Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

erőt ott kell foglalkoztatni, ahol a legjobban szolgálja máj

és távlati céljainkat.

Folytatni kell a központi iparfejlesztési programok — az alumíniumipari, a petrolkémiai, a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását A járműgyártás fejlesztésének és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját be kell fejezni.

Az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — kapjon nagyobb teret a korszerűsítést szolgáló rekonst. rukció Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója,

3 Az építőipar termelése • 30—33 százalékkal növekedjék. Szervezettebb, gondosabb munkával gyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevékenység. Az erőket a gazdasági, társadalmi fejlődés szempontjából alapvető beruházásokra kell koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést

4 A mezőgazdaság terme.

• lése 16—18 százalékkal hövekedjék; fokozza az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag-szükségleteinek kielégítését biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése. Ennek érdekében célszerűbben hasznosítsák a meg. levő technikai bázist — gépe- két, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat —használják ki jobban termelési lehetőségeiket. nagyobb mértékben honosítsák meg a nagy hozamú, produktív fajtákat.

Megkülönböztetett figyelmet keli fordítani a szarvasmarhaállomány, elsősorban a tehén- állomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a _ zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztésre. Az ország cukor- szükségletét döntően hazai termelésből kell fedezni. /

Az állami gazdaságok matassanak példát a termelés hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élenjáró szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek növeljék teljesítményeiket, a közepesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfe. lelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét.

Az állami gazdaságok ős a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegít^ gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának ösztönzése és támogatása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése.

C A szállítás összteljesít- ménye — a hazai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak és csomópontok korszerűsítése, az átállás a villamos és Diesel-vontatásra, A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közútj közlekedés. A főváros, ban és az őt nagyvárosban a tömegközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. 6

6 A szocialista szektor ■ beruházásait 850—870 milliárd forintban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv ideién megvalósult beruhásá- sokhoz képest 25—26 százaié, kos növekedést jelent Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befeiezésére és a tervidőszak első felében induló nagyberuházásokra kell összpontosítani. Az úi bernU- zásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigiek, nél szigorúbban kell rangsorolni. Növekedjék a verseny- képes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya.

“t Fejlesztési céljainkkal.

* • összhangban még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munka, megosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődését, a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szerkezet átalakítását. a nversanvag. és energia- szükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom á nemzeti jövedelemnél gyorsabban. 45—48 százalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütemben bővüljön.

A legnagyobb figvelmet a Szovjetunióval a KGST-orszá- gokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági lnWrá. ció megvalósításában. Növeljük részvételünket az eneree. tikal és nversanvaekltermelő ágazatok közös beruházási tevékenységében, az inari szakosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműködésben.

A külkereskedelmi forgalom a KOSrr-országokkal 1876 és 1980. vözött 40 százalékot meghaladóan növekedjék T orvon elsőrangú feladat a következő ötévea tervidőszakra szóló államköz; megállapodások telje, sítése.

A kölcsönös előnyök és érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok klegvensülvozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkésorszá gokkal A külkereskedelmi forgalom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre, kezdeményezzünk termelési konneráeiókat. 11- cenrvásárlásokkal segítsek elő 0 fejlett technika átvételét.

Az eddiginél Is gvorsahbatf bővfillenek kapcsolataink a'

gyarmati sorból felszabadult, az önátló nemzett feilődés út.’ jára lépett országokkal. Nőve-' kedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nversanvaeok félkész és késztermékek behoz», tál«.

Nemzetközi gazdasági tevő-' kenrsécrOnk, a népgazdaság fejlődésihez szüksége* behoz*, tál és kivitel szilárd bázison valósuiion meg. * távlataiban is tervszerű legyen.

O Az ötéves terv Idősza- kában a lakosság élet- színvonala — a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen emelkediék, életkörülményei javuljanak.

A lakosság reáljövedelme

18—20 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 14—18 százalékkal növekedjék A munka szerinti el. osztás elvének következetek érvényesítésével ösztönözni keli a nagyobb teljesítmények- re. a hatékonyabb munkára. A keresetek a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek

Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság jövedelemviszonyaira, munka- és életkörülményeinek alakuiásá. ra. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozók reálkeresete a munkásokéval, alkalmazottakéval azonos ütem. ben növekedjék. Az egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedelmi különbségek mérséklődjenek.

Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nemzetközi árarányokat. Ez szükségessé teszi, -hogy mind a termelői. mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi intézkedésekre keriillön sor. Az árintézkedések segítsék a termelés hatékonyságának növelését. a népgazdaság) égvén- súly iavítását. A foPvn^ztói ár. változások az életszin vonal- politikai célokkal, a reálbérés a reáljövedelem tervezett ' növekedésével összhangban valósuljanak meg. Biztosítani kell az árak alakulásának tervszerű irányítását, az árfegyelem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indo. kolatlan áremelések és a visz- szaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempolitikai Intézkedésekkel ellensúlyozni kall.

Biztosítani kell a vásárló, erő és az árualanok összhangját A termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítására.

A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgozó nők. a töhbeyevmekes családok és az idősek helyzetének javítás« Az á’iam nagyobb mértékben jámlion hoz. zá a gve-mekek eltartásához Növekedjék az évi nvugdíiki- egészítés összege, növelni kell az alacsony nyuszinkat.

Társadalmi, politikai cél 1a. ínkkal összhangban now fi- gyeimet keli fordítani a lakás, helvzet lavítására. Tartani kell a lakáséníté* dinamikus üte. mét; 420—440 ezer lakás énül- jön, az állami lakások s^ám* 150—180 e*»r legyen. A lakásépítés elsősorban Budapesten,'

a nagyvárosokban, a.z ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújítására és karbantartására szolgáló eszközöket célszerűbben használták fel.

