Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

Iskolafogászaton Dunaszentgyörgy Lesz-e cigánykollégwm ? A TANÄCSNÄL elmondták: a költségvetés elkészült, a kollégium létesítésére kisze­melt épület hátsó részében már működik egy elsős ci­gányosztály. A vizet is beve­zették, a gyerekek meleg víz­ben tudnak fürödni naponta. Az épület utcai részén lévő szolgálati lakásban az egyik pedagógus lakik, de a közeljö­vőben elkészül a saját lakása, így a jelenlegi megüresedik, kis átalakítással az lesz a kol­légium. Jelenleg huszonkilenc olyan gyerek van, akinek el­helyezéséről gondoskodni kell, de számolva a következő évek növekvő gyerekszámával, a kollégiumot negyvenszemé­lyesre tervezik. Hogy mennyire szükség van a kollégiumra, arról a legille­tékesebb, a cigányosztály ta­nítója, Somai Mihály nyilat­kozik: I — Évek óta probléma volt á , cigánygyerekek beiskolázá­sa Dunaszentgyörgyön. Tavaly a muhkaidőmet szinte minden­nap lent a cigánytelepen kezd­tem. Végigjártam a házakat, . hogy küldjék a gyerekeket is- , kólába. Elértük, hogy száz­százalékosan beiskoláztuk a cigánygyerekeket. A tavalyi . tizennégy elsős közül tizenket- ten elvégezték az első osz­tályt. Nagyon nehéz a tanítá­suk. Abban az ingerszegény környezetben, ahol felnőnek, nem tanulják meg azt, amit a többi hasonkorú gyerek meg- . tanul. Az intelligenciaszintjük is elmarad a többiekétől. NEMRÉG végeztünk egy felmérést. Az osztályba 7—10 .éves gyerekek járnak. A leg­gyengébb értelmi szintje olyan, mint egy két év nyolchónapos gyereké, de a legfejlettebb is csak az öt év hathónapos gye­rek szintjén áll. Az iskola vett a gyerekeknek ruhát, itt na­ponta mosdatjuk őket, de az igazi fejlődés az lenne, ha egész hétre ki tudnánk emel­ni őket a környezetükből. A cigánytelepen közben ter­jedt a hír: „el akarják vinni a gyerekeket.” A tanítónak személyesen kell meggyőznie mindenkit, hogy nem erről van szó. Végül Is a kollégium el­készül. A szülők kivétel nélkül aláírták, hogy beadják gyere­keiket. Ha kiürül a szolgálati lakás, a tanács költségvetési üzeme végzi el a szükségeset-' alakítást. Ehhez biztosít, igen szerény keretek között, anyagi segítséget a megyei tanács. Az ebédet és tízórait már most ál­talános iskolai napközi bizto­sítja. Megoldják a vacsora é9 reggeli elkészítését is. A me­gyei tanács biztosít még egy: fő technikai személyzetet és egy nevelőt is. A felszerelést,- ágyakat, egyéb bútorokat is előteremtik. JÖVÖ ÖSZRe biztosítva lát­szik a cigánykollégium bein­dítása. Lesz társadalmi segít­ség is, hiszen ennek máris vannak kézzel fogható bizonyí­tékai. Hogy csak egyet említ­sünk: a Paksi Állami Gazda­ság öt biritói szocialista bri­gádja közös összefogással te­levíziót vásárolt a cigányosz­tálynak. Az új tévé most a tanteremben van felállítva. Bonyhád Vannak a megyében települések, utcák, te­rek, amelyeket számtalanszor lát az ember és amelyekre éppen ezért oda se figyel. Ilyen a bonyhádi főtér is. Sétálgatok, nézem a kiraka­tokat és rádöbbenek, hogy bár nem vagyok bonyhádi, még emlékeim is fűznek ide. Két templomtüzet láttam életemben, az egyik a pesti Bazilika égése volt, a másik a bonyhádi templomtoronyé. Hosszú évekkel ezelőtt, ab­ban a hoszú sárga házban riportot csináltam a könyvtárosokkal, és működésemet érdeklő­déssel figyelték a polcokon sétálgdtó egerek. A könyvtár azóta jobb, körülmények közé köl­tözött, a presszó változatlan, és azt mondják, hogy mikor egykori tulajdonosa olykor-más- szór visszalátogat Nyugatról és megnézi a szál­lodát, itt se sok változást fedez fel. ■ - ' Változott viszont a közlekedés rendje, és arányaiban változott, nőtt a tér forgalma is. Van egy órányi időm, megkockáztatom, hogy közlekedési számlálóbiztosnak nézzenek, és