Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

A Yife eldőlt! Szükség van a műanyag ajtókra Takács elvtárs, az oktató Takács II. Lajos oktató balról a második. A kétezer lóerős Diesel­elektromos mozdony valósá­gos erőmű. Annyi villamos energiát termel, mint ameny- nyit fogyaszt egy jó közepes község A generátor, a motor, az erőátvitel, a futómű javítá­sa mind hozzáértő iparost, a szakma alapos ismerőjét kí­vánja meg. Valamivel több, mint egy évtizede kezdték a nagy tel­jesítményű mozdonyokat Dom­bóvárra szállítani, s ezzel egy időben kivonni a tüzes gőzö­söket a forgalomból. A dólgo. zók közül a legjobbakat tan­folyamra küldték, átképezték őket, mások technikumot vé­geztek, hogy szakismeretük a technikával együtt gyarapod­jon, A dolgozók közül a leg­jobbak azonban oktatók let­tek. Takács II. Lajos például a motorszerelésre specializál­ta magát, ennek a fontos munkának az elsajátítására oktatja a fiatalokat. Képün­ket munka közben készítettük a fiatalokról és oktatójukról. A gyakorlati munka a moz­donycsarnokban nehéz, azon­kívül nagy figyelmet is kí­ván. Az igen súlyos főtenge­lyek, motoralkatrészek, du­gattyúk, csapágyak szerelésére meg lehet tanítani a fiatalo­kat, — Takács elvtárs elmond­hatja, hogy jó szakemberek kerültek ki keze alól. Most is tizenöt fiúval foglalkozik, ta­nítja őket a mozdonymator, szerelésére. tervezéssel több termelés Bátaszéken Nem lehet egyértelműen a fenyőfűrészáruk, általában a faféleségek árrendezésének ro­vására írni, hogy a kereslet a műanyag ajtók iránt megnö­vekedett. Arról van szó, hogy a BVK szekszárdi üzemében készített ajtók meghódították a tervezőket, elsősorban a be­ruházókat. A kivitelezői fron­ton a „harc” még döntetlenre áll. Azon soha nem volt vita, hogy az ajtó szép-e, jó-e. Az áron volt a vita. Ma már ezen sincs. A SZEKSZÁRDI ÜZEMET azzal a céllal telepítették, hogy a hazai ajtó-, ablakigényeket részben kielégítse korszerű ter­mékekkel, a korszerű építési eljárások mellé. Amint ha­zánkban tért hódítottak a kü­lönféle alagútzsaluzásos, ház. gyári lakásépítési — és köz­épület-építési — módok, ezek­hez kívánkozott a korszerű anyagból gyártott ajtó és ab­lak is. A fenyőfából és egyéb farostféleségből gyártott ajtók igen munkaigényesek, nem­csak a gyártás folyamán, ha­nem a beépítéskor is. A mű­anyag ajtók gyártási technoló­giája olyan, hogy segédmunkás — betanított szinten — elvég­zi az ajtó beszerelését húsz perc alatt, amire két órát kell a szakmunkásnak fordítania, ha fából készített ajtót helyez el az épületben. A hatvanezer ajtó helyett azonban évente csak néhány ezret gyártottak. Kezdetben két-háromezret, később öt­ezret, tavaly tizenkétezret, idén október elsejéig 12 220-at, év Végéig húszezret. De a szek­szárdi üzem kapacitása évi hatvanezer ajtó! Az országban — egy 1973-as felmérés szerint ■— 1 millió kétszázezer .ajtót használtak fel az építkezése­ken. Elképzelni is sok, hát még Az oldalt összeállította Pálkovács Jenő, a gazda­ságpolitikai rovat vezetője. beépíteni. Ha csak a munka­idő-megtakarítást vesszük ala­pul, máris a műanyag ajtó fe­lé nyúlunk, ha pedig a gyár­tási költségeket, a faipari szak- emberhiányt, a szükséges fes­tékmennyiséget, a