Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-28 / 253. szám
Bemutatkozik a KSZV r X KSZV teljes nevén Ken- ’öerfonó és Szövőipari Vállalat. Központja Szegeden van. Üzemháiózata és kiterjedt exportja révén azonban nemcsak az országban, a világban is ismert. A hárombetűnyi rövidítés Közép-Európa legnagyobb kenderipari vállalatát jelenti, mely országos hatáskörrel, hat gyáregységben, folytatja tevékenységét, mintegy 8,5 ezer embert foglalkoztat. Az előállított termékek értéke meghaladja az évi kétmilliárd forintot. Legjellemzőbb termékei: kenderfonalak, -zsinegek, -kötelek, kender- és egyéb anyagból készült ponyvák, kárpitosipari kellékek, ruházati anyagok kenderszőnyegek és -zsákok. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon szintetikus anyagból készült cikkekkel: függönyökkel és hálóanyagokkal, íéghordó sátrakkal és a csomagolástechnikában használatos polietilén hurkolt zsákkal. Integráció A kenderipar fejlődését egy nemrégiben lezárult integrációs folyamattal jellemezhetjük a legjobban. 1973-ban tetőzött ez az integrációs folyamat, amikor a KSZV égisze alatt egyesült az egész magyar kenderipar. Ezzel kialakultak a gazdálkodás optimális feltételei. Az összevonást az elmúlt két év eredményei is igazolják. 1972-höz képest az elmúlt évben 12 százalékkal nőtt a vállalat árbevétele, a nyereség pedig 18,4 százalékkal emelkedett. Még ennél is jobban bizonyítja az összevonás helyességét az, hogy azóta minden évben kiérdemelték a Ki- yáló vállalat címet. A Vállalat jövője Is biztosított. Jövőjét, az elmúlt években, a textilipari rekonstrukció keretében végrehajtott fejlesztések alapozzák meg. Elkészült az XJjszegedi Szövőgyár 10 ezer négyzetméter alapterületű szövőcsarnoka, új szövőautomatákat szereztek be, megkezdték a rost- és bútorlapgyártás rekonstrukcióját. Dunaföldvár, Tolnanémedi, Szekszárd A vállalati élet változásai jelentős mértékben befolyáPozdor jalap m* Azott kenderkóró tonna Tilsit kender tonna Kenderkóc tonna solták a Pécsi Fonó- és Szövőgyárnak a tevékenységi körét is. 1973. január elsejét követően hozzácsatolták a kapacitás és létszám tekintetében legnagyobb dunaföldvári rostkiké- Bzítő- és bútorlapgyártó telepet és a kisebb, de korántsem elhanyagolható tolnanémedi és szekszárdi rostkikészítő-tele. pet E három telep fontos szerepet tölt be a pécsi gyáregység gazdasági tevékenységében. Ezt mutatják az 1975. évi termelési adatok is. Gyáregységi termelésből ■41 4 650 13 800 1 405 2 065 4650 7000 745 1075 5000 400 824 1800 260 166 A jövő A Tolna megyei telepek jövője is biztosított. A dunaföldvári telepen a Szovjetunióból rendelt, a kenderfeldolgozás folyamatos rendszerét jelentő gépeket építenek be. Ugyancsak itt, az egészséges, korszerű munkafeltételek biztosítása érdekében pneumatikus anyagmozgatási rendszert alakítanak ki és nagy hatású porelszívókat, porleválasztókat szerelnek be. A dunaföldvári bútorlapgyártó üzem rekonstrukciója is megtörténik: megszüntetik a kézi terítést. Az emberek helyett háromegységes terítőgép, hidegprés és új hőprés, új olasz gyártmányú Csiszológép végzi majd a munkát. Bár Tolnanémediben nem építenek be új gépeket, korszerűsítés itt is lesz. Itt elsősorban a munkafeltételeket javítják. Kiépítik az osztályozó porelszívó rendszerét. A