Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

Kétszemélyes üzemág: 800000 forintl

Füle József halászmester miután megtárgyalta a Halért Vállalat illetékesével a lehalászás eredményének elszállítását, bejelentette a vezetőségi ülésen, hogy megkezdi a lehalászást, azaz az aratást. Készülődni különösképpen nem kell: szólni a tehenészetben az embereknek, aki akar jöjjön nyolctól négyig a tóra, a szabad gépszerelőket átirányítani a hálóhúzáshoz, három kétlovas fogat kirendelése — mondhatom parancsszóra is történik. Mert értékről van szó, nagy értékről.

Az aparhonti Búzavirág Mg. Tsz kétszemélyes üzemága a halászat. Negyvennégy hektár víztükör az üzem, ennek vezetője Füle József, a beosztott és egyben mindenes egész évben Farkas Imre. Két fiatalemberre bízták a szövetkezeti gazdák azt a Mucsfa és Aparhant közötti vizenyős rétet, amelyről jó, ha a leggondosabb kétszeri kaszálással százezer forint értékű füvet lehetne levágni.

ötszázezer forint bevételt terveztek. Az éves haltermelés lényegében a takarmányozástól függ, pontosabban a termelő- szövetkezet takarmányhelyzetétől. Ha sok a defektes, a szárazon élő jószágnak nem ízlő takarmány, akkor lehet bőven etetni, nő a hal. Tavaly — miután a vizet az első tóról leeresztették, mór a jövő évnél tartunk az előkészítésben — jó közepes volt a tálcarmányhelyzet, így a haltermés is az lesz: négyszáz mázsánál valamivel több piaci ponty, kétszáz mázsa ivadék — és több mázsa kárász és napkárász, amit a lehalászó férfiak és asszonyok esténként hazavisznek, mintsem o majosiak árkába borítsák.

Az öt tó völgyének bevételét félmillió forintra tervezték, s az első tó lehúzásakor Füle József és Farkas Imre azonnal megállapította, hogy több a hal. mint gondolták, amikor másfél méter víz borította a ficánkoló pontyokat. Meg az amúrokat. No, némelyik meg is nőtt közülük tizenöt kilósra is, ezeket mind-mind visszaengedik — a piac nem veszi fel ezeket a halóriásokat, csak a kilós, másfél kilós pontyokat. Az apari halat meg különösen kedvelik. Kitűnő íze miatt — nem iszapos, jól takarmányozott és növekedéséhez volt elégséges friss víz, meg levegő is. Hiszen csak úgy mellékesen a tó mellett öntöztek hetven hektár kertészetet, s ennél több legelőt. Tehát kétszeres haszon van a 44 hektáros víztükörből.

De nézzük az eredményét. Miklósi Dezső nyugalmazott háztáji agronómus szorgalmasan jegyzi az osztályozóktól a mázsára kerülő halak súlyát, minőségét. Itt van a Halért embere is, tehát az ellenőrzés pontos. Nem is kell biztatni az embereket, hogy gondosan válogassák, a pontyok szépek, egészségesek. A tehenészettől itt van, a sárt tiporja és a nehéz kosarakat cipeli Csobot Sebestyén, Patócs László, Zsák Antal, Zsák Péter és Fábián Antal. Mögöttük van már fél műszak az istáidban, s a vízi munka, előttük még1 egy fél, az esti etetés, fejés. Három asszonyra bízták a válogatást: Csiszer Antalné, Minker Péterné és Sebestyén Vincéné van csak itt a növénytermesztők közül, a többiek a betakarítással, vetéssel foglalkoznak. Sürgős mindenütt az aparhonti tsz-ben a munka. A lehalászást másfél-két hétig kell húrni, hiszen a felső tavakról csak fokozatosan lehet leengedni a vizet. A víz elmegy, ott marad a halágyban a csillogó forint, az értékes hal, a kétszemélyes üzemág 1975. évi termelési eredménye,

PÁLKOVACS JENŐ FOTO: OOTtVaLO KAROLY

Befejezték a kerítést, a halakat kiszedik a hálóból.

Kosárban kell a gáton állá kocsihoz hordani a halat.

Omlik a „forint” a kosárból.

Osztályozzák a pontyokat.

Sajtótájékoztató a tejről

Egyenletes, jé ellátásra számíthatunk

Hatvanegy liter tejet fogyasztunk egy évben — Sajtgyártó üzem épül Szekszárdon

M

ásfél, két éve, hogy a tejről kicsit többet beszélünk, írunk. Érthető, hiszen a kormány szarvasmarhaprogramja végrehajtása derekán van, s szeretnénk a lakosságot az egészségesebb táplálkozásra szoktatni, azaz több tej, tejtermék fogyasztására ösztönözni. A MÉM fővárosi bemutatótermében dr. Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója tájékoztatta a hazai sajtót a tejről. Mindenekelőtt arról beszélt a vezérigazgató, hogy a tejfogyasztás lassan növekszik, de nem a várt mértékben, s nincsenek értékesítési gondjaink, a lakosság ellátása kielégítő,

A lakosság egyévi fogyasztása tejtermékből igen kedvezően alakul. Amíg az egy főre jutó fogyasztás összesen — ipari értékesítés, önfogyaszt ás és termelői értékesítés együttesen — 1970-ben folyadékalapon számítva 113,6 liter volt, 1975-ben 130 liter lesz.

