Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-10 / 212. szám
ülésezett a megyei szállítási bizottság Szorosabb együttműködés — Irányvonatok a cukorgyárakba Tegnap tartotta meg soron’ következő aktuális ülését a Tolna megyei Szállítási Bizottság, amelynek témája az őszi szállítási csúcsra való felkészülés és a szükséges tennivalók Mivel a most következő, körülbelül kéthónapos szállítási dömpinget főként a mezőgazdasági termékek időben történő betakarítása és elszállítása (raktárba, feldolgozásra) jelenti — a meghívottak közt ezúttal épp ezért nemcsak a szállítási vállalatok képviselői vettek részt, hanem megyénk fontosabb mezőgazdasági üzemei is képviseltették magukat. A bizottság ülésén Piegl Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója, a megyei szállítási bizottság titkára nyitotta meg vitaindítójával. Elmondotta, hogy a Központi Szállítási Tanács határozata alapján a mezőgazdasági fuvarfeladatok lebonyolítása elsősorban a mezőgazdaság feladata. Éppen ezért közös gondjaikat közösen kell meg- oldaniok. Egymás kisegítése, például a mezőgazdasági gépek területén már példamutató. Ám legalább ilyen fontos lenne ez a fuvareszközök tekintetében is. Sajnálatos negatív példát említett az előadó, a bátaszékl és faddi gazdaságok saját munkájuk befejeztével sem voltak hajlandók segítséget nyújtani más gazdaságoknak, még az MSZB elnökének írásbeli felszólítása után sem. Sőt, hogy „fedezzék” magukat, ők nyújtottak be kocsiigényt a szállítási bizottsághoz. A legtöbb termelőszövetkezetnél nem kielégítő a fuvareszközök hasznos, gazdaságos, vagy éppen megengedhető felhasználása. Van olyan gaz. daság, amely egész éves szerződésben, bérfuvarozást vállal és ilyenkor az őszi csúcsban máshonnét vár segítséget. Gyakran a szervezetlenség is gátja a folyamatos szállítás biztosításának. A megrendelések körül számtalanszor ellentmondások vannak, vagy nem időben és nem megfelelő helyre érkeznek ezek. Az őszi csúcsot megelőzően a Volán Jó néhány intézkedést tett az eredményesebb felkészülés érdekében. A nem mezőgazdasági fuva- roztatókat felkérték, hogy a lehetőségeik szerint járuljanak hozzá áruik korábbi leszállításához,. hogy az így felszabaduló kapacitásukkal a mostani gondokat tudják enyhíteni. A vállalaton belül operatív bizottság áll készen a menetközben jelentkező problémák gyors, rugalmas felszámolására. A szállítási csúcs gerincét az idén is természetesen a vasúti szállítások jelentik. Az itt jelentkező problémákról, gondokról és a már megtett intézkedésekről Mészáros András, a Pécsi MÁV Igazgatóság igazgatóhelyettese számolt be a bizottságnak. Már az elmúlt évben nem várt feladat hárult a MÁV-ra ősszel, hisz olyan áruszállítási rekord született, amelyet a becslések szerint csak 1880-ra vártak. Ez évben tovább nőnek a feladatok. Várhatóan 25 millió tonnával (az igazgatóság területén) több árut kell szállítani. Az igazgatóság operatív bizottsága az őszi forgalom érdekében már eddig is jó néhány intézkedést tett. Gyorsították a vasúti teherkocsik javítását, a nyári személyszállítási forgalom után két nagy teljesítményű Dieselmozdonyt állítottak be a teherforgalomba. Javították a vasúti rakodók állapotát, bővítették befogadó- képességüket, Jutalmazzák a szállítási csúcs alátt a kocsik gyorsabb rakodását elvégző vállalatokat. A szeptember 20-tól decemberig gyorsabban rakodó vállalatok január, illetve február hónapban álláspénzkedvez- ményt kapnak cserébe a MAV- tóL És szeptember 4-e már az őszi forgalom nyitányát jelentette a vasúton. Elindultak az első cukorrépa-irányvonatok a gyárak felé... A beszámolókat követő hoz. zászólásokból kiderült, hogy bizakodóan tekinthetünk az őszi forgalom elé. De csak akkor jogos a bizalom, ha a részt vevők együttműködése az eddigi gyakorlatnál is szervezettebb, és szorosabb lesz. újságírók megyénkben A Nemzetközi Újságíró Szervezet mezőgazdasági újságírók klubja soron lévő vezetőségi ülését hazánkban tartja szeptember 8. és 14-e között. Ebből