faáruk do­tációját — szeretnénk minden épületet műanyag ajtókkal el­látni, annyira, kézenfekvő a megtakarítás — népgazdasági szinten. S tegyük még hozzá a következőket: a műanyag ajtó alapanyaga földgáz és só. Né­hány adalékanyag származik csak külföldről, ez is azért, mert nem érdemes hazánkban olyan termék gyártására be­rendezkedni, amelyből kevés kell és a gyárat soha nem tud­nánk kihasználni. Földgáz van bőven, sóból is annyit vehe­tünk a Szovjetunióból, ameny- nyit akarunk. Tehát e vonatko­zásban is zöld az út a mű­anyag ajtók előtt. A TERVEZŐK korábban azért nem használták munká­juk során a műanyagot, mert a kivitelezők legtöbbször a tervbírálat után, elutasították a műanyag ajtót. Részben azért, mert a kivitelező válla­lat saját asztalosüzemmel ren­delkezik, részben azért, mert a beruházó sem nagyon támo­gatta ezt a megoldást. Illető­leg az árak vonatkozásában — termelői és építési — is olyan különbségek voltak (néha ijesztő számok), hogy a beru­házó valóban drágának tart­hatta a műanyag ajtót. Mert csak a végszámlában látta vi­szont és ott már nem 1600 fo­rinttal szerepelt, hanem 2,5 ezerreL Véleményem szerint a mű­anyag ajtók propagandamun­kája is kívánnivalót hagyott maga után. A tv-ben, sajtóban j közölt reklám nem jutott el olyan körökbe, ahol döntenek egy ház, szálloda, iroda, stb. több ezer ajtójának sorsáról, ahol tovább látnak a kivitele­zői, a tervezői érdeken, ahol népgazdasági vonatkozásban tudják felmérni az évi hatvan­ezer ajtóban rejlő takarékos- sági lehetőségeket. Az ajtót ajánlani kell, annak aki hiva­tott dönteni a beruházások sorsáról. Hétköznapi példa, de igen jól megvilágítja a hely­zetet: a szekszárdi százhatva­nas lakóház alatt lévő TÜZÉP- üzletben márciustól saját, vál­lalati üzletvezetővel forgal­mazzák a BVK termékeit, mű­anyag ajtót, rolót és falburkoló léceket. Ennek az üzletnek a BVK termékeiből korábban havonta 40—50 ezer forint volt a forgalma. Augusztusban négyszázezer forint. Drága az ajtó? A cipővá­laszték is meglehetősen nagy. Vehetünk nyolcvan forintért olyan lábbelit, amely csak „belső” használatra jó; van amelyik utcára, hegymászás­ra, bálba való. Természetesen az ára is különbözik. Ne aka­dékoskodjunk: a műanyag aj­tók választéka is nagy, két- szárnyú, magas, széles, egy­szárnyú, amilyent a vevő akar. Csupán a színek vonatkozásá­ban nincs akkora választék, mint a faajtók esetében. Hi­szen ezeket a pvc-ajtókat so­ha nem kell festeni — gyár­tási színüket megtartják. Eger környékén az OTP- házakat kizárólag műanyag aj­tókkal építik, Szentendrén és Vácott is átlépte a műanyag ajtó a felhasználásban az öt- ven-ötven százalékot. De az or­szág nagy! Sok helyen kellene még tervezőkkel, beruházókkal tudatni, amikor egy épület sor­sáról döntenek, hogy van ha­zánkban műanyag ajtó, amely jó, Világszínvonalon álló ter­mék — és van rá szabad gyár­tási kapacitás. A VITA ELDŐLT, a mű­anyag ajtók bevonultak az építőiparba, nem számítanak már újdonságnak. Többet kel­lene ezekből a korszerű szer­kezetekből beépíteni, tervezni — népgazdasági érdekből. Nemcsak azért, hogy a szek­szárdi gyár kapacitását telje­sen kihasználják. PÄLKOVÄCSJENŐ A technológiai sorrend