Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-28 / 279. szám
Harminc év magyar irodalma Százkötetes sorozat i<976. május 31. Liszt Ferenc- pályázat A Fővárosi Tanács és a Liszt Ferenc Társaság 1976-ban pályázatot hirdet Liszt Ferenc életére és műveire vonatkozó tudományos-népszerűsítő jellegű tanulmányok megírására. A magyar zenekultúra Lisztreneszánsza sugallta pályázat tárgykörei és témái széles vizsgálódást tesznek lehetővé. A „Liszt Ferenc és Európa” tárgykörben a nagy zeneszerzőnek az orosz „ötök”-höz fű- ződő kapcsolatát kell tanulmá. nyozni. Magyarországgal összefüggő munkásságát is két területen lehet megragadni: az egyik az 1839—40-ben tartott pesti hangversenyei, másik — átfogóbb jellegű — téma Liszt és a magyar irodalom. Két lehetőség között választhatnak azok a pályázók is, akik műveit kíván iák elemezni. A Les preludes-Tasso, illetve a Magyar történelmi arckének jelentik e tárgykör témáit. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a művek elemzését, keletkezéstörténetét, a kéziratok és kiadások problematikáját, valamint a mű életét is. A 70—90 oldalas pályaműveket — esetleg kép- és kottailluszt- rációkkal — három gépelt példányban, 1976. május 31-ig lehet a Liszt Ferenc Társaság címére (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) elküldeni. A pályázatokat neves zenetudósokból álló zsűri bírálja majd el, az eredményt a társaság jövő évi őszi közgyűlésén teszik közzé. A jeligés pályázaton bárki részt vehet, az első díj 20 000 forint, a második díj nyertese 16 000 forintot, a harmadik díj nyertese 12 000 forintot kap. FELSZABADULÁSUNK 30. évfordulóját a magyar könyvkiadás jelentős művek megjelentetésével ünnepelte. Az antológiák, történelmi és Írói dalmi kiadványok sokaságából jelen alkalommal egy nagy jelentőségű könyvsorozatra szeretnénk a figyelmet ráirányítani. A Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása keretében a felszabadulás óta eltelt 30 év szépirodalmának legjelentősebb alkotásai kerülnek újra kiadásra Illés Endre és Kardos György gondozásában. A 100 kötetre tervezett sorozat első tíz-ti zenkét kötete már el is jutott az olvasók kezébe. A művek többsége — főleg olvasmányi alapon — már régi ismerősünk, de olyanok is akadnak közöttük, amelyekkel a televízió jóvoltából színházi közvetítések vagy filmalkotások formájában ismerkedtünk meg. Együttvéve az 5—6 évre tervezett 100 kötetes sorozat értékes része lehet minden magyar ember könyvtárának. A megjelent kötetek közül több is foglalkozik a felszabadulással kapcsolatos eseményekkel. Ma már történelem az, ami Darvas József Város az ingoványon, Karinthy Ferenc Budapesti tavasz, Illés Béla Honfoglalás című műve megírásakor a jelen, a kézzelfogható valóság volt Nem mindenki előtt ismert azonban, hogy a felszabadulásnak milyen sok krónikása volt. Erről győz meg bennünket a sorozat első két kötete: Magyar írok tanúságtétele (1944—45) és A hajnal színei (Magyar költők tanúságtétele). Az első kötet négy prózaíró munkáját hozza 1944—45-ből. Közülük legismertebb a már I előbb említett Darvas-mű: Város az ingoványon. írója még ! „pincében, pislogó gyertyafény mellett kezdte róni a sorokat”. Előszavában azt írja könyvéről: „Ez nem regény, nem riport, nem napló, nem is történelmi dokumentum.” Ez volt az első könyv, ameiy a felszabadulás utáni könyvnapon megjelent az ellenforradalmi rendszer bírálataiként, s a jövő reményét élesztve az