Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-04 / 233. szám
Ünnepélyes alapkőletétel az épülő paksi atomerőműnél a Kedves Olvasónak, hogy a minap furcsa vita hallga- tója voltam. Amiről vitatkoztak, az most nem fontos. Csupán a tanulsága érdekes. Egy jóravaló, egyébként csendes ember szokatlan in- •; dulatossággal, feje búbjáig vörösödve kezdte a mondanivalóját. Hogy ő ilyet még nem látott, hogy micsoda dolog ez.,, — már ahogy a nekihevült emberek ezt szokták. Nagyon magabiztos volt — szóhoz sem hagyta a másikat jutni. Egy elejtett félmondata után ■— miszerint éppen most beszélt erről Z. elvtárssal is, aki , ugyancsak azt mondta, hogy... — a partner kihasz- 1 nálta a lélegzetvétel miatti kényszerszünetet és közbe. kérdezett: — Most tulajdonképpen kinek a véleményét mondod? j Ez meglepte. — Természetesen a magamét ■— válaszolta némileg megrendült önbizalommal. Aztán pillanatokon belül kiderült: eszköznek használták. Mások adták a szájába az érveket, provokáltat- ták vele a vitát. ,A végén — én, a teljesen kívülálló is megsajnáltam ' a megszégyenült embert, aki hagyta, hogy mások faltörő kosnak használják, mások sunyiságának áldozata legyen. Némi utánjárással aztán az is kiderült, hogy miután a mondvacsinált érvek miatt kínosan zavarban maradt, a felbujtók nyomban elfordultak tőle, még egy vigasztaló szót sem kapott tőlük. Megérdemelte a sorsát? Igen! Remélhetőleg tanult is belőle. Ám az „ügyesek”, akik bábfigura módjára rán- 1 gatták, éreznek-e egy parányi lelkiismeret-furdalást is, : vagy inkább büszkék az eszükre, mert nem ők vesztettek csatát? Szerintem máris kinézték, hogy legközelebb kivel mondatják el azt, amit ők nem mernek, mert gerinctelenek. Tessék vigyázni! Nehogy legközelebb éppen a Kedves j Olvasót szemeljék ki próbababának. 1975. őszi megyei könyviiefek [ (Folytatás az 1. oldalról.) ezt követően az üzemterületre,' a sóderkikötőhöz, a vízkivételi műhöz, végül az alapkőletétel színhelyére, az épülő atomerőmű alapjához mentek. Ragyogó őszi napsütésben, az alapgödör mellett a műszakkal végző munkások, a környező termelőszövetkezetek tagjai, és több száz más érdeklődő várta az ünnepélyes pillanatot. Megragadó látvány tárult az egybegyűltek szeme elé. A hatalmas alapgödörben, ahova égy közepes méretű Tolna megyei község teljesen beleférne, zavartalanul folyt a munka. Szállították a betont, a vasat, teherautók jöttek- mentek, s a „partokról” rádióadóvevővel teremtették meg a tevékenység összhangját. Töké. letes szervezettséget igényel egy ilyen, több száz hektáron folyó, bonyolult, egyszerre több munkafolyamatot végző emberi tevékenység. Pontosan három órakor Havasi Ferenc aláírta az alapító- levelet. Szabó Benjamin fémtokba helyezte az alapkőbekerülő tárgyakat: a díszes alapító oklevelet, a beruházási ja. yaslatot, tartozékaival, az ünFél négykor az épülő tmk nagycsarnokában az atomerőmű dolgozói, továbbá a Tolna megyei munkás- és parasztküldöttek részvételével nagygyűlésre került sor. K. Papp József megnyitójában meleg szavakkal köszöntötte valameny- nyi résztvevőt, s felkérte Havasi Ferenc miniszterelnökhelyettest, hogy ünnepi beszédét tartsa meg. Havasi Ferec bevezetőjében emlékeztetett az elmúlt évek nagyszerű alkotásaira. „Ezúttal új település, Paks válik híressé, dolgozó népünk alkotó munkája és a szocialista országok testvéri összefogása, mindenekelőtt a gyümölcsöző magyar—szovjet barátság és együttműködés eredményeként. Itt épül fel Magyar- ország első atomerőműve, amely új korszakot, ma még szinte beláthatatlan távlatokat nyit a magyar energiagazdálkodásban. r Tegnap reggel utazott él a Gemenc szállóból az a huszonkilenc tagú japán pedagógusküldöttség, mely