Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
I Versenyfutás az idővel Montreal bizakodik, a NOB kételkedik Ä nemzetközi olimpiai bizottság végrehajtó bizottsága október 4—6 között az első alkalommal tartja meg tanácskozását Montrealban, a jövő évi olimpiai játékok színhelyén,. Az ülést felhasználva a NOB vezetői széles körű felmérésre készülnek, hogy meggyőződjenek: az 1976. július 17-i olimpiai rajt, a játékok lebonyolítása nincs-e veszélyben. Előreláthatóan, hogy a NOB legfelsőbb vezető testületé végleges véleményt a montreali terepszemle után. sem tud mondani, hiszen a különféle olimpiai építkezéseken más-más ütemben folynak a munkálatok, hol könnyebb, hol nehezebb kadályokat kell legyőzni. rAmi a 980 lakosztályt magában foglaló — futurista piramisra emlékeztető — olimpiai falut illeti, ennek átadására a tervek szerint jövő év. május 15-én, kerülne sor. Hasonló a helyzet az újonnan létesített uszodai komplexummal is. Nem tudni, mi lesz a kerékpárosok otthonával, amelyet már idén augusztusban a sportolók rendelkezésére kellett volna bocsátani. Montreal büszkesége, a 70 000 néző befogadására alkalmas központi olimpiai stadion, alighanem a városi elölj árok legnagyobb sajnálatára tető nélkül marad. Az olimpia szervezői hiába bizonygatják, hogy a játékokat nyáron rendezik, a montreali városatyák azt szeretnék, hogy a stadion téli események lebonyolítására is alkalmas lenne. 1 i---------- _ -/.W ' Ä francia Roger Taillibert, az olimpiai létesítmények főépítésze egyelőre optimista, s úgy vélekedik, hogy minden a következő hónapok légkörétől, s nem utolsósorban az időjárás alakulásától függ. Ameny- nyiben az idő olyan kedvező lesz, mint tavaly ilyenkor, akkor a munkálatok akár szünet nélkül folyhatnak, ha azonban esők és komoly hidegek lesznek, megráncosodhat a montreali vendéglátók homloka. A kanadaiak abban is reménykednek, hogy az építőmunkások a jövőben már nem lépnek sztrájkba, hiszen a legrövidebb munkaszünet is katasztrofális következményekkel járna. i1 „-*r -v Korábban szó volt arról, hogy mi történik abban az esetben, ha a nemzetközi olimpiai bizottság vezetői az utolsó pillanatban a montreali lehetőségeket elégtelennek minősítik, s az olimpiát más országnak adják. Tudvalévő, hogy Mexikóban, az 1968-as játékok színhelyén lényegében minden létesítmény még most is elfogadható állapotban van, s végső veszély esetén nyolc év után ez az ország hajlandó lenne „beugrani". Erre azonban a kanadaiak még álmunkban sem mernek gondolni, s mint azt Drapeau, Montreal polgármestere is mondja: „Ha Montrealtól elvennék az olimpiát, bekövetkezne a világ legdrágább összeomlása!” Ennek elkerülésére a kanadaiak még úiabb kiadásokra is hajlandók. A kézilabdások nem féltek az újítástól A megyei kézilabda-szövetség az év elején három változást jelentett be a csapatok vezetőinek. Mindhárom olyan jellegű, amely a sportág fejlődését eredményezi. Az egyik az OIK-kal, illetve MNK- val kapcsolatos, a másik a serdülőbajnokság bevezetése, a harmadik pedig, ami szinte teljesen új és merész, a „rájátszás”. A megyei kézilabda-bajnokság végéhez értünk. Ma kerül sor az utolsó fordulóra, tehát már le lehet