Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
Mi újság a lengyel filmművészetben? Gdanskban a közelmúltban tartották a lengyel játékfilmek XI. fesztiválját. Az idei fesztivál a múlt évinél sokkal színvonalasabb és rangosabb volt, magára vonta nemcsak a szakmabeliek, hanem az egész közvélemény figyelmét. Ezt a sikert több ok magyarázza. Az első és a legegyszerűbb a múlt évinél gazdagabb repertoár. Összesen 24 filmet mutattak be, ezek közül 17 teljes estét betöltő mozifilmet és 7 tévéfilmet. A filmszínházi premierre szánt filmek között 7 új alkotás kertilt közönség elé: a „Nappalok és éjszakák” Jerzy Antczak rendezésében, Janusz Majewski filmje, az „Elátkozott körzetek”; a „Lehullatták lombjukat a fák” (Stanislaw RÓ2ewicz); „A koratavaszi napokon” (Andrzej Konic); „Vörös és fehér” (Pawel Komo- rowski); „Háborúm, szerelmem” (Janusz Nasfeter), valamint a „Folytatása következik” Pawel Kedzierski és Zbigniew Kaminski rendezésében. A fesztiválon túlsúlyban voltak a híres irodalmi alkotások filmváltozatai, ezek határozták meg a seregszemle alaptónusát. Itt négy filmet kell megemlítenünk: az „Ígéret földjé”-t, „A bűn történe- té”-t, a „Nappalok és éjsza- kák”-at és az „Elátkozott körzetek”-et. Ezek voltak a művészileg legérettebb, gondolati tartalomban leggazdagabb alkotások, amelyek vitathatatlanul a legnagyobb tetszést aratták. A gdanski fesztivál alapján levonhatjuk a következtetést, hogy véglegesen kialakult a második világháborúval foglalkozó lengyel film sajátosan „lengyel” fajtája, amelynek semmi köze a puskaropogással, csatajelenetekkel telitűzdelt filmekhez. A lengyel alkotókat annál inkább érdekli a háború pszichológiai és morális hatása az ember életére és sorsára. A filmeknek ebben a csoportjában a legérettebb alkotás kétségkívül Stanislaw Rózewicz alkotása volt, a „Lehullatták lombjukat a fák”, amelyet a fesztivál első díjéval tüntettek ki. Weimar szépítő kúrán Jogszabályokról — röviden Régi, kultúrtörténetileg jelentős városokban gyakran vetődik fel a kérdés: hogyan lehet megoldani az ősi városkép megőrzését úgy, hogy az itt- lakók modern szükségleteit, kényelmi követelményeit is kielégítsék? ■ • - • Hasonló problémával találkoznak napjainkban. Weimar, az ezeréves város vezetői. Elvük, hogy a történelmi városmagnak „weimari”-nak kell maradnia, olyannak, mint amikor még Goethe, Schiller, Liszt itt éltek, alkottak. Ezért az új lakások továbbra is a város északi részén fekvő új lakótelepen épülnek (az elmúlt öt évben 2620 új otthont adtak itt át), a város ódon-, szép épületeit pedig eredeti Ä mongol irodalom A XX. század elejének Mongóliája nemcsak gazdaságilag volt elmaradott. Kultúrája, iskolarendszere egyházi volt, a népesség többsége pedig teljesen írástudatlan. A forradalom után, a népi Mongólia új társadalmi rendjének kialakulása a kulturális élet forradalmi változását is magával hozta. Ma a Mongol Népköztársaságban sok más országénál több az egy főre jutó könyvek száma. A szocialista realista irodalom sok szállal kötődik a sajátos népi jelleghez. Ugyanakkor tükröződik a mai mongol irodalomban az a hallatlan arányú változás, ami az élet minden területén jellemzi Mongóliát. Itt — a külföldi látogatók véleménye szerint — mintha a földből nőnének ki az új iskolák, kórházak, könyvtárak. Az új ember ábrázolása itt sem volt mindig túlzásoktól mentes. A 40-es évek írói gyakran estek abba a hibába, hogy hőseiket teljesen tökéletesnek ábrázolták. A második mongol írókongresszus után — amikor ennek a szélsőségnek a hibáját felismerték — néhá- nyan a másik végletbe estek. A mai írónemzedék megszabadult az efféle túlzásoktól: mélyebben és valósabban ábrázolják az új embertípust; sokan fordulnak témáért a jelenhez. alakjukban állítják helyre. Természetesen, ahol ezekben lakás van, ügyelnek arra, hogy korszerű körülmények között élhessenek az ittlakók. Restaurálják a pályaudvart, a várat: a Belvedere-t, több régi utcát. A helyreállításnál az a