Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

Sportműsor

Sport és politika

Kolumbiában a női kosárlabda-világbajnokságon az A csoport utolsó mérkőzésén a magyar válogatott 121:63 (68:31)

arányban vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. A másik mérkőzésen Mexikó 71:53 (40:22)-re

legyőzte Kanadát, így a Szovjetunió mellett — meglepetésre — a döntőbe jutott. További eredmények. B csoport: Olaszország —Szenegál 66:16 (34:6), DélKorea—Brazília 80:62 (44:28).

C csoport: Ausztrália—Japán 62:60 (29:31), Csehszlovákia—

Egyesült Államok 66:65 (30:39).

I Az A csoport végeredménye:

1. Szovjetunió 3 3 — 285:146 6

2. Mexikó 3 2 1 161:166 5

3. Magyaro. 3 1 2 182:235 4

4. Kanada 3 — 3 160:241 3

•

" Az Osztrák Labdarúgó Szövetség (ÖFB) elfogadta Leopold Stastny lemondását. Utódjának személyéről csak október 3-i ülésén dönt a szövetség, addig is Stastny „jobb keze", Georg Schmidt vezeti a válogatott edzéseit. A 64 esztendős szakember egészségi állapotára való hivatkozással köszönt le a szövetségi kapitány tisztéről, Stastny valóban súlyos betegségen esett át tavasszal és nem nyerte még vissza teljesen egészségét. Ennek ellenére szinte biztosra vehető, hogy lemondása a budapesti 2:1-es vereség miatt következett be.

A csehszlovák származású szakember 1968. július 1-től állt az osztrák labdarúgó-válogatott élén. Vezetése alatt az osztrák tizenegy 49 mérkőzést vívott.

Az osztrák labdarúgást kritikus helyzetben érte a változás, hiszen a budapesti kudarc után c továbbjutáshoz győzniök kell Luxemburg és Wales ellen is. Stastny utódjaként elsősorban Branko Elsnert, a Swarovski Innsbruck jugoszláv edzőjét emlegetik.

"" •

Ostravában a hagyományos nemzetközi ökölvívótornán, a Prohaczka-emlékversenyen Orbán és Benczik továbbjutott, Jakab kiesett. Légsúlyban Orbán Sándor a csehszlovák Oslisla ellen pontozással nyert, könnyűsúlyban Benczik Árpád a 3. menetben döntő fölénnyel győzött a csehszlovák Gajdos ellen. Félnehézsúlyban a hazai Kortis Jakab Vilmost pontozással legyőzte.

A sport az egyetemes emberi kultúra része. Éppen ezért bármely társadalomban a sportot — akárcsak a kultúra egyéb ágait —• meghatározzák az adott társadalom gazdasági-politikai viszonyai. A sport változó arculata azonban nemcsak az egy országon belüli anyagi-társadalmi állapotokat tükrözi, hanem a nemzetközi kapcsolatok alakulását is.

Hogy napjainkban a sport és a politika elválaszthatatlanul ösz- széfügg egymással, beszédesen bizonyítja a modern, vagy másnéven újkori olimpiai játékok története.

Pedig Pierre de Coubertin, akinek nevéhez fűződik az olimpiai játékok reneszánsza, éppen ellenkező célzattal szorgalmazta a játékok feltámasztását. A régi ókori sporteszményt kívánta újraéleszteni, nagy álma — s ebben sokan egyetértettek vele — az volt, hogy a versenyek mintegy társadalmon kívül, a nemzetközi helyzet alakulására való tekintet nélkül, négy évenként egyszer az emberiség testvériességét példázzák. Az utolsó (1914-es stockholmi) olimpia után a játékok nagy próbája az első világháború volt, s ebbe a próbába végérvényesen belebukott a „társadalmon kívüli sport" utópisztikus eszméje.