kiala­kítása, a gépek megfelelőbb el­helyezése a korszerű üzemszerve­zésnek egyik alapvető feladata. Ezt valósították meg a közel­múltban a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet ládaüzemé­ben. A napokban befejezett munka során a gyártás folyama­tának megfelelő sorrendbe állí­tottak 19 gépet. Ezzel nagymér­tékben lerövidültek a szállítási- utak. A gépek kiszolgálása nem zavarja a többiek munkáját, s folyamatosabb lett a termelés. Az eredmény: 10—12 százalékkal nőtt a termelékenység, s a szál­lítómunkásoknak nem kell feles­leges kilométereket megtennföEl Az átszervezéssel egy időben a munkaegészségügyi követelmé­nyeket is kielégítették. A korábbi beton helyett 130 ezer forintos költséggel melegpadló-burkola­tot fektettek le az üzemben. Ed­dig a fűrészport ládákban kellett kihordani a szabadba, most szál­lítószalag végzi ezt a munkát. A télen emiatt már nem kell nyito- gatni az ajtókat Felújították az elektromos berendezéseket is. Jelenleg az év elején korsze-»' rűsített fűrészcsarnok szomszéd­ságában 280 négyzetméter alap-' területű könnyűfémszerkezetes készáru raktárt építenek. Szomszédok perben, haragban A tárgyalótermet kinyitják, a vádaskodók bemen.' nek, leülnek a padra és nem néznek egymásra. Egy évszázadban élnek, egy helységben, egy utcá­ban laknak: szomszédok. Munkások, parasztok, ér. telmiségiek; teljes a körkép. Vádolják egymást, többnyire szégyéllnivaló, ostoba és kicsinyes dol­gokkal, amit később maguk is megbánnak. De a tárgyalóteremben megnyitják a zsilipeket, „Vádolom a szomszédom, mert az általa földre helyezett táplálékkal megmérgezett 28 darab tyú­komat. Ezek értéke 1400 forint.” „A felperes tyúk­jait nem mérgeztem meg, kérem felhívni a figyel­mét arra, hogy baromfijai kárt okoztak a kerti ve­tésben. Ennek összege 4 ezer forint, fenntartom a jogom, hogy követelésem akár ezen a per során, akár külön eljárás keretében érvényesíthessem. A baromfiak miatt gyűlt meg a bajom, mert hiába mondom, hogy kerítse be és akkor nem okoz kárt. Én is falusi ember vagyok és tudom, hogy ha az állatok szabadon vannak, kárt okoznak. Kikaparják a magot és akkor a vetés tönkremegy.” A szomszé­dok megállapodtak abban, hogy felperes a barom­fijait bekeríti. Ha a továbbiakban újabb mérgezés tapasztalható, kérik a per folytatását. „Sérelmezzük, hogy szomszédunk az általunk vá­sárolt területből körülbelül 160 négyzetméter terü­letet jogtalanul birtokol. A területet nem ismertem, s ezt használta ki szomszédom, mikor a jogtalan birtokbavételt kezdeményezte. A területen három sor szőlő húzódott. Ezt az ősz folyamán megmet­szettem, következő év nyarán szomszédom közölte, hogy a szőlő az ő tulajdonát képezi. Akárhány szomszédot kérdeztem, mindegyik azt mondta, hogy a föld nem az övé.” A peres felek érdemben tár­gyaltak, s közösen kérik a per megszüntetését, tekintettel arra,' hogy a községben hamarosan ál­talános felmérés lesz, s ennek eredményét meg. várják. „Megállapodtunk felperessé!, aki egyébként szom­szédom, hogy földterületéből egy részt átad, hogy oda mellékhelyiséget építsek. Cserében a felperes az én telkemről hasonló nagyságú részt kapott. A terület felhasználásában nem tudtunk megegyezni. Pedig