Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

i t* magazin * magazin * magazin * „Hangyák” a falon A londoni Hilton Hotel .különös ..hadgyakorlat" színhelye volt a közelmúltban Angol tengerészgyalogosok tíz főből ál­ló csoportja azzal próbálkozott, hogy miként lehet megköze­líteni a 100 méter magas szállodaépülei teleiéről a homlokzati fal mélyebben fekvő erkélyeit. Nem valamiféle öncélú kísér­letről, feltűnést kel^ő bravúrról volt szó, hanem annak gya­korlásáról, hogy tűi, vagy másfajta katasztrófa• esetén mi módon lehet segítséget nyújtani a toronyházakban rekedt embereknek. Napjainkban, amikor világszerte egyre több to- ronyházat, felhőkarcolót építenek, nagyon is reálisnak tűnik az efféle akciókra való felkészülés, A tíz főből álló csoport tagjai azok közül kerültek ki, akik már rendelkeztek bizonyos hegymászói gyakorlattal. Míg a homlokzat két oldalán két-két személy aláereszkedett, a többiek az épület tetején biztosították a vállalkozás sikerét. Egyébként ma már nemcsak a hegymászók képesek ilyen akciók végrehajtására, hanem olyan szakmák szakem­berei is — a felhőkarcolók szerelőmunkásai, épületburkolók, ablaktisztítók stb. —, akik hozzá vannak szokva a nagy ma. gasságban való munkához, az ég és föld közötti lebegéshez Ásványi kincsek a földtakaró alatt? Az ásványi kincsek kül­színi fejtéssel való kiterme­lésének — a föld alatti bá­nyászattal szemben — szá­mos előnye van. Egyrészt lé. nyegesen javulnak a bányá­szok munkakörülményei, másrészt nő a termelékeny­ség, csökken a kitermelt nyersanyag önköltsége. Ugyanakkor a külszíni fej­tések egyik lényeges hátrá­nya, hogy gyakran jelentős területeket vonnak el a me­zőgazdaságtól. A külszíni fejtéseken az értékes felszí­ni réteget különválasztják a mélyebb talajrétegektől, hogy a talaj későbbi újra- művelését lehetővé tegyék, s a földtakaró visszahordása- kor ügyelnek rá, hogy a fe- kete föld ismét felülre ke­rüljön. Jóllehet a külszíni bányaművelésnek alávetett terület egy időre kiesik a mezőgazdasági termelésből, később „meghálálja” az ala­pos átforgatást, jó termést ad, különösen akkor, ha fel­használják az alkalmat se ta­lajjavításra is. Régebben csak a közvetle­nül a földtakaró alatt fek­vő ásványi kincset termel­ték ki külszíni fejtéssel. Ma­napság, a leghatalmasabb munkagépek, az exkavá­torok birtokában, több tíz méter vastag földtakaró el­távolítására, majd visszahe­lyezésére is vállalkoznak. A külszíni fejtés még így is kifizetődőbb, mint a föld alatti bányászat. Óriási mesterséges sziget A norvégjai Andalnes fjord- ban francia tervek alapján fo­lyik egy óriási úszó sziget épí­tése, amely az északi-tengeri földgázvezeték részét képezi. Ez a 62 méter átmérőjű és 123 méter magas mesterséges sziget 58 000 köbméter beton­ból és 9000 tonna acélból épül. Amint elkészült, a nyílt ten­gerbe vontatják majd, ahol a tengervíz mélysége eléri a 94 métert. _ j— Irányítógépek seregszemléje Ä moszkvai INTERORG- TECHNIKA ’75 (mémöki-mü. szaki és irányítási műveletek gépesítését és automatizálását szolgáló eszközök) nemzetközi kiállításra 21 országból 500 cég, köztük bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, csehszlovák jugoszláv, egyesült államok, beli, japán, angol, francia és NSZK-beli — vitte el gyárt­mányait, illetve alkotásait, A sok tízezer négyzetméteren be­mutatott szovjet kiállítási tár­gyak négyötödét már gyártják A szovjet automatizálásban nagy szerepet játszanak a szá­mítógéppel vezérelt automati­zált irányítási rendszerek (AIR). Közülük egyik-másik egész iparágakat irányít. A bemutatott AIR-Pribor—2 irányítási rendszerről a sajtó- tájékoztatón Konsztantyin Rudnyev automatizálási és Fa-pótanyag Az értékes faféleségeket he. lyettesítő nagyszerű pótanyag lesz a perlitosztekloplaszt ne­vű új építőanyag. Előállítási módja: a vulkanikus eredetű üveget, a perlitet égetik, vala­mint folyékony üveggel és szintetikus gyantákkal keverik. Az így kapott masszát külön­leges formákba öntik. Ezen a módon gyönyörű aranybarna színű, fényezést nem igénylő, tűzálló és vízhatlan ajtókat, ablakkereteket, szegélyléceket állítanak elő. Páratlan ásvány A Kola-félszigeten megkez­dődött a Szovjetunió első ver- mikulit-dúsító üzemének fel­építése. Az építkezést a hatal­mas vermikulit-tartalékok és