Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
Kőmyezelvédeleiii T anácskozást tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának környezetvédelmi munka- közössége. A munkaközösség elnöke, dr. Szelényi Béla, beszámolt a hónap elején Szentendrén megrendezett országos környezetvédelmi ankétről, Mint elmondotta, környezetük védelmével kapcsolatos valamennyi intézkedés az ember védelmét kell, hogy szolgálja, hisz a dolgozók egészségi állapota semmiképpen sem lehet anyagi megfontolás tárgya. Valamennyi termelő- egységnek elsőrendű feladata: a lehető legkisebb mértékben szennyezni a környezetet, gondoskodni a víz, a levegő tisztaságáról. Sajnos, ezeknek a követelményeknek az üzemek többsége nem tesz eleget. Ma már pontosan kidolgozott módszere van például a gépkocsik kipufogó gázának semlegesítésére; de vajon melyik gyár vállalja, hogy drágábban adja el a kocsiját, csupán azért, mert a kipufogó gáz nem tartalmaz rákkeltő anyagokat. De a gépkocsivásárlótól sem várható el, hogy több pénzt adjon ki azért, hogy kocsija ne szennyezze a levegőt, i,Utánam az özönvíz” —mondja a vevő, mert ezt a szemléletet látja az üzemek többségében. A vadgazdálkodás területén érdekes jelenségre figyeltek fel. Az új agrotechnika megváltoztatja a vadak életmódját. A kukoricaföldeken a vetés után semmiféle művelés nem folyik, ezért a nagyvadak elhagyják az erdőket, és a mezőgazdasági területekre vándorolnak. Az ipari fejlődés mérföldes csizmákban lépked, a környezetvédelem pedig egyelőre gyerekcipőkben. Borsod megyében például évente egy négyzetkilométer területre ezerkétszáz—kétezer-ötszáz tonna por hullik, aminek a közömbösítése, eltávolítása igen költséges technikai berendezéseket igényel. De szennyez a fáradt- * 7 olaj is, amelyet ha összegyűjtenénk, nemcsak a talaj és a víz szennyeződését kerülnénk el, hanem értéket is nyernénk. A környezetszennyeződés nemcsak az iparban és a mezőgazdaságban jelent problémát, hanem komoly károsodásokat okoz az emberben is. Az egészségügyi szakirodalomban ritkán szerepel a betegségek előidéző okai között környezeti ártalom; mindössze az alkohol és a metilalkohol szerepére térnek ki. A forgalomba kerülő gyógyszerek genetikai hatásával kevésszer foglalkoznak. Ma még nem tudjuk, hogy a nagy hatású gyógyszerek genetikai hatása mikor, melyik generációban jelentkezik. A különböző környezeti ártalmak hatásai nem egyszerűen összeadódnak, hanem fokozzák egymás hatását. Az ország területén megalakultak a környezetvédelmi szakbizottságok és munkaközösségek. Valamennyire jellemző a társadalmi munka és a közigazgatás koordinációjának hiánya. Megállapítható, hogy a hatóságok nem erélyesek, s még a feltárt esetek során sem intézkednek kellőképpen ; a környezetvédelemnek ma még alig akad gazdája, A beszámolót követően a környezetvédelmi munkaközösség tagjai elmondták, hogy szűkebb hazájukban és munkaterületükön eddig milyen eredmények születtek. Kapos- szekcsőn minden évben tisztasági napot tartanak és elszállítják a háztartási hulladékot. Decsen ezer, Kaposszekcsőn pedig húszezer facsemetét ültettek el az idén. Az erdőgazdaság cserjéket, suhángokat ajánlott fel a fásítani szándékozó községeknek. Tamási, Szekszárd, Bonyhád környékén pihenőparkokat létesítenek. T öbben kifogásolták, hogy a településrendezés során nincs egységes fejlesztési koncepció; a települések túlságosan épületcentriku- sak és háttérbe szorul a zöldterületek