szerda óita időzött a megyeszékhelyen. A japán csoport a VIII. számú, a negyvenöt hasonló létszámú közül amely egy időben járja a Világ országait, hogy tapasztalatokat szerezzen a különböző oktatási rendszerekről. Vezetőjük Isao Fujiuchi volt, a Shikoku szigetén lévő MatsuEsa 1975. október 1. népség meghívóját, 1975-ben nyomott pénzérméket, a Tolna megyei Népújság 1975. október 3-i számát, a Népszabadság október 2-i és 3-i számát, a Népszavát, a Magyar Hírlapot, a Magyar Nemzetet. Ide került még az ünnepség forgatókönyve. Rengetegen állták körül Havasi Ferencet, amikor az alapkőbe eresztette a fémtokot. Ezt a pillanatot megörökítette a televízió, a Magyar Filmhíradó, és a Tolna megyei Népújság két fotóriporterével együtt még legalább harminc, fotoriporter. (Képes beszámolónkat vasárnap közöljük.) Ilyen esemény legfeljebb egyszer adódik az ember életében. Ehhez fogható lehetett huszonöt évvel ezelőtt a dunaújvárosi, más időpontokban a visontai, a kazincbarcikai, a leninvárosi, a százhalombattai alapkőletétel. A jelenlevők, a későbbi munkásnagygyűlés résztvevői mélyen átérezték annak igazát, hogy a dolgozó magyar nép harminc esztendeje rajzolja az ország új térképét Szerencsésnek tarthatják magukat mindazok, akik személyesen nézhették végig az alapkőletételt. — A tizenegyedik kongresz- szuson a Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy további erőfeszítéseket kell tennünk a fejlett szocialista társadalom építését megalapozó tudományos-technikai forradalom vívmányainak bevezetése és hatékonyabb alkalmazása terén” — mondotta az ünnepi szónok. Beszédéből kiemeljük; Az atomerőműveket pártunk programnyilatkozata azon fejlesztési célok között tartja számon, amelyek megvalósítása az eljövendő tizenöt-húsz év során jelentősen hozzájárul a fejlett szocialista társadalom anyagiműszaki bázisa megteremtéséhez. ajjjtte. *" — Az első magyar atomerőmű beruházása most jelentős állomásához érkezett, megkezdődik a főépület és a technológiai berendezések, a reaktorblokk alapozása. Ezt az esejama város általános iskolájának igazgatója. A japán vendégek az USA, Kanada, Spanyolország és Olaszország meglátogatása után érkeztek hazánkba, ahol először a pécsi oktatási intézményeket tanulmányozták. Szekszárdi látogatásuk célja az volt, hogy a IV. számú (déli kertvárosi) általános iskolát meglátogassák. Itt Faludi János igazgató és az iskola vezetősége válaszolt a vendégek legapróbb részletekre is kiterjedő kérdéseire, majd a japán szakemberek óralátogatásokon vettek részt, megtekintették a szak- tantermeket, a politechnikai ményt szovjet és magyar szakemberek, tervezők kéteszten- dős munkája előzte meg Pakson, Moszkvában és Budapesten. Alapos és jó munka volt, engedjék meg — mondta Havasi Ferenc —, hogy a kormány nevében ezúttal is köszönetét mondjak érte. Ennek eredményeként öt esztendő múlva, 1980-ban Pakson üzembe helyezzük az első reaktorblokkot, 440 megawatt villa- mosenergia-telj esítménnyel. Az ünnepi szónok méltatta az atomerőmű-építkezés dolgozóinak eddigi eredményes munkáját!-Arra kérte az építkezésen részt vevő társadalmi szervezeteket, a párt-, a KISZ- és a szakszervezeteket, a Tolna megyei pártbizottságot, hogy szervezzék, nevelő tevékenységükkel segítsék a nagy mű sikeres megvalósítását. Pártunk, államunk, egész dolgozó népünk figyel erre a munkára. A szocialista világ, mindenekelőtt a Szovjetunió népei szintén érdeklődéssel kísérik a nagy építkezést Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében sok sikert, jó munkát és jó egészséget kívánok a nagy alkotás véghezviteléhez. K. Papp József mondott az ünnepi nagygyűlésen zárszót. „Tudatában vagyunk e felelősségteljes