Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-10 / 238. szám
A Yife eldőlt! Szükség van a műanyag ajtókra Takács elvtárs, az oktató Takács II. Lajos oktató balról a második. A kétezer lóerős Dieselelektromos mozdony valóságos erőmű. Annyi villamos energiát termel, mint ameny- nyit fogyaszt egy jó közepes község A generátor, a motor, az erőátvitel, a futómű javítása mind hozzáértő iparost, a szakma alapos ismerőjét kívánja meg. Valamivel több, mint egy évtizede kezdték a nagy teljesítményű mozdonyokat Dombóvárra szállítani, s ezzel egy időben kivonni a tüzes gőzösöket a forgalomból. A dólgo. zók közül a legjobbakat tanfolyamra küldték, átképezték őket, mások technikumot végeztek, hogy szakismeretük a technikával együtt gyarapodjon, A dolgozók közül a legjobbak azonban oktatók lettek. Takács II. Lajos például a motorszerelésre specializálta magát, ennek a fontos munkának az elsajátítására oktatja a fiatalokat. Képünket munka közben készítettük a fiatalokról és oktatójukról. A gyakorlati munka a mozdonycsarnokban nehéz, azonkívül nagy figyelmet is kíván. Az igen súlyos főtengelyek, motoralkatrészek, dugattyúk, csapágyak szerelésére meg lehet tanítani a fiatalokat, — Takács elvtárs elmondhatja, hogy jó szakemberek kerültek ki keze alól. Most is tizenöt fiúval foglalkozik, tanítja őket a mozdonymator, szerelésére. tervezéssel több termelés Bátaszéken Nem lehet egyértelműen a fenyőfűrészáruk, általában a faféleségek árrendezésének rovására írni, hogy a kereslet a műanyag ajtók iránt megnövekedett. Arról van szó, hogy a BVK szekszárdi üzemében készített ajtók meghódították a tervezőket, elsősorban a beruházókat. A kivitelezői fronton a „harc” még döntetlenre áll. Azon soha nem volt vita, hogy az ajtó szép-e, jó-e. Az áron volt a vita. Ma már ezen sincs. A SZEKSZÁRDI ÜZEMET azzal a céllal telepítették, hogy a hazai ajtó-, ablakigényeket részben kielégítse korszerű termékekkel, a korszerű építési eljárások mellé. Amint hazánkban tért hódítottak a különféle alagútzsaluzásos, ház. gyári lakásépítési — és középület-építési — módok, ezekhez kívánkozott a korszerű anyagból gyártott ajtó és ablak is. A fenyőfából és egyéb farostféleségből gyártott ajtók igen munkaigényesek, nemcsak a gyártás folyamán, hanem a beépítéskor is. A műanyag ajtók gyártási technológiája olyan, hogy segédmunkás — betanított szinten — elvégzi az ajtó beszerelését húsz perc alatt, amire két órát kell a szakmunkásnak fordítania, ha fából készített ajtót helyez el az épületben. A hatvanezer ajtó helyett azonban évente csak néhány ezret gyártottak. Kezdetben két-háromezret, később ötezret, tavaly tizenkétezret, idén október elsejéig 12 220-at, év Végéig húszezret. De a szekszárdi üzem kapacitása évi hatvanezer ajtó! Az országban — egy 1973-as felmérés szerint ■— 1 millió kétszázezer .ajtót használtak fel az építkezéseken. Elképzelni is sok, hát még Az oldalt összeállította Pálkovács Jenő, a gazdaságpolitikai rovat vezetője. beépíteni. Ha csak a munkaidő-megtakarítást vesszük alapul, máris a műanyag ajtó felé nyúlunk, ha pedig a gyártási költségeket, a faipari szak- emberhiányt, a szükséges festékmennyiséget, a faáruk dotációját — szeretnénk minden épületet műanyag ajtókkal ellátni, annyira, kézenfekvő a megtakarítás — népgazdasági szinten. S tegyük még hozzá a következőket: a műanyag ajtó alapanyaga földgáz és só. Néhány adalékanyag származik csak külföldről, ez is azért, mert nem érdemes hazánkban olyan termék gyártására berendezkedni, amelyből kevés kell és a gyárat soha nem tudnánk kihasználni. Földgáz van bőven, sóból is annyit vehetünk a Szovjetunióból, ameny- nyit akarunk. Tehát e vonatkozásban is zöld az út a műanyag ajtók előtt. A TERVEZŐK korábban azért nem használták munkájuk során a műanyagot, mert a kivitelezők legtöbbször a tervbírálat után, elutasították a műanyag ajtót. Részben azért, mert a kivitelező vállalat saját asztalosüzemmel rendelkezik, részben azért, mert a beruházó sem nagyon támogatta ezt a megoldást. Illetőleg az árak vonatkozásában — termelői és építési — is olyan különbségek voltak (néha ijesztő számok), hogy a beruházó valóban drágának tarthatta a műanyag ajtót. Mert csak a végszámlában