Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
Elt-e Monte Crista grófja? 1844. augusztus 28-tól • párizsi Journal de Debats folytatásokban közli Dumas „Morte Cristo grófja” című regányót. A siker már az első hetekben óriási, az izgalmas, cselekményekben bővelkedő történet ma is lenyűgözi az olvasót, aki talán felteszi a kérdőt: Élő szemé'yrői mintázta-e Dumas Edmond Dantést? A rendőrségi dosszié Habár a történetet magát sokban megváltoztatta a cselekmény alapja egy korabeli bűntény rendőrségi dossziéja íme, mit tartalmaztak a ho"»" '--ő iratok. 1807. Napóleon terjeszkedési ambíciói sok terhet rónak a t’'mezekre, ezért az ftssz“eskf’vések számára kedvező a helyzet A rendőrség lesben áll, s elég egy feljelentés, a puszta gyanú a letartóztatásra. Párizs. I A vásárcsarnokok negve- de Egv fiatal cipész. Pi- caud. alig várta, hogy cl- vehesse fel°ségüi Marzue- ritet. akinek a hozománya som mogvet'-ndő. De egy felje'entés alapján lctartóz- tátják. A valószínűleg alaptalan felfe'ogtés szorzói: Ma*bieu Loupian kocs- máros és két barátja. So. lari és Chaubard. Nyolc év múlva: Loupian ekkor már Marguerite férje, az üzlet jól megy. Picaud. állítólag, meghalt. És egy szép napon megkezdődik a szerencsétlenségek sorozata. A koesmárosnak első házasságából két gyermeke volt Az egyik, Thérese, terhes marad egy börtön- tölteléktől. aki az esküvő után olajra lép. Thérese és mostohaanyja. ho"v a szomszédok pletykáitól megszabaduljanak, falura költöznek, ahol Marguerite-nek kis birtoka van. Loupian egy vasárnap es. te. amikor a faluból hazatér. kocsmáiénak csak a romjait találja, mindene odaégett. A szomszédok szerint kilenc gócból indult a tűzvész, tehát valaki felgyújtotta a házat Mivel az épület nem az övé, a tulajdonos bepereli s a koesmárosnak minden pénze elúszik. Eladja felesége tulajdonát, s egy nyomorúságos kocsmát vásárol a Rue Saint Antoine-on. II DlúSOdíh Közben a feljelentők egvjVf. Chaubard meghal — erőszakos halá’ial. Ismeretlen t°ttes leszúrta. Egy este Loupian és So- lati pikétet játszik a kocsmában. Solati gyanút, lanul távoz-'k. otthon azonban szörnyű kínok között meghal — m°gmérgezték T.ounian meriíod. hogy őt fogják gyanúsítani a gyilkossággal. De csak az ijedtségénél marad. A temetésen azonban furesq dolog törtjeik: valaki észreveszi, hogy a koporsón egv papírdarab lóg. rajta csak ennyi olvasható: A második. 1816 szeptembere. Köd*g éíszaka. öt 18—1!) éves fia- ta’ember egy italüzlet ajtaját feszegeti. Mintha csak értesítették vrlna. meglelonik a rendőrség Négven elmenekülnek, az ötödiket elcsípik. Neve: ppeene Loupian. a kocs- máros fia A motozáskor ezüst evőeszks-«^ £s két aranvmedái kerül kj a zsebéből . Eugene azt sem tud la. hogy ott vadnak, azt még ke"ésbé, hegvan ke. rííítek oda. H-’se év kény. izermnnkára ítA,ik. Mindez a véletlen műve lenne ? 