Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

iS '

V'tÁG PROLETÁRJAI. EGYES ÜLJETEK!

TOLNA

MEGYEI

5- &'£*- M s Z“M P Q L N A ME G>€Ü B‘f Z OTTSAG L APMft

—,

VASÄRNAP 1975. elet. 12. XXV év>. 240. szám. ARA: 1,20 Fi

Á fejlődés magasabb fokán

EGY-EGY KÖZGAZDÁSZ vagy politikus kivételével igazán ritkán gondolunk orra — hisz nem a mi munkánk —, hogy számba vegyük az ország vagyonát, lassúbb vagy gyorsabb gyarapodását. Ezért bizony ritkán is fedezzük fel a folyamatos változások eredményének, hatásának összességét, a fejlődés egyenlegét, vagyis annak valamennyi következményét munkánkra és életünkre. A kormány közelmúltban nyilvánosságra hozott munkaprogramja — sok más fontos tényező mellett — hangsúlyozottan felhívja az állampolgárok figyelmét az efajta értékelésre is, amikor a mai feladatokról szólva utal arra, hogy azok nemcsak a külgazdasági feltételekben bekövetkezett változásokból adódnak, hanem — és ez a fontosabb, az állandóbb — a gazdasági és társadalmi fejlődés magasabb fokán a gondok is bonyolultabbá válnak.

Nézzünk néhány példát a gazdaság méreteinek alakulásáról, mit is jelent hazánk esetében a „fejlettség magasabb foka". A nemzeti jövedelem 1950-től napjainkig pl. csaknem a négyszeresére nőtt. Változatlan áron 85 milliárd- ról több mint 332 milliárdra. A bruttó hazai termelés értéke, amely a termelőágazatokon kívüli valamennyi más tevékenység értékét is tartalmazza, háromszorosára emelkedett 25 év alatt — ma megközelíti az 1000 milllárdot évente. Ezek már akkora nagyságrendek, ahol egyik évről a másikra az 1—2 százalékos többlet vagy veszteség hatalmas összegeket tesz ki. Itt már a jó terveken, a hatékonyabb gazdálkodáson nem pár százezer vagy millió forint, hanem milliárdos értékek sorsa függ. A népgazdaság eszköz- állo-mányd is óriási értékű ma már. Az épületek, gépek, utak, járművek állományának bruttó értéke megközelítően 1700 milliárd forint. Ez az érték az utóbbi 15 évben duplázódott meg.'Az iparban pl. a ffelszérelt erőgépek és villamos motorok teljesítőképessége több mint a kétszeresére emelkedett e másfél évtized alatt. A beruházási munka méreteinek változását jelzi, hogy amíg 1950-ben egy év alatt mindössze 11 milliárdot ruháztak be — ma ennek több mint tizenegyszeresét költjük évente beruházásokra.

AZ ERŐMÜVEK KAPACITÁSA 15 év alatt megháromszorozódott. Az ipar eszközértéké 150 milliárdról több mint 400 milliárdra emelkedett. Ennek a fele gép és berendezés. Az építőipar eszközállománya meghatszorozódott, a síállításé megduplázódott, a mezőgazdaságé csaknem a háromszorosára nőtt. Pl. az egy traktoregységte jutó mező- gazdasági terület 149 hektárról 50 hektárra csökkent, a traktorok számának és teljesítőképességének gyarapodásával.

Az Ipari termelés 1950-től meghétszereződött. Az iparban foglalkoztatottak száma viszont csak valamivel több, mint a duplájára emelkedett: megközelítően 1,8 millióra. E két adat összevetése is a technikai színvonal jelentős emelkedésére utal.

A termelés és az eszközállomány dinamikus bővülésével együtt természetesen növekedett a fogyasztás, a fel- használás szintje is: anyagban, energiában. Kőolajból pl. napjainkban négyszer annyi kell mint 15 évvel ezelőtt, (megközelítően 10 millió tonna), földgázból ötször és benzinből is ötször annyi. Cementből ugyancsak ötszörié több ,fogy a 15 évvel ezelőttinél; acélból, rézből a duplája, horganyból a háromszorosa. Mindenből sokkal több kell, mert mindenből sokkal több van: gépből, rendelésből, szükségletekből, termelésből.

A tekintélyes anyagfelhasználás mellett természetes, hogy akárcsak egy százaléknyi selejt — hiszen jóval na gyobb anyagmennyiség egy százalékáról van szó — sok kalta nagyobb összegű kór, mint pl. a 60-as évek elején

Az anyagok nagy része ugyanakkor importból szárma zik, vagyis az anyagfelhasználás növekedésével párhuza mosan nő az ország behozatala. Az importot pedig csak az exporttal fedezhetjük. Ezért létfontosságú program a korszerű, versenyképes gyártmányok arányának növelése, az anyag- és időveszteségek csökkentése: jobb szervezéssel, ésszerűbb adminisztrációval, fegyelmezettebb munkával, pontosabb normákkal.

Belátható tehát, hogy azzal a hatalmas társadalmi vagyonnal (méreteit a fenti példák talán valamelyest érzékeltették), amelyet megteremtettünk, már valóban egészen másképp, más eszközökkel, módszerekkel és sokkalta nagyobb felelősséggel kell gazdálkodni, mint a szocializmus építésének kezdetén. Akkor — ha szabad így egyszerűsíteni — a felelősséget főképp a „vagyon" előteremtéséért viseltük: ma a fenntartásáért, okos hasznosításáért és a gyarapításáért.

