Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

M^íiv Szekszár^ egyetemi Köfxy VILÁG PROLETÁRJA., -.GYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI AZ-: M S Z-M R.TOLNA MEGY El 'BIZOTTSÁGÁN' A K LAP JA SZOMBAT 1*73. ' nov. 15. XXV. évi. 268. szám. ARA: 0.90 fi Lázár György hazaérkezett Olaszországból Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Aldo Morénak, az Olasz Köztársaság kormá­nya elnökének meghívására 1975. november 11—14. között hivatalos látogatást tett Olasz­országban. A látogatás alkalmával Lá­zár Györgyöt fogadta Giovan­ni Leone, az Olasz Köztársa­ság elnöke. A magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Aldo Moréval, a7. olasz kormány el­nökével és Mariano Rumor külügyminiszterrel A megbe­széléseken részt vett a két or­szág külkereskedelmi minisz­tere, dr. Bíró József és Ciriaco de Mita. A két miniszterelnök beható eszmecserét folytatott a ma­gyar—olasz kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélések tükrözték a magyar és az olasz nép ha­gyományos barátságát A látogatás alkalmával Lá­zár György és Aldo Moro ma­gyar-olasz közös nyilatkoza­tot írt alá. Lázár György miniszterelnök tolmácsolta Giovanni Leone, köztársasági elnöknek Loson- czj Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívását hivata­los magyarországi látogatásra. Leone elnök a meghívást kö­szönettel elfogadta. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos látogatásra hívta meg az Olasz Köztársaság kormányának elnökét. Aldo Moro a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatások idő­pontját diplomáciai úton álla­pítják meg. • Miután a látogatás hivata­los része Rómában befejező­dött. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és kísérete pénteken Firenzébe utazott. A firenzei látogatáson a kor­mányfő és kísérete a helyi- tartományi, megyei és városi közigazgatás vezetőivel talál­kozott, valamint megtekintett egy gépipari üzemet, a Nuovo Pignone gyárat, Amellyel ma­gyar vállalatoknak együttmű­ködési kaDCSolatai vannak Lázár György ezután Pisát is megtekintette, majd a dél­utáni órákban a pisai repülő­térről indult haza kíséretével együtt. A Minisztertanács elnöke hivatalos olaszországi látoga­tásáról pénteken visszaérke­zett Budapestre. A kormány elnökének kíséretében haza­érkezett dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter és Nagy János külügyminiszter­helyettes Forradásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelvettese. Puía Frigves külüpvminiszter. Bondor Jó­zsef építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Áb­rahám Kálmán közlekedés, és postaügyi mims- •'i-iumi állam­titkár. dr. Várkonvi Péter ál­lamtitkár a Minisztertanács Táiékoztatási Hivatalának el­nöke, dr. Gál Tivadar, a Mi­nisztertanács t'tkársáeának vezetője. Jelen volt a fogad­tatásnál Enzo Montano, az Olasz Köztársaság' budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Sikeres kísérlet utón Hazai anyag a paksi atomerőmű sugárvédelméhez A Pakson épülő atomerőmű BUgárvédelmének megoldása céljából kezdett kísérletet az Építéstudományi Intézet, vala­mint az. Országos Érc- és Ás­ványbánya Vállalat Rudabá- nyai Vasércműve. Az atomerőmű reaktoránál, valamint más sugárveszélyes munkahelyen olyan szigetelő anyagra van szükség, amely az erőmű dolgozóit megfelelően védi a károsodástól. Ehhez ed­dig ólmot, nagy tömegű va­sat, vagy különleges betonkö­penyt alkalmaztak. A kísérle­tek célja az volt, hogy olyan hazai anyagot találjanak, amely a sugárvédelemnek mindenben megfelel. A kuta­tásoknál többféle ásványi anyagot próbáltak ki, s így ke­rült sor a rudabányai baritos pátvasérc felhasználására. A kísérletek sikerrel jártak. Ennek alapján a rudabányai vasércbánya külszíni fejtésé­ből eddig már 700 tonna meg­felelő szemnagyságú őrölt ba­ritos pátvasércet szállítottak a paksi atomerőmű építéséhez, ahol azt a betonköpeny készí­tésénél be is dolgozták. Ily módon jelentős importot taka­rítanak meg. EMaiott a szovjet kulturális delegáció Z. N. Bagirov, az Azer­bajdzsán SZSZK kulturális minisztere vezetésével pénte­ken elutazott hazánkból az a delegáció, amely a szovjet kultúra napjainak eseményein, illetve záróünnepségén vett részt. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttséget dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes, Vagy Mária, az MSZBT főtit­kára, búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. (MTI) Mai számunkból: EL KELL MONDANOM 3. old. A DOLGOZÓK EREJÉBŐL 3. old. SÓ ELLÁTÁS ÍGÉRKEZIK DOMBÓVÁRON 3. old. Ml VÁRHATÓ CSAPATAINKTÓL? NB II. NB III. MEGYEBAJNOKSÄG 4. old. DAMJANICH TÁBORNOK 4. old. OLVASÓSZOLGALAT 5. old. RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR 6. old. Szocialista brigádvezetők tanácskoztak Tegnap délelőtt Dnmhóvá- rott a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunán­túli területi központjában ta­nácskozást tartottak a szocia­lista brigádok vezetői a fel- szabadulási munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom eddigi eredményeiről és a to­vábbi feladatokról Dr. Katona János igazgató tájékoztatta a brigád vezetőket a vállalat eredményeiről, feladatairól. Az idén 12 szocialista bri­gád, 130 dolgozó tevékenyke­dett a kongresszusi munka- versenv sikeres befejezése ér­dekében. Vállalásaik reálisak, megalapozottak voltak, s így teljesítésük is biztosított volt. A szocialista kollektívák jó munkája is eredményezte, hogy például az éves felvásár­lási tervet október hó végéig kilencven százalékban teljesí­tették, hogy javult a gépek ka­pacitásának kihasználása, s jó ütemben halad a takarékossá­gi intézkedési terv teljesítése. A vállalat dolgozói ötszáz óra társadalmi munka elvégzésé. re tettek ígéretet, ezt a múlt hónap végéig már túlteljesí­tették. . Szóba került a tanácskozá­son a kulturális tevékenység is. Beszéltek arról, hogy a mű­velődési központ nagy segít­séget nyújt a Dombóváron te­vékenykedő szocialista brigá­dok kulturális igényeinek ki­elégítésében A hozzászólások során a brigádok vezetői a még hátra­lévő feladatok megoldására tettek javaslatokat, s elmond­ták tapasztalataikat eddigi te­vékenységükről. A tanácskozá­son részt vettek a dombóvári Alkotmány Tsz brigádvezetői is, akik szintén ismertették a kongresszusi munkaverseny során gyűjtött tapasztalataikat. A tanácskozás befejezése­ként dr. Katona János foglal­ta össze a hozzászólásokat, majd a legjobb szocialista bri­gádok vezetőit és tagjait pénzjutalomban részesítette. Több bútor Szekszárdról „Vizes" gondok, tervek megyénkből Tiszta vizet minden településnek Az idei őszi BNV valóságos éremesőt jelentett a Szekszár­di. Bútoripari Vállalatnak. Termékeik elnyerték mind a zsűri, mind a közönség elis­merését. Az ott látott bútoro­kat most kiállították Szek- szárdon a Tolna megyei Nép­bolt Vállalat Otthon Áruházá­ban, ahol szintén nagy sikerük van. Ezek, szinte kötelezővé teszik a vállalat számára, hogy a jövő évben már nasgvásá- rolhatók legyenek új terméke­ik. Erre készülnek, mikor bő­vítik a vállalat kapacitását. A napokban adtak át egv kétszáz négyzetméteres raktárt, s he­teken belül megkezdik az épí­tését, a meglévőhöz csatlako­zó új, 450 négyzetméteres üzemrésznek. A vállalat jövő évi kapaci­tását, mely 10 százalékkal ma­gasabb az ideinél, szerződé­sekben teljes mértékben lekö­tötték. A termelés gerincét a Tacskó gyermekheverő, s a csak Szekszárdon készülő kü­lönböző típusú habfotel al­kotja Legtöbbet — tízezer da­rabot — az év eleje óta gyár­tott Pille fotelból készítenek, s megkezdik a vásáron nagy si­kerrel bemutatott Pofa elne­vezésű ülőbútorok gyártását js. A Székesfehérvári Bútor­ipari Vállalat kooperációban gyártott bútorcsaládok kárpi­tozott elemeiből, illetve a kár­pitozott tartozékokból is töb­bet készítenek, mint tavaly. A második negyedévtől ál­lítják elő a BNV-n bemutatott Szirén típusú bútorokat, s ezekből az év végéig egyezer garnitúrát készítenek. A településfejlődés, az ur. banizáció egyik alapvető fel­tétele a megfelelő víz- és csa­tornahálózat kiépítése. Az el­múlt öt év vízhálózatának összehasonlítása jelentős fej­lődésről tanúskodik. Tolna megyében 1970-ben 589 kilo­méter volt a vízhálózat; 1971. ben 629 kilométer; 1972-ben 637 kilométer; 1973-ban 650 kilométer; 1974-l?en 727 kilo­méter és 1975-b«n 810 kilo­méter. A IV ötéves tervben tehát mintegy 221 kilométer ivóvíz- vezeték épült településeinken. A múlt év végéig 14 víztorony üzemelt, háromszáznyolcvan- kétezer köbméter éves víz- mennyiséggel. A községekben, téeszekben 55 magaslati víz­tároló csaknem egymillió köb­méter vizet tárolhat évente. Jelentős eredmény, hogy megállapíthatjuk: az elmúlt években egy-két település ki­vételével már nem volt na­gyobb fennakadás a vízszol­gáltatásban. A kellő mennyi­ségű ivóvíz biztosításának egyik komoly problémája, hogy a felszínhez közeli ré­tegből kiemelt víznek a leg­több helyen nagy a vas- és mangántartalma. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemel a szekszárdi vízhely­zet. Az átlagos vízkitermelés lényegesen meghaladja a vas- talanító kapacitását, ami külö­nösen a nyári csúcsidőben okoz még mindig gondot. Ezt a problémát csak a következő tervidőszakban sikerül várha­tóan végképp megoldani. Az elkövetkező öt év során jelen­tős mértékben és ugrásszerűen fog javulni a vízellátás. A tervidőszak végéig a me­gye településeinek 73 százalé­kában közművesítenek. A víz­ellátás megoldásának elsőren­dű feladata a vízműtársulások megalakítása, mert a tervezés és a kivitelezés csak így in­dulhat meg. A tervezéseknél minden regionális vízmű ese­tében az eddigieknél is job­ban figyelembe kell venni a helyi adottságokat — azt. hogy a községek vízellátását a he­lyi vízkészletekből ki lehet elégíteni. A gazdaságosság vi­szont megköveteli, hogy egyes községek gondjaikat közös vízmű építésével oldják meg. A további fejlődés egyik alapvető biztosítéka az, hogy megyénk vízszükséglete hosz- szú távon a területi vízkészle­tekből — megfelelő kiaknázás­sal — kielégíthető.

Next

/
Thumbnails
Contents