1816 tele. Mathieu Loupian a Tuileries palota körül sétálgat. Leszáll az est. Egyszerre csak pelerinbe burkolt. álarcos alak bukkan eléje Picaud, a feljelentett és halottnak hitt vetélytárs, aki a vak bosszáállás eszköze lett, azt hívén, hogy az igazságszolgáltatás fölé emelkedhet. Loupiant Párizs központjában meggyilkolva talál. ják. Ekkor színre lép a tragédia egy újabb szereplője. Antonie Allut. aki 1807- ben sejtette a feljelentés szerzőit, és az okokat, de gyávaságból hallgatott. Ö árulta el Picaud-nak, kiknek köszönheti tönkretett életét. Jutalomként Picaud egy gyémántot ajándékoz neki Allut el akarta adni a drágakövet, de kapzsiságból megöli az ékszerészt, elmenekül az országból majd visszatér Tudja, hogy Picaud-nak eey haldokló r-b elárulta kincsei reü“kb->lvét. ezekből a’rar részesülni. FHogia Picaud-t és egv pincát-io zárta. Vaspánttal a falhoz köti áldozatát, mock’'noz7a és — ereómónytcleriü]. Refalazza a pince botára, tát és Angliába menekül. A vaPonrés Húsz év múlva: Albtt érzi. hogy halála perce közel. Papot hívat, akinek elmesélj az egész véres történetet. Az abbé mindent papírra vet. a haldokló pedig minden oldalt a’á- ír A pap elküldi a vallomást a párizsi rendőrfőnöknek. A helyszíni szemle igazolta a haldokló szavait. A befalazott pincé. ben megtalálták a falhoz láncolt csontvázat. A dosszié adatai néhány év múlva belekerülnek a régi iratok szerelmesének, Jacques Peuchet irattárosnak a könyvébe. Innen ha’ászta ki a témát Dumas. s MhasznáHa a „Monte Cristo grófja” megírásához. L. Zs. Filmjegyzet * Akiit látták és emlékeznek még Mészáros Márta szű’-szavú, rrrár-mór dokumentum jelleggel megfogalmazott filmjére, az Fitávozott napra, nem kis várakozással tekintettek legújabb filmjének bemutatása elé. Az Örökbefogadásnak csakúgy, mint más filmjeinek témája a magányosság, ennek társadalmi, objektív körülményei, emberi, jellembeli okai. Mit tehet az ember, ha egvedül van, s fojtó egyedüllét gvötri? Uqyanart, mint a film hősnője Csendesné, Kata. aki fépe és édesanyja halála óta 43 évesen egyedül él. Már túl van élete tavasz in, leszámolt illúzióval, munkájában sem leli az örömét. Néhány éve van hátra ahhoz, hogy visszavon hatat'-múl megára maradjon megöregedni. A körülötte lévő világgal vannak ugvan kancsobtai. de ez nem sok. Egy férfihez kötődik, talán nem is csak szerelemmel. Jóskához ragaszkodik, beié kapaszkodva menekül az egyre ha- talme'odó maoány elől. A teliességet akarja: avereket Jóskától, aki ebbe aráit nem egyezik bele, mert családos, két gyerek apja. Kata botrányt csaphatna, amivel válásra kényszeríthetné ötévi viszony után a férfit. Pe nem teszi. Jóska számára ez a kaacsolat nem több, mint kiruccanás az otthon világából. Szoronqató magányába, az életébe egyedül az intézeti lónyak 'ótogatása hoz változást. Közülük is Annának ébredő bizalma, aki segítséget két tőle. Kata kezdetben elrárkózik előle, aztán kész- sénesen segíti a lányt, ő az, a'ki jelenlétével új, eddig ismeretlen é'zést ébreszt föl a hősnő-ben: a másokért való aggódás, törődés érzéseit. A felelősség mellett azt a szeretetet. ami sokszor fájdalmat okoz. Anna segíti Katát ahhoz, hogy végül már ne esek a lány érdekében menjen be az intézetigazgatójához, hanem immár magának kérjen, magáért is tegyen valamit. A régen óhajtott teljességet véli megtalálni, amikor örökbe fogad egy néhány hónapos kislányt. Úgy tűnik most már van okit szeressen, akiért élhet... A film nem ad konkrét társadalmi rajzot, pedig ez fontos lenne. Nem tudjuk, milyenek a hősnő