Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
▼ Játszósarok, tanulósarok Minden lakásban; még a legszűkösebben is legyen a gyereknek egy kis sarka, egy icipici birodalma, ami csak az övé, amelynek a rendjéért fokozatosan őt tesszük felelőssé.- > Már a bába érkezése előtt tervezgetnek a szülők: hol álljon majd a kis agya, a kocsija, a járókája. Ebből a tervezge- tésből ne hiányozzék a játszósarok, esetleg játékpolc helyéhek kijelölése sem. Valahol a járóka körül vagy amögött a legajánlatosabb elhelyezni. Ügyelni kell arra, hogy ne legyen túl közel sem az ablakhoz, sem a kályhához. Illetve fűtőtesthez. Már a járókában üldögélő babának is látnia kell, hogy édesanyja a polcról veszi le , számára a játékot, majd a játszás befejezése után oda teszú vissza. Ott ülnek egymás mellett a babák, ott vannak a a szép, színes, csörgő műanyagkockák, a leporellók, és sok -minden más, amivel a szülők, a rokonság és az ismerősök megajándékozták a kicsit a , . , A gyermeknek a legkisebb kortól kezdve tapasztalnia kell, hogy egyszerre csak egy dolgot kap meg játszásra és újafebet csak akkor ad oda az édesanyja, ha a másikat visz- szátette a helyére. ■ fV o Amikor a gyermek kikerül a járókából, akkor az addigi szoktatás szerint szintén kizárólag egyféle játékot engedjünk levenni a polcról. Eleinte együtt rendezgessük a játékokat. Vonjuk be a játszósarok „nagytakarításá”-ba a gyermeket. 3 éves kortól kezdve már megbízhatjuk kis birodalmának a rendben tartásával. Ha következetesek vagyunk, akkor sikerül a rendérzékét, szépérzékét egész életre megalapozná Később bővül a játszósarok „leltára”. Újfajta játékok kerülnek a polcra: társas-, kéz- ügyesítő játékok, összerakok, építőkockák. Egyre több lesz a mesekönyv. Helyet kap az óvodás uzsonnatáska. Az ügyesen nevelő szülők időnként kis házi kiállítást rendeznek a gyermek legszebb óvodai vagy otthon készült munkáiból, rajzaiból, gyurmázásaibóá Rendszerint a játszósarokból nő ki a tanulósarok. 6 éves születésnapjára a legtöbb gyermek megkapja az iskolatáskát, amely mint jelkép, felkerül a játszósarok polcára. Azt jelképezi, hogy az addig csak játékhoz szokott, gondtalan gyermek életében megjelenik valami egészen új: a kötelesség, a tanulás. Kicsit összébb szorulnak a játékok és készítgetjük a helyet az iskolai eszközök számára. 1 A játékoktól, a játszástól persze nem búcsúzunk! Magyarázzuk meg a gyermeknek, hogy iskolás korban is játszhat majd, de csak akkor, ha a kötelességét rendesen elvégezte, minden feladatot megtanult és a másnapra elkészített házi leckével becsomagolta a táskáját. Akkor jöhet a jól végzett munka utáni jutalom: a gondtalan játék. A tanulósarokba állítsuk be a tanulópadot. Lehet a készen kapható, szabályozható tanulópad, de beállíthatunk egy kis asztalkát székkel. Lényeges, hogy a gyermek olyan magasságú széken üljön, hogy derékszögben meghajlított térddel, a talpa éppen a padlóra érjen. Kalimpáló, levegőben lógó lábbal nem tud nyugodtan dolgozni. A szék és az asztal arányának olyannak kell lennie, hogy az egyenes háttal ülő gyermek szeme 25 cm-re legyen az írólaptól. Nagyon fontos, hogy a világítást bal kéz felől kapja, mert különben a saját keze árnyékot vet az írására. Ha délelőtt, nappali fénynél ír és délután lámpánál, akkor úgy helyezzük el a fényt, hogy bal kéz felől essen az asztalkára. Ha mennyezeti világításnál ír, akkor az esti órákban fordítsuk meg inkább a padot. Mind a játékpolc, mind a tanulópolc rendjének megkövetelésével a majdani felnőtt ember rendszeretetét alapozzuk meg. Sok szülő panaszkodik gyermeke rendetlenségére, nem gondol arra, hogy panasza nem jogos, hiszen csupán a jó példa és a türelmes következetességgel megkövetelt rendre szoktatás, nevelés hiánya az oka ennek. Dr. C. K.-né Színházi előzetes 2. 