cél, hogy az ajtókilincstől a tetőcserépig minden korhű legyen. Az ebadóról és az ebek kötelező összeírásáról szól a pénzügyminiszter 36/1975. (XI. 5.) PM számú rendelete, amely 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba, és kimondja, hogy a 3 hónaposnál idősebb eb után adót kell fizetni Megszabja a rendelet természetesen az ebadó mértékét is, itt csupán példálózva említjük meg, hogy a kedvtelésből, tenyésztés céljára, valamint kereső foglalkozás céljából tartott eb után az évi ebadó 500—800 forint, s ha a fizetésre kötelezett tulajdonában egynél több kedvtelésből tartott eb van, a második és az ezt meghaladó számú eb után az alapadó másfélszeresét kell fizetni. A három hónaposnál idősebb ebeket minden év február hó végéig össze kell írni, az eb tulajdonosa pedig köteles 15 napon bejelenteni, ha az eb az évi összeírásból bármilyen okból kimaradt, a háromhónapos kort elérte, elpusztult vagy elveszett, vagy ha más helységből, illetőleg más állattartótól az összeírást követően került a tulajdonos, hoz. Felhívjuk még a figyelmet arra, hogy az ebadó késedelmes fizetése esetén az adópótlék minden megkezdett hónapra 5 százalék. A rendelet a Magyar Közlöny idei 72. számában jelent meg. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 23/1975. (XI 5.) MÉM számú rendelete az Erdészeti Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály kiadásáról szól, közli, hogy az óvórendszabály hol szerezhető be, és kimondja: „Az óvórendszabály elő. írásait minden erdőgazdasági tevékenységet folytató vállalat és dolgozó köteles betartani.” ‘ A felsőruházati termékek termeléséről és forgalomba- hozataláról szóló, a belkereskedelmi. miniszter és a köny- nyűipari miniszter 12/1975. (XI. 5.) Bk. M—Kip. M. számú együttes rendeletéből —, amely a felsőruházati termékek új típusok szerinti méretezéséről és számozásáról szól — itt csupán az alábbiakat idézzük: „A termelésben és forgalombahozatalban érintett dolgozók szervezett oktatásáról a vállalatok (szövetkezetek) igazgatói (elnökei) kellő időben kötelesek gondoskodni.” A belkereskedelmi miniszter 8/1975. Bk. M számú utasítása a jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) Korrn számú rendeletnek a belke, reskedelmi szerveknél történő végrehajtásáról rendelkezik, és előírja — többek között —. hogy a jogtanácsos és a jogi előadó alkalmazásánál a munkáltató szerv vezetője köteles ellenőrizni, miszerint az alkalmazni kívánt személy az alkalmazására és besorolására meghatározott törvényes feltételeknek (büntetlen és feddhetetlen előélet, szakképzettség, szakvizsga, szakmai gyakorlat, stb.) megfelel-e. A joggyakorlaton lévő jogi előadó tevékenységi naplót köteles vezetni. Az Építésügyi Értesítő f. évi 34 számában jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter 22/1975. ÉVM. számú utasítása az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó vállalati munkavédelmi tervek elkészítéséről, amely szerint a vállalat ötéves gazdasági tervével összhangban 1975. december 31-ig vállalati munkavédelmi tervet kell készíteni. Az utasítás kötelezően írja elő, hogy „a munkavédelmi tervek készítése során ki kell kérni a dolgozók véleményét, és az elkészült terveket jóváhagyás előtt az üzemi demokrácia fórumain is' meg kell tárgyalni.” Dr. Deák Komád V osztályvezető ügyész AZ ELNÖKI TANACS ELNÖKÉVEL SZOMÁLIÁBAN ÉS DÉL-JEMENBEN Villa Szomália A Szomáli Demokratikus Köztársaság elnöke. Sziad Barre vezérőrnagy üdvözli a repülőtéren Losonczi Pál elvtársat. i Afrika szarva a Szomáli - félsziget. Afrika északkeleti részén, az Adeni-öböl és az Indiai-óceán partján elterülő, körülbelül 700 ezer négyzetkilométer nagyságú terület. Egy része brit gyarmati uralom alatt volt, más része Francia-Szomália néven még ma is „tengeren túli terület”. A félsziget legnagyobb része azonban olasz gyarmat volt. A nemzeti felszabadító harcok eredményeként az angol és olasz rész 1960 nyarán független lett. Váltakozó belpolitikai