körül élő emberek, bár felvillannak. A hiányzó tcrsadolmi keretet az operatőr Koltai Lajos „kölcsönzi" a filmnek. Élethű, hús-vér alakokat varázsol elénk dinamikus, sokat sejtető közelképeivel (gyári munkások arca, Anna esküvője). Katát hite'esen játssza Berek Kati. A Jóska szerepében Szabó László és Sanyi (Fried Péter) idegenek tőlünk, hidegek, kicsit talán filmszerűek is. Anna measzemélyesítőie Víqh Gyögyvér izgalmas, széo alakítást nyújt. Valóságos ólak, arca, mozdulatai mélységesen emberiek. Az örökbefo-cedá s sokaknak szűkszavú film. Nincs benne fölösleges szó, nem hangzik el olyan mondat, aminek ne lenne jelentősége, a történet szempontjából szerepe. Talán még csak nem is drámai, nincsenek benne nagy jelenetek, megdöbbentő fordulatok, csak egyszerű történések. Egy asszony magányából való kitörésének története. Mészáros Márta új filmje méltán nyerte el a XXV. nyugat-berlini nemzetiköri filmfesztivál fődíját. — veress — Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó legfrissebb könyvei közt toob újdonságra hívjuk fel a figyelmet. Megjelent a szovjet K. Ny. Brutyenc történettudós átjögó műve, a Korunk nemzeti felszabadító forradalmai; a mű a nemzeti felszabadító mozgalom fontos elméleti kérdéséit veszi sorra. A szociológia magyarországi fejlődései és a tudományág iránt rohamosan fokozódó érdeklődést a szociológiáról szóló könyvek, tanulmányok növekvő száma is mutatja. A szociológia ágazatai címmel most megjelent tanulmánygyűjtemény ismerteti a társadalom strukturális problémáit, a társadalmi intézményeket és szervezeteket, i kitér a szociológia határkérdéseire is. A hézagpótló munkát Kulcsár Kálmán szerkesztette. A tudományos-technikai for. radalom és az oktatás forradalma címmel látott napvilágot Vlagyimir Turcsen- ko könyve. Már a jövő év eseményeihez ad előzetes eligazítást az Évfordulók 1976. című kötit, Gárdos Miklós szerkesztésében A nemrég elhunyt kitűnő tu- dominynépszerűsítő. Csató István most megjelent műve, A számítógép az ön szolgálatiban, a számítógép területén és alkalmazásában elért fejlődés sokoldalú bemutatására vállalkozott. Az Akadémiai Kiadó újdonságai közt találjuk Ko. rach Mór és Haskó Lajos közös munkáját. melynek címe: „Kémiai technológiai rendszerek gráfelméleti vizsgálata”. Megjelent a Tanulmányok a kálviniz- musról, Kónya István könyve. Kozma Lajos grafikai. iparművészeti és építészeti munkásságát tekinti át Koós Judit most megjelent, s°k képpel illusztrált monográfiája. Válogatott tanulmányokat tartalmaz a Vállalati szervezés és irányítás. A Modern filológiai füzetek sorozatú, ban jelent meg Zemplényi Ferenc tanulmánya A korai szürrealista regény címmel. Vj sorozatot indít a kiadó Sorsdöntő történelmi nanofc címmel. Ennek legelső kötete a Petőfi napja, Spira György tollából. A kiadó Terra szó- t árszerkesztőségének gondozásában jelent meg a kisszótár sorozatban a Magyar—bolgár szótár, Bade?