notesszel a kézben róni kezdem a teret, no­vember 12-én, délelőtt fél tíz' és fél tizenegy között. Legtöbben az áruház, piac, tanácsház irá­nyából jönnek, vagy arra mennek. A jár­műforgalom zöme a templom előtt balra tart, a járásbíróság, zománcgyár felé. Beszélgetők csak a fodrászüzlet előtt állnak a sarkon, hét­köznap van, a térnek csak ünnepen van tar­tós, megállító jellegé. A kirakatok nem sok embert késztetnek a bámészkodásra. A játék­üzleté zsúfolt, az élelmiszerbolté jellegtelen, a bemutatásra szánt üvegáruk se szívdobogta- tóak. Kivétel a könyvesbolt és az Of ötért szak­üzlet. A postára egy óra alatt 37-en mennek be, a presszóba kideríthetetlenül sokan. Vala­hányszor elsétálok előtte, nyílik az ajtó, és odabenn változatlan a zsúfoltság, és a félho­mály. Egy óra leforgása alatt szinte valamennyi közismert Személygépkocsi-márka megfordul a téren. Aztán egy csacsifogat és váratlanul egy hatalmas anyadisznó, amelyik valahonnan önállósította magát és most Zomba irányába tart. A plébánia kapuja egyszer nyílik, a templomba nem megy be senki. Az iskola fiatalok zsivaja formájában közli velem, hogy odabenn most valószínűleg sokan sóhajtottak ■megkönnyebülten, véget *ért egy óra. A mozi megállító táblájának oszlopát húsz percig tá­masztotta egy részeg, majd kellő lelkierőt gyűjtve tovább támolygott. Az SD 13-76 rend­számú teherautó vezetője nem káromkodott, hanem csak bánatosan csóválta a fejét, ami­kor egy fejkendős néni életveszélyes szabály­talansággal ügyetlenkedett a lökhárítója előtt. Az idő ködös volt ugyan, de a látási viszo­nyokat nem befolyásolta. levéltári kutatás Halálbüntetés tűzvész okozásáért C söglei István tűzoltó őr­nagy a Tolna megyei Le­véltár legszorgalmasabb kutatóinak egyike. A főtiszt a na­pokban eddig ismeretlen doku­mentumokra bukkant. Felderítet­te, hogy Szekszárdon a legna­gyobb tűz __ eddigi ismereteink­k el ellentétben — nem ötven éve, hanem százötven esztende­je pusztított. 1825. május 25-én délelőtt ti­zenegy órakor a református negyedben, a mai Kálvin tér kör­nyékén, tűz ütött ki, A templom porig égett, a harangok megol­vadtak, leégett 453 ház és 60 présház. Csodával határos sze­rencsének köszönhető, hogy em­beréletben nem esett kár. A kár akkora volt, hogy a helytartó ta­nács nem csupán Magyarország­ra, hanem a német örökös tar­tományokra is kiterjedő gyűjtést engedélyezett. ötszáznegyven- négy károsult részesült segély­ben. A tüzet az 1812. november 26-án született Tokai József okozta. A gyermek a bíróság előtt így vallott: — A bétakart tüzet kiásván egy tüzes kanócot kivettem, az udvarban lévő szalmába vetet­tem, ez meggyulladván, a többi házra is kiütött. — Mi végre tetted ezt? — kérdezte a bíró. — Azért, hogy lássam, minő lángot vetne, és hogyan égne a szalma. — Megbüntetett-é az atyád ezen vakmerőségedért? — Igenis, megbüntetett, mert egy kötéllel kegyetlenül megvert. A mai olvasó tudja, hogy — hatályos jogunk szerint — Tokai József, mivel 14. életévét a gyúj­togatás elkövetésekor nem töl­tötte be, még bíróság elé sem kerülhetett volna. Ám lássuk, mit indítványozott Werbőczynek hirhedett Hármaskönyve alapján a tiszti ügyész ... „A rettenes cselekedetért a hóhér pallosa általi halálbünte­tés" kiszabását kéri. A védő —a gyermek korára való tekintettel — ellenzi e súlyos büntetést, és helyette fenyítést javasol. És most idézünk a tárgyalási jegy­zőkönyvből: „Ezen 'gonosz csele- miatt m-g-nak (t. i. To­kai Józsefnek) megérdemlett büntetésére, másoknak pedig el­rettentő példájokra nézve az Hó­hér Pallosa által az élők szá­mából kitörültetni rendeltetett. Ezen per a bővebb megvizsgálás végett a Királyi Táblára felkül­dette tvén.” Lényegesen humánusabb, jól­lehet a huszadik század emberé­nek