4 1 i 3 4 1 i i ) o 1 2 — \ 14 ■ 14 B i3~ t !6 ■ ír m 13 te 10 ■ 21 22 B 23 2S ■ 25 B 26 B 27 ■ ■ 26 ■ 29 30 yi m 41 33 44 ■ ■ 36 ü 3? ■ 39 ■ 4« m 41 B 42. 44 ■ 44 ke B B B 47 ■ ■ 49 B 50 5i 53. s3 ■ 54 B SS 5Ä 57 1B 3Ö ■59 m 60 61 _L ■ ez m 63 A rejtvény vastag betűs soraiban a megyei művelődési központban induló új színházi évad egy-egy darabjának, címét rejtettük: eL Vítszii\1*$: 1. Csemer—Szakcsl Lakatos rock-mese játéka, októberben kerül bemutatásra (zárt betűk: S, Y, N, Y). 13. Gyom. 14. Természetes energia. 15. Zeneszerző, ő fejezte be Bartók III. zongoraversenyét (Tibor). 16. YR. 17. Hegység a Szovjetunió és Mongólia határán. 18. Nem megy tovább. 19. Jár. 21. VállaMcozási forma. 23. LA A. 24. Nem ez. 25. Kiváló humoristánk; volt (Béla). 27. A mangán vegyjele. 29. Megalkot, megteremt. 12. Lehár-operett, novemberben láthatjuk. 35. Indoeurópai nyelv. 97. Hódoló, imádó. 38. Színárnyalatot hoz létre. 40. Cserje. 42. A konyha és a? étterem között van. 44. Gyám, gondnok. 47. Román és francia mutójelzós. 49. Polgári személy 50. Nagy bolygó. 52. Hőt és elektromosságot jól vezető anyag. 54. Pityergés. 55. Buenos . . .; Arger 'na fővárosa. 56. Bánatos hangú lírai költemény. 58. Repül. 60. Fél perc! 61. Lóbiztató eszköz, népiesen. 63. Ritka szövésű népművészeti anyag. 63. Vetíthető film. Függőleges: 1. Rövid időn belül. 2. A Duna mellékfolyója Szlovákiában. 3. Részben nagy zol! 4. A fű színe. 5. Napszak. 6. Visszahatást mutat. 1 Gombák okozta vegyi bomlás. 8. Gö. 9. Lop. 10. Részben kiegészít! 11. ...lovag; feddhetetlen Jellemű férfiú. 12. Ország. 17. Két névelőnk. 18. Mélyhűtött. 20., Komornyikok. 22. Pálca. 26. Kölcsön. 28. Véradó. 30. A kutyával rokon ragadozó. 31. Bilicsi ... 33. Tajték. 34. Budapesti kórház. 36. Ipari növény, fordítva. 39. Francia iró, filozófus, a francia forradalom egyik szellemi előkészítője (1712— 177«). 4L Bányásiztelepüiés Nagy* 1915. szeptember Ä8. Icaniasától északnyugatra. *& I!y- lyés Gyula új drámája, októitjerben kerül műsorra (zárt betűk z O, S, I., B). 45. Kamionok betűjeaése. 46. Ringatja a derekát. 48. Félelem. 50. Római 1049-es. 51. Az orosz kritikai realizmus legnagyobb lestője. 53. Labdajáték. 54. A franc ts. király megszólítása volt. 55. Dunakeszivel egyesült. 51. Visszafog! 5‘á. Ládák belseje! 62. A kén és a vsnádium vegyjele. 63. Igen, oroszuk Beküldendő a vfzsz. 1., 32. és a függ. 43. sz. sorok naegfejtése 1975. október 6-ig levelezőlapon, a Megyei Művelődési Közgjont, 7101 Szekszárd, Pf. 15. címre« A levele*. zölapra kérjük ráírni: „Rejtvény”. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1975. szeptember 14-i rejtvény helyes megfejtése: Csóválja fejét a hegyélen a makkfa: / hogy oda megint az örömteli nyár! Könyvjutalmat nyertek: Békési Mihály 7100 Szekszárd, Mészáros L. u. 7., Dudás Mihályné 7184 Lengyel, Petőfi u. 55., Horváth Margit 7100 Szekszárd, Bencze F. u. 56., Nagy Istvánná 7150 Bonyhád-Börzsöny 12., Várszegi Jánosné 7625 Pécs, Tettye u. 42. A könyveket postán küldjük el. SZEREK Bevásárlótáska Műrafiából 26 centiméter hosz- szú láncszemsort készítünk, erre két láncszem és egy egyráhajtá- sos pálca váltakozásával kockákat horgolunk. Egy kockasor után következik a minta: A fordulás után egy kétráhaj- tásos pálca, utána 2 láncszem, 2 ráhajtás, leöltünk a következő pálca elé, két ráhajtáson áthúzzuk a hurkosa többi marad a tűn; 1 ráhajtás, leöltünk a pálcába, két ráhajtáson áthúzzuk a hurkot, a többi marad a tűn: 1 ráhajtás, leöltünk a pálca mögé és háromszor két ráhajtáson áthúzzuk a hurkot. Ezzel a háromlábú pálcát be is fejeztük. 2 láncszem és ismét egy háromlábú pálca következik. 