Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
Javult a szakszervezeti testületek és a dolgozók kapcsolata Beszélgetés Egyed Mihállyal, az SZMÍ vezető titkárával Egy a dombóváriak közül Véget ért a különböző szintű szakszervezeti tanácskozások sorozata, amellyel a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát készítették elő. A bizalmi-, alapszervezeti és középszervi választások — a SZOT Elnöksége választási határozatának megfelelően — megyénkben is befejeződtek. A szakszervezeti bizottságok, a megyei szakszervezeti szervek irányításával, a pártkongresszus utáni jó politikai légkörben, a választásokkal • egy időben mozgósították a tagságot a párt XI. kongresszusa határozataiból adódó feladatok végrehajtására. Az előkészületekről, s a választások megyei tapasztalatairól beszélgettünk Egyed Mihállyal, az SZMTj vezető titkárával. — Hogyan értékol! Egyed elvtárs a választási előkészületekéit — A mozgalmi munka módszereivel az aktivisták ezrei segítettek a gazdasági, termelési, nevelési, érdekvédelmi feladatokat megoldani. Ezzel sikerült jó választási légkört teremteni, megélénkült és fellendült a mozgalmi munka, erősödött az üzemi és szakszervezeti demokratizmus. Ebben az időszakban tovább javult a választott testületek és tisztség- viselők, valamint a tagság kapcsolata. Szorosabbá vált az együttműködés a szakszervezeti szervek és az állami, gazdasági és társadalmi szervek között. Sok politikai segítséget kaptunk a választások előkészítése során a párt alapszervezetektől és -szervektől— Az új szakszervezeti szervek, választott tisztségviselők azóta már dolgoznak. Hogyan értékeli ez új izer- wek, testületek összetételéi? — A választott testületekben és a tisztségviselők körében emelkedett a munkások, a nők és a fiatalok aránya. Ma a vezető testületek összetétele megfelelően tükrözi a munkahelyek és . szakmák szervezett dolgozóinak összetételét; A választott testületekben —^'bizalmiak, szakszervezeti bizottságok, üzemi tanácsok — 58 százalék a munkások aránya, a nők aránya ugyanitt valamivel több mint 48 százalék, a harminc év alatti fiataloké pedig 30 százalék. A megyei közép- szerveknél — SZMT és a szakmai megyei bizottságok — a munkások aránya több mint 31, a nőké 36,5, a fiataloké pedig 30 százalék. A választások során a vezető testületekben csökkent a gazdasági vezetők száma. A tisztségviselők egynegyede nem került újraválasztásra Ennek több oka van, és csak egyik ok az, hogy néhányan nem feleltek meg a velük Szemben támasztott követelményeknek, inkább a más beosztás, az üzemből való ■ távozás vágy kiöregedés volt a változtatás oka. A mozgalmi munka elismerését, a dolgozók fokozódó aktivitását mutatta az is, hogy a választási rendezvényeken a tagság megjelenése, száz- százalékos volt. A beszámolók jó alapot adtak a vitához, mert többségük színvonalasan elemezte a négy év alatt végzett munkát, a felsőbb szervek határozatainak végrehajtását, eredményeiket, gondjaikat. A párt Központi Bizottságát- 1974. decembert: határozata alapján értékelték a gazdálkodást, a termelést, a közi gaz ga- j tást, a műszaki fejlesztést, á szocialista brigádmozgalmat és újítómozgalmat segítő szakszervezeti tevékenységet. Erősítették azt a felfogást, hogy a gazdasági munka fejlesztése, a jó munkaszervezés, a fegyelmezett munka az alapja az életszínvonal további emelésének. — Milyen feladatok állnak a sxafc- txervezeti bizottságok és középszer- vek előtt, a mostani ciklusban? Az erre a kérdésre adandó válasz szorosan kapcsolódik az előbb elmondottakhoz. Komoly az igény minden szinten és minden területen a szakszervezeti szervek munkájának magasabb színvonalra emelésére, a tudatosabb, tartalmasabb ' képviseleti, érdekvédelmi, nevelő és szervező munkára. Elengedhetetlen a csoportérte- ' kezletek, taggyűlések megtartása, az üzemi fórumok rendszeres működtetése, hogy a dolgozók a döntések meghozatala előtt elmondhassák véleményüket, észre vételeiket, javaslataikat. Több alapsziervezetben jogosan vetődött fel az igény, hogy a munkaverseny-ei-edmények értékelését tegyék rendszeressé, pontossá és. nyilvánossá. Tovább kell javítani