szekszárdi telepen az észszerű koncentráció megvalósító, sa a cél. A tervek szerint megszűnik a kenderfeltárás, de a kenderkóró áztatása továbbra is részét képezi a telep tevékenységének, természetesen gépekkel. A rostüzem területén az adottságokat figyelembe véve a magasabb technológiai igényű kenderfeldolgozási műveleteket végzik majd. A vállalat sokat költ a Tolna megyei telepekre. A vállalat vezetőinek véleménye szerint jó helyre költik a pénzt, mert a Tolna megyei telepek dolgozói maximális erőfeszítést tesznek a minél több, minél jobb minőségű termék előállítása érdekében. Kishegyen a fél ország 1. Három piroskope. yes meg a többiek Hajnali ötkor még alszik a paksi főutca, de a Kishegyen már zörgetik a 3000 adagos étterem ajtaját az első reggelizni akaró munkások. Érdekes ez a sietség, hiszen a munka csak fél hétkor kezdő, dik, másoknak meg hátkon Mintha rohamra készülnének, előbbre akarnák hozni az el. ső erőmű indítását 1980-ról a jövő évre A mai reggeli: szalámi, vaj, paprika és kakaó, vagy tea. Két katona szerint ez a legjobb, amit adnak. Az alvó főutcán negyed hat. kor találkoztam az első atomos emberrel, aki nem a szállóban lakik. hanem paksi. Girst Ádám a FÖLDGÉP dolgozója, húszán vannak jelen, leg egy kubikosbrigádban, bár nem kubikosok Megkérték őket. vállalják el a rendkívüli munkát, a gép nem tudja fölszedni a földet öt méter mélyből a szennyvíz- csatorna építésénél. Girst Ádámék földobták. Érzik a karjukban, de bíznak benne, hogy a borítékon is lehet majd érezni. Majdnem ezer forint, tál többre van kilátás Az uszódiak motoros ladikkal járnak át a Dunán, Girstéket pedig különbusz szedi össze Paks különböző részein. Girst Ádám éppen ott várakozik, ahol nemrég a község öreg kocsmáját bontották le, és kezdik kialakítani a leendő városközpontot Fönt az ..atomvárosban” a budapesti VEGYÉPSZER Vállalat dolgozói jönnek ki először az a itőb .'sc.megáPóhoz. Közülük Jakab Sándor és fe. lesége koppányszántói, a többiek Miskolc környékiek Jakab Sándor szerelő, most az indító hazánházban dolgozik, felesége pedig a raktárirodában. Háromnegyed hat. Már a 26-osok is várják a buszt. Hatkor indul majd az első kocsi. Szilágyi András csak mosolyog a várakozók között Edzett ember, közel a 60-hoz. Szabolcsból való. Baktalóránt- házáról. Húsz év óta eljár és mindig a Dunántúlon kapott friss munkát Brigádvezető a vasútépítésnél. A nagy távolság miatt csak kéthetenként utazik haza a feleségéhez. Egyik fia villanyszerelő, másik kőműves, a lánya pedig magyar-orosz szakos tanár, nő. Szétszóródott a család, de mindenki elégedett Szilágyi András most katonák munkavezetője a paksi vasútnál. Nem győzi dicsérni a katonák szorgalmát. Pedig nem parancsra megy a munka. Három pirosköpenyes férfi jön a buszmegállóhoz. A FÉM. MUNKÁS Vállalat emberei: Kurucsai Imre lakatos Duna- harasztiból, Bartus Imre heg. gesztő Tiszasülyről, Temesvári János lakatos és hegesztő Budapestről Országot és vilá. got járt szakmunkások. Zala. egerszeg, Ózd Vilnjusz (Ope. ra- és balettszínház burkolása). Bratislava (szállóépítés), hidroglóbuszok felállítása Bul. gáriában, stb. Pakson már áll a glóbusz a nyár óta, azt is. ők szerelték Most három hónapra jöttek, a beton-acél* szerelvények daruzó csarnokát szerelik. Tömegek mozognak, egyik autóbusz a másik után hagyja el a Kishegyet dél felé húznak, az erőműépítés színhelye felé. A katonák is megreggeliztek már és fegyelmezett, de nem feszes sorokban gyülekeznek. Indulásuk különbö. t-ő időpontokban történik, attól függően, melyik vállalathoz vannak beosztva, és mi. lyen munkára A parancsnok, ság rugalmassága mintaszerű. Reggelenként összesen 11 autóbusz viszi a katonákat. 