kialakítása. Sigyészieft stfWtá Kakasdon, Lengyelluii is Regőiyta A Hőgyészi Állami Gazdaságban jól haladnak az őszi munkák végzésével. Még dof- goznak a gépek a gazdaság földjein, folyik a szántás, a műtrágyázás, de lehetővé vált, hogy a gazdaság dolgozói más mezőgazdasági üzemeknek is segítsenek. így dolgoztak a hő- gyésziek a Lengyeli Állami Gazdaságban, a regölyi és sz'a- kályi termelőszövetkezetben. Az elmúlt vasárnap pedig a kakasdi termelőszövetkezetben segítettek. A November 7. és az Április 4. szocialista brigád 6 géppel ment át Kakasdra, s estére 50 hektáron fejezték be a vetés előkészítését. lizeitómilié forint újitásoktzól A Lenin Kohászati Művek dolgozói az év első tíz hónapjában csaknem kilencszáz újítást nyújtottak be, mintegy háromszázötvennel többet, mint a megelőző év hasonló időszakában. Ugyanilyen arányban növekedett az elfogadott újítások száma is, amely elérte a négyszázötvenet. A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak újításai az év első háromnegyedében több mint tizenhatmillió forint nyereséghez, illetve megtakarításhoz segítették a válla1 atot. Több lonyhabúíor A Tisza Bútoripari Vállalat szombathelyi gyárában az idén — a megnövekedett igényeknek megfelelően — konyhabútorok gyártására tértek át. A Babette, Beáta és Eszter típusú konyhagarnitúrákból eddig nyolcezer készült az üzemben. A termelés ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva harminc százalékkal, 1973-hoz mérve pedig több mint negyven százalékkal emelkedett. A 44. őrás munkahét hatása a kereskedelmi ellátásra Várják a nyugdíjas eladókat — A a gyei NE3 ülése Hétfő délelőtti ülésén arról tanácskozott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogyan hatott a 44 órás munkahétnek a kereskedelemben történt bevezetése a lakosság ellátására és a kereskedelmi dolgozók életkörülményeire. Az eszmecsere alapjául szolgáló vizsgálatot Németh Lajos, szekszárdi textil-nagykereskedelmi lerakatvezető irányította. A vitában dr. Dán Mihály, az MNB szekszárdi fiókjának közgazdasági igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a vásárlóknak tiszteletben kell tar- taniok a kereskedelmi dolgozók jogát a szabadnaphoz, — ennek azonban nem kell feltétlenül szombatra esnie. Komornyi Orbán, a bátai November 7. Tsz termelési főmérnöke sérelmezte, hogy a helyi élelmiszerbolt szombatonként már délelőtt tizenegykor bezár. Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei titkára rámutatott, hogy megyénkben az élelmiszerboltok mintegy hatvan százaléka egyszemélyes, s hogy ezekben csaknem kizárólag nők dolgoznak. Az ő vonatkozásukban nem érvényesülnek azok az előírások, amelyek arra vonatkoznak, milyen súlyok emelésére kötelezhetők a nődolgozók: ugyanis számos cikk ezeknél lényegesen nagyobb, súlyú csomagol .Wban kerül forgalomba. Szintén hátrányos részükre, hogy a szállítók gyakran nem igazodnak abolt nyitva tartási idejéhez, hanem hazulról hívják be az üzletbe a vezetőt, hogy átvegye a portékát. Mivel a kereskedelmi tanulók kb. ötven százaléka nem a választott pályáján helyezkedik el, a kereskedelem kénytelen sok szakképzetlen dolgozót foglalkoztatni. Emiatt is sok a baleset, sok a leltárhiány. A nyugdíjasok éppen a ßzakma fizikailag megerőltető volta miatt az évi 840 órás munkalehetőséggel sem élnek, nemhogy az esetileg adható 1260 órás lehetőséggel élnének. Több tartósított élelmiszer forgalmazása megkönnyítené a szombati nyitva tartás