emberekben. A kötetben megjelent Dé- ry Tibor Alvilági játékok és Kassák Lajos Kis könyv haldoklásunk emlékére című műve, amelyek a háború utolsó hónapjainak eseményeit keltették életre. Nagy Lajos Pincenaplója a legnehezebb időkről, a pincében töltött hetekről szól naplószerűem, az óvóhelyek hangulatát idézve. NEM SOROLHATJUK FEL még név szerint sem azt a 48 költőt, akik A hajnal színe című kötet bizonysága szerint kifejezték a háború és a fasizmus iránti gyűlöletüket, és a jövő szép hajnalának felvirra- dásám munkálkodtak. Radnóti Miklós Hetedik eclogájától Kassák Lajos Ódájáig ível a költemények sora. A felszabadulás történelmi jelentőségét azonban — bármily értékesek is a fentebb ismertetett tanúságtételek, néhány nagyobb terjedelmű regény mutatta be igazán. A falu, a parasztság felszabadulásának költői szépségű történetét Szabó Pál írta meg Az Isten malmai című regényében. Karinthy Ferenc Budapesti tavaszának cselekménye 1944 karácsonyán, a főváros körülzá- rásával indul, és Pintér Zoltánnak, a fiatal tudósjelöltnek tétovázásával, útkeresésével folytatódik, majd a szerelemben és az önként vállalt harcban való magára találásában teljesedik ki. Illés Béla a Honfoglalás című trilógiába beolvasztotta korábbi művei egyes mozzanatait, s a szovjet hadsereg hőstetteit és a főváros felszabadítását ábrázolja az első magyar kormány megalakulásáig a szabad hazában. A felszabadulás történelmi jelentősége mellett az eddig megjelent kötetek fő mondanivalója a kommunista helytállás: hűség a párthoz, hűség a néphez. Első helyre kívánkozik ezek közül a művek közül Gyurkó László Lenin, október című könyve. A proletár- forradalom vezérének, minden kommunista példaképének történelemformáló személyiségét, az embert és a forradalmat idézte fel az Író könyvében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulója alkalmából, 1967-ben. A KOMMUNISTA helytállás a témája Mesterházi Lajos' Férfikor című regényének is, amelynek dramatizált változatát a Csokonai Színház előadásából ismerjük. Egy forradalmár életútját, 50 év eseményeit íveli át a regény cselekménye. A megpróbáltatások hosszú során keresztül való helytállást példázza a közelmúltban elhunyt Lengyel József életművéből készült válogatós; Elejétől végig A kötet címe az író életútjának jelképe: ő maga is az emberi helytállás hőse volt egész életében. A Visegrádi utca című történelmi riportáas az egyik legjelentősebb könyv a magyar forradalmi munkásmozgalom reális megismerése szempontjából. Csak azt írta le benne, amit maga látott, átélt és a mozgalom szempontjából fontosnak tartott. Sánta Ferenc két kisregénye is a néphez való hűség kérdését állítja középpontba. A filmre is sikerrel feldolgozott Húsz óra cselekményébe húsz év történetét sűrítette bele. Az áruló négy főszereplőjén keresztül azt bizonyítja, hogy az igazság annak az oldalán van; aki őszintén a népet szolgálja. A kötet terjedelme egyébként megengedte volna, hogy Sánta novella-termésének legjavából is kerüljön bele egynéhány. A magyar novellaírás legjobb hagyományait folytatja Illés Endre kötete: örvények között. Személyes és családi élményeit dolgozta fel írásai egy részében, amelyek között vannak Mikszáthra emlékeztető hangvételűek (Skarlát, Kettős kör), de olyanok is, amelyek előremutatnak a modem novella irányában (A látogatás, Ostya nélkül). Jellemző novellaművészetére az európai kultúra jelenléte és hatása (Olasz képeskönyv, Francia képeskönyv). A felszabadulás utáni drámairodalmat Illyés Gyula négy drámája képviseli ez idő szerint a sorozatban, nagyon színvonalasan. A Fáklyáiéiig Kossuth Lajosa a bukás fölé magasodó forradalmi hűséget jelképezi. A Kegyenc nem áttöltése Teleki László múlt századi drámájának, hanem űj mű, amelyben az író a személyi kultusz embertelenségével és önkényességével számolt le. A Tiszták az albigemsek, egy elpusztult nép drámája, amely századokkal megelőzte korát. 