szemével tekintve mégis bar­bár volt a Királyi Tábla jogerős ítélete. A Tábla, — amint latin szövegű ítéletében olvasható — „az elítélt korára tekintettel el­tekintett a halálbüntetéstől. He­lyette, „hogy a bűnt kiűzzék be­lőle”, a gyermeket egy évre „felügyelet alá helyezte", továb­bá elrendelte, hogy ez alatt az idő alatt rendszeres munkával lássák el. K imondotta továbbá, hogy „a cselekedet megtorlá­sára a felügyelet tarta­ma alatt minden harmadik hó­napban 25 botütést keli rá ki­mérni." A négyszer deresre hú­zott, összesen száz bottal meg­gyötört gyermek további sorsáról nem szól a krónika. ón— Közösség a közösségért Fiatalasszony ismerősöm kislánya első osztályos, Szekszárdon. A mama tan­évkezdéskor panaszkodott: gyermeke azért nem szeret iskolába járni, mert az osz­tályterem sivár, egyhangú. A világítás nem megfelelő, sehol egy szál virág, dísz­tárgy, ami „feldobná” a ter­met. A padló olajos, fekete. Ilyen barátságtalan is­kola mint az „övék”, ma már tanyán is alig j, akad. Valamit tenni kellene, töp­rengett és sorolni kezdte mi mindent lehetne megvalósí­tani. Azóta két hónap telt el Néhány napja újra talál­koztunk. Ismét szóba került az iskola. Elmondta, hogy a tantermet 24 vödör vízzel mosták fel, megtisztították az ablakokat. Dekorációs anyagot a csatári kerámia­gyárból szereztek. Az üzem egyik kollektívája beszállí­totta a korsókat, tálakat, és ízlésesen felrakták a falra. Az osztályt a szülők máso­dik otthonná varázsolták. Szeretnek már iskolába jár­ni a kicsik. Jelenleg nagy munkában vannak az anyu­kák: varrják a mesekígyót az elsősöknek. Ismerősöm azoknak a kol- lektí vaknak egyik tagja, amelyek szívesen tesznek valamit a gyerekközössé­gekért. Ugyanez tapasztal­ható a város többi iskolájá­ban is... A Garay téri álta­lános iskolának 17 szocia­lista brigáddal van kapcso­lata. Hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára öt szocialista bridád tagjai ala­kították át az iskola pincé­jét úttörő-csapatotthonná. Kellemes helyen, kulturált körülmények között tartják az úttörőfoglalkozásokat. De a tantermek takarítását, a padló lakkozását, a tanter­mek díszítését is ők vállal­ták. Két brigád elvégezte a vízvezeték-szereléssel kap­csolatos munkálatokat is és. -. havonta egy alkalommal fe. lülvizsgálják azok állapotát A 3. számú iskolában fo­lyó társadalmi munka egy-, .részéről beszámoltunk már a tavasszal. Azóta elkészült az 1100 négyzetméteres sportpálya. A több ezer óra ■ társadalmi munkából kivet- -ték a rájuk eső részt a TÁÉV és a Tervező Válla­lat KISZ-szervezetének tag­jai és. más vállalatok szo­cialista brigádjai. A mun­kások között szép számmal akadtak olyanok is, akik ebben a munkában közvet­lenül nem voltak érdekei­tek. A környezet szépítése után a megye legkorszerűbb sportpályájának tulajdono­sa lesz az iskola. Az elvég­zett társadalmi munka érté­ke több százezer forint. Épül a kisdobos napközi otthon és szüks’égtóm'ate.. rém is,-. * A 2. számú iskola'és az ,. MMG szocialista feri‘gá<i- • jainak tagjai a „házRöHÖi* apró munkát %. végeztéktől, - szebbé téve az osztályter­meket. Mások a gyerekek- i nek játszókát szereltek az udvarra, a falra polcokat készítettek. A tennivágyás nagy a szülőkben, itt vi­szont a lehetőségek korlá­tozottak. A végzett munkák, értéke, komoly. De még többet je­lent a kollektívák .azon összefogása, amivel szép - példát mutatnak a felnőt­tek a gyerekeknek. A tár- , sadalmi munka, erkölcsi erő is. Dolgoznak a szülők egyénileg és a különböző ’ »egy üzem égy iskola” vagy az „egy szabad szombatot az iskoláért” mozgalom ke­retében. Segítenek a gyere- . kék is. Büszkék , szüleik munkájára és,'arra,, hogy értük és velük dolgoznak. Egy óra a téren

Next

/
Thumbnails
Contents