barátságból még azt is megengedtem, hogy kutamból vizet húzzon, a kút rendbehozatalához viszont nem járult hozzá. A viszony akkor romlott meg köztünk véglegesen, mikor észrevettem: 83 csirkém mérgezésben elpusztult.” A peres felek kö_ zös kérelmükben bejelentették: a községi tanács előtt peren kívüli egyezséget kötöttek, és kérik a per megszüntetését. , A felperes orvosi igazolásokkal kívánja bizonyí­tani, hogy a szagokra túl érzékeny. Előadja, hogy a lakásban nem tud megmaradni, pihenni és alud­ni, nappal ugyanis a szagok nem érezhetők úgy, mirlt éjszaka, mikor a levegő lenyomódik. A sza­gok egyébként a falakon keresztül is a lakásba jutnak. A felperes ismételten kéri, hogy vizsgálják felül: éjszaka érezhetők-e a szagok vagy sem? A korábban parlagon heverő földre a szomszéd szőlőt telepített, s a szélső sor — 15 tőke — a fel. peres területére került. A vitás földterület: hét­nyolc négyszögöl. A helyszíni szemlén megállapí­tották, hogy a szőlőtőkék és a mellettük lévő bab­lugas a telekhatártól a megengedett, 50 centiméte­res védőtávolságon belül van. A telekhatáron egy szögesdrót, a szögesdrót fölött egy, alatta pedig há. rom sima huzal van az oszlopokra húzva. A birtok-’ háborítás ténye megállapítható, a peres felek a birtokháborítást megszüntették.. Ez a birtokvita büntetőügybe torkollott. A vád tárgya: rágalmazás, becsületsértés. A vádló és a vádlott nyomdafestéket nem tűrő szavakat vágtak egymás fejéhez, ránci. gálták egymást, dulakodtak, lökdösődtek, vereked­tek. A továbbiakban a bíróság előtt kijelentették; hogy a sértegetést befejezték, és ezentúl egymásra se néznek. - ­A falvakban perben és haragban állnak földért; házért, pénzért, állatért; a városokban haragszanak és pereskednek bömbölő magnó, kirázott porrongy, eltulajdonított újság, szétöntött olaj, eldobott csikk és csendháborítás miatt. Az egyik megszüntetett birtokháborítási ügy aktácsomagjában összesen két­száz különböző jellegű iratot számoltam meg. Ezek­ben az aktákban rengeteg fölöslegesen elpazarolt idő, pénz és szellemi energia fekszik. A perköltség ezt csak részben fedezheti. Egyetlen munkahely számára sem vigasz, hogy a munkából kiesett idő fejében valamelyik dolgozó kibékül a szomszéd­jával. Megelőzhetnénk mindezt, ha igyekeznénk mindannyian alkalmazkodni egymáshoz, megérteni és elnézni mások hibáit, gyöngeségeit. Mert végül is az ellenségeskedők belátják: félreértés, félrehal- lás, átmeneti rossz közérzet, hirtelen fellobbanó harag íratta velük a beadványokat. Másnak soha, de maguknak röstelkedve mégiscsak bevallják, emberi természetünk fogyatékosságai: az irigység, a rosszindulat, az összeférhetetlenség, s legkivetni- valóbb emberi tulajdonságunk: a kapzsiság, felül­kerekedett a józanságunkon. Az ellenségeskedés nem múlik el nyomtalanét Kísért mindvégig, míg élnek és míg egymás mel­lett laknak. Elég egy rosszkor elhangzó tapintat, lan megjegyzés, egy félreérthető mozdulat, az egy­kori viszálykodásra utaló mondat, és kezdődhet minden elölről. Hacsak időközben rá nem jönnek, hogy néhány négyszögöllel nem lehet megváltani a világot, s hogy ha törjük a borsot, hát mi is prüszkölünk. ' D. V. M,

Next

/
Thumbnails
Contents