1 A Testvérek a legnagyobb paraszti forradalom hevét tápláló testvéri szeretet erejét mutatja meg. EBBŐL a vázlatos ismertetésből is kitűnik, hogy a 30 év nem csupán egy a sok könyv- sorozat közül, hanem felidézése korunknak, a XX. század nagy 'történelemformáló eseményeinek, s benne népünk, a magunk életének. Úgy is mondhatnánk, hogy korunk enciklopédiája ez a nagy vállalkozás, amelynek következő köteteit- fokozott érdeklődéssel várjuk. KOVÁCS ANTAL Bach-kuitusz az NDK-ban A pártkongresszus előtt Lengyelországban Bányászokhoz méltóan készülnek 2. Lengyelországi utam következő állomása Katowice, a világhírű sziléziai bányavidék központja lett volna. A sors azonban úgy hozta, hogy a néhány kilométerre fekvő, mintegy százötvenezer lakosú Sosnowice egyik új szállodájában kaptam szállást. Ez a város azért is nevezetes, mert a soron következő kongresz- szusra itt választották meg küldöttnek Edward Giereket, a LEMP Központi Bizottságának első titkárát Az ember azt hinné, hogy itt, ahol a környék 68 bányájában összpontosul a lengyel szénbányászat, másról sem hall, csak bányászatról. S milyen kellemes csalódás, hogy ez a vidék nemcsak szénben, hanem kultúrában is igen gazdag. Elsőként ezt tudtam meg Rudolf Kostorztól, a LEMP Katowicéi vajdasági Bizottságának osztályvezető-helyettesétől. Tisztségéből adódóan ő elsősorban a kulturális élettel foglalkozik. Most, a kongresszus előestéjén olyan kezdeményezések sorozata indult el, amely hitelesen bizonyítja: az emberek szomjúhozzák a kultúra áldásait A kultúra szeretete és meg. felelő rangra emelése ösztönözte őket arra, hogy az 1990ig terjedő időre kidolgozták a kulturális és művelődési élet fejlesztésének programját. 1974-ben határozta el ezt a vajdasági pártbizottság. Egy évig tartott a távlati program előkészítése, amelyben a vajdaságból hatszózan, párttagok és pártonkívüliek vettek részt, így állt össze a programban az elméleti célok, a konkrét feladatok, az anyagi támogatás és beruházás, a személyi és tárgyi feltételek hogyanját és miértjét meghatározó javaslatok összessége. Most, a LEMP VII. kongresszusa előtt a kulturális életet igen erős pezsdülés jellemzi. De beszéljen erről Rudolf Kostorz: — A közeli múltban ipari tárlatot rendeztek képzőművészeink a közelgő kongresszus tiszteletére. Témája a bányászat és a kohászat volt. A művek természetesen mindenekelőtt a munkásembereket ábrázolták munka közben, de volt jó néhány olyan alkotás is, amely egy-egy üzemet mutatott be. Őszinte örömünkre szolgált, hogy ezen a seregszemlén nemcsak lengyelek, hanem magyar, csehszlovák és jugoszláv képzőművészek la részt vettek alkotásaikkal. — Létezik nálunk az úgynevezett „Érdemes emberek könyve”, benő* a kiváló dolgozók kapnak helyet. Nos, festőink és grafikusaink vállalták, hogy méltó bemutatásukhoz ingyen megfestik ezeknek az embereknek a portréját. — Szinte nincsen a kultúrának olyan ága, amely valamilyen többletvállalással ne segítené a