Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
-Hf * magazin * magazin * magazin * A nők és a Mobel-díj Az 1901 óta kiosztott .összesen 451 Nóbel-díjból mindössze 14 jutott nőknek. Egyikük, Marie Curie, kétszer kapott. Hat nőnek ítélték oda önálló tudományos munkásságáért, háromnak férjével kellett megosztania a dicsőséget. Ez derül ki az UNESCO Impact című háromhavonként megjelenő kiadványából. A nők előrejutásának a tudományos pályákon a társadalom a legnagyobb akadálya — állapítja meg a cikk. A lányokat már kisgyerek koruktól kezdve arra nevelik, hogy- éle-' tűknek a férfi ad értelmet. A zsenik mindig az adott társadalom termékei. A társadalom jelenlegi szerkezete nem teszi lehetővé női lángelmék kibontakozását. Csak az orvostudományban észlelhető némi változás, de annak is csak azon ágazataiban, amelyek nem túlságosan vonzzák a férfiakat vagy nem alkalmasak hírnévszerzésre. Tudástabletta HUMOR A nagyravágyó A győztes ttcvscaí® Nevető nagyvilág Hol fái a legtöbb fog? Skóciában szenvednek legtöbben fogfájásban. Az egészségvédelmi hivatal adatai szerint a 16 éven felüli skótok több mint 44 százaléka részlegesen vagy teljesen elvesztette fogait, és műfogsort kénytelen használni. A jelenséget azzal a körülménnyel hozzák összefüggésbe, hogy minden skót évente fejenként 55 kilogramm cukrot fogyaszt átlagosan. Nyolcmilliárd fényévre... Az eddig ismert legtávolabbi galaxis ötmilliárd fényévre van a Földtől. Hyron Spinrad, a kaliforniai Berkeley egyetem csillagász profesz- szora nemrégiben a Fiastyúk- tól északra felfedezett egy másik galaxist, amely a Földtől nyolcmilliárd fényév, nyi távolságban van. Spinrad professzor az új galaxisnak a kevéssé poétikus 3C123 elnevezést adta. A több ezer milliárd csillagot tartalmazó 3C123 olyan sebességgel távolodik a Földtől. amely majdnem egvenlő a fény sebességével. A 3C123- Éól érkező rádiójelek hatszor olyan erősek, mint a többi óriás galaxis . kibocsátotta rádióhullámok. Fák „népszámlálása” Rigában és a szomszédos üdülőhelyen, Jurmalában 1400 különböző fajta fa, illetve facsoport él, amelyeket különböző országokból telepítettek ide. Ezt lőtt botanikusok állapították meg, amikor számbo vették a parkokot és zöldövezeteket. A zöld „telepesek’* között a flóra legritkább képviselői is megtalálhatók. Nyilvántartanak például fekete nyárfát, keskeny- termésű diófát (amely még hazájában, Kínában is ritkaság), vöröslevelű szilfát, cufcorjuhart«, japán pikkelyes cipSzáraz, meleg időben nem ritka látvány a madarak porban való tisztálkodása. Ilyenkor szárnyaikat szétterpesztve, lábukkal port szórnak tolláik közé. E viselkedést mindeddig azzal magyarázták, hogy ily módon a madár élősködőitől igyekszik megszabadulni. Egy amerikai pszichológus megfigyelései szerint viszont a porfürdő a tollakon felhalmozódott felesleges zsír eltávolítását - célozza. A madarak faroktövüknél levő egyetlen fejlett faggyúmirigyük váladékát csőrükkel kenik szét a tollazatra. Ez ■ védelmet nyújt a hideg és nedvesség ellen, a tollat megóvja a töredezéstől és alkalmassá teszi a repülésre. A kísérleti fürjek tollazatát vizsgálva megállapították, hogy, azoknál a madaraknál, amelyek rendszeresen fürde- nek a rendelkezésükre álló porban, a toll 7 mg zsírt tartalmaz minden gramm tollKét amerikai tudósnak egy chicagói laboratóriumban sikerült olyan készítményt előállítania, amely meggyorsítja a tanulást. Ez a szintetikus úton nyert anyag hatást gyakorol az agysejtekre, s a tudósok ennek alapján állítják, hogy befolyásolhatja az emlékezést És valóban, a patkánykísérletek — a tudósok szavai szerint — egyenesen megdöbbentő eredményeket hoztak. Azok a patkányok, amelyek ilyen anyagot kaptak, ötszörié gyorsabban tanulták meg. Lépegető szuperföldgép Kelet-Szibéria egyik külszíni szénfejtésén 11 emelet magas lépegető exkavátort szerelnek. Az exkavátor markolójának térfogata 100 köbméter, tartóárbocának hossza 100 