ünnepség volt, amelyen képviseltette magát a Honvédelmi Minisztérium, a PV Országos Parancsnoksága, a megyei pártbizottság, a megyei tanács. A meghívottak — tanácsapparátusban dolgozók, párt- és gazdasági vezetők — mindegyike közvetlenül évek óta — vagy énnen 25 éve — szolgálta a polgári védelmet, sok odaadással. Nekik szólt a megemlékezés, munkájukat ismerte el az átadott tizenöt Honvédelmi Érdemérem, a negyvenhárom pénzjutalom, a harmincegy értékes tárgyjutalom. Reiter Mihály A háztartások és a háztáji gazdaságok • megelőző RBV-védelme A korszerű atom-, biológiai és vegyi fegyverekkel vívott háborúban, a személyek védelme, a túlélés közvetlen biztosítása mellett különös fontosságú a túlélés feltételeit biztosító létfenntartási javak, az élelmiszer, az ivóvíz, a takarmánykészletek, az állatállomány megóvása. Az atomfegyverek közvetlen hatásai — a mechanikai, a fény- és hőhatás — révén a csomagolóanyagok megrongálódhatnak, meggyulladhatnak, az élelmiszer is megsemmisülhet. A radioaktív sugárzás hatására az élelmiszerek nagy részénél nem következnek be veszélyes elváltozások, azok továbbra is fogyaszthatok, kivéve a nagy ásványi só tartalmú élelmiszereket. A csoma- golatlan anyagokat a radioaktív felhőből kiszóródó anyagok szennyezhetik. A kórokozók fajtájuktól, a külső környezeti tényezőktől függően néhány naptól egy hónapig is életképesek maradnák, fertőző betegségeket, járványokat okozhatnak. A vegyi harcanyagok a-z élelmiszerekben kémiai elváltozást nem, vagy csak ritka esetben okoznak. A kémiai harcanyagok az élelmiszer felületén áthatolva, bizonyos mélységig szennyezhetnek. A túlélés egyik legfontosabb követelménye, hogy megfelelő mennyiségű, szennyeződés- mentes ivóvizünk legyen. Az ivóvízre a legnagyobb veszélyt a radioaktív szennyezőanyagok kiszóródása jelenti, nagyobb részben leoegő, kiseob részben oldott anyagként. Hasonlóképpen súlyos veszélyforrások a biológiai és a vegyi harcanyagok. Mindent meg kell tehát annak érdekében tenni, hogy egy esetleges háború ne érjen bennünket váratlanul. Védetté kell tenni a túléléshez feltétlenül szükséges élelmiszerkészleteket, ivóvizet, állat- állományt. A tömegpusztító fegyverek hatásait teljesen kiküszöbölni nem lehet, vannak viszont módszerek, amelyek a fegyverek hatásait, következményeit csökkenteni tudják. A védelmi feladatokat a helyileg előtalált szükséganyagok felhasználásával a polgári védelmi szervek szakmai irányításával, segítségével, az általuk elrendelt időpontban kell megvalósítani. A megelőzés lehetőségei közül a légmentes elzárás, a letakarás, a lefedés, a földréteggel letakarás, a föld alatti tárolótérben elhelyezés, valamint a különleges egészség- ügyi rendszabályok életbe léptetése alkalmazható. Az élelmiszer-tároló helyiségek — raktár, kamra, padlástér — ajtóit, ablakait, szellőzőnyílásait papírral, műanyag fóliával úgy kell szigetelni, hogy a tárolótérbe por-, köd-, vagy füstszerű anyag ne jusson be. A tárolt termékeket célszerű védőcsomagolással is ellátni : műanyag fóliába csomagolni, műanyag edénybe rakni, ponyvával letakarni. A romlandó élelmiszereket hűtőszekrényben tárolhatjuk. Alapelv, hogy az élelmiszerek megelőző RBV-védelme egyszerűbb feladat, mint azok mentesítésének megoldása. A mezőgazdasági termények védelme nagy mennyiségük és tárolásuk kényessége miatt nehezebb feladatot ró ránk. A tárolt