lerövidítését, a vasárnapi nyitva tartás megszüntetését. Buzogány István, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat igazgató- helyettese kifejtette; a dolgozók jogegyenlőségének elismerése alapján kell bekövetkeznie annak a szemléletbeli változásnak, amely a bevásárlási szokások korszerűvé válásához elvezet. Dr. Saly Ferenc, a KNEB gazdasági szakértője igen értékesnek nevezte a megyei NEB vizsgálati megállapításait. Többek között azt javasolta, hogy a kereskedelmi dolgozók zöme lehetőleg szombaton kapja meg a vasárnap mellett szabadnapját. Megemlítette, hogy a vasárnapi vásárlások volumene igen csekély: országos szinten fejenként mindössze nyolcvan fillér. Dr. Tóth Bálint, a megyei NEB elnöke összefoglalójában rámutatott, hogy szükséges a szabad szombat biztosítására törekedni, de az alapellátás veszélyeztetése nélkül. Nézete szerint a kereskedelemből tapasztalható elvándorlást nem annyira a szombati munka, mint sokkal inkább az üzletek mostoha munkakörülményei okozzák. A megyei NEB — többek között — annak magasabb szintű vizsgálatát javasolta, hogyan lehetne segíteni és gyorsítani a szakképzetlen dolgozók szakmai végzettségének megszerzését A bizottság szerint kívánatos volna olyan bérezési rendszert kidolgozni, amely a szakképzettséggel rendelkező fiatalok jobb javadalmazását teszi lehetővé. Átmeneti megoldásként javasolta a bizottság, hogy vasárnaponként a Népbolt Vállalat, illetve az ÁFÉSZ felváltva tartson nyitva üzletet; — a vállalatnak és az ÁFÉSZ-éknek pedig, hogy az eddiginél nagyobb mértékben igyekezzenek nyugdíjas eladókat foglalkoztatni. a Z. Á korszerűség — szilárd alap EGY—EGY UJ TERMÉK, vagy termékcsoport nevét olykor gyorsan megismeri az egész ország, s bizonyosan nem véletlen, hogy többnyire azokét, amelyek íigye. lemre méltó fordulatot is jeleznek egy vállalat, vagy iparág munkájában: mert nagyon korszerűek, mert azonnal jelentős nemzetközi érdeklődést keltenek, vagy mert az átlagosnál nagyobb méretű nemzetközi együttműködési kapcsolatokat építhetnek rájuk. Alig egy esztendeje, hogy pl. a szakmai közvéleményen kívül is gyorsán híre ment a Mechanikai Mérőműszerek Gyára új termékcsoportjának, a telemechanikai rendszereknek, a kontinenseket átszelő gáz- és olajvezetékek távvezérlését végző berendezéseknek, mert ezek valóban új, korszerű gyártmányai a magyar iparnak. Gyorsan jelentős megrendeléseket is kapott a gyár a szovjet, s a bolgár ipartól. A magyar műszeripar Szovjetunióba irányuló exportjából csaknem egyharmad részt képviselnek ezek a berendezések. Az automata festőberendezések és festősorok a magyar iparnak ma már ugyancsak ismert gyártmányai, noha a 70-es évek előtt pl. még senki sem hallott felőlük. Most hosszú távra megkötött szakosítási és kooperációs szerződések léteznek már ezekre a gyártmányokra is a szovjet iparral. Mindkét termékcsoport jól jelzi, mit is jelenthet a korszerűség, az újdonság, a nemzetközi piaci szükségletek kiszolgálására szerkesztett termék egy-egy gyár biztonságos termelésének, és az előnyös kooperációs szerződések feltételeinek kialakít-áo^’-'oT. A MAGYAR—SZOVJET gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság legutóbbi, Moszkvában megtartott XVI. ülésszakán aláírt egyezmények többségének — a 6 gépipari, s az 1—1 vegyipari, gyógyszeripari és gumiipari megállapodásnak — ugyancsak egy-egy korszerű termékcsalád képezi az alapját. Ezek közé tartozik pl. a Beloiannisz korszerű