A MAI FELADATOK annyiban mindenképp nehezebbnek is tűnnek, hogy gyorsan változnak, gyakran újak: megoldásukhoz tehát rugalmas alkalmazkodás kell, amihez a tegnapi • recept és a rutin már nem elég. Az ismeretek, megoldások „élettartama" szerte a világban igen alacsonyra szállt, ezért nálunk is szüntelen készenlét, erőfeszítés szükséges, megújulási készség az irányítás és végrehajtás valamennyi szintjén.

GERENCSÉR FERENC

Portugália

Továbbra is feszült a helyzet

A portugáliai fegyveres erők mozgalmának legfelsőbb forradalmi tanácsa szombaton hajnalban véget ért tanácskozásán támogatásáról biztosította a hatodik ideiglenes kormányt és sürgette, hogy mielőbb állítsák helyre a „közrendet", vessenek véget azoknak az erőszakos cse’ekedeteknek, amelyeket a „haladó politikai csoportok soraiba beférkőzött szélsőjobboldali elemek” követnek el.

Gomes elnök beszámolt a tanácsnak Lengyelországban és a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról. Az Espresso cimű jobboldali hetilap szombati számában azt jelentette, hogy a forradalmi tanács és a kormány péntek esti összevont ülésén bírálták a Portugál kommunista Pártnak az ideiglenes kor- mánnval szemben követett politikáját, továbbá Rosa Cou- tinhót és Carvalbio tábornokot azért, mert legutóbbi nvi_ latkozataikban védelmükbs

vették a népi hatalmi szerveket és támogatták kiépítésüket. (Mind a forradalmi tanácsban, mind a kormányban többséget élveznek a szociáldemokrata és a jobboldali erők.)

A rend helyreállítására szombaton a kora reggeli órákban gyalogos alakulatok, harckocsik, terepjárók és páncélozott járművek v múltak be Portóba, amely pénteken — 48 óra alatt immár második alkalommal — ismét tüntetések és ellentüntetések, súlyos incidensek színhelye volt.

Jelentések szerint az észak, portugáliai kikötővárosban a péntek esti utcai harcokban több mint ötven személy sebesült meg. A kivezényelt biztonsági alakulatoknak végül js sikerült arra kénysze- ríteniiik az ultrabalos „Népi Demokratikus Ünió” (UPP) funkcionáriusait, hogy távoz, zanak a párt szélsőséges ele. mek által megostromolt szék. házából.

SELYEMGYÁR — TOLNA (3. old.)

AZOK AZ INKORREKT DOLGOK (3. old.)

FOLYÓIRATSZEMLE (4. old.)

DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.)

MAGYAR FIATALOKKAL

FRANCI AORSZAGBAN (5. old.)

PEDAGÓGUSOK — KATEDRA NÉLKÜL (6. old.)

A KOLDULÁS TANDÍJA («. old.)

KÖNYVEK HAZA

(7. old.)

VALAMINEK TÖRTÉNNIE KELL (8. old.)

GOETHE-RENESZÁNSZ

A FILM VILÁGÁBAN (9. old.)

HARC A KORRÓZIÓ ELLEN (10. old.)

A HOLÉSES BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL (12. old.)

Népújság-ankét

a szocialista brigádvezetők klubjában

A dombóvári művelődési központ új klubnak adott helyet. A hónap elején megalakult a szocialista brigádvezetők klubja. A város és a közeli Kaposszekcső ipari és mezőgazdasági üzemeiben, s az intézményekben dolgozó szocialista brigádvezetők jönnek itt össze hetenként, hogy megismerjék, segítsék egymás munkáját. Rendeznek nyílt klubnapokat is, amikor a brigádok minden tagja részt vehet a közös összejöveteleken.

A klub programjában olyan ankétok, beszélgetések is szerepelnek, amelyeken a szocialista brigádok vezetői írókkal, költőkkel, színészekkel találkoznak, s kérdések, feleletek során megismerik azok munkáját, életét, s így természetesen bővíthetik kulturális ismereteiket is.

Pénteken a klub tagjai a Tolna megyei Népújság szerkesztőségének életével, az új- ságcsinálás mesterségével ismerkedtek. A beszélgetésen lapunkat Fejes István főszerkesztő, László Ibolya, a belpolitikai rovat vezetője és Szepesi László, a gazdaságpolitikai rovat munkatársa képviselte. Bevezetőben a főszerkesztő röviden elmondta, hogyan készül a lap, ismertette a szerkesztőségi munka fázisait,

majd a szocialista brigádveze- tők kérdeztek. Szóba került az újságírók munkája, kiváncsiak voltak a klub tagjai, hogyan lehet valaki újságíró, s inkább számonkérő, mint kíváncsiságot tükröző hangon megkérdezték azt is, miért fordul elő gyakran, hogy késik a Tolna megyei Népújság. Az utóbbi kérdésre csak azt a választ adhattuk, nem a szerkesztőség hibájából. S a magyarázatot, hogy a lap terjesztése már nem a mi dolgunk, az a posta feladata.

A délután kezdődött beszélgetés, melyen félszáz szocialista brigádvezető vett részt, jóval a sötétedés után ért véget.

IP

A vendegek és vendéglátók egy csoportja.

■</