látta viszont és ott már nem 1600 forinttal szerepelt, hanem 2,5 ezerreL Véleményem szerint a műanyag ajtók propagandamunkája is kívánnivalót hagyott maga után. A tv-ben, sajtóban j közölt reklám nem jutott el olyan körökbe, ahol döntenek egy ház, szálloda, iroda, stb. több ezer ajtójának sorsáról, ahol tovább látnak a kivitelezői, a tervezői érdeken, ahol népgazdasági vonatkozásban tudják felmérni az évi hatvanezer ajtóban rejlő takarékos- sági lehetőségeket. Az ajtót ajánlani kell, annak aki hivatott dönteni a beruházások sorsáról. Hétköznapi példa, de igen jól megvilágítja a helyzetet: a szekszárdi százhatvanas lakóház alatt lévő TÜZÉP- üzletben márciustól saját, vállalati üzletvezetővel forgalmazzák a BVK termékeit, műanyag ajtót, rolót és falburkoló léceket. Ennek az üzletnek a BVK termékeiből korábban havonta 40—50 ezer forint volt a forgalma. Augusztusban négyszázezer forint. Drága az ajtó? A cipőválaszték is meglehetősen nagy. Vehetünk nyolcvan forintért olyan lábbelit, amely csak „belső” használatra jó; van amelyik utcára, hegymászásra, bálba való. Természetesen az ára is különbözik. Ne akadékoskodjunk: a műanyag ajtók választéka is nagy, két- szárnyú, magas, széles, egyszárnyú, amilyent a vevő akar. Csupán a színek vonatkozásában nincs akkora választék, mint a faajtók esetében. Hiszen ezeket a pvc-ajtókat soha nem kell festeni — gyártási színüket megtartják. Eger környékén az OTP- házakat kizárólag műanyag ajtókkal építik, Szentendrén és Vácott is átlépte a műanyag ajtó a felhasználásban az öt- ven-ötven százalékot. De az ország nagy! Sok helyen kellene még tervezőkkel, beruházókkal tudatni, amikor egy épület sorsáról döntenek, hogy van hazánkban műanyag ajtó, amely jó, Világszínvonalon álló termék — és van rá szabad gyártási kapacitás. A VITA ELDŐLT, a műanyag ajtók bevonultak az építőiparba, nem számítanak már újdonságnak. Többet kellene ezekből a korszerű szerkezetekből beépíteni, tervezni — népgazdasági érdekből. Nemcsak azért, hogy a szekszárdi gyár kapacitását teljesen kihasználják. PÄLKOVÄCSJENŐ A technológiai sorrend kialakítása, a gépek megfelelőbb elhelyezése a korszerű üzemszervezésnek egyik alapvető feladata. Ezt valósították meg a közelmúltban a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet ládaüzemében. A napokban befejezett munka során a gyártás folyamatának megfelelő sorrendbe állítottak 19 gépet. Ezzel nagymértékben lerövidültek a szállítási- utak. A gépek kiszolgálása nem zavarja a többiek munkáját, s folyamatosabb lett a termelés. Az eredmény: 10—12 százalékkal nőtt a termelékenység, s a szállítómunkásoknak nem kell felesleges kilométereket megtennföEl Az átszervezéssel egy időben a munkaegészségügyi követelményeket is kielégítették. A korábbi beton helyett 130 ezer forintos költséggel melegpadló-burkolatot fektettek le az üzemben. Eddig a fűrészport ládákban kellett kihordani a szabadba, most szállítószalag végzi ezt a munkát. A télen emiatt már nem kell nyito- gatni az ajtókat Felújították az elektromos berendezéseket is. Jelenleg az év elején korsze-»' rűsített fűrészcsarnok szomszédságában 280 négyzetméter alap-' területű könnyűfémszerkezetes készáru raktárt építenek. Szomszédok perben, haragban A tárgyalótermet kinyitják, a vádaskodók bemen.' nek, leülnek a padra és nem néznek egymásra. Egy évszázadban élnek, egy helységben, egy utcában laknak: szomszédok. Munkások, parasztok, ér. telmiségiek; teljes a körkép. Vádolják egymást, többnyire szégyéllnivaló, ostoba és kicsinyes dolgokkal, amit később maguk is megbánnak. De a tárgyalóteremben megnyitják a zsilipeket, „Vádolom a szomszédom, mert az általa földre helyezett táplálékkal megmérgezett 28 darab tyúkomat. Ezek értéke 1400 forint.” „A felperes tyúkjait nem mérgeztem meg, kérem felhívni a figyelmét arra, hogy baromfijai kárt okoztak a kerti vetésben. Ennek összege 4 ezer forint, fenntartom a jogom, hogy követelésem akár ezen a per során, akár külön eljárás keretében érvényesíthessem. A baromfiak miatt gyűlt meg a bajom, mert hiába mondom, hogy kerítse be és akkor nem okoz kárt. Én is falusi ember vagyok és tudom, hogy ha az állatok szabadon vannak, kárt okoznak. Kikaparják a magot és