mérni, milyen eredményeket hozott a szövetség három lényeges változtatása. Fekete László, a megyei kézilabda-szövetség elnöke adott tájékoztatót lapunknak: — Bevált-e a serdülőbajnokság, és milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban? — Az elmúlt években a felnőttbajnoksággal párhuzamosan ifjúsági bajnokság volt megyénkben. Ez nem jelentett gondot az egyesületeknek, mert 19 év volt a felső korhatár. Talán ezért nem fordítottak kellő gondot az utánpótlásra. A serdülőbajnokság bevezetésével megváltozott a helyzet, az általános iskolások közül kerül ki a játékosok többsége. Olyan helyeken, ahol a sportkör kapcsolata jó az általános iskolákkal, minden rendben van, és hosszú időre megoldott az utánpótlás. Csak érdekességként megemlítem, hogy például van olyan hely, ahol az edzőnek személves agitációt kell kifejtenie a mérkőzés előtti napon a serdülőkorú játékosok szüleinél, hogy enaed- jék el a gyerekeket. Budai Béla, a Szekszárdi Vasas edzője van erre kényszerítve, de szerencsére ilyen esettel csak elvétve találkozunk. Hőgyészen kitűnő a kapcsolat' az általános iskolával, melynek eredménye: serdülőcsaKézitabda-bajnokság A paksi járási női kézilabdabajnokság eredménye!: Paks—Pál- fa 11:15. Nagydorog—Györköny 19:6. A bajnokság állása: 1. Pálfa 14, 2. Paks 10, 3. Nagydorog 8, 4. Györköny 2 ponttal. Ökölvívás Szekszárdon október 10—U-én ét 12-én kerül sor a serdülő korú ökölvívók Dunántul-baj nokságái a. Eddig 19 egyesület küldte el nevezését, az Indulók szóma meghaladja a százat. patuk veretlenül nyeri a bajnokságot. Legalább ilyen jó a helyzet Dunaföldvárott is, mely főként Pelsőczi András edző érdeme. — Mi a helyzet az MNK-val és az OIK-kal kapcsolatban? — Sajnos, csapataink többsége nem vette komolyan az OIK-ot, illetve az MNK-mérkőzéseket. Ez kényszerített bennünket arra, hogy a bajnokságban indulók számára kötelezővé tegyük —az OIK-ban és az MNK-ban —, hogy Szekszárdon mérkőzzenek két napon ót. A megyei pontszerző verseny közé került az ÓIK és az MNK, sőt az állami támogatásnál az OIK-ban és az MNK- ban elért helyezéseket figyelembe vesszük, tehát anyagilag érdekeltek az egyesületek. A kétnapos MNK-mérkőzéssorozatot a megyebajnokság befejezése után tartjuk, tehát oz osztályozóra készülő csopotnak felkészülést biztosít. Volt néhány egyesület, ahol felvetették: anyagilag sokba kerül az ÓIK és az MNK ilyen rendezése. Mi bebizonyítottuk, ha a megyebajnokságban szereplő tíz csapat sorsolás alapján utazik, lényegesen több pénzt emészt fel, mint amennyibe a kétnapi szekszárdi tartózkodás kerül. Az OIK-nál más a helyzet, mert ennek költségeit nem oz egyesület, hanem a szövetség fedezi. — Szeretnénk valamit hallani a „rájátszásról”. — Ez teljesen új, és az országban egyedülálló. Amikor ezzel a tervünkkel jelentkeztünk az országos szövetségnél, helyeselték, sőt biztattak bennünket, és köny- nyen lehet, hogy a kővetkező években a többi megyékben is követik példánkat. Tulajdonképpen a kényszerhelyzet vitt rá bennünket, mert az NB ll-be jutásért az osztályozón csak olyan csapatok szerepelhetnek, melyek 24 mérkőzést Játszottak a megelőző bajnokságban. Nálunk a bajnokságban csak 18 mérkőzésen