az alkalomból a klub tagjai szeptember 11-én, csütörtökön ellátogatnak Pálfára. Az Egyetértés Termelőszövetkezetben dr. Nyiry Béla, a TOT elnökhelyettese tájékoztatja a mezőgazdasági újságírókat a magyar termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. Lakos József a termelőszövetkezet elnöke ismertetőt ad a szövetkezet eredményeiről, bemutatja a gazdaságot. A délutáni program Tamásiban folytatódik. Itt Klein István ÁFÉSZ-elnök fogadja és tájékoztatja az újságírókat. majd bemutatják a szakcsoportok néhány telepét. Közművelődési szakemberek értekezlete Tegnap és ma a megyei tanácson közművelődési szakemberek találkoztak. Kedden a járási népművelési felügyelők, szerdán a megyei közművelődési intézmények igazgatói tanácskoztak. Az első napirendi pontban — mindkét alkalommal — a nyári programok, rendezvények értékelése szerepelt, a másodikban pedig különféle aktuális kérdéseket tárgyaltak. így tájékoztatót hallgattak meg az ötéves terv közművelődési irányelveiről, majd az őszi-téli rendezvények menetrendjét beszélték meg. Javultak az oktatás-nevelés feltételei .Még lehet jelentkezni a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetbe Évek óta komoly beiskolázási gondokkal küszködik a lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. Bár az elmúlt tanévben 400 hetedik és nyolcadik osztályos diák látogatta meg az intézményt, ismerkedett a modem mező- gazdasági szakmunkásképzéssel, mégis csupán 102 tanuló kezdte elsősként a tanévet, holott az iskola 150 elsőévesnek tud helyet biztosítani. A megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek szakmunkástanuló-igénye: 300. Az iskolában az új tanév, ben 275 diák kezdte meg, illetve , folytatja tanulmányait öt szakmában. Az első osztályosok alacsony létszáma miatt még jelentkezhetnek a nyolc általános iskolát végzett tanulók állattenyésztő, kertész és növénytermesztő-gépész szakmunkástanulónak. Az ezután érkező tanulók nerí szenvednek hátrányt társaikkal szemben, mert az intézet pedagógusai vállalták, segítik őket, hogy utolérjék á többieket. Az 1975—78-os tanévtől új szakmát is elsajátíthatnak az idekerülő gyerekek Az elsősök húsfeldolgozó szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek, itt indult ugyanis a jövendő szekszárdi húskombinát szakmunkásainak képzése. A húsipari szakon beiskolázott 20 első osztályos tanuló gyakorlati oktatását a Dal- mandi Állami Gazdaság vái. lalta: egymillió forintot fordí. tott a szociális létesítmények felújítására és húsfeldolgozó gépeinek korszerűsítésére. Az idei tanévben korszerűsítették a mezőgazdásági és más szakmunkásképző intéze tek tantervét. Az egységes szakmunkásképzés ebben szakmában is célul tűzte ki a magasabb fokú általános műveltséggel rendelkező, kva- lifikáltabb szakmunkások képzését. Ennek érdekében növekedett a humántárgyak óraszáma. Javultak a gyakorlati oktatás feltételei. Az intézet és a hozzá tartozó tanüzemek egymillió forintot fordítottak fejlesztésre. Épül az új tornacsarnok is. A nyolcmillió forintos beruházás remélhetőleg már ebben a tanévben elkészül. A diákotthon részére mintegy 300 ezer forintért új ágyakat, szekrényeket vásároltak. A kollégiumban a tavalyinál több nevelő kezdte meg munkáját. 1975. szeptember 10. Álló állóeszközök A bbén a tényben, hogy a népgazdaság illóeszköz- állománya esztendőről esztendőre gyarapszik, számos pozitív jelenség fejeződik ki. Az álló- eszköz-állomány növekedése mindenekelőtt arra utal, hogy a szocialista gazdaság anyagi-műszaki alapjai folyamatosan bővülnek. S korántsem kizárólag meny- nyiségben és értékben. Másfél évtizeddel korábban a népgazdaság állótszközvagyonának még csupán 28—29 százalékát alkotta a technika, a gép és a szállító- eszköz; ezek aránya azóta 37 százalékra emelkedett, jelezvén a gazdaság műszaki-technikai színvonalának gyarapodását is. A termelés alapvető ágazataiban — az iparban, építőiparban — az 50 százalékot is meghaladja a gépek, termelőberendezisek, szállítóeszközök