Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

I nC * 7 Á -i PROl É * '.RJ.'U, PGYéSÍIUETEKJ TOLNA MEGYEI SZERDA 1975. szept. 10. XXV. év». 212. szóm. \ ARA: 0,80 Ft Megkezdődött a IV. nemzetközi finnugor kongresszus Losonczi Pál üdvözlő beszéde Kedden a MÉMOSZ székhazában nagyszámú hazai és 24 országból érkezett csaknem ezer külföldi résztvevő jelenlétében megnyitották a IV. nemzetközi finnugor kojígresszust. , Az ünnepélyes megnyitáson részt vett és az elnökség­ben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kong­resszus fővédnöke, továbbá dr. Orbán László kulturá­lis éfr-érTPolinszky Károly oktatási miniszter, dr. Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudo­mányos, kulturális és közoktatási osztályának vezetője, és Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Lauri Posti, a Finn Köztársaság oktatási minisztere, a kong­resszuson részt vevő finn küldöttség vezetője, Kustaa Vilkuna professzor, a kongresszus nemzetközi bizottsá­gának finn alelnöke és A. P. Okladnikov akadémikus, a szovjet delegáció vezetője. Jelen volt a megnyitáson a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A kongresszust Ortutay Gyula akadémikus elnöki megnyitója vezette be. Ortutay Gyula meleg sza­vakkal köszöntötte a tanács­kozás résztvevőit, az ünnepi ülés meghívott vendégeit, majd rámutatott: a finnugor kong­resszusok rendezését ismétlődő sorrendben Magyarország, Finnország és a Szovjetunió vállalta, s immár a „második •kört” kezdjük: ismét rajtunk, magyarokon a sor — mondot­ta. A növekvő nemzetközi el­ismerést jelzi egyebek közt az is, hogy — most első ízben — kongresszusunkat az UNESCO is támogatja. Az idei esztendő több év­forduló megünneplésére kész­teti a finnugorság kutatóit — folytatta. — Mi, magyarok például ebben az évben ünne­peltük Tudományos, Akadémi­ánk fenállásának löd. évfordu­lóját. Ez az intézmény kezdet­től következetes támogatója volt a finnugor kutatásoknak. Száz éve jelent, meg Wiede­mann észt nyelvtana, fél év­századdal ezelőtt kezdte meg működését a leningrádi finn­ugor tanszék, századik évén is fúl van már a budapesti finn­ugor tanszék, s nemsokára 600 éves lesz a zűrjén írásbeliség. A tudományágainkban egyre több a jól képzett fiatal kuta­tó — mondotta a továbbiak­ban. Elmondhatjuk, hogy a finnugor kutatások terén va­lóságos nemzedékváltás előtt állunk. Mind többen vannak azok a fiatalok, akik a nagy elődök és a mai nemzedék munkáját nemcsak folytatni kívánják, hanem továbbfej­Losonczi Pál: leszteni is képesek. Legfőbb törekvésünk, hogy az eddigi eredmények és az értékes ha­gyományok teljes tiszteletben tartásával, közös munkával ad­junk új lendületet a további kutatásoknak. Ezután Losonczi Pál emel­kedett szólásra. A liinnigor nápek testvérisége napjainkban a iegiieBsőségesebb Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszönti a tanácskozás résztvevőit. Az Elnöki Tanács elnöke be­vezetőben hangoztatta: — Megtiszteltetésnek tartom, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, kormá­nya és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében üdvözölhetem a negyedik nemzetközi finnugor kongresszust és valamennyi résztvevőjét. Külön örülök an­nak, liogy hazánk fővárosa másodízben ad otthont tanács­kozásuknak. — A népek a jelennel vet­nek számot és még inkább a jövőre vetik tekintetüket, ami­kor a tudományok a távoli múlt felfedezésével és megis­merésével foglalkoznak. Bár másként ítélnek a szakmai, a tudományos körök és másként a széles közvélemény. A tény­leges elismeréssel azonban a népek sem fukarkodnak. A finnugor kutatás sok száz éves, (Folytatás a 2. oldalon!. Mai számunkból: ÁLLÓ ÁLLÓESZKÖZÖK (3. old.) ÜLÉSEZETT A SZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG (3. old.) DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.) ÖN KÉRDEZ — Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) SZÓRAKOZUNK, DE HOGYAN? (5. old.) BEÉPÜL A BAKTA (5. old.) JAVULT A GYERMEKELLÁTÁSI CIKKEK KÍNÁLATA (5. old.) GAZDAG ŐSZ! PROGRAM A KOSARASOKNAK (5. old.) Gáspár Sándor hazaérkezett Prágából Kedden reggel Gáspár Sán-í dór, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő-] titkára vezetésével hazaérke­zett Prágából az a szakszerve­zeti . küldöttség, amely réskfc vett a Szakszervezeti Világszö­vetség ■ európai tagszervezetei képviselőinek tanácskozásán. Genf Szovjet—amerikai tárgyalások A hadászati támadó fegyve­rek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyaláso­kon részt vevő szovjet és ame­rikai delegáció kedden Géni­ben újabb ülést tartott. Chilei szolidaritási Marjai Józsei felszólalása az ENSZ-közgyaiésen napok Szeptember 11—27. között a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, alapszerve­zetei, bizottságai chilei