1970-ben egész évben egy magyar állampolgár átlagosan 52 liter tejet, 2,1 kiló vajat, 1,4 kiló sajtot, 1,7 kiló túrót fogyasztott, idén pedig 61,4 liter tejet, kicsit kevesebb vajat, 1,7 kilót, 1,9 kiló sajtot és 2,2 kiló túrót. Tolna megyében ezek a mutatók lényegesen kedvezőbbek, egyrészt azért, mert itt korábban ás nagyobb volt bizonyos termékekből a fogyasztás, másrészt pedig a háztájiban maradó tej meny- nyisége is jelentős, s ez nem is mérhető. A tejipari vállalatok nagy gondot fordítottak a termékek korszerű csomago- lására, a korszerűbb technoló. giák bevezetésére. így készülhetett a szekszárdi csemegesajt, amely ma az országban a legkedveltebb termékek közé tartozik — Kölesden készítik. A fogyasztói igények változását jelzi, hogy mind több ízesített tejtermék kerül forgalomba. Nő a fogyasztás az ízesített joghurtokból, a Boci tejszínsajtból, a tubusos sűrített tejből, s a hosszított szavatosságú Príma családba tartozó poharas kakaóból, tejszínből is.

Ä termelésre kedvezően hatott a megyében is a szakosított szarvasmarhatelepek épí. tése, a faj javítása, a takarmánykészítés új technológiáinak alkalmazása. A szarvasmarha-állomány hús és tejelő szakosítása a hazai és az exportigények kielégítése irányában halad. Sok még a ten. nivaló. Elsősorban a mintegy nyolcszázezer tehén között lévő százezer nem tejelő tehén kiváltása, valamint a keresztezések útján kitenyésztett új fajták számának gyarapítása. Bár a falun egyre kevesebb a háztáji tehén, a csökkenő folyamatot meg lehet állítani.

Számos jő intézkedés került az elmúlt hetekben nyilvánosságra, s ezek mind a tenyésztési kedv, a kisgazdaságok tejtermelését hivatottak fokozni.

Országos viszonylatban a tejipar idén kevesebb tejet vásárolhatott fel, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Megyénkre ez a megállapítás nem vonatkozik. Elsősorban Békés, Somogy és Zala megyében csökkent a tejtermelés, a felvásárlás,

A tejet a hazánkban lévő üzemek maradék nélkül fel tudják dolgozni. Naponta mintegy másfél millió liter tejet dolgoznak fel az ország üzemeiben. A Tolna megyei üzemekben közel százezer liter tej fogadásáról és feldolgozásáról kell naponta gondoskodni. A megyei üze* ' mek fejlesztése, a szűkös anyagi lehetőségek ellenére kielégítő. Szerencsére a nagyobb tejbeszállítás esetén van mód arra, hogy fogyasztói tejet szállítsanak Tolna megyéből a fővárosba.

Ezzel kapcsolatban munka-' társunk megkérdezte dr. Simka István vezérigazgatótól, mi a helyzet a Tolna megyének korábbi években ígért fejlesztésekkel kapcsolatban. Szó volt ugyanis Paks, majd Bony* hád, s végül Szekszárd térségében új feldolgozóüzem építéséről. Elmondták a tejipar vezetői, hogy az ötödik ötéves tervben mód nyílik arra, hogy a szekszárdi üzemet elkezdjék építeni. Elsősorban a sajtkészítő üzemrész megvalósításé, ról van szó, míg a kapcsolódó üzemrészeket majd a hatodik ötéves tervben készítik eL A tejipar vezetőinek véleménye szerint 1980-ig a meglévő tej- feldolgozó kapacitással — a tejtermelés növekedése ellenére is —■ fel tudják dolgozni a termelőszövetkezetekben,' háztáji gazdaságokban és állami gazdaságokban megtér* melt tejet,

A sajtótájékoztatón szó-’ ba került a háztáji gazdaságok fejlesztésének segítése, adóztatása körüli probléma is. Ezekről Tolna megyei vonatkozásban írunk majd. A sajtótájékoztatón közölték az újságírókkal, hogy a lakosságot az év hátralévő részében és jövőre is el tudják látni tejjel és tejtermékkel, sőt számos új cikket honnak forgalomba Legfőbb törekvése a tejiparnak, hogy a lakosságot egyenletesen, zökkenő nélkül, jó minőségű áruval lássa eL Tolna megyében is ezt tapasztalhatjuk.

r- Pj -3 ]

1975. október 3JU