Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

AIASZSZ ez eiyiptomi—izraeli megállapodásról általános vita az EttSZ-közgyíílés rendkívüli ülésszakán Á szovjet hírügynökség Kairóból, Washingtonból és Párizsból keltezett összeállításban foglalkozik az egyiptomi •—izraeli megállapodással. A kairói jelentés röviden ismerteti az egyiptomi és izra­eli csapatok szétválasztásának második szakaszáról kötött megállapodást, majd Anvar Szadat alexandriai sajtóérte­kezletéről számol be. Az egyiptomi elnök a parafálás után kijelentette, hogy a megállapodás „fordulópontot” jelent a közel-keleti helyzetben. Szadat kijelentette továbbá; azért járul hozzá az ENSZ-csapatok Sinai-félszigeten való jelen­létének meghosszabbításához, hogy „otthon, Ford elnöknél minden rendben legyen az 1976-os elnökválasztási kampány­ban”. Kifejezte továbbá reményét, hogy az amerikai kong­resszus nem gördít akadályokat a Sinai-félszigeten felállí­tandó jelzőberendezéseket kezelő amerikai szakértők kikül­dése elé. A TASZSZ washingtoni jelentése idéz a Washington Post megállapításából, amely szerint az új megállapodás ér­telmében a Sinai-f élsziget 87 százaléka továbbra is Izrael bir­tokában marad és ezért, figyelembe véve a tárgyalások idő­tartamát, „csak nagyon kis lépést jelent”. A washingtoni lap hangoztatja, hogy a megállapodást „a közel-keleti amerikai beavatkozás újabb szintjének árán vásárolták meg”. Ugyancsak a Washington Post egy magas rangú izraeli hivatalos személyiségre hivatkozva azt jelentette Jeruzsá­lemből, hogy Kissinger és Rabin egy „a megállapodásra vonatkozó memorandumot” parafáit, amely „a legátfogóbb amerikai kötelezettségeket” tartalmazza Izrael vonatkozá­sában. Az Egyesült Államok ennek értelmében hozzájárult, hogy „kedvezően viszonyul” ahhoz az izraeli kéréshez, hogy nyújtson 1,8 milliárd dollár értékű segélyt fegyver­vásárlásokra és körülbelül egymilliárd dollárt gazdasági se­gélynyújtás formájában, illetve az Abu Rudeisz-i olajmezők elveszítésének” kompenzálására. A New York Times „kulcsfontosságú momentumnak” nevezi a megállapodásnak a Sinai-félszigeten felállítandó jelzőberendezésekre vonatkozó részét, hangoztatva, hogy a kezelésüket ellátó kétszáz amerikai polgári S2emély fegyvert viselhet. Amerikai sajtójelentések szerint a megállapodás kong­resszusi körök bírálatát váltotta ki. Mansfield demokrata­párti vezető a szenátusban kijelentette, hogy ellenzi ameri­kai személyzet küldését a Sinai-félszigetre. „A kongresszus­ban felteszik a kérdést — írja a New York Times —, vajon a Sinai-félszigeti amerikai jelenlét nem jár-e azzal a kocká­zattal, hogy megismétlődik a vietnami, amerikai részvétel esete”. Szaddam Husszein, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának elnöke a Paris Match-nak adott interjújában ki­jelentette, hogy az egyiptomi—izraeli megállapodás „nem segíti elő a stabilitás légkörének megteremtését a Közel- Keleten. Ezt a megállapodást csak az arabok kárára lehet megvalósítani és részleges döntés marad. Helyi idő szerint hétfőn dél­után megkezdődött az ENSZ- közgyűlés 7., rendkívüli ülés­szakának általános vitája. El­sőként Antonio Azeredo da Silveira brazil külügyminiszter szólalt fel, aki mindenekelőtt a nyugati országok valutavál­ságával és annak a nemzet­közi kereskedelemre gyakorolt hatásával foglalkozott. Daniel Moynihan, az Egye­sült Államok ENSZ-nagyköve- te ismertette a Közel-Keleten tartózkodó amerikai külügy­miniszternek a rendkívüli ülés­szakhoz intézett nyilatkozatát. Kissinger abból indult ki, hogy a jelenlegi nemzetközi helyze­tet a gyarmati rendszer össze­omlása, a hidegháború politi­kájának kudarca és a „nem­zetközi gazdaságban bekövet­kezett nagyarányú változások” jellemzik. Elismerte a fejlődő országoknak azt a jogát, hogy „szerepet játsszanak a nemzet­közi rendszerben” és kijelen­tette, hogy a fejlesztési célokat „csak együttműködés révén, nem pedig a konfrontáció po­litikájával lehet megvalósíta­ni”. Kekkonen köszöntése Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Eosonezi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke kifejezte jókíván­ságait Urho Kaleva Kekko- nennek, a Finn Köztársaság elnökének 75. születésnapja alkalmából. A dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke'75. születésnapjával kapcsolatos ünnepségekre kedden Helsin­kibe utazott dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke. Kissinger „meddő vitának” minősítette a fejlődő országok­nak azt a követelését, hogy igazságos nemzetközi gazdasá­gi rendet hozzanak létre és léptessék életbe az államok gazdasági jogait és kötelessé­geit rögzítő chartát. Nem tért ki a fejlődő országoknak arra a sürgetésére, hogy szavatolni kell az országok nemzeti szu­verenitását természeti kincseik fölött Az amerikai külügyminisz­ter megkísérelte, hogy az inflá­cióért és a nyugati országok gazdasági válságáért a fejlődő országokra, mindenekelőtt az olajtermelő országokra hárítsa a felelősséget. Tömbpolitikával vádolta őket, s azt hangoztatta, hogy „brutális gazdasági nyo­mással egyoldalú előnyöket” próbálnak kicsikarni maguk­nak. Kissinger véleménye sze­rint a fejlődő országok problé­máinak megoldását olyan