9 a civil szállólakókat, és vidékről js beérkezik csaknem 20 kocsi a három építővállalat dolgozóival. A szekszárdi VOLÁN jól szervez Pakson. A jövő évi várható ugrásszerű létszámnövekedést is ki fogja szolgálni, újabb 16 kocsit szerez az erőműénítéshez. már. ciusra. Az ERBE pedig kompot ígér, mert főleg a Duna— Tisza közti területről várható az új munkások érkezése Pe. tőfi szűkebb hazája teljes egészében csatlakozik az atomosokhoz. Fél hétkor kapaszkodnak fej a Kishegyre a Tolna megye; ÁÉV vidékről érkező autóbu. szai. A munkát hétkor kezdik az emberek az atomváros építésén Van tehát idejük reggelizni a hajnalban kelt kistormási, pálfai. szekszárdi, Nagydorog környéki emberek, nek. akik között jó néhány tegnap; téesztag is található: itt több a pénz. (Folvtatjuk.) Gemenc! József Fejlődésünk feltétele Az exportnövelés A z anyagi termelésnek három ösztönzője, előrelendítője van: a fogyasztás, a felhalmozás-beruházás és az export. Az elkövetkezendő tervidőszakban a fogyasztás és a felhalmozás — az előzetes számítások szerint — nem követheti azonos ütemben a nemzeti jövedelem gyarapodásának mértékét, a termelés bővítése, növelése szem. pontjából szükségképpen növekszik az export szerepe. Arról van ugyanis szó, hogy a népgazdasági egyensúly erősítése végett az V. ötéves terv időszakában a termelés növekményének várhatóan több mint a felét a külső piacokon kell értékesíteni. Vetítsük ki ezt a követelményt az iparra, amely expor. tunk több mint négyötödét szolgáltatja. Az ipar termelését 1976—1980 között évente mintegy 6 százalékkal szükséges növelni. Amennyiben az ipar nem tudná az évi kb. 6 százalékos termelésfejlesztés nagyobbik részét versenyképes és exportálható termékek formájában előállítani, csupán a belső piac felvevőképességére építve alig bővíthetné termelését. Az exportkövetelmények eddigi népgazdasági terveinkben is középpontban álltak. Éppen ezért hangsúlyozzuk és kívánjuk érzékeltetni, hogy ezúttal sokkal többről van szó. 1971—1975 között Importunk értéke — és nem természetes mértékegységben számított mennyisége — várhatóan megkétszereződik. 1975. évi exportunk devizaértéke 85—90 százalékkal lesz magasabb az 1970. évinél. Közben, s ez köztudott, külkereskedelmünk cserearány-mutatója nagymértékben — 1974-ig mintegy 10 százalékkal romlott Ennek ellensúlyozásához és a külgazdasági egyensúly fenntartásá. hoz ebben a tervidőszakban exportunkat legalább 120 szá. zalékkal kellett volna „növelnünk”. A mérték is kifejezi, ezért az idézőjelek, mos; már nem elegendő bővíteni, növelni a kivitelt, ez már gazdaság-, termelésfejlesztési feladat. Az 1976. január elsejétől érvényesülő közgazdasági szabályozó rendszer koncepcióját már ismerjük. Tudjuk, hogy milyen lesz az exportérdekeltség és -ösztönzés, a kivitel és a külgazdasági egyensúly kritikus szektorában — a tőkés exportban — a termelők az átlagosnál