Bár a NOB az 1920-as olimpia rendezési jogát Budapestnek adta 1914-ben, a háború után megváltoztatta döntését, és a versenyek lebonyolításával Belgiumot bízta meg. Antwerpenben a játékokat már a korábban elfogadott ötkarikás olimpiai zászló alatt nyitották meg, de az öt világrész egységének szimbólumát megcsúfolva nem hívták meg a vesztes központi hatalmakat. Az imperialista háborús gyűlölködés szelleme erősebbnek bizonyult az olimpiai eszménél.

A német sportolók csak nyolc évvel később, az amszterdami olimpián jelenhettek meg, s ez egyben jelzi az európai erőviszonyok megváltozását, Németország gazdasági és politikai előretörését. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián a rendezők megpróbáltak visszakanyarodni a „békeolimpiák" szelleméhez, első ízben olimpiai falut építettek, ahol a különböző nemzetiségű versenyzők naponta találkoztak egymással. A

nagy gazdasági válság ellenére 40 ország sportolói indultak, s bár a legtöbben dicséretesen törekedtek a sportszerűségre, ki- sebb-nagyobb incidensek is adódtak. Hoover elnök tüntetőén távolmaradt a megnyitóról....

Négy évvel később a berlini olimpia már a nemzetiszocializmus nagyszabású demonstrációjává fajult. A NOB — miközben a politikamentes sportot hirdette, — mereven elzárkózott a Szovjetunió meghívásától, s csak az utolsó pillanatokban dőlt el az amerikaiak részvétele is. A spanyol csapat a polgárháború kitörésének hírére az olimpiai faluból utazott haza. Hitler nem volt hajlandó kezetfogni a négy aranyérmes Jesse Owenssel....

1940-re Helsinki, 1944-re London kapta meg a rendezés jogát; a második világháború azonban közbeszólt, a két olimpia csak sorszámot kapott.

öt világrész sportolói 1948-ban találkozhattak ismét Londonban. A rendezők meghívták ugyan a második világháborúban vesztes országokat, de a németek és japánok részvételéhez nem járultak hozzá. A nemzetközi sportéletbe fokozatosan belekapcsolódó Szovjetunió versenyzők helyett még csak megfigyelőket küldött.

1952 fordulatot jelentett az olimpiák történetében: először léptek színre a Szovjetunió versenyzői. S ezzel az olimpiai mozgalom minőségében változott meg. Ugyanakkor engedélyezte a NOB a japánok és a németek (egyelőre csak nyugat-németek indultak), valamint az utolsó pillanatban a kínaiak részvételét is.

Négy esztendő múlva a Mel- bourne-ben megrendezett olimpiára is a feszültté vált nemzetközi helyzet nyomta rá bélyegét; a szuezi konfliktus és a magyarországi ellenforradalmi események miatt Hollandia, Svájc, Spanyol- ország, Egyiptom és a Kínai NK lemondta részvételét. A két német állam színeit közös csapat

képviselte, azonban a nemzeti zászlók és himnuszok kérdése konfliktusokhoz vezetett.

A viszonylag incidensmentes

római és tokiói olimpia után a politikai események csaknem megakadályozták a mexikói olimpia megrendezését; a vendéglátó ország fővárosában véres diákzavargások törtek ki, a megnyitón erős katonai készültség számíthatott bevetésre. (Erre végül is nem került sor.) Ugyanekkor az afrikai és más országok bojkottjával fenyegetett az 1964-ben a faji megkülönböztetés miatt kizárt Délafrikai Köztársaság „rehabilitálása". A tagországok túlnyomó részének nyomására azonban a NOB kénytelen volt visszavonni döntését. S végül 1972-ben Münchenben példátlan terrorakcióra került sor az olimpiai faluban, több sportoló életét vesztette ..,.

E rövid felsorolásból, amelyben nem térhetünk lei minden részletre, világosan kitűnik, hogy az ókori sporteszmény feltámasztása nem járt — s nem is járhatott — sikerrel. Bebizonyosodott, hogy a sport nemcsak függvénye a gazdasági-politikai életnek, eszköze is. S egyre inkább pozitív eszköze.

