Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-23 / 275. szám

* magazin * magazin * magazin * A szerszám gép-felti asznál ás az ipari fejlődés egyik .fontos mut&tÖjg^A világon ma 2440— 2500-féle szerszámgépet állí­tanak elő. A szerszámgépgyár­tásban — más iparágakkal ellentétben — nem a két ipari világhatalom' egyike' áll áz élen, hanem az NSZK. Máso­dik helyen a szovjet szerszám- gépgyártás áll, s csak ezután következik az amerikai. Ez­után sorrendben Japán, Fran­ciaország, Olaszország, Nagy- Britamnia és az NDK követke­zik. Figyelemre méltó, hogy az NDK — az NSZK-t köve­tően — a,- világ második leg­nagyobb szerszámgép-exportő­re, megelőzve a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat is. A Szovjetunió, jóllehet elég je­lentős mértékben exportál, en­nél azonban nagyobb mértékű az importja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szovjetunió­ban állítják üzembe a legtöbb új szerszámgépet. Hazánk a világranglista 21. helyét foglalja el a szerszám- gépgyártásban, sok iparilag fej­lett országot előzvén meg. Az iparág termelésének mintegy 60 százalékát exportálja. Gyártmányai között több vi­lágszínvonalú, keresett és jól megfizetett géptípus található. Ezek közül való az a szám­irányítású, koordinátaasztalos sugárfúrógép, amelynek össze­szerelését a kép mutatja. A szerszámgép programozása nyolccsatomás lyukszalaggal történik, beállítási pontossága mindkét koordináta irányába ±0,01 milliméter. „Üzemanyag-takarékos" autótípus Vj kísérleti autótípussal készültek el az Opel gyár konst­ruktőrei. A ,.CT—2” karosszériáját akként sikerült kialakíta­niuk, hogy a légellenállása minden eddig megjelent típusénál kisebb legyen, ami jelentős üzemanyag-megtakarítást ered­ményezett. A gépkocsi 1900 köbcentiméter hengerűrtartalmú,t 105 lóerős befecskendezéses motorja ugyanis csak 7—7,5 liter benzint fogyaszt százkilométer énként (ez ebben a kategóriá­ban „világrekordnak” számít). Az új autótípus legnagyobb se­bessége óránként 200 kilométer; az oldalirányú széllel szem- pen stabilitása kiváló. A „pajzán'' Biblia Évszázadokon át a Biblia volt a legtöbbet olvasott könyv. Kinyomtatása éppen ezért Gutenbergtől kezdve napjainkig mindig kitűnő üz­letet jelentett a kiadóknak: biztos piacot, biztos jövedel­met. Szerzői tiszteletdíjat nem kellett fizetni, a szöveggel sem akadt sok gond, az egyházak őrködtek afölött, ]rogy válto­zatlan, hibátlan legyen, legfel­jebb a fordításokat frissítették fel néha. Sok helyen azonban — így Angliában is — csak külön ki­váltságlevél birtokában nyom­hatták ki a szentírást, ha va­laki enélkül próbálkozott megbüntették, kiadványát pe­dig elkobozták. Brit földön 1577-ben a Bar­ker család szerzett ilyen pri­vilégiumot. Egyik örököse ugyan, Róbert, 1609-ben köl­csön fejében elzálogosította, de hamarosan újból visszaszerez­te. A hitelező Bonham Norton könyvkereskedő néni nyugo­dott bele ebbe. Mindent meg­tett annak érdekében, hogy övé maradjon a kiváltság: több ízben pert indított Barker el­len, egy ízben a szedővasakat is ellopatta tőle. Mikor így sem ér,t célt, más eszközzel próbálkozott: Barker egyik szedőjét megvesztegette, hogy a Biblia 1631-es kiadásában szándékosan csináljon