termény és takarmány védelmét szükségeszközökkel kell megoldani. A padlásterekben tárolt termény védelmét zsákolással, a zsákok műanyag fóliás letakarásával oldhatjuk meg, a gumós növények védelmét prizmázással, verme, léssel, műanyag fóliás takarással. Az állatok részére a védelmet az épületek részben biztosítják, csökkentik a romboló, a fény-, a hőhatást. A hatást tovább lehet csökkenteni elzárással, a megszakítá- sos lezárással, amikor a széljárással ellentétes oldalon felnyitjuk az ajtókat, ablakokat, illetve a lezárás ideje alatt szűrt levegőt bocsátunk az istálló légterébe. Az ivóvíz védelméről a víznyerőhely letakarásával, légmentes elzárásával, védőépítmények készítésével, felszerelésével, a víznyerőhely környezetének szükség szerinti átalakításával gondoskodhatunk. A leggondosabb megelőző védelem ellenére is számolni kell kisebb-nagyobb szennyeződéssel. A pientesítés során eltávolítjuk az élelmiszerekről, takarmánykészletekről az egészséget veszélyeztető szeny. nyezett anyagokat Szabópál Antal kitüntetése A polgári védelem negyedszázados jubileuma alkalmából október 14-én Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Szabópál Antalnak, a Tolna megyei Tanács elnökének, mint a megye polgári védelmi parancsnokának. Ez alkalommal adta át a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát huszonöt évi munka jutalmául Endrődi Ferencnének, a megyei pv-törzsparancsnokság polgári alkalmazottjának. NATO, hó torsiág védelem Német Szövetségi Köztársaság Katonaföldrajzi helyzeténél fogva az NSZK területét, mivel a Varsói Szerződés tagáHamaivail közvetlenül határos — az NDK- val 1381, Csehszlovákiával 356 kilométer közös határa van —, a NATO ún. hadműveleti övezetnek minősíti. Ez a körülmény meghatározza nemcsak a nyugatnémet polgári védelem doktrínáját, hanem a polgári védelem szervezeti felépítését, felkészítését is közvetlenül ennek rendelik alá. A katonapolitikai helyzet elemzése alapján a nyugatnémet polgári védelem hivatalos folyóiratának 1966/3. számában felvázolt „Háborús kép” ezt a következőkben fogalmazza meg: „ .. . óbban az esetben, ha a béke fenntartása csődöt mond, Európa térségében elsősorban az NSZK, a maga érzékeny struktúrájával teljes egészében hadszíntérré válik... Az ország keleti és nyugati tömb 'közötti határterülete, ahoi mind a hagyományos fegyverekkel vívott harccal, mind az RBV-fegyverek alkalmazásával líezdődő (eszkafá- dóval) számolni kell." A katonapolitikai helyzet fokozza az ország sebezhetőségét, ugyanúgy a népesség, az ipar, valamint az élelmiszer-ellátás helyzete is. Az elemzés megállapítja ugyan- . is, hogy: az ország kialakult településhálózatának a védelem szempontjából. Igen hátrányos adottsága az a körülmény, hogy az össznépesség fele az összterület tíz százalékára koncentrálódik, 1000 fő/négyzetkilométer átlagos népsűrűség mellett; e mértéktelen népesség-túlzsúfoltság az érintett területeken kialakult ipari koncentráció eredménye, amely a faluról városba áramlás következtében továbbra is fokozódik. Továbbá: a védelem szempontjából rendkívül aggasztó az a helyzet, amely szerint az NSZK kenyérgabona- szükségletének 65—75 százalékát képes csak önállóan biztosítani, viszont az ország kenyérgabona-felesleggel rendelkező területei a keleti határ mellett — a várhatóan harci cselekmények hatásának kitett területeken —* helyezkednek eL
