Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-13 / 215. szám
o Kedves Olvasónak, hogy az elmúlt héten nem teljesítettem egy gyárigazgató kérését. Az igazgató elvtárs választ írt a lapunk szombati számában megjelent egyik cikkre — azzal az igénynyel, hogy azt vasárnap közöljük. Ez az, amit nem tettünk. Miért? Azért, mert — bár lehet, pontatlan volt az az információ, ami alapján a vezetése alatt álló üzem egyik dolgozója a cikket írta — az igazgató elvtárs legalább annyira nem olvasta el elég figyelmesen. Ezt mutatja válaszának első mondata, amiben azt írja, hogy a megjelent cikket a szerző a gyár dolgozói nevében „jelentette” meg. Nem! Saját nevében írta, jóllehet, hivatkozik az üzem dolgozói között kialakult véleményre. Irta, de nem „jelentette” meg. El kell oszlatnom azt a téves nézetét, miszerint megrendelésre közlünk cikkeket. Hirdetést igen. Azt meg lehet rendelni, ennek alapján mondhatja a hirdetés feladója, hogy megjelentetett egy hirdetést — és természetesen ki is fizette az árát. A másik dolog, ami miatt a közléstől ez ideig eltekintettünk az, hogy megítélésünk szerint első mérgében írta a választ. Érthető, hogy senkinek nem esik -jól, ha bírálják, különösen akkor, ha a meggyőződése szerint a bírálatnak nincs igaza. A vitában azonban az indulatosság rossz tanácsadó. Sajnáljuk, hogy az intézkedését indokló, érveket is felsoroló levele olyan kitételeket is tartalmaz, ami félreérthetetlenül utal ingerültségére. Különben a kérdéses témában az igazgató elvtárs dönt — nyilván legjobb belátása szerint. Baj csak ab- bői lehet, ha a cikkíróhoz olyan elmérgesedett marad a viszonya, amilyet válaszlevele tükröz. Ha nem tudja legyőzni első indulatait, és az üzemben „válaszol” a cikkre. Az könnyen „mélyütés” lehet, ami az ökölvívásban sportszerűtlenség, az üzemi életben pedig: bírálatmegtorlás. A szabálytalankodó sportolót leléptetik, de ha gazdasági vezető teszi, ő sem kap érte elismerést. Annál is inkább nem, mert ott nincsenek egy súlycsoportban. A kettős „sportszerűtlenség" pedig különösen elítélendő. Kiküldött munkatársunk jelenti: A munkaverseny Péntek: a húzások napia / A mezőgazdasági könyvkiállítás sikere Délelőtt sok százan Igyekeztek a kiállítás szabadtéri színpada felé. Azt hiszem, az utóbbi öt év legnépesebb közönsége előtt húzták a lottó e heti nyerőszámait. Aki esetleg nem ült be a színpadra, az eseményeknek az is fül. tanúja lehetett a vásár egész területén. Először csendesen kezdett szemerkélni, aztán az ég csatornái nagyobb nyílásra kapcsoltak, mint a színpadon szereplő együttes hangereje, pillanatokon belül kiürült a színpad, a gyereksereg irányt vett a pavilonok felé, a felnőttek pedig a szomszédos karcagi birkacsárdába, amely önkiszolgáló ugyan, de azon szerencsések, akik asztalt foglalhattak, nem nagyon igyekeztek átadni helyüket az utánuk jövőknek. Az eső így elrontotta az egész délelőttöt, úgyhogy a szakmai rendezvények résztvevőinek való. Sággal kompromisszumot kellett kötni a több tízezer laikus érdeklődővel: felnőttekkel és a változatlanul népes iskolássereggel. Azaz dehogy rontotta el, csak a programokat módosította: a figyelmet a gépekről a szakoktatás fel- sorolhatatlan sok látványosságára terelte: a gép modellekről az ipari televíziót is felvonultató oktatási módszerekig. Több volt a látogató a mezőgazdasági könyvkiállításon, amelyen az 1600-as évek könyvritkaságaitól a mai szakkönyvek nagy választékáig láthatták és vásárolhatták azokat az érdeklődők. Óriási sikert arattak a D pavilonban a gazdag díszítésű szlovák népviseletbe öltözött táncosok, akik Csehszlovákia nemzeti napja alkalmából óránként léptek fel. Ha sorsolással