Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-26 / 252. szám
Pályakezdők — a pályakezdésről Tanítókám, akar egy pofont? Állunk a decsi általános iskola napközi, otthonának az udvarán és a pályakezdő pedagógusok helyzetéről beszélgetünk ifjú pedagógus barátommal, amikor odalép hozzánk egy dühtől tajtékzó fiatalember. — Melyikük a tanítóféle? — kérdezi. — Én vagyok — mondja Gábor. A látogató csípőre tett kézzel lép előre, arca nem ígér sok jót. — Tanítókám, akar egy pofont?! Értetlenül nézünk, de nincs idő visszakérdezésre. Reprodukálhatatlan kifejezések özöne zúdul ránk... A napközibe igyekvő gyerekek közül valamelyik lerúgta a házuk utcai faláról a vakolatot. — Ha még egyszer előfordul! ... — mondja. Kimegyünk az utcára. A fiatalember a szomszéd házban lakik. A málladozó falú ház tövében tényleg fekszik néhány vakolatdarabka. Oda- kerülésüket lehet hogy az idő, lehet, hogy csakugyan a gyereklábak segítették elő. — Nézze uram — próbál emberi hangot megütni Gábor, de a szomszéd megvonja tőle a szót. — Ne mondja nekem, hogy uram... — és folytatódik a szitkozódás. Indulunk vissza az iskolaudvarba, amikor kifogyva a szavakból, falhulladékokat kezd utánunk dobálni. Akár a vásott gyerek. „Tanítókám” szinte megné_ múl. Én is, ami azt illeti, mert váratlan és szokatlan ez az atrocitás. Utólag azonban kénytelen vagyok leszögezni: az iskola szomszédságában lakó felnőtt sem tanulja meg mindig időben a viselkedés alapnormáit, de ez az ő dolga A mi dolgunk. hogy „tanítókáméknak” ne ígérhessenek verést, ha már kiiktatták nevelési eszköztárukból a testi fenyítést. Különben a vitás ügyek rendezésének megannyi módja van. A pofon e módozatok között nem szerepel. — tj —• Akikkel beszélgetek, mindhárman fiatalok. Abban hasonlítanak egymásra, hogy valamennyien pályakezdők. Szeptember elseje az idén nekik már nem a tanévkezdést jelentette: ezen a napon álltak munkába. Ketten kő- zuluk az MMG Automatikai Művek szekszárdi gyárában dolgoznak. Schaflerne, Nemes ' Éva üzemmérnök, szőke, rövid -hajú. . — Milyennel* képzelte el az első munkanapokat? . — Az iskolapadból másmilyennek Igaz, a gyárban kedvesen. barátságosan fogadtak, úgy, mint akit régóta vártak. Mégis nagyon furcsa volt kö_ rülöttem minden: az első nap formaságokkal telt el. Megmutatták a gyárat, elmondták, mi lesz a munkám. Rendelkezésemre bocsátották a megléyő tervrajzokat, dokumentációkat: ismerkedtem a rám váró feladatokkal. Annak örültem, hogy zömmel fiatalok dolgoznak az üzemben. ■ Ugyanaz a korosztály, mint kollégiumi társaim Voltak,, csak más természetű problémákkal. .Talán ezért éreztem magam kicsit egyedül 1 ezekben a papokban. Bizalommal fogadtak a fiatalok és idősek egyaránt. Most már sok ismerősöm van. Jól érzem: magam itt. . — Ezek szerint elégedett? " '—' Azért azt nem mondhatom Nem csaptak be, fizetésem .előzetes megegyezésünk alapján 2300 forint. Sajnos nem tudom a gyakorlatban hasznát venni annak, amit a főiskolán megtanultam. Feladatkörömben van olyan munka is, amihez nem szükséges főiskolái végzettség. Érdekel amit csinálok, de jobbat is el tudok képzelni. Elfogadom, ami van. Ez nem megalkuvás, 1 mert tudom, hogy nálunk az automatizálásnak még csak talaja van. Ez a jövő szakmája, önálló elképzeléseim gyakorlati megvalósításához hozzá kell tanulnom. Az üzemi könyvtár szakkönyvekkel jól el van látva. Segítséget is ka. pok. ha kérek. A többi már rajtam is múlik © Fejős Mihály szerszámkészítővel csendes helyen beszélgetünk, ahová nem hallatszik a gépek zaja. — Hogyan teltek az első napok? — Ugyanúgy, mint a megelőző többi nap. Ismerős helyen kezdtem el a munkát. Ebben a gyárban voltam ipari tanuló. Abban a műhelyben töltöttem a harmadik évemet, ahol jelenleg dolgozom. Munkatársaimat látásból már ismertem. Három hónap után álltam vissza a munkapad mellé Kihasználtam az utolsó lehetőséget arra, hogy hosz- szabb ideig üdüljek, pihenjek. Nem hiszem, hogy feltűnt vol. na valakinek is, hogy nem dolgozom.’ Mikór visszajöttem, ák idősebbek nem, inkább á‘ fiatalabbak érdeklődtek arról, hogy mit csináltam Nekik elmeséltem, mérré’ jártam a nyáron. — Végzettségének megfelelő munkát végez? — A szakmában dolgozom, önálló feladattal még nemigen bíznak meg. A munkám .,szíve” az üreges reszelés, Pontosságot, figyelmet, gondosságot igenyel. Az elkészült termékről csak annyit tudok, hogy azzal tovább a betanított munkás dolgozik a présgépen. — Megbecsülik? — Az idősebb szakmunkáso. kát és bennünket is megbecsülnek. Ügy érzem, a 10 forintos órabér arányos a végzett munkával. Papír szerint egyenrangúak vagyunk az idősebbekkel, de a végzett munka számít, ők tapasztaltabbak. — A napi feladatát kitől kapja? — Megválaszthatom, de általában a csoportvezető osztja el, kinek-kinek képességei sze. rint. Ha valamivel nehezen birkózom meg. bárkihez fordulhatok segítségért. Senki sem zárkózik el a segítségadás elől." © Törékeny, madárcsontú lány Sáfrány Erzsébet férfiszabó. A szakmunkásiskola előtt már egy • évig betanított munkásként dolgozott a jelenlegi munkahelyén, a szabószövetkezetben. Körülöttünk a polcokon ruhaanyagok, az asztalon félig kész munka. — Megérte szakmunkás-bi., zonyítványt szerezni ? — Nekem igen. Társaim egy része szerint nem, mert nem fizetik meg a végzett munkát. Nem panaszkodhatott»: 1800—■ 2000 forint között keresek. Csak . nadrágot készítek, .amit egyedül varrók meg. Teljes mértékben felelős vagyok azért, milyen munka kerül ki a kezem alól. Ha jól készítem el. megdicsérnek érte. — Többet keres, mint a betanított munkások? — Á. bérezésen nem látszik meg, hogy iskolát végeztem A betanított munkás is kereshet annyit, mint én, ha igyekszik, szorgalmasan dolgozik. — Érdemes volt ezért tanulni? — Mindenképpen. Most na, gyobb biztonságban dolgozom, többféle műveletet elvégzek; Bármilyen munkát rám bíz. hatnak és ez jó érzés. — Tervei? — Szakközépiskolába akar* tam járni, de az idén nem si-; került bejutnom. Jövőre újra megpróbálom. Ahhoz, hogy idővel szalagvezető legyek* vagy más beosztásba kerüljek, tanulni kell. — Nem gondolt arra. hogy máshová menjen dolgozni? — Nincs más lehetőség arra. hogy a szakmában dolgozzam, amitől nem akarok meg* válni, mert szeretem Esetleg' iparengedélyt válthatnék ki.' Talán változatosabb lenne a, munkám, de szeretek közösségben dolgozni. Kis kollektíva vagyunk Itt bármilyen problé.- • mával fordulhatunk egymáshoz Tanácsot már kértem és1 kaptam is idősebb asszonyok, tói. Bízhatunk egymásban, törődünk egymással és ez már hiányozna. * Mi lesz velük később? Er * re a kérdésre az idő válaszol majd. Ha segítséget kapnak, kezdeti nehézségeik leküzdé* • séhez, akkor évek múlva i& bizonyosan ott lesznek jelen* légi munkahelyükön, — veress —s í Fotó: kz, Az oldalt összeállította: László Ibolya, a belpolitikai rovat vezetője. Mindenki tudja, hol lakik... Új idegenforgalmi lehetőségek? Tengelic és Madocsa sikere Á bonyhádi Nagyközségi Közös Tanácson azt mondták, az Etelka presszó, melletti zöldségelárusító környékén érdeklődjünk. „Ott már mindenki tudja, hol lakik Békés Ferenc”. Az első kisfiú, akit megkérdeztünk, készségesen eligazított, sőt ’egészen az ajtóig kísért. A modem, hatlakásos társasház első emeletén lakik Békés Ferenc. A dolgozószobában, az íróasztalon kimutatások, jelentések, írógép és a Tanácsok Közlönyének legutóbbi száma. A nyugdíjas pedagógus nem hagyta abba nyugdíjba vonulásával sem a munkát. A bonyhádi négyes számú választókörzet és a megyei tanács tagjaként, a megyei oktatási, szakmunkásképzési és sportbizottság elnökeként továbbra is aktívan dolgozik. Az első tanácsválasztáskor, 1950-ben őt is tanácstaggá választották Bonyhádon. — Azóta az ország élete, a tanácsok tevékenysége is nagy változásokon men* keresztül. — Hogyan jelentkezett