nagyobb nyereséget érhetnek majd el. Az exportnövelést emellett egyéb előnyök, kedvezmények is segítik, amelyek egyebek között a terme, lés, a forgóeszköz-hitelezés problémáit enyhítik, oldják meg. Számolhatunk a gazdasági kényszer hatásával is: ameny. nyiben a belső vásárlóerőt a tervcélokkal összhangban sza. bályozzuk, várhatóan ez is a termelés export irányába való átterelését serkenti. H elyénvaló és szükséges az exportra orientálni, ösztönözni. Nem kevésbé fontos, hogy a termelésben újabb és újabb exportkapacitásokat hozzunk létre, növeljük termelési-műszaki oldalról is a gazdaság, az ipar exportteljesítő képességét Ennek érdekében az új tervidőszakban olyan tekintélyes összegű elkülönített hitelkeret áll majd rendelkezésre, amely némi vállalati hozzájárulást is feltételezve, jelentős értékű és m'éretű fejlesztésre, beruházásra ad módot. A kedvezményes hitelekből csak exportkapacitást nőve. lő — gyorsan megvalósítható és megtérülő, már a tervidőszakban tőkés exportot produkáló — vállalati fejlesztések végezhetők. Az exportfejlesztésre elkülönített hitelkeret több tízmilliárd forintos összege is érzékelteti, hogy e lehetősé, gek kihasználásával a feldolgozóiparokban olyan gép- és technológia-rekonstrukciók is végrehajthatók, amelyek nemcsak egy-egy termék, hanem teljes gyártási ágazatok kiviteli teljesítményét növelik, a termelési struktúrát is alakítják A Magyar Nemzeti Bank már felhívta a vállalatok figyelmét e fejlesztési-beruházási lehetőségre, s javaslatokat kért új exportárualapokat létrehozó fejlesztésekre, T úlzás lenne azt várni, hogy az exportfejlesztésre elkö. lönített és felhasználható hitelkeret mindent megold, ennek eredményeképpen a magyar népgazdaság exportteljesítménye máris eléri a szükséges szintet. A legtöbb vállalatnál kizárólag saját erőre támaszkodva kell fejleszteni — mennyiségben, értékben és gazdaságosságban egyaránt — az exportot. Vállalati szinten is érvényesül majd, hogy növekedés és fejlődés elsősorban az exporttermékek termelésének korszerűsítésével és bővítésével érhető el. GARAMVÖLGYI ISTVÁN KISZ-élet a paksi járásben 76 politikai kör alakul! — 8 alapszervezet az erőműnél A politikai képzés volt a legfőbb téma a paksi járási KISZ-bizottság ülésén. Nagy pezsgésre, eredményes ' tanú. lásra lehet számítani, hiszen megszerveztek a járásban 62 ifjúsági; vitakört, 11 KISZ- akti vista kört és három Kilián- kört. Titkárképző tanfolyam is kezdődik Pakson az új ok. tatási évadban. Az előkészítés, a propagandisták kiválasztása már korábban megtörtént. A politi. kai képzési bizottság vezetője Mácsik János paksi pedagógus lett. A KISZ az úttörőkért akcióban ugyancsak eredményes munkát végeztek: minden úttörőcsapatnak van már kap. csolata KISZ-szervezettel. Készítik az ajándékokat a fiatalabb generáció részére, a jövő évi nagy úttörőjubileum. ra Dunakömlődön például a csapatotthon kialakításában vesznek részt a KISZ-isták. A szervezeti erősödést mutatja, hogy áz atomerőmű építésénél is nyolc KlSZ-szer- vezet alakult és kapcsolódott be az akcióprogramba. Személyi változás történt a paksi járási KISZ-végrehajtó bizottságban, új tagok: Böcz Zoltán, a dunaszentgyörgyi alapszervezet titkára és Cse- lenkó József, a Vegyépszer. kirendeltség agit-prop titkára. G. J„