a dolgozók informálását az országos, a megyei, de a helyi eseményeket, feladatokat illetően is. A munkafegyelem javítása, a lazaságok okainak megszüntetése, a becsületes munka erkölcsi és anyagi. elismerése, a szociális és munkahiztonsági előírások betartása változatlanul fontos feladatunk. Vannak feladataink az óvodák és bölcsődék fejlesztésében és az olyan jelzésekre is fel kell figyelnünk, hogy a gyáregységeknél még mindig elmarad a bérszínvonal és a szociális ellátottság a központi üzemhez képest. Növekszik az érdeklődés az üdültetés iránt, általában keveslik a nyári be-’ utalójegyek számát. A választások során szerzett tapasztalatok, a dolgozók részéről jelentkező jogos igénvek részben megjelölik az SZMT irányító munkájával kapcsolatos feladatokat, a megyei bizottságok és szakszervezeti bizottságok konkrét tennivalóit. — Uutnjlik a tájékoztatást. L Gy. Katona a Dom Dóvárt 1944. december ,1-én felszabadító III. Ukrán front 57. hadseregének 6. gárdalövész ezredéből. Az ismeretlen feAz MMG Automatika Művek Szekszárdi Műszergyárában a határidő előtt csaknem hat héttel előbb elkészítették az idei szerződésben vállalt 300 672 Zsiguíi-tömlőfeszsnérőt. Most befejezték elszállításukat is, az utolsó Szállítmányt a hét. végén elindították a vaígográdi autógyár részére. ledhetetlenek közül. Akinek tizenhét dicső társa a dombóvári hősi temetőben pihen. Aki Farkas néni Teleki utcai házában a szabadság kopogtatásával nyitott ajtót.. Akinek — 18—19 évesen !*■»' még nagyon hiányzott az édesanyja- Akit Farkas néni' épp ezért édes fiaként pá- tyolt, dédelgetett, szeretett. Aki Farkas nénit nemcsak Marákénak szólította, dé akit őszinte fiúi ragas2Íkó- dással anyjaként is tisztelt.' Aki 1945. II. 13-án hagyta eb a dombóvári családi házat. Akinek fényképét Farkas., néni mindmáig a legkedvesebb régi fotográfiák, . s nagybecsű iratok féltett kin-j ősei közt őrizte. Aki akkor, ’— ahogy a Maimkának. mondta — Berlinbe indult*.' s ott találkozni akart bátyjával. Aki 1946-ban — ha- zautázóban — még egyszer benézett Farkasék portája*-, ra. Aki azóta se járt Doim- bóvárott, a Teleki utcai Isis házban. Aki. harmincegy esztendő elteltével bármelyik nap hazatérhetne ide, mert a „Mamka” — mint 44-ben — most is szeretettel várja. S. K. negyedik ötéves tervét is teljesítette. Az üzem dolgozói tU óév hátralévő heteiben még több mint 23 300 Zsiguli gépkocsihoz való tömlőmanoanéter gyártását vállalták, a jövő évi előszállításra. Szovjet kooperációban Zsiouli-töfliieíeszRiérGk határidő előtt A szekszárdi gyár ezzel a Nyílt várospolitikát akarunk M erész dolog meghirdetni a nyílt várospolitikát. Márpedig pár nappal ezelőtt egy sajtótájékoztatón a megyei pártház negyedik emeleti kis tanácstermében ez történt; Szekszárd és a nyílt város- politika? Hát nincs elég gondjuk, bajuk a város vezetőinek? Eddig gyakran leplezetlen ingerültség fogadta a lakosság beleszólásait, észrevételeit, főleg amikor azok a Népújság, ban kaptak helyet, teljes nyilvánosságot. Most Szekszárd párt- és tanácsi vezetőinek eltökélt szándéka a nyíltabb — hiszen nem volt titkos eddig sem — várospolitika. Ezzel munkájuk megduplázódik A kényesnek látszó kérdések sokaságára kell majd higgadtan válaszolniuk, s bizony rosszindulatú demagógiával, értetlenséggel is szembe kell nézniük. Az „okvetetlenkedő” óllam- pólgár esetleg túlságosan bele. bátorodik a helyi közéletbe és a nyíltságot a maga módján értelmezve kezdi feszegetni. Ebben az esetben felvetődhet az a kérdés is, hogy milyen pénzből került kövesút, villany néhány ember hobbi szőlőjébe, akkor, amikor néhány utcában még nincs járda. A nyílt vá. rospolitikának egy ilyen kérdést is ki kell bírnia. Megeshet, a testvérvárosokba induló küldöttségek névsorát többször át kell nézni, előre gondolva arra, nehogy egy idevonatkozó kérdés zavarba hozza az illetékeseket. A nyílt várospolitika jegyében bárkinek eszébe juthat megkérdezni: mennyit költ a város köz- és lakóépületek tervezésére. Ilyen címen mennyi pénzt költenek el olyan tervekre, amelyek valamilyen oknál fogva sohasem valósulnak meg. A nyílt várospolitika a gya. korlatban rengeteg