Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

Fiataloknak a politikáról A politikai hatalom Ä politikai hatalom a politi­kai gyakorlat kulcsfontosságú mozzanata, mivel a politikai­lag szervezett társadalomra vonatkozó döntések kézben tartását jelenti. Magának a politikai tevékenységnek is — ahogy mondani szokás — leg­főbb jellemzője a hatalom megtartása, vagy megszerzé­sére és befolyásolására való tö­rekvés. A hatalom forrása a politi­kailag mozgósított gazdagság és tudás. Már a reformkorban úgy fogalmazták ezt meg, hogy a gazdagság és a tudás egy­szerre szülői és ikrei a ha­talomnak, azaz anyagi és szel­lemi javak nélkül nincs ha­talom, ugyanakkor a hatalom pozíciójából magának a ha­talomnak a forrásai nagy mértékben növelhetők. A politikai hatalom, tehát mint a rendszer, vagy szerve-' zeti méretű döntések kézben tartása, mindig társadalmi osztályok vagy rétegek érde­keit képviselő politikai közös­ségekben testesül meg és a közöttük kialakult viszonyban adott. Például az olasz kom­munisták politikai közössége az olasz munkásosztály képvi­seletében meghatározott ha­talommal rendelkezik. Termé­szetesen az olasz politikai élet­ben más hatalmi csoportok is vannak. A politikai közössé­gek hatalmi körei fölött ki­tüntetett jelentőségű az állami hatalom, amely szintén nem semleges érdekképviseletét te­kintve. hanem mindig a leg­erősebb politikai- közösség ál­tál birtokolt. Az államhatalom mint a szervezett politikai rendszer főhatalma mindig csak valamely politikailag már kiépített saját hatalom .alapján befolyásolható, vagy szerezhető meg. Az állampolgárok által leg­inkább a hatalom működés- beni összetevői érzékelhetők. Egyik ilyen összetevő az erő­szak, vagy annak nem hasz­nált, csak fenyegető lehetősé­ge. Másik összetevő a hatalom kezében összpontosuló anyagi és szellemi értékek sajátos, a politika céljaitól függő újra­elosztása — képletesen szólva: a jutalmazás és a büntetés. A működő hatalom harmadik összetevője pedig a presztízs, amely a politikai döntések végrehajtása szempontjából önmagában is egyetértési, en- gedelmességi esélyt jelent. A hatalmat tehát nemcsak félni, azzal számolni, hanem tisztel­ni is lehet. A hatalom oldalá­ról nézve pedig mindhárom, egymással összefüggő, funk­cionális összetevőt ki kell épí­teni és természetesen az a leg­szilárdabb hatalmi helyzet, amelyik legkevésbé az erő­szakra és leginkáb a presztízs alapján történő elfogadottság­ra támaszkodhat. A politikai hatalom megíté­lésénél persze nemcsak az a fontos, hogy „mi a hatalom?”, hanem leginkább annak rpeg- világítása, hogy .„kié . a ha­talom?”. Azaz a mindennapi politizálásban mindig központi jelentőségű annak eldöntése, hogy kiknek a kezében van a hatalom, és hogy kiknek az érdekében gyakorolják ezt a hatalmat? A hatalmon lévők ideológiai szintű nyilatkozatai ugyanis nem mindig rendel­keznek a valóság fedezetével. Végezetül megemlítendő a politikai hatalom két fő irá­nyultsága: a monopolisztikus és a hegemonisztikus hatalmi törekvés. A monopolisztikus hatalom döntési kizárólagos­ságra törekszik, elsorvasztva minden rajta kívüli, befolyá­soló hatalmi tényezőt, mint amilyen például a fasiszta ha­talom. A hegemonisztikus ha­talmi föláilás pedig ezzel szemben döntő hatalmi fölénvt és autonóm együttműködést jelent a szövetséges politikai erők vonatkozásában, de nem a szövetségesek kizárását az érdekek képviseletéből és a hatalom gyakorlásából. Ezt a hatalmi hegemóniát fejezi ki hazánk alaptörvénye is, amely alkotmányos megfogalmazás­ban így szól: „A Magyar Nép- köztársaságban a társadalom vezető osztálya , a munkás- osztály,. amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült pa­rasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” —g— Sikeres szereplés Bolyhádon Péntek este a bonyhádi Vö­rösmarty művelődési házban a Sebő-együttes műsorát hall­gathatta kétszáznál több fia­tal. * A különös hangszerek fel­keltették a fiatalok érdeklődé­sét, ezért az együttes vezetője elmagyarázta röviden azok származását, rendeltetését. Műsorukban magyar népda­lok, magyarországi román nemzetiségi ' táncok, gyimesi csángó táncok, mezőségi tán­cok zenéje szerepelt. Éri Pé­ter, a Bartók Néptáncegyüt­tes alapító tagja virtuóz le­génytáncot mutatott be, mely a műsort mozgalmassá tette. Az együttes szólóénekesnője cigánydalokat adott elő. A műsornak ez a része ragadta meg legjobban a közönséget. Befejezésül megzenésített József Attila- és Veöres Sán- dor-verseket mutattak be. Az együttes sikere bizonyít­ja, hogy a fiatalokat a komoly mondanivalójú könnyűzene is érdekli — és igénylik is ezt. — kertai — Kirándulás havas esőben A hónap közepén a paksi Vak Bottyán Gimnázium II B osztálya kétnapos kirándulá­son vett részt. Az útvonal ha­zánk egyik legszebb táján, a Dunakanyar környékén veze­tett keresztül. ___ E lső nap: túra a Visegrádi­hegységben. Bár havas eső esett, mégis csodálatos lát­ványt nyújtottak a ködbe vesző hegyek. Szép volt a Fel­legvár, a Salamon-torony, a Mátyás-palota. Másnap reggel Esztergom, a székesegyház hatalmas osz­lopai, óriási kupolája, világ­hírű freskói nyújtottak lenyű­göző látványt. Délután a Ba- bits-múzeumban voltak a diá­kok. Nagy élmény volt egy olyan nénivel beszélgetni, aki ismerte a költőt, beszélt a be­teg Babitsosai. Link Márta Összegyűltünk, dolgozni akarunk Október 23-án került sor Tamásiban a diák újságírók és iskolarádió-szerkesztők megyei érdeklődési körének alakuló gyűlésére. A megye 10 iskolájából érkeztek fia­talok a járási székhelyre. Az első összejövetelt a Gőgös Ignác művelődési központ emeleti klubtermében tartot­tuk. Foglalkozásunk első részében 2—2 Fiatal párt alakí­tott, és bemutatták egymást a többieknek. Voltak ruti­nos, régi rádiósok, akik ragyogóan pergő interjút készí­tettek, de akadtak náluk sokkal félénkebbek is. Amikor már mindenki mindenkit ismert, meghallgattuk és ele­meztük körvezetőnk rádióműsorát. Mint köztudott, Gör- gényi Zoltán, a tamási járási KISZ-bizottság agit.-prop- felelőse bejutott a Játékmester kerestetik című vetélkedő rádiós elődöntőjébe. Nagy segítséget nyújtott nekünk, hogy egy igazi rádióműsorról mondhattunk véleményt, s megismerkedhettünk a követendő játékmesteri, riporteri fogásokkal. 4 A műsorelemzés után Debreceni Sándor érdeklődési köri tagtársunk beszámolt kiskorpádi élményeiről, az ott szerkesztett tábori újságról. Megyénkből sajnos csak egyedül ő vett részt a diák újságírók és rádiószerkesztők IV. országos táborán. Megbeszéltük terveinket is. Első célkitűzésünk: minél több iskolaújság és -rádió beindí­tása megyénkben. Nem éppen megnyugtató, hogy az itt képviselt 10 iskolában mindössze 8 helyén működik az iskolarádió, és csak 6 helyen diákújság. Szeretnénk el­látogatni a Tolna megyei Népújság szerkesztőségébe, s jó lenne megismerni a budapesti vagy a pécsi rádiót is. A KISZ KB javaslatára ' létrehozott megyei érdeklő­dési körök közül a Tolna megyei is megtette az első lé­péseket az iskolákban folyó kulturális élet színvonalának növelésére. Vörös Erika Tamási, Béri Balogh Adám Gimnázium III./A. Látogatás a filmgyárban • A MAFILM KlSZ-szérveze- tének tagjai néhány héttel ezelőtt a szekszárdi filmbará­tok- klubjának és a FUK-nak meghívására Szekszárdra lá­togattak. Ezt viszonozták a múlt hét végén a két klub tagjai. Elő­ször a MAFILM műtermét nézték meg, ahol megtudták, hogy készítik a film zenei fel­vételeit Vasárnap délelőtt a harminctagú csoport