Nagy figyelmet kell fordíta. ni az egészségügy fejlesztésére, mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére és a betegellátás színvonalának emelésére. A gyermekek számának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellátás elért színvonalát. Javuljon a bölcsődei ellátás, főként a fővárosban, a megvei városokban és az ipari központokban.

Q Ä közművelődés intéz** ménvhálózatának fejlesztésével és korszerűsítésé, vei, a kulturális szolgáltatások bővítésével tovább kell iavítani a lakosság, elsősorban a munkássá» és az ifjúság kul. turális ellátását.

Vá’+oznflgriul ua»v fontosságú feladat az általános Iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése és tárgyi feltételeinek javítása.

III.

A Központi Bizottság megvitatta az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit és azokat a következőkben hagyta jóvá;

Á növekedés százalékban 5—5,5

A nemzeti jövedelem

A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Az ipari termelés

Az országos építési-szerelési tevékenység A mezőgazdasági termékek termelése Az egy lakosra jutó nomináliövedelem Az egy lakosra jutó reáljövedelem Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó nominálbér

Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér Az ecv termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset

A fogyasztói árszínvonal A kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásainak összege 148—150 milliárd Ft

Az elkészülő lakások száma 82 ezer db

ebből állami lakás 28 ezer db

3 6

5—6

3,5—4

7,8

6.3

1.5

i,s

4.5

4—5

Az 1976. évi tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az V. ötéves terv megalapozásában, az elkövetkező esztendők kiegyensúlyozott fejlődésében. Ez az irányításban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben határozott magatartást, fegyelmezett munkát követel, a személyi felelősség növelését igényli.

Ennek érdekében már 1976- ban érvényesüljenek a következő főbb követelmények:

— növekedjék a gazdaságos és versenyképes termékek aránya, csökkenjen a gazdaságtalan termékek gyártása;

— lényegesen javuljon a népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok;

— intézkedni kell a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, az adminisztratív létszám csökkentésére, a munkafegyelem erősítésére;

— gondoskodni kell az energia és a nyersanyag ésszerű felhasználásáról, a' takarékos gazdálkodást általánossá kell tenni.

E célokat szolgálják a gazdasági szabályozók 1976. január 1-ével életbe lépő módosításai.

1976-ban három nagyberuházás kezdődhet meg: a Dunai Vasmű konvertere6 acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyárrészleggel való bővítése és a zalaegerszegi hűtőház építése.

Budapesten át kell adni • forgalomnak a metró Nagyvárad tér és Deák tér közötti szakaszát.

Az életszínvonal — a gazdasági lehetőségekkel összhangban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Központi bérintézkedésekre 700 millió Ft fordítható. Ez fedezetet nyújt január 1-tŐl a bölcsődei és az óvodai dolgozók béremelésére, valamint vállalati bérpreferenciára.

Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megállapítani. 1976-ban sor kerül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának egy évvel történő leszállítására.

IV.

Dolgozó népünk a IV. ötéves terv megvalósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak, akik helytállásukkal, felelósségtel- jes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak szocialista hazánk fejlődéséhez. Az elmúlt években is sok gondon, nehézségen lettünk úrrá, de munkánk egyes fogyatékosságai miatt lehetőségeinket nem tudtuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok vannak a termelésben, a termelöberendezé- sek, a munkaidő jobb kihasználásában, a tudomány eredményeinek felhasználásában, a műszaki haladás gyorsításában, az irányító tevékenység színvonalának további emelésében, a szervezettség erősítésében, a fegyelmezett munkában.

A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az V. ötéves terv megvalósításával, a XI. pártkongresszus iránymutatását követve tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésében. A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők.

Az V. ötéves terv, valamin? az 1976-os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeményezőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasznosítsuk. A Központi Bizottság számít dolgozó népünk cselekvő támogatására. Felkéri az üzemek, a termelőszövetkezetek. az intézmények dolgozóit: vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szocialista munkaverseny-moz- galmakban.

A minisztériumok és a főhatóságok, a gazdasági irányító és felügyeleti szervek segítsék a vállalatokat, üzemeket, szövetkezeteket abban, hogy saját feladataikat az éves terv és az V. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban alakítsák ki. A vállalati tervek alapozzák meg a hatékonyabb munkát, reálisan irányozzák elő a helyi fejlesztést és a jövedelmek növelését.

A gazdasági feladatok teljesítése most nagyobb igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. A tennivalók Jó elvégzése a vállalati önállóság körülményei között színvonalas kezdeményező, irányító munkát követel. A vezetők osszák meg gondjaikat, elképzeléseiket a kollektívával, támaszkodjanak a dolgozók alkotó tettrekész- ségére, ,

A gazdasági építőmunkában, céljaink egységes képviseletében és megvalósításában nagy felelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tagjaira. A kommunisták képviseljék következetesen a párt gazdaságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytállással mutassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai, gazdaságirányító, -szervező és -ellenőrző tevékenységüket. Határozottan támogassák a terv megvalósításán dolgozó gazdasági vezetőket. Segítsék elő, hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék, bátorítsák az akitivitást, az egészséges kritikai szellemet. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közösségért többet tesz, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön.

A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Szövetkezeti Tanács, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői a maguk területén mindent megtesznek gazdasági terveinek megvalósításáért.

A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben, a szövetkezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő kommunisták és aktivisták mozgósítsák a dolgozókat a gazdasági feladatok jó megoldására. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeményezője a fiatalok újabb konkrét vállalásainak, az országos és a helyi akcióknak.

Pártunk felhívja a munkás- osztályt, a termelőszövetkezeti parasztságot és az értelmiséget, a szocializmus minden hívét, egész népünket, hogy az 1976. évi és új ötéves népgazdasági tervünk valóra váltását tekintse közös nemzeti ügynek. (MTI)

1975. november 29.