in­tézmények keretei között kell keresni, mint a nemzetközi va­lutaalap és a világbank. Vé­delmébe vette a fejlődő orszá­gok által hevesen bírált mul­tinacionális monopóliumokat és a „fejlődés hatékony mo­torjaként” dicsérte őket. Kis­singer azt ajánlotta továbbá a fejlődő országoknak, hogy gaz­dasági céljaik valóra váltása közben támaszkodjanak az „egyéni tőke forrásaira”. Manuel Perez Guerrero, Ve-" nezuela kereskedelmi és gaz­daságfejlesztési minisztere vi­tába szállt Kissinger érvelésé­vel. Kijelentette, hogy az ame­rikai külügyminiszter megke­rülte a lényegbevágó problé­mákat is. Hangsúlyozta, hogy gátat kell vetni a multinacio­nális monopóliumok tevékeny­ségének. A venezuelai kor­mány által a külföldi társasá­gok államosításáról hozott in­tézkedés a venezuelai nép és a nemzetközi közösség javát szolgálja — mondotta. Nyoma­tékosan síkraszállt egy új, igazságos nemzetközi gazdasá­gi rendszer megteremtése mel­lett és sürgette, hogy szerezze­nek érvényt az államok gaz­dasági jogait és kötelességeit rögzítő chartának. Angolai küldöttség hazánkban Az Angolai Népi Felszabadí- tá?i Mozgalom (MPLA) kül­döttsége, Iko Carreirának, az MPLA politikai bizottsága tagjának vezetésével augusz­tus 29., szeptember 2. között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A dele­gáció megbeszélést folytatott Harmati Sándorral, a magyar szolidaritási bizottság elnöké­vel és Molnár Bélával, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkárával, látoga­tást tett Garai Róbert külügy­miniszter-helyettesnél. a ven-’ dégek tájékoztatást adtak az angolai népnek az ország füg­getlenségéért és egységéért, a demokratikus nemzeti felemel­kedésért folytatott küzdelmé­ről és köszönetüket fejezték ki a magyar népnek az angolai felszabadító mozgalom részére nyújtott támogatásért. A kül­döttség magyarországi látoga­tása és megbeszélései során is­mételten kifejezésre jutott a magyar nép szolidaritása az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalommal. (MTI). Ünnepség Hanoiban Megbukott az ecuadori államcsíny Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt he­lyet Övárj Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagte a Központi Bizottság titkára is. Elhangzo+t a VDK nem-^e1’ himnusza és a magyar him­nusz majd — dr. Molnár Bé­lának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának elnöki megnyitója után — Borbándi János mondott ün­nepi beszédet, (Folytatás az 1. oldalról), dó bizottságának elnöke, és Pham Van Dong miniszter- elnök vezetésével megjelentek a VDK párt- és állami veze­tői, Dél-Vietnam küldöttei, a több mint 60 külföldi delegá­ció Vezetője és tagjai, közöt­tük Mihail Szolomencev, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának pót­tagja, az orosz föderáció mi­niszterelnöke, Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök- helyettes, valamint a szom­szédos országok képviseleté­ben Szufanuvong herceg, a A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, kedden a Csepel Vas- és Fémmű­vek Szerszámgépgyárának kult úrtermcben nagygyűlést ren­deztek. Képünk: Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese ünnepi beszédét mondja. A kormány elnökhelyettesé­nek nagy tapssal fogadott sza­vai után Nguyen Manh Cam emelkedett szólásra, aki egye­bek között köszönetét mondott a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar kormány­nak és a testvéri magyar nép­nek azért a támogatásért, se­gítségért, amelyben a vietnami nép igaz ügyét részesítette. laoszi országos politikai kon­zultatív tanács elnöke és No­rodom Szihanuk kambodzsai államelnök. Huszonegy ágyúlövés ve­zette be az ünnepséget, majd Pham Van Dong miniszter­elnök mondott ünnepi beszé­det. Pham Van Dong szavai után Giap tábornok olvasta fel napiparancsát a katonai parádéra felsorakozott alaku­latok előtt, s máris feltűntek a harminc év csatáiban annyi dicsőséget szerzett ezredek, zászlóaljak katonái. A katonai parádét a hanoi- ak és a tartományok küldöt­teinek kétórás felvonulása kö­vette. Nagygyűlés Csepelen Harminc esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az évforduló al­kalmából a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa kedden délután nagygyűlést rendezett a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának kultúr­termében. Ecuadorban hétfőn este, né­hány órás harc után, megbu­kott Raul Gonzalvez Alvear tábornok, vezérkari főnök el­szigetelt államcsínykísérlete. Guillermo Rodriguez Lara el­nök az esti órákban vissza­tért Quitóba és rádióbeszédé­ben szólította fel az ecuadori népet, hogy „harcoljon a nagyravágyó katonák és poli­tikusok ellen.” Az államcsínykísérlet jobb­oldali erők akciója volt, s csak a fővárosra korlátozódott, az ország többi része lojális maradt Rodriguez Lara elnök­Szovjet--amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Központ .. ..... ...... ..... . .. ........ ...,• I I ; ' - V ,. • ;• ■' • t ; . Novikov szovjet minisztcrelnö k-helyettes és Stoessel ameri­kai nagykövet jelenlétében ünnepélyesen lerakták Moszkvá­ban a szovjet—amerikai együttműködéssel felépítendő Nem­zetközi Kereskedelmi Központ alapkövét. (Tele foto — TASZSZ—MTI—KS3

Next

/
Thumbnails
Contents