Politikai erők a sporton keresztül nyomást gyakorolhatnak gyarmatosító, fajüldöző politikát folytató, fasiszta diktatúrát gyakorló hatalmakra, segítségével kifejezhetik a nemzetközi összefogást, demonstrálhatják egy-egy ország 1 fejlődését, javíthatják a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatait, stb. Nem véletlen, hogy a gyarmati sorból felszabadult és fejlődő országok egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a nemzetközi sportmozgalomba, fölismerve, hogy gazdasági, politikai törekvéseik a sportkapcsolatok ápolásával is közelebb kerülhetnek a megvalósuláshoz.

És eszköze változatlanul a sport a békéért és a népek barátságáért folytatott harcnak is. Ennyiben nem elavult a coubertini gondolat, amely bizonyára tovább él az elkövetkezendő évek olimpiáin és világversenyein.

GOMÜRY ALBERT

Atlétika: Szekszárdim a Dózsa« sporttelepen U órakor a sporttsHo- Lák kőtelező ellenőr zó versenye.

Teke: A Tolna megyeri Építők NB Il-es női csapata Budapesten, a Ganz-MÁVAG ellen veszi lel a

küzdelmet, io óraikor.

Kosárlabda: a Dombóvári VgE

NB Il-es férficsapata Pétíürdórv tép pályára 9.30-kor. NB in.: Bátasné- kl VSK—Kaposvári Gazdász (férfi) 10. Bonyhádi Botond—Pécsi

Postás (női) 8.30. réxftmárkóxéi:

11.

Kézilabda: Megyebajnokság:

Nők: Bonyhád—Ozora f é» 10. V:

Kincses i.. Kincses II. Dombóvári Kesztyű—Györek 8.30 és s.». V:

Róth. Szabó Gy. Mii is—Simon tornya 8.30 és 9. 30. V: Kiás—Törők. Dombóvári Spartacus—Sz. Bőrdíszmű II. 10 és 11. V: Horvátit— Szabó. Férfiak: Dunaföldvár— [regszemcse 9.3a és 10.30. V: Kollár. Savanyú. Dombóvári Kesztyű —Gyünk 10.30 és 11.30. v: Róth. Szabó Gy. Mta—Simontomy* 10.30 és 11.3». V: Kiás. Török. Paks—Szekszárdi Saöv. Se » és Iá. V: Oláh, Vida.

Röplabda; Szekszárdim a városi

sporttelepen ÓIK megyei döntő 9

órától.

Súlyemelés: A megyei felmérő

verseny s. fordulója Szekszárdan. a Babits általános iskolában lő órakor.

Kajak-kenu: A szekszárdi és a

dunaföldvári versenyzők folytatják szereplésüket Miskolcon, a <né- nősltő versenyen.

Labdarúgás: NB n.« Kénéit kfse—Szekszárdi Dózsa IS óra. V;

Borsos.

Labdarúgás: NB ül.: ÉRDÉRT-» Dombóvári Spartacus is. V: saáry.

Labdarúgás. MegyetejnoácsáKl

Bátaszék—Nagydorog 14. V: Titel. Dombóvári VSE—Magyarkeszi Iá. V: Berkes. Tervei—Zomba Iá. Vl Kovács. Simon tornya—Paks 3*. V: Korvicska. Kisdorog—Bonyhád II. V: Stumpf. Szekszárdi Vasas—Du- naszentgyörgy IS. V: Krómer. Nagymányok—Tamási IS. V: Haac. Tolna—Bála 15. V; KBS. Aparhsat -Fadd 15. V: Tóth.