megnézte Szentendrén Kovács Margit keramikus gyűjteményes kiál­lítását. Délután a budai Vár­ban a Nemzeti Galéria kiállí­tását nézték meg. N. V, Színház az iskolában 1975. október 22-én a Len­gyel i Mezőgazdasági Szakisko­lában vendégszerepeit a Déry­né Színház, mellyel iskolánk erre a tanévre 8 előadást szer­ződött. Ennek, a sorrendben másol dik előadásnak a végén művész—diák találkozó volt. Ezen megtudtuk többek kö­zött, hogy egy évben mennyit játszanak, mikor alakult és hány tagja van a színháznak. Az iskola kultúrtermében megtartott előadásokat a falu­ból. is.sokan látogat j ák. Oláh Rózsa Lengyel A kislány-énekesnő „Imádom a szekszárdi kö­zönséget’’ — robbant ki a színfalak közé Bódi Magdi táncdalénekes a legutóbbi szekszárdi fellépése után. A többit már a művelődési központ egyik irodájában mondja, meséli el. Meséli — ez a helyes kifejezés, mert mint egy szimpatikus, kedves 15—16 év körüli lány mesél Mindenről. Alig fél órája az előadáson „akarom, hogy sírni láss” — énekelte leülve a színpad szé­lére, alig egy méterre nézői­től. Ö mindig az egyes embe­reknek énekel. Valahol ezt olvastam róla: rock-énekesnő. Nem az. Ének­lő kislány. Kislány még akkor is. ha külföldi turnéin vi­lághírű énekesek társaságában, lép feL -j,,. . — Nagyon izgulós vagyok — mondjá. — Ma este első éne­kesként szerepeltem. Ilyenkor még nagyobb a rizikó. Alig­hogy elkezdtem énekelni, ’az első sorból egy fiatalasszony rámmosolygott. Ez olyan erőt adott, hogy egyszerre elmúlt a lámpalázam. Szeretek embe­reknek énekelni. A legna­gyobb öröm, ha visszanéznek, drukkolnak nekem. A finálé­nál integettem a közönségnek és többen visszaintettek. Ezért imádom a szekszárdi közönsé­get. __Egyébként a várost is sze­retem — folytatja —. Amikor Pakson a Szikrázó lányokat for­gattuk, itt laktunk a Gemenc Szállóban. Esténként nagyo­kat sétáltam a városban. Sze­r etném már egyszer nappal is látni. Szokás elmondani Bódi Magdiról, hogy a világ leg­kisebb énekesnője. Ez igaz is, mert Mireille Mathieu 154 centiméter, nagy hírű elődje Edith Piaf 150 volt, a másik „kicsi” Rita Pavone 190 centi, Bódi Magdi pedig 146 centi­méter „magas”. Már a Rádió gyermekkórusának tagjaként bejárta a fél világot, de isko­lába menet a villamoson meg­húzódott az egyik sarokban, nehogy valaki megjegyzést te­gyen a méreteire. „Rám nézett egy fiú és én elpi­rultam” — énekelte németül egyik NDK-beli fellépésén. És a nézők őneki el is hitték ezt. Külföldön előbb sikerült á közönség kedvencévé válnia, mint itthon bekerülnie a köz­tudatba. Csehszlovákiában a gottwaldovi tánczenei . feszti­válon elnyerte a közönség nagydíját, az első helyezést és a hanglemezgyártók aranyle­mezét. A kislány-énekesnő ül fel­húzott térdekkel a fotelban, cigarettázik — rosszul áll ne­ki —, mosolyog egyfolytában, lopva az órájára is néz (nem­sokára kezdődik a második előadás) és meggyőzően, őszin­tén beszél. Ki hinné róla, hogy kül­földi fesztiválok első helye­zettje, hogy 1965 óta a Mikro- lied énekegyüttessel, tavaly decemberig a Generál együt­tessel járta a világot, hogy a Miskolci N emzeti Színház Schiller Haramiák című elő­adásának zenéjét ő szerezte, hogy Zsombolyai János Ken­guru című filmje egyik dalát ő komponálta, hogy a jövő hé-í ten egyhónapos moszkvai fel­lépésre utazik, hogy... — Mikor látunk újból Szék- szárdon? — kérdeztem búcsú­zóul. — Tavasszal lesz egy ORI­körműsor. Szekszárdra is eljö­vünk. Jó lenne, ha addigra nem a szekszárdi, közönség­hez jöhetnék, hanem ahhoz az integető fiatalasszonyhoz, hozzád, a ti barátaitokhoz, szóval nem egy arc nélküli kö­zönséghez, hanem emberek­hez — a barátaimhoz. TAMÄSI JÁNOS Az oldalt összeállította: Szepesi László.

Next

/
Thumbnails
Contents