méter, motorjainak összteljesítménye pedig 16 ezer kilowatt. Az új földmunkagép alkalmazásával kétszeresére fokozható a szénkitermelés. Az új típusú exkavátor a szuper- nagy teljesítményű exkavátorokat előállító uráli gépgyár termékeinek legsikeresebb tagja. súlyra vonatkoztatva. Ha a fürjeket 5 napig ebben megakadályozták, akkor a tollazat 15 mg/g zsírtartalmú volt. 6 hónapig tartó porfürdő- megvonás után ez az érték már 30 mg-ra, tehát a normális értéknek több mint a négyszeresére nőtt. A kutató szerint a porfürdő — az eddig feltételezett hatásán túlmenően — egy szabályozó mechanizmus, amely hozzásegíti a madarat ahhoz, hogy tollazatának zsírtartalmát a normális szinten tartsa. A zsírtartalom- vizsgálatok során az is kiderült, hogy azok a paraziták, amelyektől a porfürdő révén szabadul meg a madár, abból a tolira kent zsírból élnek, amelyet a farktőmirlgy termelt. Ezért a paraziták száma — indirekt módon — a táplálékforrás csökkenése révén korlátozódik a porfürdő következményeként. hogyan juthatnak ki a labirintusból, mint azok, amelyeket semmilyen módon nem stimuláltak. Az anyag hatására ezek a patkányok a negyedik kísérlet után megtalálták a kivezető utat, a kontrollcsoporthoz tartozó patkányok viszont csupán a huszadik kísérletre. A chicagói tudósok engedélyt kaptak arra is, hogy kísérleteket végezzenek emberekkel. A michigani börtön húsz elítéltje önként jelentkezett a kísérlethez. Szovjet meteorológusok olyan matematikai éghajlat- modellt állítottak fel, amiből kiszámítható, mi történnék akkor, ha a napsugárzás erőssége csekély mértékben csökkenne, vagy (ami ugyanolyan következményekkel járna) a légkör sugárátbocsátó képessége csekély mértékben gyengülne. Első számításaik arra az eredményre vezettek, hogy már a napsütés jelenlegi erősségének mindössze másfél százalékos csökkenése is egy új jégkorszak kialakulását idézhetné elő, A tudósok számításait továbbfejlesztették az egyik angliai egyetem matematikai karán, kissé eltérő adatokból kiindulva. Ök is arra az eíed- 'ményre jutottak, hogy a napsugárzásnak, illetőleg a légkör sugárátbocsátó képességének csekély mértékű csökkenése egy újabb jégkorszak kialakulásának veszedelmével fenyegetne. A kritikus számértéket azonban ők nem másfél százaléknak, hanem 5 százaléknak találták. Oroszlánfókák a kikötőgáton Már jó néhány éve, hogy a szahali- ni Nyeveíszk városka kikötőgátját oroszlánfókák népes csapata veszi rendszeresen igénybe egy-másfél hónapra. A déli tengerektől északra vándorló oroszlánfókák minden évben itt pihenik ki az út fáradalmait, és itt, várják be, míg felnőnek az apró fóka-1 csemeték. A város hálás az állatok bizalmáért, és mindent elkövet, hogy az óceáni vendégek nyugalmát semmi se zavarhassa. Ez időszak alatt a hajók fél kilométernél jobban nem közelíthetik meg a fókák pihenőhelyét. Ez egyedülálló eset a maga nemében, mivel az oroszlánfókák általában nem élnek az emberek, még inkább a városok közelében« Párizs * — Csodálatos a villád, Maurice! Na és az autód I Neked drágám aztán biztosan nincs már szükséged semmi* rel — De van, szivecském... — Ugyan mire? — Alibire.«, Hamburg — Mama, miért nem táviratoztál,, hogy jössz?. — Egyszer már nagyon szerettein volna látni a férjedet is«* Miláné Két elegáns nő beszélget délelőtt a cukrászdába«*, — Te — mondja az egyHc —, hallom, hogy a kutyák már nem lesznek divatosak, mert megint a gyerek jön divatba« ~ Jó, jó — aggodalmaskodik a mai« ' sik —, de mit csináljunk majd a gyea’.j rekekkelo ha megint- a kutya lesz ei . divat.«, Bukarest — Tessék mondani, messze van aí •! állomás? — Nem, egy percnyire van ö fo° téltől. — és mennyi idő keli, hogy eljussad a főtérre? — Ha jól kilép, húsz perc.., , Athén — Mondd Andreas, miért verik más a mérkőzés előtt a bírót? — Ezek vidéki szurkolók, Mórkosz és közvetlenül a mérkőzés után SnckíJ o vonatjuk«* ffUSt. Miért fürdenek porban a madarak? Egy új jégkorszak?