32 centiméter hosszúságú téglalapot horgolunk, ezt a kezdéshez hasonlóan egy kockasorral fejezzük be, 2—3 rövidpálcasor- ral körülhorgoljuk, utána pontosan összehajtjuk, két oldalán összehorgoljuk. A táska felső szélére még 3 sor rövidpálca kerül úgy, hogy előbb a két fülnek megfelelő hosszú láncszemsort iktatunk be, s a rövidpálcasorok- ka! ezt is szélesítjük. Az autósokat fenyegető mérgezésekről a vér festékanyagából kiszorítja az oxigént és annak a helyére kapcsolódik. Ez a vegyidet már nem képes oxigént felvenni, így a vér nem tud elég oxigént szállítani a szövetekbe és fulladás következik be. A szénmonoxid kötődőképessége 200—300-szor nagyobb, mint az oxigéné, így viszonylag elégségesnek látszó oxigén jelenléte mellett is mérgezés következhet be. A gépjárművezető vérében a veszélyes méregszint hirtelen kialakulhat. A kezdeti, banálisnak tűnő fejfájás után átmenet nélkül ájulás és olyan fokú izomgyengeség jöhet létre, ami vezetési képtelenséget okoz. Bár kétségtelen, hogy* mérgezési osztályokra ritkán szállítanak be országúton, vezetés közben szénmonoxid- mérgezést szenvedőket, de ki tudja hány balesetnek^ volt már okozója a lappangó mérgezés? A súlyos vagy halálos mérgezések leggyakrabban a szellőzőberendezésekkel nem rendelkező magángarázsokban történnek. Kis, egy férőhelyes garázsokban, zárt ajtók mellett semmi esetre sem szabad a motorokat még csak be sem indítani. Különösen veszélyes járó motor közelében, zárt aknában tartózkodni. A szénmonoxid-mérgezés kezdeti tünetei — fejfájás, szé- dülés, gyengeség — számtalan ok miatt jöhetnek létre, így felismerése nem mindig köny- nyű, különösen, ha a körülmények nem utalnak egyértelműen a mérgezés lehetőségére. Nagyfokú izomgyengeség, ösz- szeesés, eszméletvesztés esetén azonban erre is gondolni kelL Mérgezés gyanúja esetén — elsősegélyként — a mérgezettet azonnal tiszta levegőre kell szállítani. Azoknál a betegeknél, akiknél a mérgezés következtében a légzés leáll, az egyre szélesebb körben ismertté váló mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni, amíg a spontán légzés meg nem indul. A nagyfokú izomgyengeség miatt — még könnyű mérgezésnél — sem szabad a beteget felültet-* ni. A könnyű mérgezettek pa. naszai általában már a szabad levegő hatására is gyorsan szűnnek, kórházi ápolást nem igényelnek. Súlyosabb mérge, zettek gyógyítása kórházban történik, 2 Az autósok egészségét és életét nemcsak közúti balesetek, hanem mérgezések is fenyegetik. Ezek vagy közvetlen, vagy közvetett veszélyt jelentenek a gépjárművek vezetőire és utasaira. A veszélyeztető anyagok közül legjelentősebb a szénmonoxid, a benzin, némelyik gyógyszer és az alkohol. Ez utóbbiról korábbi számunkban már szó volt, most és a következő számunkban a többiről esik szó. Az autósok környezetében állandó veszély a szénmonoxid. Mindenütt előfordul, ahol széntartalmú anyagok tökéletlenül égnek el, így a benzin- és gázolajmeghajtású motorok kipufogó gázai is nagy mennyiségben tartalmazzák. A kipufogó gázok szénmonoxid- tartalmát az üzemanyagok minőségé és az elégés mértéke határozza meg. A mérgezés lehetősége a legnagyobb a garázsokban, ahol a motorok üresjárata közben, a tökéletlen égés miatt a gáz felhalmozódhat. Ha a garázs szellőztetése nincs biztosítva, akkor huzamos benttar- tózkodás esetén idült, súlyos, sőt halálos mérgezés is létrejöhet. A „közlekedési dugók”- ban, a nagy tömegben üresen járó, tetemes mennyiségű szénmonoxidot termelő motorok nemcsak az autósokat, de még a gyalogosokat is mérgezik. Szénmonoxid kerülhet be a gépjármű utasterébe a rosszul szigetelt motorházból, vagy az előtte haladó gépjármű kipufogó csövéből is. A gépkocsi megfelelő szellőztetésére ezért mindig nagy gondot/kell fordítani. A szénmonoxid jelenlétét leginkább akkor érezzük, ha valamilyen füst alkotórészeként keletkezik, mert maga a gáz színtelen, íztelen, a szaga is gyenge, fokhagymára emlékeztető. E tulajdonságai miatt a mérgezés sokszor váratlanul következik be. A szénmonoxid A szénmonoxid