akkor a vetés tönkremegy.” A szomszédok megállapodtak abban, hogy felperes a baromfijait bekeríti. Ha a továbbiakban újabb mérgezés tapasztalható, kérik a per folytatását. „Sérelmezzük, hogy szomszédunk az általunk vásárolt területből körülbelül 160 négyzetméter területet jogtalanul birtokol. A területet nem ismertem, s ezt használta ki szomszédom, mikor a jogtalan birtokbavételt kezdeményezte. A területen három sor szőlő húzódott. Ezt az ősz folyamán megmetszettem, következő év nyarán szomszédom közölte, hogy a szőlő az ő tulajdonát képezi. Akárhány szomszédot kérdeztem, mindegyik azt mondta, hogy a föld nem az övé.” A peres felek érdemben tárgyaltak, s közösen kérik a per megszüntetését, tekintettel arra,' hogy a községben hamarosan általános felmérés lesz, s ennek eredményét meg. várják. „Megállapodtunk felperessé!, aki egyébként szomszédom, hogy földterületéből egy részt átad, hogy oda mellékhelyiséget építsek. Cserében a felperes az én telkemről hasonló nagyságú részt kapott. A terület felhasználásában nem tudtunk megegyezni. Pedig barátságból még azt is megengedtem, hogy kutamból vizet húzzon, a kút rendbehozatalához viszont nem járult hozzá. A viszony akkor romlott meg köztünk véglegesen, mikor észrevettem: 83 csirkém mérgezésben elpusztult.” A peres felek kö_ zös kérelmükben bejelentették: a községi tanács előtt peren kívüli egyezséget kötöttek, és kérik a per megszüntetését. , A felperes orvosi igazolásokkal kívánja bizonyítani, hogy a szagokra túl érzékeny. Előadja, hogy a lakásban nem tud megmaradni, pihenni és aludni, nappal ugyanis a szagok nem érezhetők úgy, mirlt éjszaka, mikor a levegő lenyomódik. A szagok egyébként a falakon keresztül is a lakásba jutnak. A felperes ismételten kéri, hogy vizsgálják felül: éjszaka érezhetők-e a szagok vagy sem? A korábban parlagon heverő földre a szomszéd szőlőt telepített, s a szélső sor — 15 tőke — a fel. peres területére került. A vitás földterület: hétnyolc négyszögöl. A helyszíni szemlén megállapították, hogy a szőlőtőkék és a mellettük lévő bablugas a telekhatártól a megengedett, 50 centiméteres védőtávolságon belül van. A telekhatáron egy szögesdrót, a szögesdrót fölött egy, alatta pedig há. rom sima huzal van az oszlopokra húzva. A birtok-’ háborítás ténye megállapítható, a peres felek a birtokháborítást megszüntették.. Ez a birtokvita büntetőügybe torkollott. A vád tárgya: rágalmazás, becsületsértés. A vádló és a vádlott nyomdafestéket nem tűrő szavakat vágtak egymás fejéhez, ránci. gálták egymást, dulakodtak, lökdösődtek, verekedtek. A továbbiakban a bíróság előtt kijelentették; hogy a sértegetést befejezték, és ezentúl egymásra se néznek. - A falvakban perben és haragban állnak földért; házért, pénzért, állatért; a városokban haragszanak és pereskednek bömbölő magnó, kirázott porrongy, eltulajdonított újság, szétöntött olaj, eldobott csikk és csendháborítás miatt. Az egyik megszüntetett birtokháborítási ügy aktácsomagjában összesen kétszáz különböző jellegű iratot számoltam meg. Ezekben az aktákban rengeteg fölöslegesen elpazarolt idő, pénz és szellemi energia fekszik. A perköltség ezt csak részben fedezheti. Egyetlen munkahely számára sem vigasz, hogy a munkából kiesett idő fejében valamelyik dolgozó kibékül a szomszédjával. Megelőzhetnénk mindezt, ha igyekeznénk mindannyian alkalmazkodni egymáshoz, megérteni és elnézni mások hibáit, gyöngeségeit. Mert végül is az ellenségeskedők belátják: félreértés, félrehal- lás, átmeneti rossz közérzet, hirtelen fellobbanó harag íratta velük a beadványokat. Másnak soha, de maguknak röstelkedve mégiscsak bevallják, emberi természetünk fogyatékosságai: az irigység, a rosszindulat, az összeférhetetlenség, s legkivetni- valóbb emberi tulajdonságunk: a kapzsiság, felülkerekedett a józanságunkon. Az ellenségeskedés nem múlik el nyomtalanét Kísért mindvégig, míg élnek és míg egymás mellett laknak. Elég egy rosszkor elhangzó tapintat, lan megjegyzés, egy félreérthető mozdulat, az egykori viszálykodásra utaló mondat, és kezdődhet minden elölről. Hacsak időközben rá nem jönnek, hogy néhány négyszögöllel nem lehet megváltani a világot, s hogy ha törjük a borsot, hát mi is prüszkölünk. ' D. V. M,