Labdarúgás. Járási bajnokság: Harc—Sz. Építők 15. V: SzéU. XaJ- mád—Sióagárd 15. V: Heringes A-, várdomb—Szedres 15. Vj Horváth J. Alsótengelic—Tengődő Iá. V» Bíró F. öcsény—Sz. Dózsa 15. Vs Kovács la Kölesd—Decs 15. Vj Bencze I. Börzsöny—Klsvejke Iá. V: Kiszler. Bonyhádvarasd—Iámén y 15. V: Jenei. Hőgyász—Mo- jos 15. V: Nagy. Győré—Kéty 15. V: Weidinger. Kakasd—Cikó Hu V: Váncsa. Závod—Mucsl 15. V; Fodor. Pálfa—Madocsa 15. V; Farkas A. Ozora—Szakály 15. VJ Teierling. Pincehely—^regszemcse 13. V: Dobján. Fomád—Tolnaivá- medi 15. V: Sándor. jyi»ópél— Gyönk 15. V: Szálai. Regöly—»gárazd is. V: Kovács. A dombóvári városkörnyéki bajnokság játékvezetőinek névsorát és a kezdési Időpontokat nem közölték.

■" ■ 1 ■ ■ ■"\r.) m •

Elemes ibesaeelsil róla!

Kedden este a BM-klubban Ve- zsenyi Lőrinc és Jaszenovics Géza, a Dózsa labdarúgó-szakosztálya nevében üdvözölte azokat a játékosokat, akik a Magyarország- Ausztria öregfiúk mérkőzés előtt előmeccset játszottak. Ezen a mérkőzései» a közönség ismét láthatta azokat, akik néhány éve oly sok örömet, kellemes perceket szereztek a szekszárdi szurkolóknak, a Dózsa a Petőfi, vagy a Vasas színeiben. Igaz, gól nem esett az elő- mérkőzésen, 0:0-lal ért véget a találkozó, de este a fehér asztal mellett mégis meghitt volt a beszélgetés, volt téma. Részben a délutáni mérkőzést elevenítették fel, vagy éppen azt, amikor 5—10, vagy 15 éve egymással, vagy egymás ellen játszottak. Nézzük, kik is voltak azok, akik ezen a kedd délutánon ismét magukra öltötték a mezt. Licker, Kálmán, Tárnok Z.. Csordás, Lelovics, Becze, Korom, Lizák, Kalász, Terebesi, Czibók, Je- rabek, Bencze, Kacsányi. Kormos, Greilich, Cser, Garamvölgyi, Buttes, Turgonyi, Hegyi Zs., Simon, Bosnyák, Hómann, Fehér, Unya- tinszki. Török, Tárnok K., Hegyi Z., Málinger, Greifenstein. A felsoroltak közül Csordás Budapestről utazott Szekszárdra, hogy ismét volt klubtársai között tölthessen néhány kellemes órát. Gellér Plata viszon' egész esté fájlalta, hegy ő nem húzhatta magára a

1975. szeptember 28.

Dózsa mezét, mert térdsérülése ebben akadályozta.

A két csapat ,,öregje” Tárnok Károly és Terebesi Géza felszólalt és meghatódottan, meleg szavakkal köszönte meg a Dózsa labdarúgó-szakosztályának, hogy lehetőséget kaptak arra, hogy ismét játszhassanak, találkozzanak.

Mindketten kérték, hogy az ilyen találkozók a jövőben is ismétlődjenek meg. Annak reményében váltak el. hogy még több alkalommal kergetik együtt a zöld gyepen a labdát.

A megyei labdarúgó-szövetség hivatalos közleményében sokszor olvasni olyan intézőbizottsági közleményt, hogy a labdarúgó játékjogát mindaddig felfüggesztik, míg a tárgyaláson nem jelenik meg. Megyénkben az a kialakult szokás, hogy a kiállított játékosnak edzőjével együtt kell megjelenni a fegyelmi tárgyaláson. A jelenlegi bajnokságot megelőző ligaértekezleten az egyesületek nevében kértük a szövetséget, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját, és tegye lehetővé, hogy a kiállított játékostól a játékvezető vegye el a minősítési könyvet és azt csatolja jelentéséhez. Ez esetben az egyesületek megszabadulnának súlyos utazási költségektől, nem beszélve arról, hogy például Magyarkeszi- be (de a megyében még több

község is van ilyen) aznap már

nem tudnak visszautazni. A kiállított játékos és edzője vajon másnap reggel hogy áll munkába? A szövetség mereven elutasította a kérést, azzal az indoklással, hogy a minősítési könyv a sportoló magántulajdona, a játékvezető nem veheti el.