kongresszusi felkészülést. íme néhány példa a sok közül: Az élüzemekben ingyenes hangversenyeket rendeznek. Ehhez hasonlóan a színházak is előadásokat tartanak. Az előadásokért sem a párttag, sem a párton kívüli színészek nem kémek fellépti díjat. Ez az ők kongresszusi vállalásuk. Folytathatnám a sort. Amint hallottam, november 8-tól 15- ig a szocialista országokban bemutatott színdarabokból színházi fesztivált rendeztek, természetesen Lengyelország különböző társulatainak előadásában. A Gdanski Színház például Madách Imre Csák végnapjai című drámáját mutatta be Katowicében. Hasonló fesztiválokat háromévenként rendeznek. Lám csak, a világhírű lengyel szénbányászat fellegvárában milyen nagy gondot fordítanak az emberi tudat, a szépérzék és ízlés fejlesztésére, a kulturális igények sokoldalú kielégítésére. I . PODINA PÉTER Következik: Beszélgetés küldöttekkel. A halhatatlan zeneszerző, Johann Sebastian Bach, aki 225 éve hunyt el, máig sem vesztett népszerűségéből. Minden országban, minden korosztályban vannak rajongói, s nemcsak szülőföldjén, de szerte a világon. Művei a világ hangversenydobogóin, a rádiók műsoraiban nap mint nap fel- hangzanak. A lipcsei Tamás templomban, melynek haláláig kántora volt, ma is működik a Tamás Kórus, hogy legszebb műveit — a H-moli misét, a Máté- és a János-passiót — tolmácsolja. Itt az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alkotó lángelméjének városában Bach-archívum szolgálja a géniusz emlékét, tartja a kapcsolatot más, NDK-beli és külföldi Bach-társaságokkal A Bach-kultusznak az NDK- ban beszédes bizonyítéka a zenei „utánpótlás” részére évről évre megrendezett nemzetközi Bach zenei verseny. A fiatal muzsikusgenerációnak Szófia megye természeti szépsége sokban hozzájárul Bulgária idegenforgalmának növekedéséhez. A Rila- és a Balkán-hegység, a Szredna- Gora és a régi Koprivstica város egyre több turistát vonz. Előzetes számítások szerint az idén 50 000 külföldi vendég keresi fel Szófia megyét, azaz négyezerrel több, mint tavaly. A Balkán-hegységben meghúzódó Koprivstica múzeumvárost tavaly hétezer külföldi turista látogatta meg, számuk erre az igen jelentős nemzet^ közi seregszemléjére eljutni, itt fellépni — rangot-jelent! 1975-öt Bach-évvé nyilvánították az NDK-ban. Ezúttal is megrendezték la nemzetközi versenyt. Az ünnepi év esemé. nyeiről az NDK rádiója és televíziója is hírt adott. Ezeken a műsorokon fellépett a londoni Szent Márton Akadémia zenekara, a budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar, Igor Ojsztrah, Zuzanna Ruzickova. hogy csak néhányat említsünk a rangos szereplőgárdából. Az évforduló esztendejében^ ez év szeptemberében a különféle NDK-beli rendezvényeken húsz országból több mint 30 000-en vettek részt. Lipcsé. ben ezúttal 40 rendezvényen áldoztak a nagy zeneköltő emlékének. A7 ünnepi év keretében került sor arra a kétnapos tudományos tanácskozásra, amelynek témája „J. S Bach és a felvilágosodás kora” volt.1 idén valószínűleg eléri a tízezret. Méltó elhelyezésükre a városban nagyszabású előkészületekbe kezdtek; a többi között korszerűsítették a meglévő hoteleket, új utakat építettek. A Rila-hegységben található Borovecben és Kosztanecben — az előbbi ismert téli üdülőhely, az utóbbi pedig termálvizéről híres —, valamint Bo- tevgrádban — ez pedig már a Balkán-hegységben fekszik —• új szállodákat és turistaházakat építenek. Szólia környékének idegenforgalma