van lehetőség, és ha ehhez hozzávesszük az MNK-t és az OIK-ot, még mindig kevés. Most a bajnokság végén a felnőtteknél az első négy magával viszi az addig szerzett pontot és gólkülönbséget és három mérkőzést játszik. Ezt olyan formában rendezzük, mint Tatán az osztályozót. Ez azt is jelenti, hogy például az idén a férfiaknál a két pont előnnyel vezető Simontornya esetleg a „rájátszás1’ során nem tudja megőrizni előnyét, így nem ők mennek az osztályozóra — fejezte be nyilatkozatát Fekete László. Annyi bizonyos, hogy megyénkben az összes szakszövetség közül a kéiilabdások dolgoznak legjobban, legeredményesebben. Hogy ilyen jó a munkájuk, abban közrejátszik, hogy nem ragaszkodnak szigorúan a hivatalos órákhoz, a vidéki egyesületek vezetői részére mindig nyitva áll ajtajuk, mindig segítenek, ha kell. Körleveleik minden esetben pontosak, a szövetségi napokat minden hó első keddjén, menetrend- szerű pontossággal megtartják, és már az egyesületek is megszoktok, hogy azon érdemes részt- venni, megjelenni. Megyénk kézilabda-sportjának fejlődésében nagy szerepe van a sportág társadalmi munkásainak, akik vállalkoztak olyan változtatásokra, újítások bevezetésére, melyek _ mint a példák bizonyítják — tovább népszerűsítették a sportágat, emelték annak színvonalát- Ny Hol a szakáll ? A megyei labdarúgó-bajnok ság góllövőlistájának élén található Pauli, a Tolnai Vörös Lobogó csatára. Nyolc héten át mindig sikerült gólt rúgnia. J átékostársai gyakran kérdezték tőle, meddig akarja szak állát növeszteni, mire ő mindig azt válaszolta: azonnal levágja, ha egy mérkőzésen nem sikerül gólt rúgnia. Báta ellen nem ment a góllövés. Pedig Pauli igyekezett, mert megszerette a szakállt és egy kicsit tetszett is neki, na meg nem utolsó érzés az ellenfél hálójába lőni a labdát, örülni a gólnak. És a Báta elleni mérkőzésen minden igyekezet ellenére nem sikerült gólt lőnie. Szavát azonban állta. A mérkőzés végén — mire felöltözött-, már ott volt az asztalon a szertárostól köles ön kapott olló es a borotva. Pauli tudta „kötelességét”, az ollóval először levágta szakálla nagyobbik részét, majd következett a borotválkozás és sima arccal távozott az öltözőből. ^ Érdemes SseszeSni roEex l Sportműsor Atlétika: Tamásiban 9.30-tól egyéni, összetett serdülő B bajnokságKerékpár: A Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus versenyzői folytatják szereplésüket Debrecenben« Teke: A Tolna megyei Építőié NB IJ-es női csapata a Vasas Ikarust fogadja 10.30-kor, az Építőié pályáján. Kosárlabda: A Dombóvár! VSE NB Il-es férficsapata Budapesten a Kinizsi utcai tornateremben veszi fel a küzdelmet a Csepel Autó ellen. Kezdés 11 óra. NB III: Dombóvári VSE—Fonyódi Petőfi (női) 10. Pécsi Postás—Paksi SE (női) 10. Röplabda: Nők: Bonyhád—Medina 9 és 10. V: Rottkai. Felsőnána —Bezerédj 9.30. V: Izsó. Kézilabda. Megyebajnokság: Nők* Ozora—Dombóvári Kesztyű 10 és 11. V: Horváth—Szabó. Gyönk— Mözs 8.30 és 9.30. V: Jilling — Király. Dombóvári Spartacus—Bonyhád 9 és 10. V: Sudár. Férfiak: Iregszemcse—Dombóvári Kesztyű 9 és 10. V: Kiss — Török. Gyönk— Mözs 10.30 és 11.30. V: Jilling — Király. Szedres—Szekszárdi Szöv. SE 9 és 10. V: Leipold. Hőgyész— Dunaföldvár 9.30 és 10.30. V: Oláh — Vida. Fogatverseny: Pakson a sporttá* lep salakos edzőpályáján 14 órától kettes és négyes fogatok akadály- versenye, csikósbemutató. Labdarúgás. NB II: Szekszárdi Dózsa—Nagykanizsa 14. V: Macz- kó II. Labdarúgás. NB ül: Dombóvári Spartacus—Siófok 14. V: Szőke. Labdarúgás. Megyebajnokság* Bonyhád—Paks 14. V: Baráth. Zomba—Simontornya 14, V: Der- ner. Magyarkeszi—Tevel 14. V: Ba- ricz. Nagydorog—Dombóvári VSE 14. V: László. Fadd—Bátaszék 14. V: KöŐ. Báta—Aparhant 14. V: Gerencsér. Tamási—Tolna 14. V: Si- pőcz. Dunaszentgyörgy—Nagymá-i nyok 14. V: Bakonyi. Kisdorog-? Sz. Vasas 14. V: Tencz. Labdarúgás. Járást bajnokság* Németkér—Pusztahencse 14. V: Poroszkai. Madocsa—Bölcske 14. V: Farkas. Duriakömlőd—Gerjen 15. V: Kasziba. Paks n—Kajdacs 15. V: Radó. Dunaföldvár—Pálfa 14. V: Zánjbó. Dalmand—Döbrököz 14. V: Ábrahám. Nak—Kaposszekcső 14. V: Havasi. Láng Vasas—Kocso- la 14. V: Kuti. Kurd—Domb. Tsz 14. V: Kovács. Szakcs—Attala 14J V: Pápái. Iregszemcse—Fornád 14.’ V: Schneider. Tolnanémedi—Re- göly 14. V: Kajdi. Szárazd—Ozorá 14. V: Tóth. Szakály—Gyönk 14.' V: Pintér. Pincehely—Alsópél 14.’ V: Zsolnai. Tengelic—Várdomb 14.' V: Berta. Szedres—Kajmád 14. V: Antlfinger. Sióagárd—Harc 10. V* Bíró. Sz. Építők—Bogyiszló 14. Vá Bencze. Decs—öcsény 14. V: Streer. Sz. Dózsa—Alsótengelic 10.30. V: Heringes. Mucsi—Börzsöny 15. V: Szabó. Cikó—Závod 15. V: Götz. Kéty—Kakasd 15. V: Nagy. B. Pannónia—Győré 15. V: Kiszler. Izmény—Hőgyész 15. V: Veidinger. Kisvejke—Bonyhádva- rasd (Lengyelen) 15. V: Fodor.---------------------------—— j, G óllövőlista A héten ismét eltávozott az élők sorából egy volt dabdarúgó: Fekete József, Csak az idősebb korosztály tudja, milyen jó labdarúgó is volt, akit csak Jókká néven ismertek. Másfél évtizeden át játszott Szekszárd színeiben, és hogy milyen játékos volt, erről volt játékostársa, Kovács Lajos, a Víz- és Csatornamű nyugdíjas igazgatója nyilatkozott. — A sportpályán ép,, un nyugodt, kiegyensúlyozott ember volt, mint a munkahelyén. Példamutató életet élt, és mint játékos is olyan volt. Tizenöt év alatt egyszer sem állították ki. Gyorsaságára jellemző, hogy a 100 métert 11 másodperc alatt futotta. Kapura rendkívül veszélyes volt, gyorsaságát jól érvényesítette, és a hátvédek nemigen tudták tartani. Mindenki szerette, játékostársai éppúgy, mint a szurkolók. Egy emlékezetes mérkőzés még ma is elevenen él emlékezetemben. A PVSK-hoz utaztunk, amikor a jeges országúton az autóbuszunk megcsúszott, és az árokban kötöttünk ki. A csapat tagjait nagyon megviselte ez, de ő még ilyen lelkiállapotban is tudott gólt lőni, és kizárólag az ő érdeme volt, hogy Pécsett győztünk a vasutasok ellen. Kovács József 66 éves volt. Emlékét kegyelettel őrzik játékostársai és mindazok, akik ismerték, szerették. / * * A Simontornyai BTC—Dombóvári 1 VSE megyebajnoki labdarúgó-mérkőzés után jelent meg egy írás lapunkban, melyben foglalkoztunk a simontornyai pálya állapotával és általában a látottakkal. Néhány nap múltán az egyik simontornyai szurkoló megszólított és a következő párbeszéd zajlott le: — Azt tudja, hogy a simontor-, nyaiak feljelentik