Amit nem lehet Tolna megyében,

azt lehet a szomszédos Baranyában. 23-as számtí körlevelükben a Baranya megyeiek közölték, hogy október 1-től a Baranya megyei I., II., valamint az ifjúsági bajnokságban a kiállított játékos minősítési könyvét a játékvezetőnek el kell venni, jelentéséhez csatolni. A kiállított játékosnak tehát a fegyelmi tárgyaláson nem kell megjelenni. Abban az esetben, ha a kiállítás súlyos sportszerűtlenség következménye, előfordulhat, hogy a kiállított játékost, és az edzőjét a tárgyalásra megidézik.

Ki tudja hányadszor hivatkozunk a megyeszékhelytől távoleső egyesületek érdekeire, de hiába. Lehetséges, hogy a labdarúgó-szö vétség mereven elzárkózik, mondván: „minket nem érdekel, mit csinálnak a baranyaiak.’*

Pedig időnként nem ártana szétnézni a szomszédos megyékben, és

ami jó — az egyesületek, a társadalmi sportvezetők érdekében — nálunk is meghonosítani.

Botrányos körülmények között félbeszakadt az Iregszemcse—Alsó- pél járási labdarúgó-mérkőzés. Amikor Iregszemcsén érdeklődtünk a történtek felől, úgyszólván minden megkérdezett ugyanúgy mondta el a történteket: Lipovszki Béla alsópéli játékost a játékvezető már többször figyelmeztette, ellenfelével történő sorozatos szabálytalanság miatt. Amikor a pohár betelt, mert az alsópéli játékos újabb szabálytalanságot követett el, a játékvezető sípolt és Lipovszki Bélával közölte: kiállí-» jtottnak tekinti, hagyja el a -játékteret. Ekkor az alsópéli játékos a játékvezetőhöz ment, akinek ezt mondat: „Szegény szerencsétlen”, majd a következő pillanatban állón vágta.

A játékvezető természetesen — mint ahogy a szabályok is előírják — beszüntette a mérkőzést, és mivel a rendezők feladatuk magaslatán álltak, így nem lett az ügynek folytatása. A tamási járási labdarúgó-szövetség viszont nem húzta-halasztotta az ügyet, hanem azonnal — az első szövetségi napon meghozta a döntést, Lipovszki Bélát 5 évre eltiltotta a sportolástól.

A lelkemre kötötték, ne írjam meg, kitől származik az informáelő (csak azt lenne Jő tudni, miért a titkolózás). A rpcgycbajnokság egyik újonc csapata hazai mérkőzéséin a 6 forintos Jegyet I (őrlőiért árulja, és azokért, melyre 3 forint volt írva (rack ruhatári legyek), 5 forintot szedtek. Ezen fölháborodtak a szomszéd községből átrándult szurkolók, és az Illetékes járási sportfelügyelőségtől kértek kivizsgálást. Mellékelték a Jegyeket és olyan személyeket neveztek meg tanúnak, .kik * kdzaég vezető emberei, tehát mindéh hl- zonnyal helytálló a feljelentés.

Annyi bizonyos, hogy egyik-másik egyesületnél történnek manipulációk a Jegyekkel, nem ritkaság látni, hogy ruhatári jegyet árusítanak, holott erre a eéife rendszeresített belépőjegyeket szabad csak forgalomba hozni. Ahogy észrevettük, ezen a téren laza az ellenőrzés, ami érthető: ki U el. lenőrizze ezeket? Amikor a sportesemények vannak, akkor a hivatali apparátus dolgozóinak munkaszüneti nap van. a Játékvezető- ellenőröknek viszont ez nem feladatuk, sőt nem is illetékesek. A Jelek szerint az egyesületeknél rájöttek, hogyan lehet olyan kiadásokat fedezni, melyeket nein lenne kívánatos a pénztárkönyvben rögzíteni.

\