kötelezett, seggel jár. Elképzelhetetlen például, hogy válasz nélkül maradjon az olyan veretű észrevétel. mint amilyen a Tolnai Fórum idei harmadik számában látott napvilágot „Városnegyedek épülnek fel, az építési technológia megkövetelte módszerekkel, és valamennyien tudjuk, hogy nem mindig a legsikeresebb módon. A szükség törvényt bont. elsősorban lakásokat káli teremteni, aztán majd az utókor baja, gondja lesz. hogy mit. miként fejleszt tovább. A lakásépítésnek azonban van lélektana is Aki valahol lakni óhajt, később kényszerül (mert észbe kap, hogy a tervezők a lehetőségek és a mindig pár lépésre előbb haladó igé. nyék nem mindig egy irányba törnek), ott emberi közösséget is szeretne kialakítani maga körül.” írja a szóban forgó cikkben Ordas Iván. elsősorban olyan minőségben, mint a város polgára. Elképzelhető, hogy rosszul látja a dolgokat. Az azonban bizonyos; álláspontját kifejtette, s ezzel megadta a város vezetőinek azt a lehetőséget, hogy néhány közérdekű kérdést. olyat, ami nemcsak a cikkírót foglalkoztatja, megfelelően tisztázzanak. Ezzel a lehetőséggel azonban nem éltek. Gondolkodjunk. Növeli az állampolgárok aktivitását, ha történetesen a tanácstagi be. számolókon elhangzott észrevételek, javaslatok, megjegyzések, a Népújságban közölt olvasói levelek az illetékesek részéről visszhang nélkül maradnak? Ez az érem egyik oldala A sajtótájékoztatót hallgatva egy idő után rájöttem, pesszimizmus merész dolognak hinni a nyílt várospolitika meghirdetését Ha ez a gyakorlatban érvényesül, akkor nemhogy so. kasodna, ellenkezőleg, csökken a város vezetőinek gondja-ba- ja. Nyilvánvalóan ez a felismerés késztette Császár József tanácselnököt a nyílt város- politika meghirdetésére. A sajtótájékoztatón Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, Császár József, a városi tanács elnöke adott átfogó, összefüggésekre is magyarázatot adó képet Szekszárd fej. lesztésének jelenéről és jövőjéről. Ennek ismeretében sok mindent jobban értek, a nehézségéket segítőkész szándékkal nézem, az eredményeket a maguk helyén értékelem, H a a nyílt várospolitika azt jelenti, hogy a város lakosai hasonló módon átfogó képet kapnak Szekszárd jelenéről és jövőjéről* nyilvánvaló, nagyobb felelősséggel és megfelelő áttekin. téssel lesznek képesek közreműködni. érdemben javaslatokat tenni, haszonnal bírálni. Valóban itt az ideje megosztani, az eddiginél is jobban megosztani az itt élők örömeit és gondjait. Lássuk egyebek között Szekszárdon a bölcsődék, az óvodák helyzetét. Nagy gond. Hogyan, miként lehetne, kellene ésszerű megoldást találni a férőhelyek bővítésére? Bátran feltételezhetjük, rengeteg ötlet, javaslat érkezik majd a tanácshoz, ha részleteiben megismerik az állam, polgárok az anyagi lehetőségek korlátáit. Más hangsúllyal ugyan és más fontossági elő. jellel, de mégis hasonló módon lenne célszerű a város egész lakosságát bevonni közös dől. fiainkba, Hol lehetne park. játszótér? Miként lehetne gon* dozottabb, tisztább Szekszárd? Hol épüljenek új üzletek, szolgái tató egységek? Valószínűleg a nyílt várospolitika teljességébe az ilyen kérdések is be* letartoznak. Szekszárdiak-e a szekszár* diák? Bízvást mondhatjuk, igen. Legalább annyira, mint amennyire pécsiek a pécsiek, A nyílt várospolitika mindén bizonnyal ezt hatásosan kife. jezésre juttatja, hiszen kötődés és lokálpatriotizmus egyszerre. a sajtótáj ékoztató. végén úgy éreztem, mintha a város vezetői összebeszéltek volna a város polgáraival. Kétségkívül egy követ fújnak. Ilyenformán felhatalmazás nélkül is feljogosítva érzem magam, hogy közvetítsem az illetékesek szavait az érdekeltekhez, s ezzel együtt a város lakójaként nyomban véleményt nyilvánítsak. A nyílt várospolitikához a jószándék egymagában kevés. A. dolgok természetéből követke. zik. hogy könnyebb meglelni a közös hangot, ha az egyik oldal ismeri a másik oldal ál- láspontját és viszont Ilyenkor kiderülhet; ugyanazt ivarja mindkét oldal. Ez már önmagában véve is eredmény,' rengeteg felesleges munka takarítható meg, húzen ezek után csakugyan a lényegre, a megvalósításra fordítható minden energia. SZEKULITY PÉTEK