/ József szakszerű mun. kaja. A Móra Ifjúsági Könyvkiadó sok újdonsága közül említsük meg A. Ba-to gyermekverseinek gyűjteményét, amely A ház elköltözött címmel látott napvilágot. Móra Ferenc ifjúsági művei között jelent meg a nagy prózaíró elbeszéléseinek és meséinek kötete. A körtemuzsika. A Jó kutya voltam Zsoldos Vera gyernnekre- genye. Ifjúsági regény Az indián bosszúja, Friedrich Gersiacker tollából: ez a Del'in Könyv"k sorozatában kerül a gyerekek kezébe. A Kérdések a vallásról Gecse Gusztáv érdekes könyve. Szerbe} Alek.s~°mv ifjúsági regényeit tartalmazza az ungvári Kárváti Kiadóval közös gondozásban megjelentetett könyv. A krors- tadti te^gerészlány. A népszerű Kozmosz-'-iadványok közül megemlítjük Jármer Ferenc KH és fél óceánon l át című. sok képpel illuszt. 1 rált útleírását. Lunacsarszxij 100 éve, 1875. november 23-án született Anatolij Vasziljevics Lunacsars/kij. Lenin egyik legközvetlenebb harcostársa, a kiváló forradalmár és kultúrpoli- tikus. Megjárta a cári börtönöket, száműzték, majd emigrációba kényszerült. Kitűnően ismerte az orosz és a világirodalmat, a színházművészetet, a zenét. a f"stő-. az építő- és a filmművészetet Szónoki tehetségéről és vitázóképességéről legendák keringtek. Munkaképessége és csillapíthatatlan tudásszomja lenyűgözött mindenkit Nagy társadalmi- szervezői tevékenysége közepette arra is maradt ideje, hogy a könyvek tucatjait, a cikkek, riportok százait megírja, színdarabokat alkosson, számtalan nagyszerű műfordítást végezzen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után bekerült a Lenin által megalakított munkás, paraszt kormányba. és több mint tíz évet töltött a művelődésügyi népbiztos felelős posztján, alkotó módon valósította meg a kultúra területén a lenini politikát. A lenini kultúrpolitika a szabad ember alkotó erejének és lehetőségeinek határtalanságába vetett hitből indult ki. A szovjet kormány az igen éles politikai. diplomáciai és caz- daságp kérdések mellett, munkájának kezdetekor nyomban hozzáfogott az írástudatlanság elleni harc megszervezéséhez, a kulturális feladatok megoldásához. Külön dekrétumok biztosították a nép számára, hogy hozzáférhessen a tudás és az esztétikai gazdagodás forrásaihoz Ám az űj születése egyáltalán nem fájdalommentes. egyenes és felhőtlen folyamat. Nem volt könnyű és egyszerű dolog történelmileg rövid idü alatt a mai kultúra legmagasabb szintiére emelni a cárizmustól örökölt csaknem teljesen analfabéta, szegény és háború dúlta országot Tombolt a véres polgárháború, az imperialista hata'mak fegyveres intervenciót szervez'—k a fiatal szovjetköztársaság ellen. A kisbitűekkel és pesszimistákkal szemben, akik azt hangoztatták, hogy még nincs itt az ideje a kulturális alkotómunkának. Lunacsarszkij felszólította az írókat, művészeket, zeneszerzőket, színművészeket és filmművészeket: „mutassák meg, hogyan születik az új ember, hozván szervezi m°g a munkáját. a tudásért vívott harcát, elvtársi kaocso1atait”. A művészet igen fontos, alanvető feladata— T-iu'acsarszkii mé’y meggyőződése sz.erint — ..előseg-'teni a t-é-d az ellenséges megdöntését és az új. a szocializmus fejlődését”. „Kultúránkat — írta Lu- nacsarnzkij — világméretű széles látóhatár, o'van lángoló lelkesedés ke'l hogy jellemezze, amelyet a szocializmus nagvszerű eszméiv°i való érintkezés gyújt lángra” A tudós, az író. a foj\. radalmár-humanista sokoldalú tehetségével szolgálta ennek az új kultúrának a felvirágzását. /