sajtó­hibát. Ennek eredménye lett a pajzán Biblia, amelyben a tízparancsolat egyik paran­csából kimaradt a not (=nem) szócska, s ezért így hangzott: „Thou shalt commit adultery!”, azaz szó szerint: „Kövess el há­zasságtörést!”, szabad fordí­tásban „Paráználkodjál!” A sajtóhiba a puritán és ál­szent Angliában szörnyű fel­háborodást okozott. Nem elé­gedtek meg a hibás ív újra­szedésével, hanem az összes példányt elégették. Csak két- három példány kerülte el vé­letlenül ezt a sorsot. Robert Barker emiatt anyagilag telje­sen tönkrement. Azonban Norton sem soká örülhetett vetélytársa szerencsétlenségé­nek. Egy más ügyből kifolyó­lag rövid időn belül börtönbe zárták és ott fejezte be élétét V. M. Fogkefe és fogkrém Hazánkban a XVI. század közepén kezdett elterjedni a fogkefe őse, a fogtisztíitó bo­rosta, amely később közhasz­nálatú egészségügyi cikk lett Több évtizedet is kiszolgáltak a hajdani sertésszőrből készült fogborosták. Manapság is disz- nósörtéből állítják elő a fog­keféik egy részét, a többit pe­dig műanyagszálból, örvende­tes, hogy míg 1962-ben csupán 1,2 millió fogkefét és 10 millió tubus fogkrémet vásárol* az ország lakossága, addig az el­múlt esztendőben több mint 4,5 millió kefe és mintegy 25 millió tubus hazai készítésű fogkrém kerül* a fogyasztók­hoz. A fogorvosok nézete szerint az ideális fogkefe nyele 15—16 centiméter hosszú, a fej he­gyes, hosszúsága 25—30, szé­lessége pedig 8—12 milliméter.' A sörtecsamők 2—3 sorban helyezkedjenek el és egy-egy sorra 10—12 sörtecsomó essen, A sörte legyen kemény, de hajlékony és könnyen száradó. A túlzottan merev műanyag- sorté a fog nyakát károsan koptatja. A gyermekek 2—6 éves korig puhább sörtéjű és természetesen kisebb kefét használjanak. A fogkefét rend­szeresen — legalább kétheten­ként — tisztítani kell, el kell távolítani a sörtecsömók tövé­nél összegyűlt lerakódásokat, Pirula kutyáinak Az Egyesült Államokbon kutyák mára is gyártanak antibébi-piruláto Állatorvosi receptre szerezhető be. Nyolc egymást követő napon bele kett keverni a nőstény eledelébe, s így az állat a tüzelés időtartamára termék«* telennó válik. Hat hónappal később azonban újra kell kezdeni a kúrát bot el akarjuk kecölm @ nem kivárni «feö» dókat, Az angol vasutaknál a vo­natok jelzőberendezései jelen­leg csupán fény- és lengő­jelzésből állnak. Hogy a ve­zérlő, ellenőrző automata és a vonatvezetők kapcsolata meg­bízhatóbb és folyamatosabb legyen, új információtovábbítp berendezésekre van szükség. A közönséges, vezeték nélküli rádió pl. nem képes kapcso­latot teremteni a föld alatti megállókkal és alagutakkal. Számos lehetőség közül a je­lek továbbítására előnyösnek látszik egy speciális áteresztő­kábel. A terv szerint a vá­gány mentén a fektetett kábel­vezetéken alacsony frekven­ciájú rádiójelzéseket sugároz­nak. Ezek a gyenge jelzések a vonat vezetőfülkéjében an­tennával felfoghatók. A lon­doni Victoria földalatti vo­nalain a szerelvények pedig maguk vinnének e rádiójelzé­seket átalakító berendezést. Kísérleteznek a két vágány között futó csupász kábellel is, ez azonban, gyakran „átüt”, zárlatos lesz és azonkívül túl­ságosan energiaigényes. Dugonics álmoskönyve Az álomfejtés egykor nagyon elterjedt