terméke, az úgynevezett kvázi-elektronikus, tehát a még nem teljesen elektronikus, távbeszélőközpont, amelyhez több részegységet és alkatrészt, szakosítási szerződés értelmében a szovjet ipar szállít majd —, s a magyar gyár szereli össze azokat. A most meghosz- szabbított magyar—szovjet híradástechnikai együttműködési megállapodás keretében egyébként a két ország közötti forgalom a híradástechnikai termékekben 1980- ig a hatszorosa lesz az előző öt év forgalmának, s túlnyomórészt szakosított termékekben Uj terméke a magyar gépiparnak az automata műtrágya-adagoló és -csomagoló gépsor, amelynek szállítására most 10 évre szóló szerződést írhattak alá az ágazat vezetői a szovjet partnerekkel. 85 ilyen nagy értékű gépsort szállít majd a magyar ipar. Vagy pl. a laboratóriumi felszerelések között is több új készülék gyártására szakosodhatott a két ország ipara. A magyar ipar a többi között környezetvédelmi műszereket, komplett mezőgazdasági és élelmiszeripari laboratóriumokat gyárt majd nagy sorozatban — és fejleszt is folyamatosan — a szovjet felhasználóknak. A hazai szükségletek ebben a termékcsoportban annyira szerények, hogy aligha térülhetnének meg a gyártmány- és TÖBB UJ GYÓGYSZER- és vegyipari termékre íb írtak alá kooperációs megái iapociast a kormányközi bizottság moszkvai ülésszakán A szovjet gazdasággal megkötött legújabb együttműködési egyezmények keretében meginduló szállítások egyébként a két ország között a következő 5 évre tervezett áruforgalom 12—14 százalékát adják majd. Az új egyezmények többségének közös és legfeltűnőbb vonása pedig az, hogy az érintett ágazatok legkorszerűbb termékeire épül mindegyik. Jó bizonyíték ez ahhoz, hogy a megfelelő színvonalú gyártmányokkal valóban hosszú távra megalapozható egy-egy gyár munkája, és könnyebb a nemzetközi együttműködés kialakítása is, ha az ilyen egyezményekhez az előrelátóan dolgozó konstruktőrök, fejlesztők tudnak mit ajánlani. GERENCSÉR FERENC Bemutatóterem a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról) vontatható, gördülő, önjáró öntözőberendezéseket, felszerelve a különböző szórófej típusokkal — az országos mezőgazdasági kiállítás aranyérmes termékeivel —, köztük azokkal, amelyek a kiskörei vízlépcsőből öntözhető 600 000 hektár földterülethez alkalmasak. Itt sorakoznak a cukorrépabetakarító gépek; az egysoros CB—1-től a hatsoros, hárommenetes gépek legújabb változatáig. A vállalat huszonöt éves múltját tablók és fényképek, nagyméretű diaképek szemléltetik, bemutatják azt az utat; amelyet a vállalat a termelőszövetkezeteknek, egyéni parasztoknak végzett szántástól, vetéstől, csépléstől a mai gépgyártásig megtett. A bemutatóterem nem csupán az üzletfeleknek, a vendégeknek szolgál útmutatással. hanem magának, a vállalat munkáskollektívájának is. Miután a gépek, berendezések, gyáregységek — a hajdani gépállomások — közti kooperációban készülnek —, az egy-egy munkafolyamatot végző munkás eddig ritkán látta a kész gépet, berendezést. Itt erre bőséges lehetőséget kap. Könnyű felfedezni a politikai mondanivalót is; hogyan változtak esztergályos, marós, lakatos, hegesztő szakmunkássá a hajdan G—35-ös traktorra ülő parasztfiatalok. A MEZŐGÉP vállalat bemutatótermet végül a szekszárdi, és a városkörnyéki iskolák figyelmébe ajánljuk: a környezetismereti órákon, vagy a mezőgazdasággal foglalkozó órákon a tanulók itt megismerkedhetnek a legkorszerűbb gépek, egy részével. B. L—G. K.