részesedése az állóeszköz-állományban. Az állóeszköz-állomány gyarapodása kívánatos és jó dolog. Maradéktalanul azonban csak akkor örülhetünk ennek, ha egyidejűleg az állóeszközök, mindenekelőtt a termelőberendezések megfelelő hasznosítását is biztosítani tudjuk, ha a gyarapodó állóeszköz-állományt racionálisan hasznosítjuk, ha annak növekedése gyarapítja a nemzeti jövedelmet. A feltételes módban való fogalmazás sajnos azt jelenti, hogy a pozitív té. nyékhez negatív eredmény társult: romlott az állóeszközök hasznosításinak a foka, az elmúlt négy év átlagában az egységnyi állóeszközzel előállított nemzeti jövedelem — a korábbi szinthez, eredményhez képest — csökkent. , , .. .. V itathatatlan, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés általában állóeszköz-igényes, mert a termelésfejlesztési feladatok zömét technikával kell megoldani. A gazdaság egyes ágazataiban — például az építőiparban és a mezőgazdaságban — a szűkebb értelemben vett termelés fejlesztésnek ugyancsak nélkülözhetett en feltétele volt a nagyarányú gépesítés, a technikai bázisok bővítése és a lakásépítés iparosítása, a házgyárak üzembe helyezése. Az állóeszközök — különösképpen a gépek és tér- melőberendezések — jobb hasznosításának legfőbb le. hetőségét sokan a műszakszám növelésében, a gépek időalapjának teljes kihasználásában látják. Ebben sok igazság van. Jó lenne például, ha az építőiparban amúgy is egy műszakban használt gépek legalább egy műszakot — és nem annak csupán 75 százalékában — ,,dolgoznának”. A feldolgozóiparok legtöbbjében ugyancsak alacsony a gépek üzemideje, s azon belül a kihasználás foka. Még a nagymértékű automata gépek jelentős része sincs kellően foglalkoztat- va, kihasználva. Elismerjük, sok itt a tartalék. Mellékútra jutnánk azonban, ha a probléma megoldását kizárólag itt ke- rtsnők. Reálisan számot kell vetnünk azzal, hogy a műszakszámot növelni nem lehet. Az állóeszközhatékonyság javításának fő útja-módja egybeesik a gazdaságos termelési szerkezet kialakításával. M |erf kinek lenne jó — a népgazdaságnak, a tár. sadalomnak semmi esetre sem —, ha az állóeszközök „hasznosítása” érdekében növelnénk a gazdaságtalan termelést? A gépek kihasználásának mutatója esetleg javulna, de a nemzeti jövedelem kárát vallani ennek. Az állóeszközök racionális hasznosítása nem másodrendű feladat. Ettől függ a társadalmi termelés haté. konysága — vagyis az, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal mennyi új értéket tudunk létrehozni —, és a gazdaság további növekedése. Ha beletörődnénk abba, hogy az állóeszköz-állomány hozama, hasznosítási foka csökken, s nem törekednénk ennek javitá. Sára, végső soron a magyar mezőgazdaság fejlődését lassítanánk. GARAMVÖLGY1 ISTVÁN Háromezer hektár tsz-erdőte!epítés Tolnában Tolna megye termelőszövetkezetei háromezer hektárnyi új erdőt telepítettek a mezőgazda- sági művelésre alkalmatlan területeiken az utóbbi hét esztendőben. Ebből kétezer hektárnyi már az erdőfelügyelőség által „késznek” minősített erdő. Ezenkívül ezerötszáz hektárnyi kitermelt erdőt újítottak fel a tsz-birtokokon. Elsősorban nyárfát, akácot, valamint erdei és feketefenyőt, valamint az évek óta gyenge makkterméa- és csemetehiány miatt csak kevés tölgyet ültettek a termőhelytől, a talajadottségoktól függően. A paksi Dunamenti Egyesülés Tsz.nek például már ezer hektárnyi erdője van, amelynek felét az utóbbi években ültette a Duna melléki homokos vidéken, s az épülő atomerőmű környezetét is kedvezően befolyásolják ezek a fák. Patkó Józseftől, a tamási erdőfelügyelőség vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a megye tsz-eiben — ha lehetővé teszik az anyagiak — további háromezer hektárnyi új erdőt szeretnének telepítetik A tamási er- dőfelügyelőság szakemberei jelenleg is javában folytatják az új tsz-erdők műszaki átvételét. Az elültetett facsemeték megmaradásának foka, minősége szerint kapják a tsz-ek az erdősítés után járó anyagi támogatást. (-só)