az ásvány különleges tulajdon, ságai tették szükségessé — nem ég s olvadni csak 1250 Celsius fok felett kezd, nem rothad, nem fészkelődnek bele rovarok. Elsőként az építők figyeltek fel e rendkívüli tulajdonságai­ra. A murmanszki házépítő kombinátnál falmelegítőként és ' az emeletek közötti záró­rétegeknél hangszigetelő anyag minőségében kezdték alkal­mazni. Igen tetszetős a vermi­kulit és a fa domborművek kombinációja. A kohászok is nélkülözhetet­lennek tartják a vermikulitot. A belőle készült „bunda” meg­bízható védelmet nyújt az ol­vasztott fémnek a levegővel való érintkezése ellen. A fém az ilyen „takaró" alatt jobban kristályosodik, „megérik”. A speciális vegyszerekkel átita­tott vermikulit segítségével ki­vonják a levegőből az ember számára káros gázelegyeket. A vermikulitporból színtartó és tűzálló „arai*”, „ezüst” és „bronz” festékeket állítanak elő. A vermikulit talajon ter­mesztett zöldségek súlya jelen­tősen felülmúlja a hagyomá­nyos földön termesztettekét, s a vetéstől a termés leszedéséig eltelt idő is közel a felére csökken, Az ásvány, e páratlan és sokoldalú tulajdonságai miatt különösen értékes nyersanyag mind az ipar, mind a mező- gazdaság számára. 1975. október 26. műszeripari miniszter nyilat- kozott: — Ebben az irányítási rend­szerben a vállalatok, egyesülé­sek és az egész iparág vezeté. sének számos mozzanatát, mondhatni döntő többségét automatizáltuk. Az AIR beve­zetésével javultak az iparág gazdasági mutatói, az igazga­tási költségek pedig a felükre csökkentek Mindezt a - ponto­sabb prognózisok, tervek elké. szítésével, a cselekvő irányítás­sal és a vezetés más elemeinek alkalmazásával érte el az AIR. Készülnek AIR-ok gépipari üzemek, nagy áruházak, mű. szaki-információs gyártáselő­készítő részlegek részére. Már működik a számítógé- pekre épített szovjet állami tudományos-műszaki informá. ciós rendszer. Állományába napjainkban több mint 1 mii­Mintegy 51 lábnyi szárny­fesztávolságú, mezozoikumbeli repülő állat csontvázmaradvá­nyait fedezték fel a texasi Big Bend nemzeti parkban. Doug­las Lawson, a kaliforniai egye­tem munkatársa szerint az ős­állat kb. 70 millió évvel ez­előtt élt. Az ásatások során Lawson fogatlan csőrökre, nya­kakra, hátsó lábakra és négy ujjra bukkant, de vannak még feltáratlan további csontok is, és amíg ezeket ki nem ássák, Lawson nem hajlandó nevet adni az ősmadárnak. Korábban a legnagyöbb ismert pterosau- rus a 23 lábnyi szárny fesztávol­ságú pteranodon volt (az albat­rosz szárnyainak fesztávolsága ennek csupán a fele), s felté­telezték, hogy a pteranodon a legnagyobb valaha élt repülő tiárd olyan dokumentum tani tozík, amelyeket 10 össz-szö- vetségi, 15 köztársasági, 166 területi és ágazati műszaki in­formációs központban, többi mint 9 ezer osztályon és iro­dában, 3400 tudományos-mű. szaki könyvtárban helyez tete letétbe. A Referat—2 tudományos, műszaki automatizált informá­ciós berendezés másodpercek alatt kiinduló információkat ad az 1 milliárd okmány bárme­lyikéről, értesítést az állomány növekedéséről, a távoli és a> közeli múltban megjelent pub„ likációkról stb. A kiegészítő berendezések segítségével ezek az adatok bármelyik tudomá* ■ nyos intézménybe közvetlenül eljuthatnak. PÁVEL SINKARENKO állat. A most felfedezett texasi monstrum, akárcsak a ptera­nodon, minden kétséget kizá­róan siklórepüléssel haladt. Hogy egy ilyen hatalmas test fenn maradhasson a levegőben, ahhoz igen könnyűnek kellett lennie. Testsúlyából tehát nyil­ván minden felesleget, leadott, beleértve a repülőizomzatokat is, csontjai pedig nem egyebek üres csöveknél. Felvetődik azonban néhány érdekes prob­léma. Ha hiányoztak a repülés­hez vagy a földön való járás­hoz szükséges izmai, hogyan volt képes felemelkedni a leve­gőbe? A tudósok kíváncsian várják Lawson részletesebb be- szárrtolóját felfedezéséről, hi­szen biztos, hogy az egyik leg­rejtélyesebb állati csontmarad- ványról van szó. Megv a gőzös Darlingtonba... Az angliai Stockton—Darlington vasútvonalon láthatták az érdeklődők ezt a furcsa mozdonyt: George Stephenson „Locomotion” nevű gőzmozdonyának mását. Az eredeti „Locomotion” vontatta 1825. szeptember 27-én az első sze­relvényt az ünnepélyesen megnyitott 19 km hosszú vonalon. Nevesines ősmadár i

Next

/
Thumbnails
Contents