ez Bonyhádon? — Bonyhád visszanyerte a státusát. Újra a környék köz pontja, ipari centruma lett. Amiben Ijaíán különbözik más hasonló nagyságú vidéki településektől, az az, hogy lakóinak döntő többsége ipari munkás. A letelepített iparnál általában sokáig fennáll, hogy a dolgozók nem munkásgondol- kodásúak, csak gyárban dolgozók. Nálunk a ZIM-ben vagy a cipőgyárban, munkás- dinasztiák vannak. Ezért is nem tudták például a németek leszerelni ezeket a gyárakat, mert a munkások összefogtak. Vannak azért itt is két- laki munkások, akik otthon mezőgazdasági munkát végeznek, de itt valahogy gyorsabb a beolvadás. Csak 1960 óta mintegy . 900 új épület épült Bonyhádon és ez megváltoztatta az életkörülményeket, nagyobb önállóságot enged meg a fiataloknak, egyszóval minden szempontból megváltozott az itt lakók életstílusa is. — A munkásgondolkodás könnyíti a tanácstag munkáját? — Igen. Az emberek közéle- tibbek. Túllátnak a saját érdekeiken, meglátják a közös érdekeket és tesznek is azokért. Ez jelentkezik á gyárak, vezetőinél is. Nagyon jó kapcsolat van az iskolák és a gyárak között. Az új óvodát sem építhettük volna meg az üzemek segítsége nélkül. — Az új tanácstörvény életbelépése mennyiben változtatta meg az Önök munkáját? — Nagyban. Megnőtt a tanácsok hatásköre, önállósága, elevenebbek lettek a választókkal való kapcsolatok és nagyobb pénzeszközök állnak a tanácsok rendelkezésére. Kapacitásuk is megnövekedett, mert lehetőségük nyílt olyan szakemberek alkalmazására, amilyenek alkalmazására az előző szűkös keretek között nem volt lehetőség. A tanácstagoknak is jó ez, mert nagyobb kitekintéssel rendelkeznek, látják a fontosabb problémákat és megfordítva. Békés Ferenc — mint erre sokan emlékeznek — 19135-bén Állami Díjat .kapott, pedagógusként. De mint elmondotta, a közösségben, á tanácsi, mun: kában eltöltött-idő, a környezetében lévők segítsége nélkül nem juthatott volna a magas elismeréshez. . . ' , — A kitüntetéseket általában egy személynek adják, de a produktum mindig egy közösség munkájának eredménye — mondja mély meggyőződéssel. Békés Ferenc a nyugdíjasok semmittévő életére képtelen, közéleti ember, e beszélgetés óta még egy kitüntetésben részesült, ’1' mégkapta ,.A 25 éves tanácsi munkáért” kitüntető jelvényt és oklevelet. —- Tamási — A bécsi munkásegylet ' 95 tagja — zömmel volt hazánkfia — járt nemrég megyénkben az IBUSZ vendégeként. Az ausztriai magyarok ezúttal nem a Sárköz és Gemenc szépségeiben gyönyörködötek, híres konyhánk ízeit sem a megye- székhely kitűnő gasztronómusai prezentálták nekik. A siker mégis teljes, sőt minden .várakozást felülmúló volt. Ernői tanúskodik egyebek között az a két levél, amit a paksi IBUSZ-iroda kapott Budapestről a külföldiek távozása után: újabb -.programok szervezését látják indokoltnak „Tolna megyének ezekre a kiváló helyeire”. Nos, ezek; a kiváló helyek: Tengelic és Madocsa. Tengeli- cen a Csapó-féle kastély kertje, gyönyörű parkja, illetve a park egy részén kialakított 10- vaspálya. Élményt adó lovasbemutatót láttak itt a vendégek, utána pedig maguk is lovagolhattak vagy kocsikázhat- tak, kinek mihez volt bátorsága. De az ebéd is jobban esett a szabadban, a hatalmas vérbükk alatt, mint bármilyen étteremben. A tájékoztatáshoz persze hozzá tartozott, hogy a szép lovakat a közös gazdaság tenyésztette és gyerekzsokéi csak mellékesen űzik bravúros 'mutatványaikat A paksi Dunamenti Egyesü. lés Tsz nagyüzemi szőlőjében szüreteltek is az osztrák turis* ták, Madocsán pedig a népi együttes szép műsora szórakoztatta őket Tökéletesen bebizonyosodott,' hogy megyénk idegenforgalmi nevezetességei nem érnek véget Gemenccel vagy a Sárközzel és a megyeszékhellyel, hanem érdemes feljönniök ven* dégeinknek északabbra is, az idegenforgalmi szempontból névtelen településekre, azok folklórjával, mindennapjaival megismerkedni. 1975. október 26.