viták, csatározások, útkeresés után 1969. október 21- én a haladó erők egy csoportja vette át a hatalmat Mohamed Sziad Barre vezérőrnagy vezetésével. A Szomáli Demokratikus Köztársaságban a hatalom legfőbb szerve a Legfelső Forradalmi Tanács lett, amelynek tagjai haladó katonatisztek, az országot a nem kapitalista fejlődés útján, az antiimperialista elkötelezettség, a Szovjetunió és a szocialista országokkal való aktív baráti kapcsolatok irányába vezették. A Szomáli Demokratikus Köztársaság tagja lett az Afrikai Egységszervezetnek, az Arab Ligának és Afrikában a leghaladóbb bel- és külpolitikát folytató államok közé tartozik. Fővárosa Mogadishu, az Indiai-óceán partján terül el, s ■már háromezer évvel ezelőtt is említették egyiptomi, mezopotámiai írott források. Ez a vidék a tömjén őshazája, innen került északra, hogy füstjével illatosítsa a mediterrá- neum ősvallásainak templomait. Hérodotosz is említi, Punt néven, mint olyan országot, amelyet magas növésű, bátor harcosok és deli sudár nőik laknak. Amikor Szudán, Francia-Szomália és Etiópia átrepülése után megpillantjuk az Indiai-óceánt, nem is sejtjük, hogy Hérodotosz két évezredes híradása milyen teljes érvényű ma is. Az Elnöki Tanács elnökének különgépe a tengerparti kifutóra ereszkedvén sok ezer ember gyűrűjébe száll le. Mintha mindenki itt lenne a városból — hisszük, pedig akkor még nem is láttuk az út két oldalán álló, táncoló, éneklő tízezreket, akik összegyűltek a távolból érkezett vendég köszöntésére. A. férfiak, asszonyok, gyerekek tarka, könnyű — színharmóniájában ízléses — ruhái között egy-egy csoport teljesen hófehérben, mások az ifjúsági szervezet világoszöld egyenruhájában, piros nyakkendővel, megint mások egyforma sárga ingben, fehér nadrágban, vagy szoknyában. Nem tömeg ez, ujjongó, éneklő emöersokaság, egy népünnepély résztvevői, ritka esemény ünneplői, a kíváncsiság, az érdeklődés kifejezői. A városban mindenütt transzparensek. Magyar, szomáli és arab nyelven üdvözlő feliratok, s az ujjongó, éneklő tömeg hangkáoszából is átüt egy futamnyi ritmus: „Dzsaale Pál Losonczi! Dzsa-ale Pál Lo sonczi!” Mint valami ősi táncdal, belső ritmusú zene kíséri elnökünket és kíséretét szálláshelyéig. Mogadishu szép város. Utcái tiszták, alapszíne a fehér, az óceánra néző domboldalon fekszik. Egy szobor uralkodik a város felett; törékeny kisfiú követ dob. Dagathur, a kődobó fiú. Egykoron fegyver híján kővel harcoltak a gyarmatosítók ellen. Afrikai Dávid! Az épületek tompán ragyognak a meredeken tűző egyenlítői napfényben, árnyék alig tagolja a látványt, ezért hát nekünk talán még forróbban tűz, mint a valóságban. Pedig az ittenieknek most kellemes, alig 30—32 fok. Az első pillantás a tengeré volt, a második a környezeté, de ezzel együtt azonnal a következő az embereké! Hérodotosznak ma is igaza lenne. A férfiak magasak, széles vál- lúak, a nők sudáraik, karcsúak, szabályos arcúak. A Villa Szomália, az állami vendégház, Losonczi Pál szálláshelye egy nagy park közepén, a város fölötti dombon, az óceán felőli oldalon terül eL Fontos, hogy a domb óceán felőli oldalán, mert onnan állandóan fúj a szél, s ez elviselhetővé teszi a tűző napot. A Villa Szomália növényvilága kókusz- és datolyapálma, banánfa. Sok ismeretlen bokor, virág váltakozik Európában is honos — de itt láthatóan kertészmunkával, mesterségesen fenntartott növénnyel. Sétálunk. Kö <ben szembejön egy zsiráf. Mi is jöjjön, ha az ember sétál? „Nem kell megijedni — mondják, — még nagyon fiatal.” Nem ijedünk meg, de kikerüljük. Másnap reggel felfedezzük, hogy szobánktól tíz méterre egy nőstény oroszlán lakozik. Ketrecben. „Hatéves — szólt gondozója —, nem állatkerti, fél éve fogták be. De már szelíd”. Elhittük. (Különösen, — amikor horkan! egyet. Sok ezer harapná készülő kutya ereje feszül benne. A fene tudja miért, ne&n nagyon akartuk megsimogatnl. Pedig gondozója ugyancsak biztatott rá.) SZALONTAY MIHÁLY Következik: Nomádok lég! hídja.