kezdtem, sorsolással fejezem be a tudósítást, hiszen megtartották az OMÉK-sorsjegy nyereményeinek sorsolását. A főnye. remény személygépkocsi mellett gazdára talált az ötszáz kilós hizó (vagy talán súlyosabb is?), hiszen rengeteg szem hizlalta az elmúlt két hét alatt. Azonkívül nagyon sok kisgépet és sok más nye- reményt osztanak ki a nyertesek között. ' 1 Bognár István A Pannónia Sörgyár szekszárdi kirendeltségének dolgozói az elmúlt évhez hasonlóan az idei esztendő első felében is teljesítették az MSZMP XI. kongresszusa s hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkaverseny- felajánlásaikat. Gondosabb munkavégzéssel csökkentették az üvegeknél a töréskárt, a kazánoknál ésszerű fűtési eljárás bevezetésével jelentős mennyiségű tüzelőanyagot takarítanak meg. A Május 1. és a Hámán Kató szocialista brigád a munkaverseny második fordulójának első félévében igen jó munkát végzett, s ennek eredményeként a tavalyi országos második helyezésük után a vállalatnál idén is a legjobbak lettek. A Szekszárdi Mezőgép dolgo« zói a kongresszusi munkaverseny kezdete óta élen járnak e nemes vetélkedésben. Idén vállalták, hogy az átlagos műszakszámot 1,4-ről 1,6-ra növelik, s ezáltal javítják a gépek kihasználását. A munkaverseny második félidejének első félévében elérték, hogy az átlagos műszakszám 1,55-re emelkedett. A dolgozók vállalták, hogy idé« a termelő- eszközök jobb kihasználásával a gépi veszteségidőt 3000 órával csökkentik. Vállalásuk időarányos részét jelentősen túlteljesítették, s az első félév végére a háromezer órából 2279-et teljesítettek. Kiemelkedően jó eredményt értek el a szerszámműhely dolgozói is, akik ötmillió-négyszázezer forintos szerszámgyártási programjukat az esztendő első hat hónapjában hárommillió-kettőszáz- negyvenötezer forint értékben teljesítették. Megkérdeztük ; Mi újság Szárazdon ? VERES ISTVÁN TÜZIFA- FÜRÉSZELÖ KISIPAROS: Valamit kezdeni kellene az üres középületekkel. Kihasználatlanok. Néhány évvel ezelőtt felújították az iskolákat, de jelenleg már csak az egyik épületben folyik tanítás, mivel a felső tagozat Szárazdon megszűnt. A régi orvosi rendelő is üres. A rendelőt a tanácsháza épületébe helyezték, hely van bőven, hiszen itt most már önálló tanács nincs, csupán kirendeltség, heti két alkalommal tartanak fogadóórákat. < Szárazd kis lélekszámú település, elsősorban ide vezethető vissza, sok minden kellene, de . nincs rá pénz. A Kossuth utca és a Dózsa György utca sáros időben járművel megközelíthetetlen. Jó volna az oda vezető utat lesalakozni, valamilyen módon járhatóvá tenni. Én hat napot ajánlottam fel, hat nap társadalmi munkát az útjavításhoz. Mások is szívesen részt vállalnának ebből a feladatból, de talán nincs aki kézbe vegye és megszervezze. Érdekességként megemlítem: divatba jött Szárazdon a nyúl. Kéthetenként elvisznek a községből egy-egy szállítmányt. Érdemes vele foglalkozni, kifizetődő, Ritzl János vasutas tavaly húszezer forint körüli tiszta bevételre tett szert hús- nyúleladásból. Ezzel lehet dicsekedni, az idei szőlőterméssel sajnos nem. Ilyen még nem volt. Vígh Domokos szomszédom is arról panaszkodik, 1975-ben Szárazdon nem lesz szüret. A termés tönkrement. No, hogy valami érdekeset is mondjak: a túloldalon, innen jól látni, Szárazd egyik igen nevezetes épületét. Ez volt az utolsó nádfedeles ház, de már nem az, amint látják, cserepes. NYÚL ALBERTNÉ, A KÖZSÉG MINDENESE; Gondnok is, takarító is vagyok, és én vagyok a gázcseretelep-vezető. Hozzám tartozik ilyen szempontból az orvosi rendelő a klubkönyvtár, a házasságkötő terem, az autóbuszváró, szóval minden. Sokan emlegetik még augusztus 16-át. Az idén ezen a napon tartották