rágalmazásért? — Eddig még nem tudtam róla, de miért? — Nem tudom, csak mondták. — Talán nem igaz, amit a cikkben írtam? — ök ezt nem mondták. — Igaz, hogy a pályát 8—10 centiméteres víz fedte? — Igaz. — Igaz, hogy lebontották a fedett lelátót és eltűnt az anyag? — Igaz. Sőt azt is tudom, ki épített belőle pincét. — Igaz, hogy a labdarúgónak volt szabad hétfőjük és megszüntették ? — Igaz. — Igaz, hogy a volt edzőpályára társasházakat építettek és az új pálya helyén még kétméteres gaz áll? — Igaz. — De hát akkor tulajdonképpen mivel nem értenek egyet? — Nem tudom, ezt tőlük kérdezze meg. Szerdán ismét Sirftontornyára látogattam, hogy körülnézzek a pályán. A lelátó helyén most is ott áll a bontásból származó szeméthalom, a leendő pályán sem sok a változás, mindössze annyi, hogy a kétméteres gaz teteje kezd sárgulni. Ez az a terület, amelyről „illetékesek” eev éve úgy nvílat- koztak, hoev 1974 decemberéig a pálya talaját rendbe teszik, a fűmag földbe kerül« A labdarúgópályán éppen edzés folyt. Beidek József 12 ifistával foglalkozott. Mint kiderült, közülük csak hat tagja a kezdő csapatnak. A felnőttcsapat néhány tagja is edzést tartott, Bányai Imre testnevelő irányítása mellett. Az edző elmondta: kedden négy, és ottlétemkor öt játékos volt az edzésen a kezdő csapatból. Mindösz- sze egy játékos jelentette bér távol- maradását azzal, hogy beteg. Hogy a többi miért nem volt ott, azt senki nem tudja. Rábóczki, a csa- w pat intézője is elég lehangolóan nyilatkozott. — Kilenc mérkőzésünkön hétszer kaptunk ki. Hazai pályán az öt mérkőzésünkön mindössze egy pontot tudtunk szerezni. Hihetetlen, milyen dolgok történnek itt.,. Bányai Imrétől, a csapat edzőjétől azt kérdeztük, milyen kilátások vannak, mi várható ezek után? — Nem tudom, mi lesz. A „sztárok” ellazsálták a mérkőzéseket, aztán a legnagyobb gondban, bajban vagyunk. Most .kapkodunk, hogy reménytelennek tűnő helyzetünkön valamelyest javítsunk. Megpróbálok néhány fiatalt visz- szahozni, tőlük várok valami kis javulást, de nehéz ügy ez. Az edzés véget ért, Bányai Imre kiadta az utasítást: — Fiúk, két levezető kör következik. A csapat intézője a futópályára mutatott: — Tessék nézni! Péter és Gara lelkiismeretesen fut, a többi csak sétál. Ezt láttam én is szerdán Simon- tornyán. •- —kas. Megyebajnokság : 19 gólos: Pauli (Tolna). 13 gólos: Kiss J. (Paks), Holacsek (Bátaszék), Guth (Nagymányok). 10 gólos: G. Kiss (Dombóvár). 9 gólos: Hosnyánszky (Dombóvár). 8 gólos: Neidhardt (Tolna). 7 gólos: Tóth II. (Bátaszék), ódor (Nagymányok), Minker (Aparhant), Turbuk (Zomba). 6 gólos: Csilléri (Nagydorog), Boda (Kisdorog), Bese (Paks). 5 gólos: Majsai (Bátaszék), Vábró (Paks), Rab (Magyarkeszi).' 4 gólos: Pukli II. (Dunaszent- györgy), Pölöskei (Tamási), Orsós,' Végh H. (Nagydorog), Nagy II. (Magyarkeszi), Palkó (Aparhant), Szőcs (Kisdorog), Veres (Sz. Vasas), Kurek (SBTC), Fenyvesi II.« H. Szabó (Fadd), Csorna, Muck, Bagó (Paks), Szőcs (Dombóvár), Tóth ni., Kovács (Bátaszék). 3 gólos: Tóth I. (Bátaszék), Müller. Sárközi (Nagymányok), Péti (Dombóvár), Baki, Rozenberger (Sz. Vasas), Kniesz (Kisdorog), Miklós (Nagydorog), Kovács (Dunaszent- györgy). 1975. október 5,