szo­kás volt. Minden álomnak különös jelentősége van — vallották régen a babonás emberek — következtetni lehet belőle a jövőre. Számos álmoskönyvet adtak ki, amelyekből meg le­hetett tudni, hogy mit jelentenek az éjjel lá­tott dolgok. Ezek az álmoskönyvek a sok használattól többnyire egészen elrongyolódtak, így korunk­ra aránylag kevés példány maradt. Egy ilyen nyomtatvány került a múltkor a kezembe. Címlapja hiányzik, így a megjelenés helyét és évét nem lehet megállapítani, a betűtípu­sok alapján a XVII. században került ki a sajtó alól. Egy időben Kaprinai Istvánnak, az 1786-ban elhunyt történetírónak a tulajdoná­ban volt, utána Dugonics Andrásnak, a nagy hírű regényírónak a birtokába került, A könyvecske tudálékos magyarázatából megtudhatjuk, hogy kétféle álom van. Az egyik az éjfél előtti. „Az a nyál, ki az ember­ben gyülekezik, ilyenkor ellepi szívét az em­bernek, és az ő vérét megundokítja, megszáll­ja, és ez természetnek ellene való álmot hoz”. Ezeket az álmokat nem kell megfigyelni, ezek semmit sem jelentenek. Bezzeg más a későb­bi, az éjfél utáni! Ekkor — mint olvashatjuk — „az mi szívünk hántás nélkül lévén, cso­dás dolgok forognak előttünk”. Ezekből már következtetni lehet a jövőre. A kis füzet abc- sorrendben meg is magyarázza, hogy a külön­féle jelenségeknek, tárgyaknak, történeteknek ml az értelme. Lássunk belőle néhányat! Álgyut látni kisütni: Rémülés. Balba, ha sok rajtad: Heában való remén,' - sége. Barmot hegyen látni: Nem jó semmire. Asszony, ha válik férfiúvá, avagy férfiú asszonyemberré: Ha nőtlen megnőszik, ha nős paráznaságot jegyez, avagy fondorlástf, Betegeskedni: Rabnak jő, másnak gonosz; Bötűket tanulni: Munkás embernek jó, hí­va Lkodónak gonosz. Azoknak is jó, kik gyermeket kévánnak Cardinállá tétetnek akaratod ellenére: Fő tisztre emelnek, melyben elég bút vállára. Disznód ha vagyon: Egészség. Ebet kicsidedet látni: Gyönyörűség, de a fejér eb jobb, mint a más színű. Angliai ebet látni, kinek a szája és fél combja fekete, a többi penig fejér: Fő ember téged csalárdságával megkerül. Kakas, ha tyukmonyat (tojást — szerk.) to-, jik: Betegséget jegyez. Királyt szorgalmatosnak látni és levelei forgatni: Rövid map valaki megbúsul. Menyecskét csupa mezítelent látni, csak konty a fejében: Heában való kívánság, pi­ronkodás. Tyúikmonyat tojni, min* tyúk: Gyermekekei neveink A felsorolást sokáig lehetne folytatni, de már ennyiből is kidéiül, hogy őseinknek sok­kal erősebb volt a képzeletük, mint nekünk, legalább álmukban. Manapság nehéz olyan embert találni, aki azt álmodja, hogy tyúk- módra tojást tojik. A könyvecske hasznossá­ga mindenesetre kézenfekvő, nélküle bizonyá­ra senki sem gondolna arra, hogy fekete­fehér angliai eb megálmodása után ideje­korán felkészüljön a főemberek csalárdsága elleni védelemre. Hitetlen emberek persze a múltban is akadtak, olyanok, akik kételkedtek az álmos­könyv igazságában. Közéjük tartozott az egy­kori tulajdonos is, Dugonics. Az utolsó álom- magyarázat után saját kezű írásával a követ­kező bejegyzést találjuk: „Zenebonáskodni: bolond álomkönyvet írni. Dugonics. 1795.”' VßRTESY MIKLÓS Korszerű vasúti jelzőberendezések Szerszámgép születik

Next

/
Thumbnails
Contents