szoli­daritási napokat rendeznek. Az eseménysorozatról, a tilta­kozó megmozdulásokról, a juntát elítélő rendezvényekről ■kért tájékoztatást az MTI munkatársa Barabás Jánostól, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkárától, aki a többi közt elmondotta: — Két esztendeje döntötte meg a véi;eskezű junta a chilei népi egység törvényes kormá­nyát, s gyilkolta meg Salvador Allende elnököt. Chilében fa­siszta terror dühöng, s ez el­len a terror ellen emeljük fel tiltakozó szavunkat — a jó ér­zésű emberek millióival együtt — mi, magyar ifjúkommunis­ták. Akcióink kapcsolódnak a SZOT, a népfront és a szoli­daritási bizottság rendezvé­nyeihez. Szeptember 27-én Óbudán szolidaritási nagygyű­lést hívunk össze, — ezen a napon börtönözte be a fasisz­ta junta, s tartja azóta is em­bertelen körülmények főzött fogságban — Luis Corvalánt. Hétfőn plenáris üléssel foly­tatta munkáját az ENSZ. közgyűlés 7., rendkívüli ülés­szaka. Az ülésen felszólalt Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, hazánk ENSZ- küldöttségének vezetője. Kormányom azon a véle. ményen van, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokban felmerült vitás kérdésekét kellő komolysággal, az okok és okozatok mélyreható vizs­gálatával kell megközelíteni és nem szabad megengedni semmiféle ködösítést. Az egyik-másik előttem felszó­laló által ismét hangoztatott hamis elméletek a világnak „szegény” és „gazdag” orszá. gokra való felosztásáról, a „szuperhatalmak” szerepéről, az arra irányuló kísérletek, hogy elmossák a szocialista és tőkés országok közötti döntő különbséget, csak zavart kelt­hetnek és hátráltatják közös feladataink megoldását. Ez a zavarkeltés nagyhatalmi sovi­niszta érdekeket szolgál és az a célja, hogy megbontsa a szocialista és fejlődő orszá­gok szövetségét, megfossza a fejlődő országokat legkövet­kezetesebb támogatóitól. A fejlődő országok gazda­sági elmaradottságának a ko- loníalizmus, a neokolonializ. mus az alapvető oka. A szocialista országok nem tartoztak a gyarmattartó ha­talmak közé, nem szákmányol- tak és nem zsákmányolnak ki senkit. Rá kell mutatni arra is, hogy a fejlődő országok gaz­dasági felemelkedését ma nem csupán a gyarmati múltból származó gondok nehezítik, hanem a fejlett tőkés orszá­gok gazdasági rendszeréből adódó olyan jelenségek, mint az infláció, gazdasági vál­ság, a monetáris rendszer za­vara is. Az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatok létre­hozásához elengedhetetlen a tartós béke és a biztonság. Következésképp további ha. tározott lépéseket kell tenni a nemzetközi enyhülés elmélyí­tésére. Az elmúlt években számos intézkedés történt a béke és a biztonság megszilárdításá­ra, s ez máris érezteti jóté­kony hatását a nemzetközi kapcsolatokban. Időszerű, hogy az európai biztonsági értekezlet ered­ményeire támaszkodva Ázsia népei is növelnék erőfeszíté­seiket az ázsiai biztonsági rendszer létrehozására. A nem­zetközi béke és biztonság megszilárdításában rendkívül jelentős tényező a sok szen­vedést, áldozatot és pusztu­lást okozott indokínai háború befejezése, a béke helyreál. lítása az egész indokínai fél­szigeten. Küldöttségünk szív­ből üdvözli a vietnami nép győzelmét. Fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az ENSZ nem nélkülözheti a VDK és a DVK teljes jogú részvételét, ezért felvételük éppen közös feladataink érde­kében nem halasztható. Különösen jól támasztaná alá az új nemzetközi gazda­sági kapcsolatok felépítését, ha a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel egészülne ki. A leszerelési intézkedések óriási anyagi eszközöket sza­badítanának fel, amelyeknek egy részét a fejlődő országok megsegítésére lehetne fordíta­ni. Éppen ezért fontosnak tartjuk a Biztonsági Tanács állandó tagjai katonai költ­ségvetésének 10 százalékos csökkentésére vonatkozó, szé­les körű támogatást élvező szovjet - javaslat megvalósítá­sát. Marjai József ezután ha­zánk és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatairól be. szélt, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság kormánya mindig arra töre­kedett, hogy építően közre­működjék az ENSZ-közgyűlés ülésszakainak napirendjén szereplő problémák megoldá­sában. Támogatjuk a fejlődő országokat abban, hogy minél előbb megszabaduljanak az egyenlőtlen. gazdasági kapcso­latok hátrányos következmé­nyeitől: ebben a törekvésük­ben legfontosabb eszközünk a fejlődő országokkal az egyenlőségen, a kölcsönös elő­nyökön és a segítségen ala­puló gazdasági együttműkö­désünk erősítése. Politikai tekintetben is minden módon támogatjuk ezeket az országokat: segítjük őket az imperializmus, a neo- kolonializmus. elleni harcuk­ban, a teljés politikai és gazdasági függetlenség kivívá­sában. »

Next

/
Thumbnails
Contents