munka politikai és gazdasági jelentőségének — mondotta a megyei pártbizottság első titkára, majd így folytatta: — nagy megtiszteltetésnek tekintjük a megvalósításában való részvételt, melynek legfőbb feltételei a teremtő munka, az emberi helytállás, a magasfokú szervezettséget biztosító vezetés és a széles körű társadalmi összefogás. Ez megköveteli mindenkitől, aki részese az atomerőmű megvalósításának, hogy munkáját legjobb tudásával, teljes erejével, lankadatlan szorgalommal végezze. Ezeket az erőfeszítéseket várjuk az erőmű több ezer építőjétől, a munka irányítóitól, az építésben és szerelésben részt vevő vállalatok vezetőitől, és mozgalmi szerveinktől. Az alapkőletétel ünnepsége a nagygyűléssel, K. Papp József zárszavával ért véget. — Pj — Szp — Fotó: Gk műhelyt, a játszóudvart és a tanmedencét. Örömmel fedezték fel a VII. osztályosok tankönyvében egy ikebanázó japán kislány sikerült képét. A vendégek szinte szünet nélkül jegyzeteltek, azonkívül, hogy élményeiket magnetofon, fényképezőgép és filmfelvevő gép segítségével is megerökítették. A küldöttséget szakmai útja során a városi tanács részéről Kaiser István népművelési felügyelő kalauzolta. A szíves — és mint mondotta, tanulságos — vendéglátásért Isao Fujiuchi mondott köszönetét. O. I. Az MSZMP XI. kongresszusa hosszú távra megjelölte a kulturális élettel, a közművelődéssel kapcsolatos feladatokat és meghatározta a továbbfejlesztés programját. A XI. kongresszus határozatának megfelelően: „A folyamatos művelődés, önképzés keretében — a növekvő szabad idő értelmes eltöltését is segítve — fokozni kell az érdeklődést 'a korszerű társadalmi, természettudományos, műszaki ismeretek iránt. Mind szélesebb rétegek váljanak rendszeres olvasókká”. A szövetkezeti könyvterjesztés hagyományos akciója, az őszi megyei könyvhetek is az olvasó emberek számának növelését, a könyvek iránti érdeklődés fokozását, a munkásság, a falusi olvasó rétegek és az ifjúság közművelődését szolgálja. A fogyasztási szövetkezetek — mint szocialista emberi közösségek, mint nagy tömegeket egyesítő társadalmi szervezetek — tevékeny részesei a helyi kulturális életnek. Alapszabályszerű és tagsági igényekre alapozott feladatuk, hogy elősegítsék tagjaik és alapvetően a falusi lakosság szocialista nevelését, tudatának formálását, korszerű művelődésüket és kulturált szórakozásukat. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy közreműködési politikánk fontos feladatainak megvalósítását falun hatékonyan segitik elő a fogyasztási szövetkezetek azáltal, hogy hozzájárulnak közel 3000 községben, városban, mintegy 4,5 millió ember kulturált könyvellátásához, segítik a jó könyvek megismertetését és megkönnyítik a könyvek beszerzését. : Az 1975. évi őszi megyei könyvhetek jelentőségét fokozza az a tény, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából szervezett kulturális eseménysorozat jegyében kerül megrendezésre. Az őszi megyei könyvheteknek Szekszárdon, tegnap délelőtt volt a megnyitója. Szoboszlai Jenő, a Tolna megyei MÉSZÖV szövetségi titkára mondott bevezetőt, utána Vadócz Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója ünnepi beszédében méltatta az eseményt. “ • s-iyi. I Országjáró öregek Csütörtökön a simontomyai öregek napközi otthonának tizenöt tagja országjáró körutat tett. Autóbusz- szál, amelynek költségét a községi tanács, a szakmaközi bizottság és a nőtanács biztosította, megtekintették Székesfehérvár, Veszprém és Tihany nevezetességeit. A kitűnő hangulatú kiránduláson több olyan jdős ember vett részt, aki most látta életében először ezeket a településeket. Nagygyűlés az épülő tmk-csarnokban Japán pedagógusküldöttség Szekszárdon