az első lakodalmat, Waffenschmidt János egyetemi hallgató nősült. Társadalmi esküvő volt. Ebben az évben több lakodalom nem hiszem hogy lesz Szárazdon. Várkonyi János nyugdíjas viszont ötven éve kötött házasságot a feleségével. Az évforduló megünneplésére készül a család, s ennek az lesz az érdekessége, hogy az öregek aranylakodalma egybeesik a fiuk ezüstlakodalmával. Várkonyi János tekintélyes ember, a községben nagy megbecsülésnek örvend. Sokáig'tanácstagként tevékenykedett, de még most, idős korában is aktív közéleti személyiség. özvegy Császár Ernőné elkerült ugyan a községből, de az volt a kívánsága, hogy ha meghal itt temessék el Szárazdon, a férje mellett. Rokonai teljesítették a kívánságát. Hamvasztás után Szárazdon vettünk végső búcsút özvegy Császár Ernőnétől. Ilyen temetés ebben a kis községben még nem volt soha. Én vittem az urnát. Quell Miklósné hetvenéves korában -J- tsz-nyugdíjas — áttért a gáztüzelésre. Mikor jött az első palack gázért, elhatároztam, tanácsokkal látom el. Az idős asszony leintett: ne magyarázzak én neki, fia Almásfüzitőn dolgozik, gyári munkás, ott ő már kitapasztalta hogyan kell bánni a palackkal, a gáztűzhellyel. GALLAI JÓZSEF TANÁCSKI RE N DE LTSÉG-VEZETŐ: Nálunk is esemény volt augusztus 20-án, a budapesti tisTtsvatás prrtogh Pál MÁV- jegykiadó, pályaőr fiát ezen a napon avatták tisztté. Ott voltak az idős szülők is, Balogh Pál és Balogh Pálné, aki a termelőszövetkezetben kiváló dolgozó. A rádió, a tévé és a gépesített háztartás nálunk sem újság. Ezzel szemben divatba jön a fürdőszoba. Várkonyi Henrikék átalakították az egyik konyhát, lett belőle fürdőszoba és éléskamra. Széli Károly is hasonlóan cselekszik. Mondom, egyre több család foglalkozik azzal a gondolattal, hogy belső átépítéssel fürdőszobával egészüljön ki a lakás. Ha már itt tartunk, megemlítem Schmidt Henriket. Uj családi házat épített, őszre lesz beköltözhető. A tanév kezdetén a nagyközségi közös tanács ezer forint rendkívüli szociális segélyt adott azoknak a családoknak, ahol három vagy ennél több gyerek eltartásáról gondoskodnak a szülők. Visszautazott Debrecenbe Szigeti Klári, akire mindannyian büszkék vagyunk. Debrecenben tanul, annak idején a gyönki gimnáziumban érettségizett, nagyon jó eszű gyerek, biztos, hogy még fognak róla hallani. S*. P. A Kővendi Sándor Tolna megyei 'Cipészipari Szövetkezet dolgozóinak kongresszusi munkaverseny-vállalásaiban az éves terv teljesítése mellett szerepel a Dolgozz hibátlanul munkarendszer továbbfejlesztése, a minőség javítása, az anyag- és energiatakarékosság. A szövetkezet 15 szocialista brigádja az eddig eltelt időszakban jó munkát végzett, s a tavalyihoz viszonyítva 28,4 százalékkal túlteljesítette első féléves tervét. A Garay brigád vállalta, hogy támogat egy idős nénit, s ezenkívül a szekszárdi anya- és csecsemőotthon egyik gyermekcsoportja részére játékokat vett. • A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli központjában dolgozó 12 szocialista brigád is tevékenyen részt vett a kongresszusi és felszabadulási versenyben. Gazdasági jellegű vállalásaikban elsősorban a technológiai fegyelem javítását, a gépek kapacitásának, a termelékenységnek növelését, a minőség javítását, a költségek csökkentését, valamint a területi központ brigádjainak munka- területeire vonatkozó tervteljesítést tűzték ki célul. Vállalták a brigádtagok segítését, a brigádok együttműködésének javítását, s jelentős mennyiségű társadalmi munka végzését. A brigádok együttműködésének javításában úttörő szerepet vállalt a Lenin és a Dombó Pál szocialista brigád, melynek tagjai szocialista együttműködési szerződést kötöttek. 1975. szeptember IX
